Feltettem az életemet valamire, méghozzá a saját példámon keresztül.
Nekem van egy nagyon érdekes születési betegségem: szintetikum allergiával születtem. Ami azt jelenti, hogy semmiféle szintetikus anyag nem juthat be a szervezetembe, mert az végzetes lenne számomra. Azt, hogy ez valójában szintetikum allergia, csak 18 éves koromban derült ki, egészen addig gyógyszeraller-giákat állapítottak meg nálam. Gyakorlatilag minden gyógyszerre allergiás vagyok. Nyilvánvalóvá akkor vált ez számomra, amikor a kozmetikus pályát választottam és könyékig ekcémás lettem. Ekkor elvégeztek egy allergiatesztet és kiderült, hogy a szintetikumokra vagyok allergiás, egészen pontosan "kõolaj intoleranciám" van. Nagyon kevesen tudják, hogy a létezõ összes szintetikus anyag kõolajból van. Még a "FLÓRA szívbarát" margarin is kõolajból van, egy az egyben kõolaj hulladékból. Amikor ezzel szembesültem, elkezdtem ennek utána tanulni. A fõ szakterületem a kémián belül a kõolaj kémia lett. 2005-ben végeztem el egy professzornál egy kozmetikai hatóanyag elemzõ tanfolyamot és azóta ezzel foglalkozok, illetve ebben a témakörben tartok elõadásokat úgy, hogy valahogy a saját példámat is megpróbálom belevenni. Arra nagyon vigyáztam, hogy ne jusson semmiféle szintetikum a szervezetembe olyannyira, hogy még a tinédzserkori italozásomat is mindig házi borból és pálinkából kellett megoldanom. Én sosem ittam whisky-kólát. Aki volt velem bulizni az tudja, hogy soha nem látott engem koktélokkal a kezemben, hiszen az számomra katasztrófa lett volna. El kellett gondolkoznom azon, hogy vajon van-e összefüggés aközött, hogy nekem soha nem jutott szintetikum a szervezetembe és aközött, hogy soha életemben nem voltam beteg (de olyannyira, hogy egy náthám sem volt), illetve aközött, hogy nem hízok, ehetek bármennyit, bármit. Ez pedig nem genetika, mert a családomban mindenki kövér, mindenki hízásra hajlamos. Engem agyon vizsgálgattak - Nõk lapja által hirdetett módszerekkel mindenféle eszközzel és szerszámmal és kiderült, hogy a biológiai korom a fele, mint ami a személyigazolványomba be van írva. Egyre jobban érzem azt, hogy aközött, hogy nekem ilyen megszorításokkal kellett élnem az életemet, hogy nem juthat be szintetikum a szervezetembe, és a leírtak között biztos, hogy kell legyen összefüggés. Na, ennyit elöljáróban.
Ez az elõadási anyagom, a Kékgolyó utcai onkológián, egy onkológus orvos-továbbképzésen mondtam el (a "túl orvosi" részeket természetesen átugrom). Nekem gyakorlatilag onkológus orvosokat kellett meggyőznöm arról, hogy a ráknak mekkora köze van ahhoz, hogy ha bármilyen szintetikum - vagyis kőolaj - bejut az emberi szervezetbe. Az köztudott, hogy a kőolaj a világ egyik legnehezebben lebomló molekulafajtája, már csak azért is, mert ha évmilliárdokon át ott tud maradni a természetben és nem bomlik le, akkor valószínû, hogy a szervezetünkbõl sem tud rövid idõn belül kiürülni. Erre épül fel az elõadási anyag.
Amikor a rákról vagy a betegségekrõl beszélünk, akkor elõször mindig azt szokták mondani, hogy melyek a rizikó faktorok. ITAL! CIGARETTA! Ugye?
Ezt a kettõt emlegetik. Hozzáteszem, jómagam is dohányzok és nem akarok a cigaretta mellett kampányt csinálni, tehát véletlenül sem azért hoztam elõ, de azt azért tudni kell, hogy bár a cigaretta és az alkohol valahol a 10-es skála végén állnak, azért vannak olyan dolgok, amelyek lényegesebben nagyobb súllyal szerepelnek a lehetséges veszélyforrások között.
Cigaretta! Tudjuk, hogy a cigaretta mennyire káros, ezzel mindenki tisztában van. Nagyon korrekt azonban, hogy a törvény megszabja azt, hogy ha te dohányos, akarsz venni egy doboz cigarettát, akkor a fekete keretben bármerre forgatod, mindenhol látható valami nagyon csúnya véget és halált idézõ történet, pl. "A dohányzás halálos tüdõrákot okozhat", "a dohányzás lassíthatja a vér áramlását és impotenciát okozhat", " A dohányzás öregíti a bõrt", "A dohányzás lassíthatja a véráramot", "A dohányzás halált okoz", "Védje gyermekeit, ne tegye ki õket a dohányfüst belégzésének a veszélyének." Teljesen korrekt eljárást. Azért korrekt eljárás, mert ha te dohányzol tudjál róla, hogy milyen veszélyeknek teszed ki magad és a környezetedet. Tehát úgy veszed meg a doboz cigarettát, hogy nagyon jól tudod, hogy ha ezt most elszívod, akkor ez neked öregíteni fogja a bõrödet. Abszolút korrekt. Kérdezem én, hogy valaha az életetekben fogtatok-e a kezetekben olyan krémet, amin fekete keretben figyelmeztetnek benneteket, hogy a krém használata öregíti a bõrt. Ugye nem?! Pedig ez az igazság. Ugyanis olyan anyagok vannak benne (adott esetben egy népszerû és széles körben ismert márkájú krémet elemeztem), amik lényegesebben jobban öregítik a bõrt. Egy tégely annyi káros összetevõt tartalmaz, mintha te elszívsz egy doboz cigarettát egyszerre. Ennek ellenére nem figyelmeztetnek rá minket. Mondok egy durvábbat: "Védje a gyermekeket, ne tegye ki õket a dohányfüst belélegzésének a veszélyének." Láttál már egyetlen TV-ben is reklámozott és igen népszerû, már az újszülött osztályokon is alkalmazott babaápolási terméken feltüntetve olyan feliratot, hogy védje gyermekét, és ne tegye ki ennek a kozmetikumnak a veszélyének. Ugye nem? Azt is kevesen tudják, hogy már több mint 6 éve szintén a fenti gyártó ellen emberélet veszélyeztetése miatt folyik egy per, de olyan ügyvédi gárdájuk van, hogy mindig "megússzák", viszont mindig, amikor épp jön egy következõ tárgyalás, akkor pánikszerûen le van árazva az összes termékük (hangsúlyozom: babaápolási termékek!). Egészen addig nem fogják kivonni õket a forgalomból, amíg nem lesz jogerõs ítélet. Ennek a cégnek a termékei jelenleg a világ legmérgezõbb vegyületeit tartalmazzák. Sokkal kevésbé ártasz a gyerekednek, ha mondjuk mosogatószerben fürdeted meg, mintha az õ tusfürdõjükben. Kevesebb a méreganyag benne. Kevesebb a méreganyag egy kenõolajban, amit az autódba raksz, mint a babaolajukban. Teljes statisztikailag bizonyított történet. Nagyon durva.
Csak a babaolajat kifinomították, megillatosították és megszínezték. Ennyi a különbség, meg szép tégelyben van, meg jó a reklámja.
Soha nem olvastunk olyan feliratot egy tusfürdõn sem, hogy: "A tusfürdõ lassíthatja a vér áramlását és impotenciát okozhat".
Megdöbbentõ, de a kozmetikai termékek nagy részében van olyan anyag, ami mineralokortikói (?) hatású és bizonyítottan impotenciát okoz, ez a tartósítószereknek a nagy része, ami bennük van. És ugye, sok kicsi sokra megy. Mert azt szokták mondani, hogy: -Jó, jó, de milyen kevés van benne!
