Publicisztika,érdekességek,vers, kultúra,bulvár: Székelyzsombor

Csedő Attila alábbi fotói és képaláírásai által megismerhetjük... EGY ELFELEJTETT ERDÉLYI FALU: SZÉKELYZSOMBOR PÁRATLAN SZÉPSÉGÉT, MEGDÖBBENTŐ NYOMORÚSÁGÁT ÉS TÖRTÉNELMÉT

" Zsombor határfaluja az itt kezdődő Kőhalom-széknek, de azért még itt magyar keblek dobognak, magyar szót hall s páratlanul szép magyar nőket lát az utas. E falut magyar lutheránusok lakják, kik bár a szászos viseletet és épitési módot elsajátiták, de azért nemzetiségüket s azzal hazafias érzelmeiket hűn megőrzék, mit annál inkább méltányolhatunk és bámulhatunk, mert ezen lutheranus hontársaink, (kik a hét faluban és szász székekben 20,000-nél többen vannak) a szász hierarchiától függvén, s szász hatóságok hatalma alatt élvén, ezek mindent elkövettek, azoknak elnémetesitésére s beolvasztására; de hála papjaik jó érzelmének, sikertelenül."

( Orbán Balázs )

Brassó megyében, az egykori Szászföld és a Székelyföld határán a Kis-Homoród alsó folyása mentén fekszik Székelyzsombor. A szászok által történt betelepítése előtt is laktak magyarok ezen a vidéken. Ezt igazolja maga a helynév is mivel a település neve valószínűleg a Zsombor nemzetségnévből származtatható.

Székelyzsombor a XVI. századtól 1867-ig szász közigazgatás alatt állt és Kőhalomhoz tartozott.

A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

A Várhegy falu felőli részét a múlt század végén telepített fenyves övezi. Felette magasodik Székelyzsombor vára.

A falu 1488-ban említett neve (Sommerburg) valószínűvé teszi, hogy ebben az időben már állt a vár.

A XVIII. században a Kis-Homoród bal partján, a falutól délre 8 román család telepedett le

Az 1860-as években a vidéket bejáró Orbán Balázs nem említi a zsombori románokat, akik ekkor már jelentős létszámban éltek a faluban.

A falunak ezt a részét hívják napjainkban Román utcának.

Első templomuk és temetkezési helyük a falu déli-délkeleti részén egy mezei

út melletti dombon volt.

A XX. század elején a kis fatemplomot lebontották.

Román utca bal oldalán a település szimbolikus központjához közelebb 1905-ben felépítettek egy nagyobb, kőből, téglából készült ortodox templomot.

Az új templom mellé később a harmincas években felépült a helyi románság

másik legjelentõsebb középülete, a „Román terem”-nek nevezett kultúrotthon. A kollektivizálás után.a kollektív gazdaság raktárnak elfoglalta az épületet.

Az első világháború előtti időszakban a románok és magyarok békességben

éltek, de nem házasodtak a másik etnikum tagjaival. Az elsõ román–magyar vegyes házasságot csak a múlt század harmincas éveiben kötötték a faluban.

A falu fölé magasodó Várhegy és a parasztvár

a székelyzsombori faluhatár kiemelt szimbolikus tájelemei.

A falu déli részén a Kis-Homoród híd közelében van a malom épülete.

Székelyzsomboron, leginkább a település épületeinek sajátos külseje ragadja meg az idelátogatót.

A falu hovatartozása az eltelt évszázadok során az építkezés terén is megnyilvánult.

Az épületek hű képét mutatják a falu hajdani etnikai megoszlásának . Míg az alsó, déli részen éltek a szászok, a falu felső részét székelyek lakták.

A gazdagabb szász lakósság eltérő építéskultúrát hozott magával s őrzött meg évszázadokon át.

Főhomlokzataikon 2-3 ablak néz az utcára, a sokszor igen terebélyes méretű homlokzaton.

Az utcára merőleges gerincű kis tetőket kis kontyokkal csonkolták.

Az épület homlokzatot tagozatokkal, pilaszterekkel díszítették.

A homlokzaton gyakran feltüntették az építtető névbetűit és az építés évszámát.

Székelyzsombor házai a Kis-Homoród egy ágának, a Malomároknak a két oldalán húzódnak

A sok házaknak a telek felé eső oldalán oszlopos tornácot láthatunk.

A falu 1968 óta elveszítette önálló községi státusát, és a román többségű Homoród községhez tartozik. Az épület volt Községháza (Néptanács), iskola, és kollektiv iroda, ma kihasználatlanul áll.

Székelyzsombor esetében a szász telepítés a XIII–XIV. századra esik, erre az időre tehető a plébániatemplom eredete is.

A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció során templomával együtt lutheránus lesz és az is maradt napjainkig.

A székelyzsombori evangélikus templom tornyát 1907–1908-ban építik

A templomban kormeghatározó középkori stíluselemek nincsenek, mivel 1784-ben a keleti részt alapjaiból újraépítik.

Miután a falu befogadta a lutheri tanokat, 1544-től a szász evangélikus egyházhoz tartozott . Az országos szász egyházból 1941-ben vált ki végkép, és a kolozsvári püspökség irányítása alatt álló evangélikus egyházhoz csatlakozott.

