Lengyel szakértők szerint a
most következő, 2010–2011-es tél lesz a legkeményebb Európában az utóbbi ezer évben. Ennek oka nem más lesz, mint a Golf-áramlat sebességének csökkenése.
Az áramlat ugyanis a lassulásából eredően egyre kevésbé melegíti az öreg kontinenst – adta hírül aMigNews. Az Európában az utóbbi években tapasztalt és a következő télen is várható hideg, havas, fagyos tél annak köszönhető, hogy a Golf-áramlat sebessége a korábbi lassulásnak a kétszeresével csökken.
A lengyel meteorológiai intézet egyik munkatársa szerint a meleg, trópusi vizet északra szállító áramlat már nem képes ellensúlyozni az Északi-sarkvidékről délre mozgó, fagyos légtömegek által keltett hideget. A változások már észlelhetők Norvégiában és a többi északi országban. „Amennyiben a Golf-áramlat megszűnik – így a szakember –, Európa egy újabb jégkorszakkal találja magát szemben, és Skandináviát egyetlen összefüggő jégmező fogja borítani.”
A Golf-áramlat sebessége kérdésének a médiába emelése 2005-ben történt meg, amikor is Harry Bryden brit óceánkutató a jó nevű Nature című folyóiratban közzétett egy cikket arról, hogy a Golf-áramlatban keringő víztömeg sebessége 1957-hez képest 30%-kal csökkent. Azóta pedig számtalan tudós kardoskodik – némelyik csak kakaskodik – a lassulás/gyorsulás ellen és mellett. S amióta a globális felmelegedést is kapcsolatba hozták az áramlat sebességével, mindenki az áramlatot figyeli.
Pedig e figyelem egy laikus számára annyit ér, mintha kristálygömbből vagy csirkecsontból próbálná megjósolni a jövő tavaszi esernyődivatot. Némelyek azzal fenyegetnek, hogy nem is kell megvárni az oly sokat emlegetett 2012-es világvégét, mert a Mexikói-öbölbe ömlött tömérdek olaj megállítja a Golf-áramlatot – s majd tél lesz, és csend és hó és halál. Mások meg nem győzik bizonygatni, hogy az utóbbi két évtizedben az áramlat sebessége nemhogy csökkent volna, hanem éppen hogy nőtt, s a vize is melegebb lett. Ja, el ne felejtsük: egyik tábor sem dokumentálja ingyen a kommunikálnivalóját.
Leállhat-e a Golf-áramlat? Persze. Kicsivel azután, hogy a Föld forgása megszűnik. De az egyelőre még meglehetősen távoli. Jó sapkát, egy pár kényelmes kesztyűt nem árt beszerezni – a konzervköbméterek felhalmozásával azonban még várhatunk egy ideig.
A lengyel meteorológiai intézet egyik munkatársa szerint a meleg, trópusi vizet északra szállító áramlat már nem képes ellensúlyozni az Északi-sarkvidékről délre mozgó, fagyos légtömegek által keltett hideget. A változások már észlelhetők Norvégiában és a többi északi országban. „Amennyiben a Golf-áramlat megszűnik – így a szakember –, Európa egy újabb jégkorszakkal találja magát szemben, és Skandináviát egyetlen összefüggő jégmező fogja borítani.”
A Golf-áramlat sebessége kérdésének a médiába emelése 2005-ben történt meg, amikor is Harry Bryden brit óceánkutató a jó nevű Nature című folyóiratban közzétett egy cikket arról, hogy a Golf-áramlatban keringő víztömeg sebessége 1957-hez képest 30%-kal csökkent. Azóta pedig számtalan tudós kardoskodik – némelyik csak kakaskodik – a lassulás/gyorsulás ellen és mellett. S amióta a globális felmelegedést is kapcsolatba hozták az áramlat sebességével, mindenki az áramlatot figyeli.
Pedig e figyelem egy laikus számára annyit ér, mintha kristálygömbből vagy csirkecsontból próbálná megjósolni a jövő tavaszi esernyődivatot. Némelyek azzal fenyegetnek, hogy nem is kell megvárni az oly sokat emlegetett 2012-es világvégét, mert a Mexikói-öbölbe ömlött tömérdek olaj megállítja a Golf-áramlatot – s majd tél lesz, és csend és hó és halál. Mások meg nem győzik bizonygatni, hogy az utóbbi két évtizedben az áramlat sebessége nemhogy csökkent volna, hanem éppen hogy nőtt, s a vize is melegebb lett. Ja, el ne felejtsük: egyik tábor sem dokumentálja ingyen a kommunikálnivalóját.
Leállhat-e a Golf-áramlat? Persze. Kicsivel azután, hogy a Föld forgása megszűnik. De az egyelőre még meglehetősen távoli. Jó sapkát, egy pár kényelmes kesztyűt nem árt beszerezni – a konzervköbméterek felhalmozásával azonban még várhatunk egy ideig.
V. Kolos
*B.Kiss-Tóth László