Igen ám, de mindennap használjuk. Tehát egy 15-20 éves használat után, ha neked naponta bejut a szervezetedbe egy ilyen anyag, akkor garantáltan kimutatható belõle és erre is vannak bizonyítékok. Nem mennék bele, hogy halálos tüdõrákot okozhat egy egyszerû babahintõpor, ugyanis olyan magas szilika tartalma van. A szilika adja azt a fehér porminõséget és nem véletlen, hogy a szilika anyagról nevezték el a szilikózist, mint betegséget. És a szilika tüdõrákot okoz. Ennek ellenére a babahintõporoknak a 90%-a ebbõl a szilika porból van. Elkerülhetetlen, hogy a hintõporozás közben bekerüljön a levegõbe és az ember belélegezze. Na de ebbe nem megyek jobban bele.
Most bebizonyítom, hogy ennek a sok döbbenetes dolognak a mérgezõ kozmetikumokról, van azért egy elég erõteljes múltja. Ez az egész ott kezdõdött, hogy az 1970-es évek végén már az egyik, a méltán legnagyobb hírû egyetem, a pittsburg-i egyetem kutatói és kutatásai bebizonyították, hogy a bõrön át kétszer annyi káros anyag tud felszívódni, mint az emésztõrendszerünkön keresztül. Ami érdekes, hogy ez egy 1970-es adat. Nagyon komoly kutatási eredmények állnak mögötte. Ennek ellenére a mai napig nem tanítják az orvosi egyetemen. A mai napig nem tanítják azt, hogy a bõrön át sokkal több méreganyag be tud jutni, mint a tápcsatornán keresztül.
Miért van ez? A következõk miatt: A "kezdet kezdetén" kialakult egy komplett tökéletesen megalkotott - élõ organikus világ és a mi gyomrunk el lett látva egy olyan védekezõ anyaggal, amit úgy hívnak, hogy gyomorsav. Ez egy nagyon erõs ph-jú sav és azt a feladatot látja el, hogy ha a gyomrodba bejut bármilyen anyag, ami neki nem tetszik, azt azonnal bontja, marja. Abban az esetben, hogyha olyan anyaggal találkozik a gyomorsav, ami számodra mérgezõ lehet, abban a pillanatban rosszul leszel, vagyis ez egyben egy jelzõrendszer is.
Ilyenkor különbözõ módon reagál a gyomor- és bélrendszered. Tehát ez egy védekezési mechanizmus, a szervezet öngyógyítási folyamataihoz tartozik hozzá, ha te pl. hánysz. Ez azt jelzi, hogy valami olyan jutott be a szervezetedbe, ami neki nem tetszik. És az a helyzet, hogy a bõrünk viszont nincs ellátva ilyen védekezési rendszerrel, így maradéktalanul be tud jutni mindenféle méreganyag, sõt mint látjuk kétszer olyan gyorsan. Ezt az is alátámasztja, hogy ha az orvostudományban valamilyen anyagot nagyon hirtelen be akarnak juttatni a szervezetedbe, akkor nem lenyeletik veled, hanem bõr alá injekciózzák vagy pedig vannak pl. a szívbetegeknél a nyelv alá való kapszula, ami öt percen belül hat. A nyálkahártyán azonnal felszívódik. Ha lenyelné, akkor lehet, hogy meghalna, mire eljutna odáig, hogy a gyomorsav kiválogatja, hogy tényleg jó, mehet – nem mehet. Ez is egy bizonyíték, de ezt a tényt nem közlik senkivel. A kutatásvezetõ, dr. Samuel Epstein alternatív Nobel-díjjal kitüntetett tudós professzor, aki egyébként a rákmegelõzõ szövetség elnöke lett és a következõt mondta a 70-es évek végén a kutatás után, hogy:
"- Biztonságosabb lenne kozmetikumainkat megenni, mint magunkra kenni."
Erre is van egy sztorim. Nekem már több mint két éve van egy olyan információs honlapom, ami pontosan ilyen dolgokkal foglalkozik és amikor indult a honlap 2006-ban, még a kezdetek kezdetén beírt kétségbeesetten egy édesanya, hogy azonnal elemezzem egy fürdõgolyónak az összetételét, mert lenyelte a három éves gyereke, és hogy van-e benne mérgezõ anyag. Erre én annyit írtam neki vissza, hogy örüljön, hogy csak lenyelte és nem fürdött meg benne. Mert a gyerekszervezet okos, valószínûleg, ha nem tetszik neki, akkor ki fogja hányni, de ha megfürdött volna benne, a bõr nem tud hányni, tehát azonnal bekerül a véráramba a méreg. Ugyanis olyan anyagokat tartalmazott.
Mik voltak az elõzmények? A 70-es éveknél járunk, amikor megállapították ezt a döbbenetes tényt, majd 1988-ban az OSHA (hasonló jellegû szervezet, mint nálunk az ÁNTSZ) laboratóriumában végeztek egy olyan elemzést, ahol egészségbiztonsági szempontból bevizsgálták a kozmetikumokban található 3000 leggyakrabban elõforduló hatóanyagot.
Tehát 1988-ban, 20 évvel ezelõtt. Hozzáteszem ez a 3000 egy nagyon nagy szám, Magyarországon szerintem 1500-nál több hatóanyaggal nem dolgoznak a kozmetikai cégek, ill. nem lehet kapni. Õk a 3000 leggyakrabban használt hatóanyagot bevizsgálták, ami azért fontos, mert azt jó ha tudjátok, hogy a világon semmilyen törvény nem szabályozza, hogy mit rakjanak bele egy kozmetikumba. Nem kell bebizonyítani, hogy az jó vagy rossz. Azt állítasz róla, amit akarsz.
Tehát nincs úgy, mint az élelmiszeriparnál, hogy megszabják, hogy mibõl mennyi lehet benne. Ha rá van írva, akkor bármi kerülhet bele. Ha rá van írva, akkor az van benne, ami rá van írva, csak Te azt nem érted.
Felvetõdhet a kérdés, hogy akkor ha rá van írva, hogy kutyaürülék, akkor az is van benne?
Sajnos igen, tehet bele kutyaürüléket, csak kitalál valami hangzatos latin nevet, amirõl Te nem fogod tudni, hogy az valójában ugyanaz.
A lényeg a lényeg, hogy elkészült ez az elemzés, és a következõ eredmény született a 3000 anyagból:
* 884 volt súlyosan mérgezõ,
* 218 meddõséget okoz,
* 314 súlyos biológiai elváltozásokat okozhat és mutagén,
* 146 rosszindulatú daganatokat okozhat,
* 376 bõr- és szemirritációt okozhat.
Ha ezt összeadjuk, akkor közel 2000 anyag, ami azt jelenti, hogy 3000 anyagból 2000 bizonyítottan káros, tehát a 2/3-a.
Azóta persze ezeket a tényeket több oldalról és többször is alátámasztották a világ több laboratóriumában is, egymástól független laboratóriumok. Annyira hihetetlen volt ez az információ, hogy képtelenségnek tartották, hogy tulajdonképpen konkrét mérgeket kenünk magunkra, de mégis ugyanezek az eredmények jöttek ki mindegyiknél. Ami érdekes, hogy 1988 óta mégsem történt semmi változás.
Ad 1: Nem tudunk róla, tehát soha egy újság nem írta meg ezeket az eredményeket;
Ad 2: Semmilyen törvény nem született a mai napig, hogy mit rakhatnak egy kozmetikumba. El lehet gondolkozni azon, hogy: Miért?
Tehát ezt rátok bízom, lesz még sok ilyen adat, mindig gondolkodjatok el, hogy vajon miért nem tudunk errõl. 20 éve tudják!
Mindennapi mérgeink 2.rész
Az üzlet Megyünk tovább, lesz ennél durvább. Újabb 10 év eltelik, még mindig nem történik semmi és 10 év után Edward Kennedy szenátor 1997-ben úgy dönt, hogy ez nem mehet így tovább, hogy mérgez minket a kozmetikai ipar és arra gondolt, hogy a világ legnagyobb emberének, konkrétan az amerikai elnöknek fog írni errõl egy levelet. Na, most ebbõl a levélbõl én egyetlen egy mondatot ragadtam ki, egyébként ez az Interneten olvasható volt nagyon sokáig. Érdekes módon most eltûnt róla az utóbbi egy-két évben (Még 2006-ban megvolt.).
