Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő az a biztosított, akinek részére a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy a Magyar Államvasutak Rt. Nyugdíj-igazgatósága nyugdíjat, járadékot vagy egyéb ellátást folyósít.
Igénybejelentés (indítás): a nyugdíjmegállapító szervhez az igénylő a nyugdíj, vagy más nyugdíjszerű ellátás, illetve szolgálatidő elismerés iránt igényt nyújt be, az államigazgatási eljárást, illetve a társadalombiztosítási ellátásokat szabályozó jogszabályoknak megfelelően.
Teljesítő határozat: a benyújtott igény kedvező elbírálását tükröző, az államigazgatási eljárás szabályainak eleget tevő határozat, valamely nyugdíj vagy más nyugdíjszerű ellátás folyósításának elrendelésére.
Saját jogú nyugdíj: az öregségi nyugdíj és a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj. Öregségi nyugdíj: előírt nyugdíjkorhatár betöltése, előírt szolgálati idő esetén, nyugellátási igénybejelentésre teljesítő határozat alapján kapott nyugdíj. Rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj: a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a munkaképesség-romlással összefüggésben - a rokkantság mértékét is figyelembe vevő - igénybe vett nyugdíj.
Hozzátartozói ellátás: Özvegyi nyugdíj: a hozzátartozói jogon kapott özvegyi vagy baleseti nyugdíj. Árvaellátás: a hozzátartozói és hozzátartozói baleseti jogon kapott ellátás. Szülői nyugdíj: az elhalt szüleit, nagyszüleit megillető ellátás.
Korengedményes nyugdíj: a munkáltatóval a nyugdíjaztatásáról szóló megállapodása alapján folyósított nyugdíj. Feltételek: az életkor legfeljebb öt évvel lehet alacsonyabb a nyugdíjkorhatárnál, valamint a jogszabály által előírt szolgálati idővel rendelkezni kell.
Előnyugdíj: a munkanélkülivé vált biztosított részére korábban megállapított és folyósított nyugdíj.
Főellátás: egyféle ellátás esetén kapott ellátás - ha bármilyen címen kapja is a biztosított. Több ellátás együttes folyósítása esetén az ellátás prioritása szerinti legelső. (Általában a saját jogú ellátások vannak elöl.)
Egyéb főellátások: a nyugdíjszerű ellátások közül a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi és az özvegyi baleseti végkielégítés, a szülői nyugdíj és a baleseti szülői nyugdíj, az özvegyi járadék, a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj.
Kiegészítő ellátás(ok): többféle ellátás esetén, a főellátáson kívül folyósított ellátás. Főbb fajtái: a rendszeres szociális járadék, a kártérítési járadék, a kárpótlással összefüggő életjáradék, a hadigondozotti ellátás.
Pótlékok főbb fajtái: a politikai rehabilitációval kapcsolatos nyugdíj-kiegészítések, a kitüntetésekhez, címekhez, tudományos fokozathoz kötött pótlékok, a nemzeti gondozotti ellátás, a házastársi pótlék, a jövedelempótlék, a lakbér-hozzájárulás, a kárpótlással összefüggő életjáradékok.
Teljes ellátás: főellátás és kiegészítő ellátás együtt.
Nyugdíjminimum: a jelzett időszakban megállapított nyugdíjnak törvényben meghatározott legkisebb névleges összege.
Táppénz: a keresőképtelenség időtartamára naptári napra járó keresetpótló ellátás, amely jogszabályokban meghatározott körben a betegszabadság kimerítése után jár, kivéve a gyermekápolási táppénzt, az üzemi balesetet, amelyeknél első naptól igénybe vehető a táppénz.
Betegszabadság: 1992. január 1-jétől az alkalmazásban álló dolgozót betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként 1995. december 31-ig 10, 1996. január 1-jétől 15 munkanap betegszabadság illeti meg, melyből egy alkalommal 3 napot igazolás nélkül igénybe vehet, s melynek költsége a munkáltatót terheli. A betegszabadság idejére az adott hónap átlagkeresetének 75%-a járt, 1997. július 1-jétől pedig a távolléti díjának 80%-a.
Gyermekgondozási segély (gyes): a gyermek hároméves koráig járó, fixösszegű ellátás.1967-től 1996. április 14-ig társadalombiztosítási jogon járt. 1996. április 15-től magyar állampolgár, bevándorolt, vér szerinti, örökbefogadó és nevelőszülő veheti igénybe, abban az esetben, ha a jogosultsági év kezdő napját megelőző naptári évben az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladta meg a jogszabályban előírt mértéket. 1999. január 1-jétől alanyi jogon járó ellátás. Összege azonos a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal. A tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után tízéves koráig jövedelemtől függetlenül jár a gyes.
