POZITÍV VISSZACSATOLÁS

Sajnos NINCS rövidtávú orvoslás.
A tüneti kezelés, kamilla tea, érvágás, nyugtatók és gőzkieresztés az elmúlt 90 évben nem hozott számottevő eredményeket. Sőt, elmondhatjuk, hogy a trianoni határon túlra került lakosság életének minősége jelentősen romlott.
Egy jól előkészített és szisztematikusan végrehajtott stratégia sokkal kedvezőbb eredményeket hozhat mint néhány elsietett, véres verítékkel kikönyökölt látszatkompromisszum.
Ezért minél hamarabb el kell kezdeni az elcsatolt területek minden lakója számára elfogadható (vagy akár vonzó) alternatíva kidolgozását, amely versenyképes az e területeket jelenleg felügyelő államok nacionalista propagandájával, és valós érdeklődésre tarthat igényt az Európai Unió szintjén is.
Pozitív visszacsatolás:
megerősítő jellegű folyamat, növeli a rendszer kimeneti teljesítményét. Elsődleges célja a rendszer fejlesztése, változások indukálása, új egyensúlyi pontok elérése.
Negatív visszacsatolás:
korlátozó jellegű folyamat, csökkenti a rendszer kimenetének, hatásainak mértékét. Célja a rendszer stabilitásának a fenntartása a külső környezet változásainak ellenére.
Előszó
A status quo tarthatalan. A status quo annak a folyamatnak a rohamos erősödéséhez vezet amely a mostani válságsorozatot produkálja erkölcsi, kulturális, politikai és gazdasági szinten. Ennek a folyamatnak az eredményeként az országok és egyének vagyona adóssággá lett konvertálva. Magyarország sajnos az elsők között tapasztalta meg az e válságsorozat súlyát.
A cél annak a politikai, gazdasági és földrajzi egységnek a helyreállítása amely hatékonyan képes ellenállni a negatív folyamatoknak, és kulcsa lesz nemcsak a benne élő népek, hanem az egész régió fejlődésének, boldogulásának.
E nélkül az egység nélkül örökre a szerencsésebb/gátlástalanabb nemzetek vagy csoportok játékszerei leszünk, de nemcsak mi, hanem az egész régió is.
A Pozitív Visszacsatolás stratégiáját elsősorban azok figyelmébe ajánlom, akiknek meggyőződése, hogy van valós és számunkra kedvező alternatívája a trianoni/párizsi paktumnak és ez az alternatíva kölcsönösen előnyös lehet nekünk magyarorknak és a környező népeknek is.
Továbbá, hogy következetes érveléssel és határozott fellépéssel valóban lehet nyomást gyakorolni a magyar és nemzetközi politikai döntéshozó testületekre.
Vegyük észre, a környező országok lakói nem azonosak az őket irányító politikai elitjükkel, mint ahogy mi magyarok sem voltunk azonosak például az elmúlt 8 vagy akár 60 év politikai vezetésével.
Fel kell hagyni az "egyedül vagyunk" és a "mindenki el akar bennünket pusztítani" rögeszmék ismételgetésével. Ez egyszerűen nem igaz. Ha igaz lenne, akkor el kellne fogadni hogy mi megyünk szemben az autópályán. Ezzel szemben erkölcsi értékrendünk univerzális, és arra több évezredes hagyományrendszerre épül amelyből az európai kutúra kialakult.
A mi ellenségünk az a globális folyamat, amely szinte minden népet igyekszik felmorzsolni vagy béklyóba kötni és felszámolni a hagyományos értékrendszereket. Erre kell koncentrálnunk és nem a mesterségesen szított gyűlöletkeltés provokációinak felülve szolgálni ezt a folyamatot.
Kiindulás
A nyerő stratégia kidolgozásához először látni kell hogy mik voltak az elmúlt időszakban a probléma megoldásának fő akadályai, hogy a jövőben elkerülhessük őket.
Ezek közül a legjelentősebbek:
  • A történelmi határokon belül élő nemzetiségek kezelése.
    Sajnos ez a kérdés az 1867-es kiegyezés után nem kapott megfelelő figyelmet. Ezen már nem lehet segíteni. Tovább rontotta a helyzetet hogy a felgyülemlett jogos harag sokszor főképpen őellenük irányult, holott a helyzet kialakulásáért elsősorban nem ők a felelősek, hanem az Antant amely már a háború kitörése előtt tervekkel rendelkezett a Monarchia szétforgácsolására. 
  • Megbízható szövetségesek hiánya.
    Látható, hogy vagy fáziskéséssel reagáltunk a nemzetközi problémák kiéleződésére, vagy a belső ellentmondások túlzottan lekötötték a hazai erőforrásokat. Vitathahtlan hogy a legnehezebb időkben magunkra maradtunk.
  • Átgondolt, átfogó és széleskörű támogatású stratégia hiánya.
    Majd egy évszázad távlatából úgy tűnik hogy a trianoni tragédia legtöbbször "egyéni" probléma volt, kiki a maga módján próbálta feldolgozni a tragédiát. Amásodik világháború alatti időszak kivételével, nemzet tagjainak nem volt egy összefogott, cselekvő válaszreakciója.