Kenedy-nek a saját személyes honlapján, mint szenátor honlapján az összes interpretációs és mindenféle egyéb ilyen hivatalos papír fönt van és azok között fönt volt ez a levél is. Én még olvastam és láttam, de most egy fél éve kerestem, hogy belinkeljem és akkor már nem volt fönt az Õ honlapján sem. A lényeg, hogy megvan a levél másolata nekünk, melybõl egy mondatot ragadtam ki. Tehát 1995. szeptember 5-rõl beszélünk. Edward Kennedy szenátor Bill Clintonnak írt egy levelet, amelynek az volt a lényege, hogy: "Már 10 éve tudjuk, hogy kozmetikumaink minden harmadik alkotó eleme mérgezõ, mégsem tettünk eddig semmit". És a levélben tulajdonképpen megkéri az amerikai elnököt, hogy hasson rá a világ kormányaira, hogy itt valami központi szabályozást kéne hozni. Történt valami? Nem. Egy az egyben bevándorolt egy fióknak a mélyére és azóta semmi nem történt. Miért nem volt érdeke Bill Clintonnak, hogy Õ ezzel foglalkozzon? Nagyon egyszerû dolog. Bill Clintonnak van a legnagyobb része az olajiparban. Mibõl gyártják a kozmetikumokat? Kõolajból. Ha belegondoltok, nézzünk egy nagyon csúnya aránypárt - szoktam mondani-, mert a valóságban nem így van, de az arányai körülbelül így vannak. Tételezzük fel, hogy 1 liter kõolajból tudnak csinálni 1 liter benzint. Azt az 1 liter benzint mondjuk eladják 300 forintért. Marad hátra egy kõolaj hulladék, amit úgy hívnak, hogy pakura. Errõl általános iskolában tanultuk, hogy egy ragacsos, gusztustalan, semmire nem jó, mérgezõ, büdös maradványtermék. Mindent tudunk róla. Most képzeljétek el, hogy ezt a pakurát elkezdik feldolgozni kocsizsírnak vagy kenõolajnak és ennek is lesz egy hulladéka, tehát ami már kocsizsírnak meg kenõolajnak sem jó, na abból gyártják a kozmetikumokat. Sajnos döbbenetes, de ez az igazság!
Megjegyzés: Európa egyik legnagyobb pakúra forgalmazója a MOL Zalaegerszegi Kőolaj Feldolgozó Gyáregysége!
Frei Tamás - a népszerû mûsorvezetõ - egyik dokumentum filmjében is foglalkoztak ezzel (Frei-dosszié), abból is konkrétan kiderült. Tehát abból gyártják. Most úgy képzeljétek el, hogy 1 liter kõolajból legyártanak 1 liter benzint, amit eladnak 300 forintért, majd ebbõl a maradék kocsizsírból, ebbõl a kenõanyagból, ebbõl a hulladékból le tudnak gyártani legalább 4 db testápolóra való anyagot. Na, most 4 db testápolót, ha most csak egy olcsóbb árkategóriát nézünk, eladnak 500 forintért, akkor máris látszik, hogy mi éri meg jobban, hogyha kétezer forintot keres rajta, vagy háromszázat. És akkor ezzel még nincs vége, mert azt nem tudom, hogy tudjátok-e, hogy egy ilyen kõolajhulladék maradékból, ami 1 liter benzin legyártása után marad, abból 40 darab kemoterápiára való anyagot le tudnak gyártani, ugyanis a kemoterápia egy az egyben kõolajhulladékból készül. Jelenleg a Magyar Állam - utána lehet nézni az OEP-nél -, egy kemoterápiáért a gyártó cégnek 4 millió forintot fizet ki. 40 x 4 MFt az 160 MFt. Ennyit keres 1 liter kõolajon. Akkor szerintetek miért folynak a kõolajháborúk az üzemanyagért, meg az energiahordozókért vagy a gyógyszeriparért. Õ ebbõl él. Tehát az egész kõolajharc azért megy, mert a gyógyszeripar egy az egyben kõolajból szintetizálja az összes létezõ gyógyszert. Ezért van ennyi mellékhatásuk. Mert a szervezetnek idegen anyag, nem tud vele mit kezdeni. Na, most, ha egy liter kõolajon õ nyer 160 milliót, akkor mi az érdeke? Hát hogy minél több kemot eladjon. Mikor tudja eladni a kemot?
Akkor, ha van rákos. És ha nincs rákos? Akkor csinál. Mivel tud rákost csinálni? A kajával meg a kozmetikummal. Teljesen logikus. Tehát eleve gyerekkorod óta folyamatosan mérgez téged azért, hogy te garantáltan 40 éves korod fölött rákos legyél és vegyed meg a kemoterápiát, ami most az orvostudomány szerint az egy szem dolog, ami gyógyítja a rákot. Holott nem igaz, mert 1914 óta , amióta Otto Walburg felfedezte, tudják a rák ellenszerét csak hamvába fojtják. Ennek is utána lehet nézni.
Megjegyzés: A világ egy országában tiltott a kemoterápia használata! Nem fogod kitalálni! Ez Izrael,mert a TALMUD tanításai szerint zsidó-zsidót szánt szándékkal nem ölhet meg, csak háború idején (lásd I. és II. világháború!).
Menjünk tovább. A zöld szervezetek nyomása kapcsán indult egy REACH rendelet-tervezet. (REACH=vegyi anyagok bevizsgálása és engedélyezése.) Ezt a zöld szervezetek megírták. Több ezer oldalas volt, amiben leírták, hogy milyen alapon kéne elbírálni, hogy mi kerülhet bele egy kozmetikumba. Az egésznek az volt a lényege, hogy ha kihoz egy cég valamilyen új vegyi anyagot, akkor ne a hatóságnak kelljen azt bizonyítani, hogy a hatóanyag esetleg káros, hanem az elõállítónak keljen azt bizonyítania, hogy se egészségre, se környezetre semmiféle káros hatása nincs az elõállított vegyületnek. Egyelõre semmiféle bizonyítékot nem kérnek a cégektõl. Soha senki nem ellenõrzi le, hogy valóban az van-e benne a krémben, amit mond, illetve valóban az-e a hatása, amit ráír a dobozára. És ez a rendelet azért született, hogy a cég elõbb bizonyítsa be, hogy az egészségre ártalmatlan és ha ezt bebizonyította, akkor majd engedélyezik, hogy forgalomba hozza. A rendelet a mai napig nem született meg. (1997-ben volt.) A mai napig nem született meg. Elkezdtek vele foglalkozni, mindig kihúztak belõle bekezdéseket, és a végére megmaradt alig 20 oldal. Ami úgy maradt meg, hogy már természetesen az érdekszervezetek azokat a dolgokat kezdték el kihúzkodni, ami az õ érdekeiket sérti, de az a pár oldal, ami megmaradt az sem lépett jogerõre és azt sem szavazta meg senki. De nem elég, hogy nem szavazták meg, nem is tudunk róla. Tehát mi, akik használjuk a kozmetikumokat és esszük a gyógyszereket a mai napig nem tudunk róla, hogy ez így van. Tudnunk kell még azt is, hogy a kutatások szerint több mint 100ezer olyan szintetikus vegyület létezik, amirõl semmiféle hatásvizsgálat nincs. Errõl a 3000-rõl legalább már van. Tudjuk, hogy mérgezõ, de van 100ezer, amirõl nincs.
2005-öt írunk, még mindig nincs vége. A WWF (zöld szervezet), Brüsszelben, Belgiumban elvégezte Európa egyik legszélesebb körû felmérését. A következõt találta ki: Ha nem tudnak nagy embereknél elindulni, és nem tudják a kormányokkal elfogadtatni a rendeletet, akkor megcsinálják azt, hogy több ezer kisember vérét megvizsgálják, tehát kérnek önkéntes mintaadóktól vérmintát. Amennyiben több ezer ember vérébõl ki tudják mutatni, hogy bent vannak ezek az anyagok abban az esetben lehet, hogy egy kicsit felfigyelnek rá, így alulról kezdik el a kezdeményezést és nem felülrõl. Mert ha több ezer, több tízezer ember vérébõl kiderült, hogy agyon van mérgezve, akkor azt azért már egy Európa Parlamentnek nem szabad figyelmen kívül hagyni. (Ezek a mérgek mindenki vérében ott keringenek, ezért nem mindegy a méregtelenítés!)
