Alább a Magyar Nemzet mai, mint mindig, csak és kizárólag nálunk olvasható (saját szkennelésű) cikke:
Ramocsaházán virágzik az uzsora!
A rendőrség jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt nyomoz a szabolcsi településen
Jogosulatlan pénzintézeti tevékenység miatt eljárást indított a rendőrség, egy 55 éves ramocsaházai roma asszony ellen, 32 éves menyét pedig önbíráskodás miatt előállították — tájékoztatott Fülöp Gergely rendőrségi szóvivő. A két nő tizenötezer forintos tartozás fejében húszezret vett el Horváth Barbarától, s mikor követelésükre, hogy még harmincezret fizessen, nemet mondott, anyósát megrángatták, őt magát pedig azzal fenyegették, hogy rágyújtják a házat.
Ramocsaháza Szabolcs-Szatmár- Bereg megye csücskében fekszik a záhonyi és a baktalórántházi út között félúton. Ránézésre takaros falu, a foglalkoztatás azonban a kelet- magyarországi kisfalvak szokásos képét mutatja. A hivatalos munkanélküliségi ráta közel 16 százalék, ám a valós szám ennek kétszerese lehet. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, mellette jelentős még a háromszáz embernek munkát adó ihcosta helyi üzeme. A cigány lakosság aránya magas - az 1567 választóból 107 vallja magát romának, de Tóth István önkormányzati gondnok szerint számuk jócskán meghaladja a kétszázat -, nekik állandó munkájuk többnyire nincs. Az önkormányzat egyszerre néhány tucat közhasznú munkást tud foglalkoztatni, emellett még idénymunkát kaphatnak a brokkolival, káposztával, karfiollal meg almával foglalkozó helyi gazdáktól, feltéve, ha van elegendő termés. - Idén a természeti csapások miatt kevés a munka a földeken, így jobbára a segélyből próbálnak megélni a romák - foglalja össze a település helyzetét Molnár Tibor jegyző. A gazdasággal ellentétben az uzsora töretlenül virágzik Ramocsaházán. Több család is szakosodott erre a kétes, ám jövedelmező üzletre, aminek egyik legfőbb oka, hogy már igen csekély összeggel - akár ötvenezer forinttal is - el lehet kezdeni. Az a módi, hogy segélyfizetés után két héttel ötvenszázalékos kamatra kölcsönöznek pénzt - ez nem éves kamat, hanem azt jelenti, hogy két hét múlva, amikor megjön az „ügyfél" segélye, tízezer forint helyett tizenötezret kell megadnia. Segélyfizetés előtt két héttel viszont már száz százalék a tarifa, vagyis két hét alatt tízezer forint után tízezer tiszta hasznot kaszál az uzsorás. A zugtőkések igen előrelátók, segélyfizetéskor már várják az áldozatot, és fenyegetéssel, erőszakkal is elveszik tőle a pénzt. Ez történt Jóni Oszkár feleségével és menyével, Horváth Barbarával is májusban.
- Mentünk az utcán, amikor odajöttek hozzánk, és követelték a pénzt. Húszezret odaadtam, de nem elégedtek meg vele, még harmincat követeltek. Anyósomat megrángatták, engem meg a házunk felgyújtásával fenyegettek - mondja a fiatalasszony, hozzáfűzve, hogy a fenyegetés miatti félelmében fordult a rendőrséghez. Elismeri, nem első esetben vett fel pénzt a két „pénzintézeti tevékenységet" folytató nőtől, hiszen ők is úgy élnek, mint a legtöbb ramocsaházai cigány család. A fiatalasszonynak nincs munkája, a nagy családból csak az apósa dolgozik, az önkormányzatnál. Van két kicsi gyermeke, férje pedig előzetes letartóztatásban várja, mire fordul a sorsa. (Kuruc.info: igen, valóban tipikus cigánycsalád: segílyes [értsd: élősködő], ráadásul a kedves papa bűnöző...) - Bajba került a fiam, mert megbántották, most meg azzal gyanúsítják, hogy felbujtóként bűnös emberölésben - mondja Jóni Oszkár. (Kuruc.info: jáj szegín, hát miért nem nézik el neki a gonoszrászístámagyarok, hogy gyilkol(tatot)t azért, mert valaki úgymond „megbántotta”, „megsértette”... Nem aránytalan kicsit ez a bosszú? De mit is várunk a cigányoktól, ezek már azért késelnek, gyilkolnak, ha a leszólított áldozatnál nincs cigi... Nem csoda, hogy a világ minden másik országában üldözik vagy egyenesen irtják [lásd pl. a finn cigányvadász halálbrigádokat] őket...)
- Az uzsorázás „kultúrává" vált a cigányság körében, nem nagyon tudunk. mit tenni ellene, bár próbálkozunk - állítja a település jegyzője. Molnár Tibor kifejti: megteszik például, hogy más időpontban adják oda a segélyesnek a pénzt, nem a hivatalos kifizetéskor, hogy ne vegyék el tőle, de ez sem sokat ér. - Ezek után nem csoda, hogy a bajba jutott adós nem szívesen vállalja a feljelentéssel járó procedúrát. Nemcsak attól félnek, hogy az uzsorások bántalmazzák őket, de attól is, hogy legközelebb nem kapnak pénzt még uzsorakamatra sem, így nem lesz miből ennivalót venni - magyarázza a jegyző. (Kuruc.info: nem kéne rögtön elinni a segílykét – lásd EZT, ha valaki akadékoskodna, hogy szegínromákok nem is isszák el a pénzt, hanem szépen beosztják, mint mi, „parasztok”.) Hozzáfűzi: talán az segítene, ha a rendőrség vállalná a bejelentő védelmét, ám erre nem nagyon van példa. Az önkormányzat próbál segíteni, a gyermekeknek szánt ingyenes közétkeztetésben kiosztott ételt a roma gyerekek hazavihetik, télen meg fél áron és halasztott fizetéssel kapnak tűzifát. - Ezzel a falopásoknak is igyekszünk elejét venni, nem mindig sikeresen, sok esetben még így is eljárást kell indítani - osztja meg lapunkkal gondjait Molnár Tibor.
Nemcsak az önkormányzat, de a református egyház is igyekszik javítani a cigányok helyzetén roma pasztorációval. - Jómagam, egy segédlelkész és egy diakónus is foglalkozik a cigányok gondjaival - mondja Gacil Sándor lelkész. - Hétfő kivételével mindennap foglalkozunk a gyermekekkel, 10-15 fiú rendszeresen jár bibliaórára, utána focizunk. A diakónus rendszeresen járja a családokat, próbálunk minden oldalról hatni. Haladni csak apró lépésekben tudunk, de minden eredményt megbecsülünk, semmiképpen nem adjuk fel - hangsúlyozza a lelkész.
/Forrás: Kuruc.info 2010.08.04./
*A forrás nem minden kifejezésével értünk egyet. A többször ismétlődő probléma miatt azonban a cikket közlésre szükségesnek tartottuk.*B.K-T.L.