Gyermekgondozási díj (gyed): a szülési szabadság lejárta után fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő szülőt illeti meg, gyermeke kétéves koráig. A gyed az igénybe vevő szülő keresetéhez igazodó, táppénzszerű ellátás. 1998. április 15. és 2000. január 1-je között az ellátás folyósítása szünetelt.
Családi pótlék: a gyermek eltartására adott fix összegű ellátás, amelyet 1990. március 31-ig az alkalmazásban álló dolgozó, 1990. április 1-jétől magyar állampolgár, bevándorolt, vér szerinti, örökbefogadó és nevelőszülő veheti igénybe. 1996. április 1-jétől családi pótlékot az egy, illetve kettő gyermeket nevelő családok abban az esetben kapnak, ha a tárgyévet megelőző naptári évre számított egy főre jutó havi jövedelem nem haladta meg a jogszabályban rögzített mértéket. A három és több gyermekes, illetve tartósan beteg gyermeket nevelő családok továbbra is jövedelemtől függetlenül kapták a családi pótlékot. 1999. január 1-jétől újra alanyi jogon jár a családi pótlék a még nem tanköteles, illetve a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek után. A tanköteles (6-16 éves), illetve a már nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanuló 20 év alatti eltartott után a szülő iskoláztatási támogatásban részesül
Gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll: az a gyermek, akit hatósági intézkedéssel családjából kiemeltek.
Kiskorú: az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött.
Átmeneti, illetve tartós nevelt: az a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő kiskorú, akinél a szülők szülői felügyeleti joga szünetel.
Intézeti elhelyezett: az a kiskorú, aki a szülő kérelmére került gyerekvédelmi (állami) gondoskodásba, de a szülők felügyeleti joga megmarad.
Ideiglenes hatállyal elhelyezett: az a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő kiskorú, akit azonnali intézkedést igénylő veszélyeztetettsége miatt helyezett el az illetékes hatóság a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél vagy más hozzátartozónál, illetve személynél, ha ezekre nincs lehetőség, nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben.
Gyámság alatt álló kiskorú: aki nem áll szülői felügyelet alatt, és részére a gyámhatóság gyámot rendelt ki.
Veszélyeztetett kiskorú: az a gyámhatóságnál nyilvántartott kiskorú, akinek a fejlődését környezeti, magatartásbeli, anyagi, egészségi okok akadályozzák.
Örökbefogadás: az örökbefogadó és a kiskorú örökbefogadott közöt gyámhatósági engedéllyel családi kapcsolatot létesítő jogviszony.
Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények adatai: Az intézményes ellátásokat az 1993. évi III. törvény egységesítette, így a statisztikai adatok ettől az időponttól összehasonlíthatóak.
Szociális intézmény telephelye: önálló postai címmel rendelkező intézményi részleg.
Személyes gondoskodásban részesülők: azok a koruknál, egészségi állapotuknál, vagy szociális helyzetüknél fogva önálló életvitelre nem képes személyek, akiknek ellátása intézményes keretek között történik, ahol azonban az orvosi ellátás vagy oktatás nem elsődleges cél. Az ellátás főbb formái: szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás a saját otthonukban élőknek, illetve nem intézményben elhelyezett rászorultaknak (pl. hajléktalanoknak) biztosítja a gondozást, étkeztetést; a nappali ellátás az erre szolgáló intézményekben ad lehetőséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra; a tartós elhelyezést biztosító ellátás a szociális intézményekben történő ápolás, gondozás és rehabilitáció; az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás ideiglenes jelleggel biztosít folyamatos ellátást, éjszakai benttartózkodást.
Szociális támogatás: a jogszabályban meghatározott jogosultak részére a települési önkormányzat által pénzben, illetve természetben nyújtott juttatás. Főbb formái: a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, amelyben azon munkanélküli-ellátásra már nem jogosult személy részesül, akinél a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 80%-át. A támogatás erre az összeghatárra egészíti ki a család egy főre jutó havi jövedelmét. Rendszeres szociális segély: amelyet az az aktív korú személy kaphat, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy nem foglalkoztatott és megélhetése más módon nem biztosított. Lakásfenntartási támogatás: az a család vagy személy kaphatja, aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, és a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének jogszabályban rögzített mértékét. Átmeneti segély: a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújtott anyagi támogatás.
/Forrás: KEMPELEN FARKAS FELSŐOKTATÁSI DIGITÁLIS TANKÖNYVTÁR http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/statisztika-online/statisztika-online-090211-1/ *B.K-T.L.2010.11.24.
Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő az a biztosított, akinek részére a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy a Magyar Államvasutak Rt. Nyugdíj-igazgatósága nyugdíjat, járadékot vagy egyéb ellátást folyósít.
Igénybejelentés (indítás): a nyugdíjmegállapító szervhez az igénylő a nyugdíj, vagy más nyugdíjszerű ellátás, illetve szolgálatidő elismerés iránt igényt nyújt be, az államigazgatási eljárást, illetve a társadalombiztosítási ellátásokat szabályozó jogszabályoknak megfelelően.
Teljesítő határozat: a benyújtott igény kedvező elbírálását tükröző, az államigazgatási eljárás szabályainak eleget tevő határozat, valamely nyugdíj vagy más nyugdíjszerű ellátás folyósításának elrendelésére.
Saját jogú nyugdíj: az öregségi nyugdíj és a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj. Öregségi nyugdíj: előírt nyugdíjkorhatár betöltése, előírt szolgálati idő esetén, nyugellátási igénybejelentésre teljesítő határozat alapján kapott nyugdíj. Rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj: a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a munkaképesség-romlással összefüggésben - a rokkantság mértékét is figyelembe vevő - igénybe vett nyugdíj.
Hozzátartozói ellátás: Özvegyi nyugdíj: a hozzátartozói jogon kapott özvegyi vagy baleseti nyugdíj. Árvaellátás: a hozzátartozói és hozzátartozói baleseti jogon kapott ellátás. Szülői nyugdíj: az elhalt szüleit, nagyszüleit megillető ellátás.
Korengedményes nyugdíj: a munkáltatóval a nyugdíjaztatásáról szóló megállapodása alapján folyósított nyugdíj. Feltételek: az életkor legfeljebb öt évvel lehet alacsonyabb a nyugdíjkorhatárnál, valamint a jogszabály által előírt szolgálati idővel rendelkezni kell.
Előnyugdíj: a munkanélkülivé vált biztosított részére korábban megállapított és folyósított nyugdíj.
Főellátás: egyféle ellátás esetén kapott ellátás - ha bármilyen címen kapja is a biztosított. Több ellátás együttes folyósítása esetén az ellátás prioritása szerinti legelső. (Általában a saját jogú ellátások vannak elöl.)
Egyéb főellátások: a nyugdíjszerű ellátások közül a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi és az özvegyi baleseti végkielégítés, a szülői nyugdíj és a baleseti szülői nyugdíj, az özvegyi járadék, a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj.
Kiegészítő ellátás(ok): többféle ellátás esetén, a főellátáson kívül folyósított ellátás. Főbb fajtái: a rendszeres szociális járadék, a kártérítési járadék, a kárpótlással összefüggő életjáradék, a hadigondozotti ellátás.
Pótlékok főbb fajtái: a politikai rehabilitációval kapcsolatos nyugdíj-kiegészítések, a kitüntetésekhez, címekhez, tudományos fokozathoz kötött pótlékok, a nemzeti gondozotti ellátás, a házastársi pótlék, a jövedelempótlék, a lakbér-hozzájárulás, a kárpótlással összefüggő életjáradékok.
Teljes ellátás: főellátás és kiegészítő ellátás együtt.
Nyugdíjminimum: a jelzett időszakban megállapított nyugdíjnak törvényben meghatározott legkisebb névleges összege.
Táppénz: a keresőképtelenség időtartamára naptári napra járó keresetpótló ellátás, amely jogszabályokban meghatározott körben a betegszabadság kimerítése után jár, kivéve a gyermekápolási táppénzt, az üzemi balesetet, amelyeknél első naptól igénybe vehető a táppénz.
Betegszabadság: 1992. január 1-jétől az alkalmazásban álló dolgozót betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként 1995. december 31-ig 10, 1996. január 1-jétől 15 munkanap betegszabadság illeti meg, melyből egy alkalommal 3 napot igazolás nélkül igénybe vehet, s melynek költsége a munkáltatót terheli. A betegszabadság idejére az adott hónap átlagkeresetének 75%-a járt, 1997. július 1-jétől pedig a távolléti díjának 80%-a.
Gyermekgondozási segély (gyes): a gyermek hároméves koráig járó, fixösszegű ellátás.1967-től 1996. április 14-ig társadalombiztosítási jogon járt. 1996. április 15-től magyar állampolgár, bevándorolt, vér szerinti, örökbefogadó és nevelőszülő veheti igénybe, abban az esetben, ha a jogosultsági év kezdő napját megelőző naptári évben az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladta meg a jogszabályban előírt mértéket. 1999. január 1-jétől alanyi jogon járó ellátás. Összege azonos a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal. A tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után tízéves koráig jövedelemtől függetlenül jár a gyes.