Kiválasztottak ebbõl a háromezerbõl 103 mérgezõ vegyi anyagot és csak azokra élezték ki a vizsgálatot, tehát azt a 103-at megnézték, hogy benne van-e a mintaadók vérében vagy sem. A következõ eredmények születtek:
A vizsgált vérmintákban átlagosan 37 vegyi anyag benne volt. A legmagasabb szám 43, de még a legkevésbé szennyezett vérû mintaadóban is 33-at találtak. Nagyon nagy szám! A 103-nál a 33 a legkevesebb és az 1/3-a bent volt a mérgezõ anyagoknak. 25 olyan káros vegyi anyagot azonosítottak, amelyek kivétel nélkül mindegyikõjükben benne voltak. A vizsgált anyagok nagy hányada a kozmetikumokban is megtalálható vegyületek, mint pl. a ftálsavak, flour-vegyületek, antibakteriális vegyületek és szintetikus illatanyagok. Ezekrõl még késõbb lesz szó, hogy mi mennyire káros. A slusszpoén: a vizsgált személyeknél 14 önkéntes véradásra vállalkozó miniszter is volt, 14 országnak a környezetvédelmi vagy egészségügyi minisztere és plusz ezen kívül egyéb befolyásos személyiségek. Magyarországról a következõ személyek adtak vérmintát: Persányi Miklós az akkori környezetvédelmi miniszter, Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter, Márkus Ferenc a WWF magyarországi igazgatója, Dr. Zacher Gábor toxikológus fõorvos, és Dr. Gurmai Zita Európa Parlamenti megfigyelõ. Õk ugyanúgy adtak vérmintát, de itt van pl. a finn környezetvédelmi miniszter, az olasz környezetvédelmi miniszter, a litván egészségügyi miniszter, a szlovák környezetvédelmi miniszter, tehát 14 ország környezetvédelmi minisztere. Azt gondolta a WWF, ha az egészségügyi miniszter, vagy a környezetvédelmi miniszter a saját vérén, bõrén érzi, hogy nagyon nagy gond van, akkor majd hazamegy és valamit tesz az ügy érdekében. Nézzük meg, hogy a Magyarországról delegált emberek miket nyilatkoztak közvetlenül a véreredményeik kézhez vétele után.
"Megdöbbentõ volt számomra, hogy mekkora számban és mennyiségben mutattak ki vegyszereket az én vérembõl is. Mindenkinél, aki részt vett a kísérletben, találtak káros vegyszereket, teljesen függetlenül attól, Európa mely országában élnek." - mondta Dr. Gurmai Zita.
"Elfogadhatatlan, hogy egyre növekvõ koncentrációban vannak jelen bennünk, emberekben és az állatokban is vegyi anyagok. Olyanok, melyeket már régen betiltottak és olyanok, melyeket ma is használnak.
Bennem például a DDT bomlástermékébõl a DDT a 70-es években betiltották 2700 egységnyi mennyiséget találtak, holott az átlag "csak" 590 egység volt. (A DDT-rõl tudni kell, hogy 200 év a lebomlási ideje és a köldökzsinóron keresztül örökíthetõ tovább, ami azt jelenti, hogy még a dédunokáinkban is lesz. Nem lehet lebontani a szervezetbõl és konkrétan rákkeltõ, hát azért tiltották be a 70-es években.) "Az egyik legnagyobb gond az, hogy nem tudjuk, hosszú távon milyen egészségügyi kockázatot jelentenek ezek az anyagok" – mondta Márkus Ferenc.
"Számítottam rá, hogy több tucat mesterséges, természetidegen anyag van a véremben, hiszen tudom, hogy mennyire nem természetes a mi életünk. Mégis váratlan volt, hogy az európai átlagot jóval meghaladja a bennem talált ftálsav és DDT-származék mennyisége. Hogy bennem mit okoznak ezek az anyagok - nem tudhatom. Pedig tudni kellene minden mesterséges anyagról, hogy mire számíthatunk, ha a közelünkbe engedjük õket." - kommentálta az eredményeit Persányi Miklós.
"A bennem talált kemikáliáktól feltehetõen én már sohasem tudok megszabadulni. Viszont remélem, a fiamban és az unokáimban már nem lesznek ezek a vegyületek. Egy szigorú jogszabály lehet az egyetlen lehetõség, hogy részben magunkon segítsünk, nagyobbrészt, hogy gyermekeink egészségesebb életét elõsegítsük." - nyilatkozta Dr. Zacher Gábor, toxikológus. Az összes magyar résztvevõ nyilatkozatát el lehet olvasni a www.wwf.hu sajtóközlemények rovatában.
Kérdezem én, egyetlen egy újság lehozta ezeket a közleményeket? A Fókusz, a TV híradó bemondta valaha is, hogy volt Európában, Brüsszelben, az Európa Parlamentben egy ilyen vizsgálat és mik lettek az eredmények? Tudunk arról, hogy mi lett a vége ennek az európai vizsgálatnak több tízezer ember vérelemzése alapján? Nem. Miért? Miért nem tudunk róla? Ezek közül ül valaki a posztján? A miniszteri posztokon már egyik sincs. Pánikszerûen eltûntették õket. Csak Zacher Gábor toxikológus és Gurmai Zita maradtak. Az összes többi érdekes módon a vizsgálat után hirtelen eltûnt a köztudatból.
Tehát el kell ezen is gondolkodni, hogy: Miért?
Mindennapi mérgeink 3.rész
A kozmetikumokban elõforduló legveszélyesebb vegyületek, vegyületcsoportok Nézzük meg ezeket a legveszélyesebb vegyületcsoportokat, amiket vizsgáltak és nézzük meg, hogy miben vannak benne. A sorrendiség nem számít, teljesen egyformán ártalmas mindegyik. Tehát nincs az, hogy ez "jobban", az "kevésbé". Ezek a "legjobban"...
Ilyenek az alumíniumszármazékok, alumínium-vegyületek: Nagyon kevesen gondolnák, hogy mit keres az alumínium a kozmetikumokban. Hát ezt én is meg szoktam kérdezni. Ennek ellenére minden dezodorban, izzadásgátlóban, borotválkozás és -utáni készítményben benne van.
Aki jár kozmetikába, vagy fodrászatot vagy kozmetikát tanult az az alumínium vegyületetekrõl, tudja, hogy erõteljes pórusösszehúzóak, ezáltal verejtékcsökkentõ hatásuk van. Tény és való, hogy így van. Csak azt felejtjük el, hogy már a 70-es években a közkonyhákon és a közétkeztetésben betiltották az összes alumínium edényt meg evõeszközt a gyerekeknél, mert bebizonyosodott, hogy egy egyszerû nyállal való érintkezés kiold belõlük egy mérgezõ anyagot. Ennek ellenére a kozmetikában, azt az apró molekulát, ami aztán bejut neked a véráramodig, azt simán bent hagyták.
A statisztika a következõ: a mellrákosok száma a 70-es évektõl szaporodott fel. Azt hitték, hogy ez egy nõi betegség. Majd kiderült, egy 2008-as, friss adat szerint ezt Dr. Ládi Szabolcstól tudom, aki az egyik leghíresebb rákkutató orvos jelenleg a világon -, hogy Magyarországon jelenleg minden 4. mellrákos férfi. Ami azt jelenti, hogy ez nem nõi betegség. És elkezdtek statisztikákban utána nézni, hogy mivel lehet összefüggésben a mellrák. Elõször azt hitték, hogy ösztrogén-probléma, késõbb azt, hogy egy tipikus nõi betegség, majd feltûnt, hogy pontosan onnantól kezdett el a mellrákosok száma felszaporodni, amióta alumíniumsó tartalmú dezodorokat használunk. Ezek a 70-es években jöttek divatba. Ami érdekes, hogy akkor férfi mellrákos még nem volt, de ha belegondolunk, akkor a férfiak napi szinten sokkal késõbb kezdtek el használni dezodort, tehát a 80-as évek végén és a 90-es évek elejétõl jelentek meg az elsõ férfi mellrákosok. A történet logikus: a kiválasztó rendszer a verejték. Hol verejtékezünk a legjobban? Az endokrin-mirigyek környékén, amelyek ugye, ott vannak a hónaljban, a hónaljmirigyek. Hogy ha valaki használ egy 24 órás dezodort, ami 24 óráig nem engedi izzadni, akkor hol választ ki a verejtéke? Hol tud távozni belõle a méreganyag? Nem tud, ott gyûlik. Ott van bent az alumíniumdugó és ott gyûlik, gyûlik.
