Szabó Rebeka fejlődik a mezőgazdaság szakterületén. Az elempés képviselő megoldaná az aszály problémáját, rájött: az öntözéshez víz is kell.
A vidékfejlesztési
miniszter szerint minden rendben volt a földpályázatokkal kapcsolatban és a
földtörvény megvédi a magyar földeket.
„Küzdelmes és mozgalmas
éve volt a magyar mezőgazdaságnak” – jellemezte az elmúlt 12 hónapot Fazekas
Sándor, vidékfejlesztési miniszter ma az Országgyűlés Mezőgazdasági
bizottságának adott beszámolójában.
A minisztérium kiemelt
feladatnak tekintette a földtörvény kidolgozását, amelyről Fazekas úgy gondolja
megszűnteti a spekuláció lehetőségét. A miniszter sikerként könyvelte el a
fölhaszonbérleti pályázatokat is, de pozitívumnak tartja a dinnyeágazat talpra
állítását és az agrárdiplomácia aktivizálását is.
Gőgös Zoltán, a bizottság
alelnöke, szocialista képviselő szerint azonban csak a kormány kommunikációs
trükkje az aszály miatti kártalanítás, úgy gondolja ez nem volt más, mint a
májusi zárolás feloldása.
Varga Géza, jobbikos képviselő
a földtörvénnyel kapcsolatos társadalmi konzultációt kritizálta, a politikus
szerint a kérdőív vagy irányított vagy teljesen dilettáns. Varga azt is közölte:
nem hivatalos információk szerint a következő ciklusban 20-30 százalékkal
kevesebb lesz az uniós forrás.
Magyar Zoltán, jobbikos
képviselő felhívta a figyelmet: 1 millió hektár föld van külföldi tulajdonban és
ennek visszaszerzésére a kormánynak nincs megfelelő
stratégiája.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik
országgyűlési képviselője pedig a tanyavilághoz tartozó vízbázis tulajdonosi
hátteréről érdeklődött.
Szabó Rebeka, elempés
képviselő az aszály problémáját szerette volna megoldani és a következőket
mondta: „Bennem felmerül, hogy az öntözéshez víz kell”. A politikus nem
először villantott, néhány hónappal ezelőtt a parlament büszkén újságolta, hogy
4 napot dolgozott a mezőgazdaságban és szénát lapátolt.
Fazekas Sándor
semmitmondó válaszaiból kiderült, hogy szerinte sikeres volt az elmúlt évben a
földpályázat és a földtörvény megvédi a spekulációktól a magyar
földet.
A miniszteri meghallgatást
követően a testület a Hungarikum Bizottság két tagjának jelölésére tett
javaslatot Lezsák Sándor (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) országgyűlési
képviselők személyében. Varga Géza (Jobbik) nem kapta meg a honatyák többségének
támogatottságát a jelöléshez.
A földek bérbeadásával
kapcsolatban Ángyán József egyetemi tanár, Fidesz–KDNP-s országgyűlési
képviselőjének más a véleménye, mint Fazekas Sándornak. A Fejér megyei
Kajászón beszélt a megkérdőjelezhető körülmények között elnyert földek bérleti
jogáról. A volt államtitkár álláspontja szerint a
helybéliek számos településen, így Kajászó mellett Bicskén, Bodajkon,
Előszálláson, Isztimérben és másutt egy deka földhöz sem jutottak - a
Nol.hu videójának tanulsága szerint.
Ángyán az eddig bérbe adott 18 300 hektárból 10 300 hektár elemzésével végzett, ami alapján kijelenthető, a kormány a közvélemény által vélelmezetten kormányközeli spekuláns tőkebefektető társaságokat részesíti előnyben az állami földek bérbeadásánál. Eközben a gond az, hogy a Nemzeti Földalap (NFA) nem készít követhető összesítéseket, sőt inkább csak nehezíti az átfogó tájékozódást az egykori államtitkár szerint.
Ángyán az eddig bérbe adott 18 300 hektárból 10 300 hektár elemzésével végzett, ami alapján kijelenthető, a kormány a közvélemény által vélelmezetten kormányközeli spekuláns tőkebefektető társaságokat részesíti előnyben az állami földek bérbeadásánál. Eközben a gond az, hogy a Nemzeti Földalap (NFA) nem készít követhető összesítéseket, sőt inkább csak nehezíti az átfogó tájékozódást az egykori államtitkár szerint.
/Forrás:
barikad.hu 2012.09.18./*B.Kiss-Tóth
László
