Az LMP-s honanya 4 napig szénát lapátolt a mezőgazdaságban és az is felmerült benne, hogy az öntözéshez víz is kell!


Szabó Rebeka fejlődik a mezőgazdaság szakterületén. Az elempés képviselő megoldaná az aszály problémáját, rájött: az öntözéshez víz is kell.
 
A vidékfejlesztési miniszter szerint minden rendben volt a földpályázatokkal kapcsolatban és a földtörvény megvédi a magyar földeket.
„Küzdelmes és mozgalmas éve volt a magyar mezőgazdaságnak” – jellemezte az elmúlt 12 hónapot Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter ma az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának adott beszámolójában.
A miniszter közölte: az ágazat legfontosabb problémájának tartja az aszályt. Szerinte a kormány a károk enyhítésére gyors intézkedéseket hozott, példaként említette a földalapú agrártámogatások kifizetésének előrehozását, ami 157 milliárd forintot tesz ki, az állatjóléti kifizetések forrásainak 10 milliárd forinttal történt megnövelését, és az így rendelkezésre álló 28 milliárd forint kifizetésének előrehozatalát. Fazekas fontos intézkedésként említette, hogy a kormány megtárgyalta a aszálystratégiát, melyet hamarosan társadalmi vitára bocsájtanak.     
A minisztérium kiemelt feladatnak tekintette a földtörvény kidolgozását, amelyről Fazekas úgy gondolja megszűnteti a spekuláció lehetőségét.  A miniszter sikerként könyvelte el a fölhaszonbérleti pályázatokat is, de pozitívumnak tartja a dinnyeágazat talpra állítását és az agrárdiplomácia aktivizálását is.
Gőgös Zoltán, a bizottság alelnöke, szocialista képviselő szerint azonban csak a kormány kommunikációs trükkje az aszály miatti kártalanítás, úgy gondolja ez nem volt más, mint a májusi zárolás feloldása.
Varga Géza, jobbikos képviselő a földtörvénnyel kapcsolatos társadalmi konzultációt kritizálta, a politikus szerint a kérdőív vagy irányított vagy teljesen dilettáns. Varga azt is közölte: nem hivatalos információk szerint a következő ciklusban 20-30 százalékkal kevesebb lesz az uniós forrás.
Magyar Zoltán, jobbikos képviselő felhívta a figyelmet: 1 millió hektár föld van külföldi tulajdonban és ennek visszaszerzésére a kormánynak nincs megfelelő stratégiája.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője pedig a tanyavilághoz tartozó vízbázis tulajdonosi hátteréről érdeklődött.  
Szabó Rebeka, elempés képviselő az aszály problémáját szerette volna megoldani és a következőket mondta: „Bennem felmerül, hogy az öntözéshez víz kell”.  A politikus nem először villantott, néhány hónappal ezelőtt a parlament büszkén újságolta, hogy 4 napot dolgozott a mezőgazdaságban és szénát lapátolt.
Fazekas Sándor semmitmondó válaszaiból kiderült, hogy szerinte sikeres volt az elmúlt évben a földpályázat és a földtörvény megvédi a spekulációktól a magyar földet.
A miniszteri meghallgatást követően a testület a Hungarikum Bizottság két tagjának jelölésére tett javaslatot Lezsák Sándor (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) országgyűlési képviselők személyében. Varga Géza (Jobbik) nem kapta meg a honatyák többségének támogatottságát a jelöléshez.
A földek bérbeadásával kapcsolatban Ángyán József egyetemi tanár, Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselőjének más a véleménye, mint Fazekas Sándornak.  A Fejér megyei Kajászón beszélt a megkérdőjelezhető körülmények között elnyert földek bérleti jogáról. A volt államtitkár álláspontja szerint a helybéliek számos településen, így Kajászó mellett Bicskén, Bodajkon, Előszálláson, Isztimérben és másutt egy deka földhöz sem jutottak - a Nol.hu videójának tanulsága szerint.

Ángyán az eddig bérbe adott 18 300 hektárból 10 300 hektár elemzésével végzett, ami alapján kijelenthető, a kormány a közvélemény által vélelmezetten kormányközeli spekuláns tőkebefektető társaságokat részesíti előnyben az állami földek bérbeadásánál. Eközben a gond az, hogy a Nemzeti Földalap (NFA) nem készít követhető összesítéseket, sőt inkább csak nehezíti az átfogó tájékozódást az egykori államtitkár szerint.
/Forrás: barikad.hu 2012.09.18./*B.Kiss-Tóth László