Valahol ki kell jönnie, tehát valahol a szervezetnek ezt raktároznia kell. A szervezet öngyógyítási folyamata pedig olyan, hogy ha talál egy idegen anyagot, ami neki nem tetszik, akkor azonnal betokozza egy szövetszaporulattal. Ugye egyértelmû, hogy hová vezet. Mik vannak a hónaljmirigyekhez közel, hova tudja raktározni, mit talál? Ott talál zsírszövetet, ott találja a mell mirigyállományát, ami a férfiaknál ugyanúgy megvan, csak kevesebb zsírszövettel és abban a pillanatban oda kezdi felhalmozni a méreganyagot.
A lényeg, hogy ha megnézed a dezodorodat, izzadásgátlódat, stiftedet, spricnidet, golyósodat, teljesen mindegy hogy hívjuk és találkozol bármilyen olyan szóösszetétellel a sok latin közt, amely úgy kezdõdik, hogy alu-, tehát az lehet alumin, vagy alumínium, alumed, csak alu-val kezdõdik, akkor kuka. Életveszélyes!
Felmerülhet a kérdés, hogy van-e egyáltalán olyan kozmetikum, ami nem tartalmaz alumínium-származékot. Természetesen van, de sajnos elég kevés cég van, aki ma ilyen termékeket forgalmaz.
A másik, ami ezzel kapcsolatban borzalom, az a reklámoknak a nagyon rossz hatása. Tehát megpróbálják velünk elhitetni, hogy izzadni ciki. Pedig, nem izzadni ciki, büdösnek lenni ciki. Izzadni abszolút nem ciki. Ugyanis az izzadás ugyanúgy hozzátartozik az emberi szervezet egészséges mûködéséhez. Ha neked elkötnék a húgycsövedet, akkor belehalnál. Ugyanez vonatkozik a verejtékmirigyekre is, amirõl van egy
külön elõadásom és kiderül belõle, hogyan is mûködik az egész bõrnek a kiválasztása, meg a hõháztartása és mi mindent ártunk azzal, amit rákenünk.
Habképzõ tenzidek és mosóképzõ anyagok: Ide tartozik minden olyan dolog, ami habzik, vagyis: sampon, habfürdõ, tusfürdõ, fogkrém, arctisztító, hajbalzsam, stb. Tehát ami bármilyen habot tud képezni, abban kell legyen valamilyen habképzõ tenzid. Nagyon sokféle habképzõ tenzid van, de egyetlen egyet favorizál nagyon a kozmetikai ipar. Nem véletlenül, mivel nagyon olcsó az elõállítása és nagyon könnyû vele bánni. Ezt a habképzõ tenzidet úgy hívják, hogy Sodium Lauryl Sulfate.
Ennek van egy alkoholos változata: a Sodium Laureth Sulfate.
Gyakorlatilag mindenben benne vannak. Ha bárki otthon megnézi a legdrágább Dior vagy Clinic tusfürdõjét ez az anyag benne van. Mi ez az anyag? Tulajdonképpen egy nem ionos foszfát tenzid. Ugyanaz, ami a Persil mosóporokban benne van. Van egy magyar származású professzor, Dr. Rózsa Sándor, aki Németországban tanított egy egyetemen még a 70-es években. Összeállított egy testápoló kislexikont, amelyben ezeket taglalja. Az Õ specialitása volt a habképzõ tenzidek és úgy ment be elõadást tartani, hogy:
"Ugye Uraim és Hölgyeim, Önök Persillel mosnak hajat." és mindenki tiltakozott, hogy õk ugyan nem..., hát hogy képzeli, az egy méreg. Õk samponnal mosnak hajat. És kémiailag levezette, hogy nézzék meg, teljesen ugyanaz a két anyag. Csak a mosóporra más néven írják rá, mint a samponra. És a kutyasampon-ban is ugyanez van, sõt az autósamponban is ugyanez az anyag van benne. Sõt a mosogatószerekben is ugyanez az anyag van benne, meg a padlófelmosóban is ugyanez az anyag van benne. Ugyanaz az összetétele, csak a kozmetikai termékeknek szebb a színe meg jobb az illata. Ennyi a különbség, legalábbis a habképzõ tenzidek terén.
Nézzük meg, hogy mit kell tudni a Sodium Lauryl Sulfate-ról és alkoholos társáról a Sodium Laureth Sulfate-ról, illetve most már ezek másik két változatáról, az Ammonium Lauryl Sulfate-ról (ALS) és az Ammónium Laureth Sulfate-ról. Ha bárki bemegy a gyógyszertárba (ugyanis ez egy nagyon súlyos méreganyag), és kikéri a biztonsági adatlapját, akkor teljesen le fog döbbenni. Egyébként lekérhetõ, a KÖJÁL-nak az oldaláról is. A legveszélyesebb kémiai anyagnak nyilvánítják, felhívják a kedves vásárlók figyelmét, hogy csak védõfelszerelésben nyúlhat hozzá ehhez a SLS-hez. Néhány "apróbb" hatása: bõrkárosító, vakságot okoz, szemirritációt okoz, nyálkahártyakárosító, sejtméreg, vesetoxikus, májtoxikus, mutagén, stb.
Ezek az apróbbak, de például elhullik tõle a hajad vagy teljesen tönkrevágja a bõrt, ugyanis olyan erõs zsíroldó hatású, hogy a bõrünket védõ természetes bõrfelszíni emulziót teljesen leoldja. Ezért van az, hogy manapság a legtöbb nõ arról panaszkodik, hogy fürdés után húzódik a bõre. Nem kellene. Csak amióta tusfürdõt használunk. Az én nagymamámnak, aki szappannal mosdott miért nem húzódott soha a bõre. Nem hallottuk panaszkodni a nagymamákat a 60-as években, hogy nekik húzódna a bõrük és nem is használtak krémet. Ez egy tudatos történet! Ez bent van a fogkrémben is, amit még a gyerek le is nyel, pedig nyálkahártyakárosító. Ott van benne.
Emulgeátorok és felületaktív anyagok: Aki tanult kozmetikát meg kémiát, az tudja, hogy a vizes és a zsíros fázis nem elegyedik. Ahhoz, hogy elegyedni tudjon, ahhoz kell egy emulgeátor bele. Az egyik ilyen legdurvább emulgeátor a Triethanolamine, meg a dietanolamin, ami jelenleg minden krémben benne van. (Itt megint a legmárkásabbakat is mondom) Ráadásul még vannak olyan gátlástalanok, hogy miután kirobbant a trietanolamin botrány 10 évvel ezelõtt, ma ugyanúgy belerakják a krémekbe, csak rövidítik = TEA. És a krém összetételén a laikus azt olvassa, hogy tea és megnyugszik a lelke, hogy ez biztos valami jó anyag.
Holott ez csak a trietanolamin rövidítése. Hozzáteszem, hogy a mai napig a kozmetikus tankönyvekben anyagismeretként egy kiváló bõrbarát emulgeátorként tanítják. A mai napig egy 1952-es kiadású tankönyv átdolgozott változatából tanulnak a kozmetikusok. Az a tankönyv úgy ahogy van tûzrevaló. Abból egy sor sem igaz már és ezt tanítják meg a kozmetikusoknak meg a fodrászoknak. És szegények (nem hibáztatom õket), azt hiszik, hogy õk tudják jól, hisz ezt tanulták.
Holott nem!