Gyermekgondozási díj (gyed): a szülési szabadság lejárta után fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő szülőt illeti meg, gyermeke kétéves koráig. A gyed az igénybe vevő szülő keresetéhez igazodó, táppénzszerű ellátás. 1998. április 15. és 2000. január 1-je között az ellátás folyósítása szünetelt.
Családi pótlék: a gyermek eltartására adott fix összegű ellátás, amelyet 1990. március 31-ig az alkalmazásban álló dolgozó, 1990. április 1-jétől magyar állampolgár, bevándorolt, vér szerinti, örökbefogadó és nevelőszülő veheti igénybe. 1996. április 1-jétől családi pótlékot az egy, illetve kettő gyermeket nevelő családok abban az esetben kapnak, ha a tárgyévet megelőző naptári évre számított egy főre jutó havi jövedelem nem haladta meg a jogszabályban rögzített mértéket. A három és több gyermekes, illetve tartósan beteg gyermeket nevelő családok továbbra is jövedelemtől függetlenül kapták a családi pótlékot. 1999. január 1-jétől újra alanyi jogon jár a családi pótlék a még nem tanköteles, illetve a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek után. A tanköteles (6-16 éves), illetve a már nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanuló 20 év alatti eltartott után a szülő iskoláztatási támogatásban részesül
Gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll: az a gyermek, akit hatósági intézkedéssel családjából kiemeltek.
Kiskorú: az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött.
Átmeneti, illetve tartós nevelt: az a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő kiskorú, akinél a szülők szülői felügyeleti joga szünetel.
Intézeti elhelyezett: az a kiskorú, aki a szülő kérelmére került gyerekvédelmi (állami) gondoskodásba, de a szülők felügyeleti joga megmarad.
Ideiglenes hatállyal elhelyezett: az a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő kiskorú, akit azonnali intézkedést igénylő veszélyeztetettsége miatt helyezett el az illetékes hatóság a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél vagy más hozzátartozónál, illetve személynél, ha ezekre nincs lehetőség, nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben.
Gyámság alatt álló kiskorú: aki nem áll szülői felügyelet alatt, és részére a gyámhatóság gyámot rendelt ki.
Veszélyeztetett kiskorú: az a gyámhatóságnál nyilvántartott kiskorú, akinek a fejlődését környezeti, magatartásbeli, anyagi, egészségi okok akadályozzák.
Örökbefogadás: az örökbefogadó és a kiskorú örökbefogadott közöt gyámhatósági engedéllyel családi kapcsolatot létesítő jogviszony.
Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények adatai: Az intézményes ellátásokat az 1993. évi III. törvény egységesítette, így a statisztikai adatok ettől az időponttól összehasonlíthatóak.
Szociális intézmény telephelye: önálló postai címmel rendelkező intézményi részleg.
Személyes gondoskodásban részesülők: azok a koruknál, egészségi állapotuknál, vagy szociális helyzetüknél fogva önálló életvitelre nem képes személyek, akiknek ellátása intézményes keretek között történik, ahol azonban az orvosi ellátás vagy oktatás nem elsődleges cél. Az ellátás főbb formái: szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás a saját otthonukban élőknek, illetve nem intézményben elhelyezett rászorultaknak (pl. hajléktalanoknak) biztosítja a gondozást, étkeztetést; a nappali ellátás az erre szolgáló intézményekben ad lehetőséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra; a tartós elhelyezést biztosító ellátás a szociális intézményekben történő ápolás, gondozás és rehabilitáció; az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás ideiglenes jelleggel biztosít folyamatos ellátást, éjszakai benttartózkodást.
Szociális támogatás: a jogszabályban meghatározott jogosultak részére a települési önkormányzat által pénzben, illetve természetben nyújtott juttatás. Főbb formái: a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, amelyben azon munkanélküli-ellátásra már nem jogosult személy részesül, akinél a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 80%-át. A támogatás erre az összeghatárra egészíti ki a család egy főre jutó havi jövedelmét. Rendszeres szociális segély: amelyet az az aktív korú személy kaphat, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy nem foglalkoztatott és megélhetése más módon nem biztosított. Lakásfenntartási támogatás: az a család vagy személy kaphatja, aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, és a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének jogszabályban rögzített mértékét. Átmeneti segély: a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújtott anyagi támogatás.
/Forrás: KEMPELEN FARKAS FELSŐOKTATÁSI DIGITÁLIS TANKÖNYVTÁR http://www.tankonyvtar.hu/