Az 1786-ban készített festett mintás templomajtó (Újrafestve ! )

A többször átépített templom, magasított nyugati oromfallal, hosszanti templomtérrel, kelet felé sokszögzáródású szentélyrésszel

1867-ben deszkamennyezet készül, mivel a boltozat a templom első felén beomlással fenyegetett.

A templom eredeti szárnyasoltára 1540–1550 között készült és szárnyképein a reneszánsz és Dürer metszeteinek hatása jelentkezik. 1909 óta az Erdélyi Múzeum őrzi.

Az U alakú templomkarzat festett motivumainál a piros és a fehér az uralkodó szín

A szószék és a szószék korona.

A templom belső falán vannak elhelyezve a két világháború székelyzsombori áldozatainak emléktáblái.

A több évszázados más nyelvű egyházvezetés mellett is a falu lakói megőrizték magyarságukat.

A templomtoronyban két harang lakik. a régebbi 1686-ból való

Ezt a harangot 1753-ban öntötték

A templomtorony óraszerkezete ma is pontosan jelzi az idő múlását.

Az új kultúrház épületét 1989 végére fejezték be, ünnepélyes felavatására akkor azonban nem került sor.

A kultúrház épülete mellé a székely kapu faragásról nevezetes Máréfalván egy kaput is faragtattak.

A kaputükörbe a következõ szöveget vésették:

Isten segítségével építette

Székely-Zsombor népe

1990

A művelődési házzal egybeépített egykori fonóháznak a falán az 1889-ben, Székelyzsomboron született Nyírő József író tiszteletére helyeztek el emléktáblát.

"Nemessé a király tehet valakit, de székellyé csak az Isten..."

A Nyirő-szobrot Székelyzsomboron a Templom-dombon állították fel 2004. július 18-án. A szobrot a Bákóban élő szobrász Bunaventura Serban készítette, akinek műterme Ruskicán van

Jézusfaragó ember (novellák)

Isten igájában (regény)

A sibói bölény (regény)

Kopjafák (novellák)

Székelyek (novellák)

Az én népem (regény)

Uz Bence (regény)

Havasok könyve (novellák)

Júlia szép leány (szinpadi ballada)

Mádéfalvi veszedelem (regény)

Néma küzdelem (regény)

Az erdélyi havasok nagy írójának fontosabb művei.

Az új iskola épülete .

A falu lakósága érdekesen alakult az eltelt 150 évben:

1850-ben 1319 lakós

1900-ben 1212 lakós

1956-ben 956 lakós

2002-ben 483 lakós

A fésűs beépítésű, egyutcás településformát csak a katolikus templom , a szorosan hozzálapuló Zólya-porta és az egykori iskolaház töri meg.

A főutcától jobbra és balra mellékutcák nyílnak, ezek a nyúlványok azonban nem ágazódtak tovább.

Egykor a módosabb zsomboriak magasított, barokkcirádás oromfalú, szász típusú kőházakat építettek.

A falu jelenlegi képe rendkívül megkapó, utcaképe a századfordulóra kialakulttól alig különbözik

A XVIII. században a faluban lakó katolikus hívek részére is imaház létesül, majd 1783-ban templomot is építenek Avilai Nagy Szent Teréz tiszteletére.

A katolikussá lett hívek egy része a XVIII. század folyamán újra visszatér a lutheránus vallásra.

A Nyírő József szülőházának régi fénye megkopott, bár tekintélyt parancsolóan áll a falu, főutcáján. Ablakai sötéten tátonganak, vakolata omlik, a ház süllyed.

Csupán egy emléktábla hirdeti ki is született e házban.

Az iskola mellett egy omladozó kapu alatt vezet az út a temető és a vár irányába.

"A falu megett északra egy jócska nagyságu hegy emelkedik fel, melynek alja, mint az ide való protestans zarándokok szent nyugvó helye (temető) földi futásunk végére emlékeztet komolyan."

( Orbán Balázs )

Régi sírkő a székelyzsombori temetőben.

A XV.-XVI. század az az időszak, amikor Zsigmond király országos rendelete alapján a városok bástyás védőfalakat, a faluközösségek erődtemplomokat, és menedékvárakat építettek.

Itt a fenyvesben kanyargó ösvényt megmászva jutunk fel a magaslaton álló parasztvárhoz.

Ilyen menedékvár a terméskőből épült székelyzsombori vár is.

Délnyugati szöglettén egy magas négyszögbástya magasul fel, melynek sokkal ódonabb kinézése van, mint a vár többi falainak.

A bástya homlokzatán látható domborműves díszítés felirata ma már olvashatatlan.

A várnak két, a várfalak ellentétes sarkaiba épített bástyája van: a falu felé néző dél-délnyugati fekvésű sarokbástya. A déli bástya volt a vár erőssége, és valószínűleg egyben a legrégibb épületrésze is.Itt a vár délkeleti falának meghosszabbításában épült a lakóház és raktárhelyiség is.

Az észak-északkeleti irányba tájolt, közepes nagyságú, kétszintes toronybástya. . Ebben a toronybástyában volt elhelyezve az a harang, amely veszély esetén riasztotta a földjeiken dolgozó parasztokat.A fal udvar felöli oldalán valószinűleg egy gyilokjáró futott körbe, de ez mára teljesen eltűnt, akárcsak a lakóépület szintjei közötti födém, amelyből csak néhány gerenda maradt meg.