Szintetikus illatanyagok: Szintetikus illatanyagok szinte minden kozmetikumban megtalálhatók. Ez egy pszichológiai behatás, hogy az embereknek így adják el a készítményt. Gondoljunk csak bele! Bemegy a vevõ a boltba, meglátja a terméket, megtetszik neki, mivel vizuális, ezért azonnal meg is szagolja. Ha az illata is jó, berakja a kosarába és egyáltalán nem kíváncsi rá hogy mi van benne. Ha ide van írva hangzatosan, hogy kamilla tartalmú elhiszi és nem is veszi a fáradtságot, hogy megnézze, hogy az összetételben szerepel-e az a szó, hogy kamilla. Legtöbbször nem. Az az érdekes, hogyha szerepel is, legtöbbször csak az összetétel legvégén, ami azt jelenti, hogy egy tonnához egy cseppet raknak, csak azért, hogy ráírhassák, hogy kamilla tartalma van.
A szintetikus illatanyagokkal azért kell vigyázni, mert szintén kõolajból vannak. Benne van a nevükben, hogy szintetikus. A kõolajat olyan apró molekulára bontják le, hogy a levegõben terpinként meg tud jelenni, úgy mint a valódi illatanyagok, amit aztán az orrunkon keresztül beszívunk. Tudjátok, hogy az illatot nem az ember orra érzi, hanem az agya, a limbikus rendszer, ami azt jelenti, hogy kõolajmolekulák tömkelege landol az agyunkban. Mikor fog az onnan lebomlani? Soha. Elgondolkoztunk azon, hogy miért van ennyi szklerózisos, alzheimeres beteg és egyéb demenciális betegségek, szenilitás, autizmus, diszlexiások, diszgráfiások. Ha belegondolunk, már a csecsemõket elkezdik illatoztatni, mert a reklámokból is közismert neves cég, a JandJ behozta a köztudatba a "babaszagot". Van egy nagyon kedves vendégem a kozmetikában, Mahlerné Köfner Anikó, aki a Magyar Autista Szövetség elnöke. Nagyon komoly leiratokat tud arról hozni, hogy az autizmus, ami ennyire elszaporodott és 4-5 éves gyerekeknél jön ki, mire vezethetõ vissza. Szintetikus illatanyagok, gyerekkori védõoltások. Ez a kettõ. Mert az autizmus eddig nem volt, azóta van amióta kötelezõ védõoltások vannak, meg amióta ennyi szintetikus illattal ellátjuk magunkat. És ha belegondoltok minden illatosítva van, még a toalettpapír is illatosítva van.
Minden!
Gondoljatok bele, hogy a 3 az 1-ben instantkávéban és a pickwik teában is ugyanolyan szintetikus aroma van, illatanyag. A Danone joghurt isteni meggy meg eper illatát is a szintetikus illatanyagok adják=****
Megjegyzés: Én pár éve úgy döntöttem, hogy nincs gyógyszer! Csak homeopátia, s alternatív gyógyítás. Egy Elektroakupunktúrás (de nem tűszúrásos) készüléket használok, s forgalmazok. Nem használok mosóport, mosógélt, öblögetőt. Egy „ZEOLIT” tartalmú mosógolyót (nem műgyantás!) használok és forgalmazok, s magyar növényekből készült magyar gyártású „Mosóolajat” használok illatosítónak. Így sem nappal, sem éjjel nem vagyok kemikáliában. Tisztul a szervezetem a DDT-től, s a faiparban összeszedett higanytól! Bár 50 évvel ezelőtt isw ismerhettem volna ezeket a módszereket. Nagy- és ükanyáink bezzeg ismerték!
GONDOLKODJATOK, MÍG LEHET!
Forrás: www.antalvali.com
*B.Kiss-Tóth László 2013.01.04.
---------------------------------------------------------------------------------------------------Apokrif:
Mindennapi mérgeink …
Nap mint nap látunk és hallunk csodálatosnál-csodálatosabb hatású tisztítószerekről, ápolószerekről a különböző reklámokban, és a legtöbb embernek fel sem tűnik, hogy nagyon fontos egyéb szempontokat meg sem említ a reklám: azt, hogy mennyire biztonságos a szer használata, vagy azt, hogy mennyire ártalmas az egészségünkre, a környezetünkre???
Pedig, ha jobban belegondolunk, a legtökéletesebben csillogó-villogó lakásban sem szeretnénk megbetegedni, például rákot kapni …
Ráadásul úgy, hogy a lakást és bármi mást is ki lehet tisztítani sokkal barátságosabb, ön- és környezetkímélőbb szerekkel is.
Manapság általában 20-30 különböző tisztító kemikália sorakozik egy család polcain. Külön szer van a mosdó, a mosogató, a WC tisztítására, vízlágyításra; és illik többféle testápolót is tartani.
Nem csak a levegőben, és az élelmiszerekben találhatunk szennyeződéseket és mérgező anyagokat. Számos testápoló és háztartási tisztítószer is tartalmaz veszélyes anyagokat, melyek káros hatással lehetnek az egészségre. Olyan kémiai anyagokat tartalmaznak, melyek egészségkárosító hatásaik ismertek. Ezek a kémiai anyagok a bőrön keresztül a szervezetbe juthatnak, ahol a vérkeringés elszállítja őket a létfontosságú szervekhez, ahol aztán súlyos károkat okozhatnak.
A vegyipari cégek fő szempontja a profitszerzés, így mind több – gyakran fölösleges – funkciót ellátó szert próbálnak ránk erőltetni; … nem kevés sikerrel …
A probléma gyökere, hogy a temérdek új kemikáliát úgy vezették be a piacra, hogy azok egészségügyi hatását nem vizsgálták ki kellőképpen, esetleges krónikus, hosszú távú hatásukat pedig lényegében semennyire.
Figyelmedbe ajánljuk még:
» Teáscsészék kavalkádja (cikk)
» Gyógyító virágok és gyümölcsök 2. (cikk)
» Leszokni! Leszokni. Leszokni? (cikk)
» Tudna valaki Dunakeszin nőgyógyászt ajánlani? (tudásbázis)
» Nagyon horkol a párom, hogy lehet ezt megszüntetni? Tapasztalatok? (tudásbázis)
» Hogyan lehet a különböző eszközeinket fertőtleníteni /fésű, fogkefe, körömvágó olló, körömkefe, irrigátor, vibrátor/? (tudásbázis)
Egy skandináv felmérés szerint az 50-es évek óta bevezetett körülbelül 72 ezer szintetikusanyag kevesebb mint 2%-áról vizsgálták ki teljes mértékben, hogy toxikus-e, ami azt jelenti, hogy 98%-ról nem áll rendelkezésre elegendő adat ennek eldöntésére. Ez a temérdek ismeretlen hatású anyag időközben bekerült a mindennapjainkba, sőt a szervezetünkbe is!!!
Ma már ismert, hogy a vegyi anyagok egy része kumulálódik, felhalmozódik különböző szerveinkben, illetve az anyák átadják a vegyianyag-tartalom egy részét a gyerekeiknek!!!
A vegyi anyagok egészségünkre gyakorolt kedvezőtlen hatásai, az időközben elvégzett kutatások adatai szerint, lényegesen jelentősebbek, mint azt korábban bárki képzelte vagy gondolta volna. A különböző allergiás tüneteket, a daganatos megbetegedéseket nagymértékben a környezetünkben található, mindennapi használatban alkalmazott anyagok váltják ki. Jelentős egyes vegyszerek gén- és magzatkárosító, hormonháztartásunkra gyakorolt hatása. Nem elég, hogy az emberi immunrendszer nem tud mit kezdeni a több ezernyi, korábban nem létező anyaggal. Egyes tudományos becslés szerint a „fejlett világ”-ban az összes megbetegedés akár 25%-áért is a vegyi anyagokat teszik felelőssé.
A WC-ben
Ez a rész csak a WC-tisztítókra összpontosít, és nem tér ki a WC-illatosítókra/fehérítőkre, mivel a környezetvédők egyetértenek abban, hogy a WC-tartályokban és a –csészékben elhelyezett illatosítók – teljesen feleslegesen – káros hatással vannak a környezetünkre.
- A háztartások nagy százaléka alkalmaz klóralapú (nátriumhipoklorit tartalmú) fehérítőt/fertőtlenítőt. Klórt nem csak az illatosítókban, hanem a WC-tisztítószerekben is található. Használnak például klórozott fenolt (karbolsavat), amely mérgező a légző- és a vérkeringési rendszerre. A klór azonnal reakcióba lép a környezetében lévő többi alkotóelemmel, és mérgező, veszélyes keveréket hoz létre, például furánt, dioxint és más toxikus vegyületeket.