  • Szemlélet
Ezen akadályok legyőzéséhez bizonyos szemléletváltozásra lesz szükség. Nem gyökeresre, de mindenképpen más szögből kell a feladatot megvizsgálni.
  • A nemzetiségek általi kihívásAzt hiszem érthető, hogy egy sikeres revízió alatt nem csak a határok kedvező alakítását értjük, hanem azt is, hogy az ezzel járó, hozzánk kerülő nemzetiségek is bizonyos fokig beleegyeznek és elfogadják a számukra megváltozott feltételeket.
    Első megközelítésben talán kemény diónak tűnik. De vegyük figyelembe, hogy történelmünk túlnyomó részében velük együtt jelentette Magyarország azt amit jelentett 90 évvel ezelőtt és jelent ma is. Ők is tudják, az őket érő "hazai" befolyás ellenére, hogy bizonyos krízis időszakoktól eltekintve, általában jobban éltek Magyarországon, mint később, elcsatolva. Ennek tudatosítása, és az a lehetőség, hogy egy erős Magyarországhoz való tartozás dinamikusabb fejlődésre adhat lehetőséget mint néhány szétforgácsolt alig funkcióképes, kiszolgáltatott államocskában a vegetálás. Ehhez a szemlélethez kell megszerezni a nemzetiségek érdeklődését vagy akár támogatását.
    A visszacsatolt területekkel partnerekre lesz szükség és nem halálos ellenségekre akik a legváratlanabb alkalommal forgatják meg a hátunkban a kést.
    Meg kell értetni velük, hogy nem azért lettek más országokhoz csatolva mert az nekik jó, hanem mert a nagyhatalmak így akarták az egész régió fejlődését gátolni, és amíg ez a helyzett fennáll, az egész régió fejlődése akadályoztatva van.
    Az elmúlt 90 évnél fényesebb bizonyíték erre nem kell !
  • Szövetségesek
    Talán ez a legnehezebben átlátható rész. Nyilvánvalóan a nagyobb hatalmak vagy potenciális gyarmatlént, vagy konkurrenciaként tekintettek Magyarországra attól függően hogy éppen mekkora politikai befolyásunk volt. A hétköznapi emberek szintjén vizont mindíg vonzó célország voltunk, és egy-egy háború után a királyainknak nem okozott sok gondot a hiányzó lakosság pótlása.
    Szövetségeseinket nem a nagy és erős hatalmak között kell keresnünk, mert ők már azoknak a folyamatoknak a rabjai amelyek régóta befolyásolják viselkedésüket. A mi szövetségeseink ezeknek a folyamatoknak ellenálló mozgalmak. Az egészséges életmód, a hagyományos erkölcsök, a becsületes munkán alapuló jövedelem fokozódó igénye Európa- sőt, világszerte szembeötlő. Ez az az igény, amely a globalizáló, uniformizáló folyamatoknak egyre jobban megpróbál ellenallni.
    A még nem teljesen globalizált országok között pedig könnyebben találhatunk természetes szövetségeseket ahol a kapcsolatainkat sem ellenőzi valamelyik nemzetközi szervezet. 
  • Stratégia
    Az eddigi hozzáállást az jellemezte, hogy elsősorban sérelmeink ismételgetésével próbáltuk a hazai vagy külföldi politikai döntédhozók érdeklődését felkelteni - mindeddig bármiféle eredmény nélkül. A hoszú évek kudarcai türelmentlenné és arrogánsá tették az embereket, ráadásul elvesztették a fókuszt, és a látszólag kisebb ellenállás, a szomszéd népek ellen fordították energiájukat.
    Pedig világos: A trianoni paktum garanciáját a benne szereplő népek folyamatos konfliktusa adja.
 
Feladat
A szűkebb értelemben vett feladat annak a számunkra hátrányos geopolitikai helyzetnek a megszüntetése amelyet egy rosszul árgondolt, következetesen hibás, és nemzetközi jogilag máig elfogadhatalan alapokon erőltettek a régió népeire.
A tágabb értelemben vett feladat egy olyan, erős központtal rendelkező dinamikus régió kialakítása amely képes a saját fejlődése irányának meghatározására, hatékony önvédelemre, és annak eldöntésére hogy mely nemzetközi csoportosulásban milyen szinten vesz részt.
Feltételek
A belső feltételek közül talán a legfontosab egy elkötelezett politikai réteg kifejlődése amely nem a ránk erőltetett szövetségi rendszerek szerint alakítja a a magyar politikát, hanem amely a magyar politika érdekei alapján válogatja partnereit. Ekkor már megvannak azok a politikai, gazdasági és erkölcsi alapok, amelyekkel a külsőfeltételeket is megteremthetjük. Ezek közé tartozik a negatív globális folyamatokkal szembenálló áramlatok feltérképezése és szövetségek kialakítása a nemzetközi fórumokon.

      B.K-T.L