- A hagyományos WC-tisztítók ráadásul petrolkémiai illatosítót és maró hatású savakat is tartalmaznak (általában nátrium-hidrogénszulfátot, nátrium-hidrogénkloridot vagy hidrokloridsavat).
- Általában antibakteriális fertőtlenítő szereket is tartalmaznak (például Tricolosant, amelyet már az anyatejben és a halakban is kimutattak).
Alternatív megoldás
Az ember természetes és alapvető kívánsága, hogy tiszta legyen a WC és környéke. De, egy fertőtlenítő hatású tisztítószer klór nélkül is megfelelő higiéniai hatással bír.
Ma már alternatív készítmények is léteznek, amelyek bio- és környezetbarát termékek, s amelyek gyengébbek, könnyebben lebomlanak, növényi alapúak és összetevőik nem mérgezőek. Ilyen az ecet- vagy a citromsav, amelyek elfogadható tisztítószereknek számítanak.
A fürdőszobában
- Tudja Ön, hogy azok a „testápoló” termékek, amelyeket - nap mint nap – megvásárol, maga és családja részére, milyen káros anyagokat tartalmaz?
- Tudja Ön, hogy egy egyszerű fogkrém, sampon, dezodor vagy arckrém használata mekkora kockázattal járhat?
- A kozmetikumokban tömegesen alkalmazott alapanyagok jó részéről bebizonyosodott a szervezet súlyos veszélyeztetése.
- A nagy nyilvánosság keveset tud erről. A cégek mindezekkel tisztában vannak, de ezen anyagok olcsósága miatt továbbra is felhasználják, veszélyeztetve ezzel mindannyiunk egészségét.
Egy amerikai tanulmány beszámol arról, hogy az OSHA hivatala (Occupational Safety & Health Administration) egy olyan kutatást végzett, amely során a testápoló szerekben található - 2 983 kémiai anyagot vizsgálták meg.
Ezek közül 884 mérgezőnek bizonyult!!!
- 146 daganatot/tumort okozhat,
- 376 bőr és a szem irritációját idézheti elő,
- 314 biológiai változásokat eredményezhet,
- 218 szaporodási problémákat okozhat,
(egy anyag akár több helyen is szerepelhet).
Ezek az anyagok a mai napig alkotói a vizsgált testápolóknak! Kivétel nélkül megtalálhatók a minden naposan használt termékeinkbe. (Tusfürdő, fogkrém, sampon, testápoló, arckrém stb..)
Ápolási termékekkel kapcsolatban nemcsak azt lenne fontos vizsgálnunk, hogy milyen anyagokat tartalmazzanak, hanem legalább annyira kéne arra is figyelni, miket nem szabadna tartalmazniuk. Számos szokványos szappan, krém és kozmetikai cikkben vannak olyan összetevőket, melyek bizonyítottan, vagy alaposan vélelmezhetően károsak az egészségre, és nem kívánt reakciókat válthatnak ki. Listánk segítségével ismereteket szerezhet a káros összetevők természetéről.
Néhány példa a káros hatású összetevőkre:
- Szájvizek
Alkohol, Ízesítő anyagok, Sodium Lauryl Sulfate
- Fogkrémek
Fluor, Sodiumfluorid, Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate, Propilénglükol, Szaharin
- Hajkondicionálók
DEA, Propilénglükol, Faggyú
- Dezodorok
Alumíniumsók, Bután, Propán, Propilénglükol, Alkohol, Talkum
- Tusfürdők, szappanok
DEA, Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate, Faggyú
- Krémek
Formaldehyd, Glicerin, Kaolin, Lanolin, Ásványolaj, Parfüm, Petrolatum, Propylenglykol
- Színezett nappali krémek /Make-up/
PEG, Ásványolaj, Parfüm, Propilenglükol, Glicerin
- Samponok
DEA, Diethylphtalat, LAS-Tenside, Oxybenzon, Propilénglükol, Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate
- Borotvahabok, borotvagélek
DEA, Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate, Faggyú, Só
Veszélyes összetevők a testápoló szerekben:
Alkohol
- Színtelen, illékony, gyúlékony folyadék, ami élesztőgombák és szénhidrát erjedésével keletkezik. Gyakran használják oldószernek, de italokban és gyógyszerekben is megtalálható.
- Ehető és iható termékek alkotórészeként hajlamosabbá teheti a testszöveteket a rákkeltő anyagokkal való reagálásra. Azok a szájöblítők, amelyek 25%-nál magasabb alkoholtartalmúak hozzájárulhatnak a száj-, a nyelv- és torokrák kialakulásához.
Alumínium
- A fémek közé tartozó elem, amelyet leginkább repülőgépek alkatrészei és protézisek előállításához használnak fel. Alkotórésze továbbá savasodást gátló gyógyszereknek, izzadás gátló dezodoroknak, különböző fertőtlenítőszereknek is.
- Az alumínium szoros összefüggésbe hozható a mellrák és az Alzheimer-kór kialakulásával. Az alumíniumsók beszűkítik a verejtékcsatornát, gyulladást, allergiát válthatnak ki.
Bután
- Rendkívül gyúlékony aeroszol; nagy mennyiségben narkotizáló hatású.
Diethylphthalat
- Alkohol denaturálásához használt anyag. Felszívódik a bőrbe, és befolyásolja annak védelmi rendszerét. A Phthalat károsítja a májat, a vesét és a szaporodási szerveket, mindemellett a szervezetre a hormonokhoz hasonló hatást gyakorol. (Forrás: Öko-Test 06/2001). Samponokban találkozhatunk ezzel az anyaggal a leggyakrabban.
Dietanolamin (DEA)
- Színtelen vagy kristályos alkohol, amit oldószerekhez, tisztítószerekhez és emulgátorokhoz használnak fel. Testápolók tartalmaznak DEA-t, mert puhává teszi a bőrt. Ezenkívül más bőrápoló termékekben is találkozhatunk vele hidratáló hatása miatt.
- Abban az esetben, ha a DEA nitrátokkal együtt kerül feldolgozásra, egymással reakcióba lépve rákkeltő anyag keletkezik. Bár korábbi tanulmányokban a DEA-t nem sorolták a rákkeltő anyagok közé, napjainkban egyre több kutató vélekedik úgy, hogy a DEA nitrátokkal való egyesülése nélkül is rákot okozhatnak. Többek között bőr- és nyálkahártya izgató hatását is meg kell említeni.
Faggyú (állati zsíradék)
- Az állati szövet bizonyos fajtája; olajtartalmú szilárd- és félszilárd-anyagokból áll. Ezek a glicerol vízben nem oldódó észterei, illetve zsírsavak. Az állati zsír és a lúg adja a szappanok, a tisztító- és emulgeálószerek fő alkotórészét, és egyben a legjobb táptalajt biztosítanak a baktériumok számára.
Fluor (Fluoride)
- A fluor - a halogénelemekhez tartozó halvány zöldessárga színű, mérgező gáz. Elemi állapotban kétatomos molekulákat alkot. Erős baktériumölő hatású; egyes enzimek működését és a sejtoxidációt gátolja.
- Potenciális rákkeltő alapanyag.
- Mikroelem (nyomelemek), a fluoridion növényekben és állatokban egyaránt megtalálható. A gáznemű hidrogén-fluoridot (HF) a növények felveszik, ettől jelentősen károsodnak; iparvidékeken, ahol a légkör hidrogén-fluorid-tartalma viszonylag nagyobb, a növények elhalványodnak, a csúcsrügyek lepusztulnak, huzamos ideig tartó hidrogén-fluorid-tartalom hatására a növényállomány kipusztulhat. Az állati és az emberi szervezetben, a csontokban és a fogakban halmozódik fel, fluormérgezést okozhat.
Formaldehid/-származékai
- (bronidox, bronopol, diazolidinyl-karbamid, diazolidinyl-urea, hydantoin, imidazolidinyl-karbamid, imidazolidinyl-urea, 2-bromo-2-nitropropán-1,3-diol, 5-bromo-5-nitro 1,3-dioxane).
- Színtelen mérgező gáz, irritáló hatású, és rákkeltő anyag. Vízzel kombinálva a formaldehidet fertőtlenítőszerként, rögzítőként illetve tartósítószerként használják. A formaldehid számos kozmetikai termékben megtalálható, de főként a hagyományos körömápolási termékekhez használják.
- A formaldehidek rákkeltő anyagok, amelyek már kis mennyiségben is irritálják a nyálkahártyát és allergiát válthatnak ki.
Glycerin
- Sziruphoz hasonló folyadék, melyet víz és zsír kémiai reakciójával állítanak elő. Puhítóként és oldószerként kerül felhasználásra.
- Hatására a bőr alsóbb rétegeiből a bőr felületére vonzza a nedvességet, és ott is tartja azt, hacsak a levegő nedvességtartalma el nem éri a 65%-ot. Így a bőr belülről kifelé haladva fokozatosan kiszárad.
Kaolin
- Finom fehér agyag, melyet főként porcelánkészítéshez használnak.
- A bentonithoz hasonlóan teljesen eltömíti és elgyengíti a bőrt.
Lanolin
- Gyapjúból nyerhető zsíros anyag, amely gyakori összetevője kozmetikumoknak és különböző krémeknek.
- Néha allergiát vált ki a bőr felületén, pl. bőrkiütések formájában.
LAS-Tenside
- Erős bőrizgató hatású, a szennyvízbe kerülve nehezen lebomló anyag. A mosószerekhez már nem használják. (Forrás: Öko-Test. 06/2001)
Parafin (paraffinum liquidiumnak is nevezik, ásványolaj)
- Egy nyersolaj (petróleum) származéka. Ipari felhasználásakor leginkább kenőolajként alkalmazzák.
- Az ásványolaj egy finom, filmszerű réteget képez a bőr felszínén, így a toxinok, a nedvesség és egyéb a bőr által termelt anyagok elől elzárja az utat. A bőr nem tud normálisan lélegezni, így az oxigén sem juthat át a sejtfalon.
Parfüm Nitro- és policiklikus pézsmavegyületek
- Ezek a szintetikus parfümanyagok az állatkísérletek során részben rákkeltőnek bizonyultak, részben pedig megváltoztatják az egyed genetikai hátterét. Környezetünkben és a szervezetünkben ezek az anyagok annyira felhalmozódnak, hogy akár az anyatejben is ki lehet mutatni. A legújabb kutatások szerint káros hatást gyakorol a májra.
- Az illatanyagok allergiát válthatnak ki az embereknél, és a kötőhártya mellett a légutakat is irritálhatják.
PEG (Polyetilénglükol) / PEG - származékok
- (Copolyol, Polyglykol, Polysorbate olyan anyagok, melyek a PEG vagy eth. jelölés mellett többnyire egy számmal is ellátnak, pl. ceteareth-33).
- A polyetilénglükolok és származékai a bőrt áteresztővé teszik, így a káros anyagok akadály nélkül a bőrbe kerülhetnek.
Petrolátum
- Petróleum bázisú zsír, melyet az iparban kenőanyagként használnak.
- A petrolátum valamennyi károsodást előidéző tulajdonsága megegyezik az ásványolajnál tárgyaltakkal.
Propán
- A propán egy olyan aeroszol, amely nagy mennyiségben narkotizáló hatással bír.
Propilénglükol
- A propylénglykol az ásványi olaj kozmetikai termékekben fellelhető formája, amelyet fék- és hidraulikafolyadékokban éppúgy megtalálhatunk, mint a fagyásgátló szerekben. A propilénglükolt bőr- és hajápoló termékekhez és a kozmetikumokhoz hidratáló hatása miatt használják. A bőr nedvességtartalmának megőrzése úgy történik, hogy a propilénglükol megakadályozza a nedvesség vagy a víz eltávozását azzal, hogy berekeszti a bőrt.
- Különböző információs anyagok figyelmeztetik a propilénglükol tartalmú termékek használóját, hogy ez az anyag erősen irritálja a bőrt és használatával májelégtelenség és vesekárosodás léphet fel.
Sodiumfluorid (Sodium Fluorid)
- A fogkrémek nagy része tartalmaz Na-fluoridot.
- Nagy mennyiségben irritáló hatású vegyi anyag, károsítja az ideg és emésztőrendszert.
- Potenciális rákkeltő anyagként határozták meg.
- Minden ivóvíz tartalmaz fluoridiont, kis mennyiségben véd a fogszuvasodástól, de 0,5 mg% felett mérgezést okozhat, csökkenti az anyagcserét és a pajzsmirigyműködést.
/ A fluoros-kezelés fő eleme egy mérgező vegyszer — a nátriumfluorit, — amit jó ideje patkányirtásra használnak. Vajon e vegyszer ivóvizünkbe oldása is a rágcsálók elleni küzdelem része? A fluoridot nem jegyzik az ivóvizünket mérgező anyagok között, mert eddig még minden kormány-ügynökség gondosan távol tartotta magát hatásának kivizsgálásától.
A „nátriumfluorit” alumíniumgyártási melléktermék és már régóta gondot okoz elhelyezése. Patkányméregként való felhasználásán kívül semmire se jó, viszont roppant nehéz megszabadulni tőle, mert nagyon erős vegyület. Nem bomlik le és halmozódik, tehát minden pohár vízzel egy újabb parányi adagot raktározunk el belőle szervezetünkben./
Sodium-Laureth-Sulfate
- A Sodium-Laureth-Sulfate alkoholos változata a Sodium-Lauryl-Sulfate-nak. Kevésbé irritáló, azonban komoly kiszáradást okozhat.
- A Sodium-Laureth-Sulfate és a Sodium-Lauryl-Sulfate is a tisztítószerekben vagy a samponokban található anyagokkal elreagálva rákkeltő nitrátok és dioxidok keletkezéséhez járulhat hozzá. Csupán egyszeri hajmosással nagy mennyiségű nitrát kerülhet a vérkeringésbe.
Sodium-Lauryl-Sulfate
- Erős tisztító és nedvesítő hatású anyag, amely előfordul a felmosószerekben, a gépi zsírtalanítókban és az autómosó szerekben egyaránt.
- Tudósok szerint a sodium-lauryl-szulfát a leggyakoribb bőrallergén anyag. Gyorsan felszívódik, és az agyba, májba, szembe és szívbe kerülve maradandó károsodást okozhat. Mindemellett a sodium-lauryl-szulfát lelassítja a gyógyulás folyamatát. Felnőtteknél szürke hályogot okoz, a gyerekeknél pedig megakadályozza a szem normális fejlődését.
- Gyógyszertárakban nátrium-laurylszulfátként kapható. A csomagoláson a következő figyelmeztetés olvasható: belégzése és lenyelése káros az egészségre. Irritálja a légzőszerveket és a bőrt. Veszélyes, komolyabb szemkárosodást okozhat.
- Szembe kerülése esetén alaposan öblítse ki és forduljon orvoshoz! Bőrre kerülése esetén bő vízzel azonnal le kell mosni. Munka közben ajánlott védőöltözet és védőszemüveg viselése. Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni és a címkét vagy a csomagolást meg kell mutatni!
Só
- Szárítja a bőrt, és irritáló hatású lehet.
Talkum
- A talkum egy puha, szürkés-zöld színű ásvány, amely megtalálható néhány testápoló és kozmetikai termékben.
- Bizonyos körülmények között a talkum belégzése káros lehet, mindemellett rákot is okozhat.
Sorolhatnám még a sok száz hasonló alkotóelemet ……………..
A kiegyensúlyozott táplálkozás, a méregtelenítés és a táplálék-kiegészítők segítenek szervezetünket megtisztítani és működését egészségesebbé tenni.
Ha belülről védjük és tisztán tartjuk testünket, akkor itt az ideje hogy kívülről is ugyanezt tegyük.
Tudatos vásárlóként fordítsunk nagyobb gondot arra, milyen szereket használunk mi magunk, és gyermekeink is mindennapi tisztálkodásunk és bőrápolásunk során.
/Forrás: http://www.hoxa.hu/?p1=cikk&p2=2157 2008.02.20. Módosítva: 2010.01.17./
*B.Kiss-Tóth László 2013.01.04.
