Az EBESZ sajtószabadság-képviselőjének hivatala részletesen vizsgálni fogja az új magyar médiacsomagot, abban a reményben, hogy a kormány a törvények véglegesítésénél figyelembe veszi ajánlásaikat.
Egyik szemünk sír, a másik pedig nem nevet, talán annyi, hogy felcsillan benne némi huncutság. Egyrészt tudjuk, a médiatörvénynek semmi egyéb haszna nincs, csak annyi, hogy a Fidesz kezére játssza át a sajtó feletti ellenőrzés lehetőségének egy részét. Ugyanolyan sajtódiktatúra épül a médiatörvény kapcsán, amilyent a szocionisták építettek ki maguknak, annyi különbséggel, hogy ez narancsszínű és nem vörös. Ugyanakkor nem örvendhetünk az EBESZ reagálásának sem. Ez az a szervezet, amelyik magasról tett a szloták nyelvdekrétum kapcsán felmerül tót-magyar viták idején a magyar fél érdekeire. Szó nélkül tűri a Benes-dekrétumokat, pedig már a cseh külügyér is elismerte azok embertelen mivoltát, elszólva magát, hogy csak a felmerülő kárpótlási igényektől tartanak. Az EBESZ és csatolt uniós szervei ezt is eltűrték, igaz, minek jusson a német és a magyar ember kárpótláshoz, mikor így is szűkös a pénz válság idején, a zsidóknak pedig fizetni kell, ha volt holokauszt, ha nem. Tegyük hozzá a felsoroláshoz a leginkább arcpirító EBESZ-állásfoglalást: amikor a magyar állampolgárság visszaadása szóba került, akkor Szlovákia, ez a tinikorba épphogy belépett bábállam azzal fenyegetőzött, hogy megfogja vonni a felvidéki magyaroktól a szlovák állampolgárságot. Mit szólt az EB@SZ mindehhez? Nos, szerintük minden állam saját szuverén joga, hogy mit csinál az állampolgársági törvényével. Igen, és ezt a szlovákokra értette, a magyar állampolgárság visszaadásával kapcsolatosan már korántsem voltak ennyire barátságosak. Ezek után felvetődik a kérdés: miért volt szükség arra, hogy az egyetlen magyar nemzeti párt, a Jobbik parlamenti képviselője részt vegyen az EBESZ közgyűlésén? Volt valami értelme, azon kívül, hogy legitimáltuk némileg ezt a mocskos bandát? Erről már Pősze Lajost kell megkérdezni, lásd ITT és ITT.
Tanulság legyen annyi, hogy hazánk rendbetételét illetően segítséget nem várhatunk az uniós szervektől, leginkább sehonnan, magunknak kell kézbe vennünk az ügyet. Érdekes lenne eljátszani a gondolattal: ha a legutóbbi választások időpontjáig magyar kézben lett volna a honi sajtó, majd a Fidesz 2/3-dos forradalma ezt a helyzetet próbálná megregulázni azzal, hogy ugyanolyan diktatúrát épít ki, mint az megelőzően, csak saját pártérdekeinek megfelelően, azaz tartalmában egy ugyanilyen médiatörvényt nyújtana be csak más szereplőkkel, akkor az EB@ASZ mit szólt volna. Lefogadom bármiben, hogy Orbán demokráciájának helyességétől és gyönyörűségétől zengene az uniós épületek mindegyike.
Visszatérve: az EBESZ egyáltalán nem a magyar sajtószabadság korlátozásától kívánja megóvni hazánk népét, sokkal inkább megragadta az első keze ügyébe eső alkalmat, hogy rúgjon egyet a magyarokba, hátha így könnyebb lesz majd a szloták (szerb, román, ukrán, zsidó, cigány, uniós, amerikai stb., a kívánt magyarellenes népcsoport szabadon választható) érdeket lenyomni torkunkon. Mindez abból is látszik, hogy a médiatörvényt csak önmagában vizsgálta, azt úgy bírálta, hogy közben kifelejtette a magyar általános sajtókép vizsgálatát és a kommunista diktatúra utáni sajtóviszonyok megmaradásának hangsúlyozását. Ezek nélkül pedig annyit ér mindez, mint halottnak a csók. Semennyit, akárcsak az MTI alább olvasható beszámolója.
A magyar médiacsomag még az év végéig elfogadásra váró tervezeteinek részletes jogi szakértői felülvizsgálatát végezteti el a következő hetekben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselőjének hivatala - áll Dunja Mijatovic sajtószabadság-képviselő jelentésében, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra a bécsi székhelyű hivatal honlapján.
Dunja Mijatovic az EBESZ állandó tanácsa elé terjesztett jelentésében - a boszniai médiajogi szakértőnek ez az első ilyen beszámolója tavaszi hivatalba lépése óta, amely tagállamokra lebontva ismerteti a hivatal tevékenységét -, a Magyarországgal foglalkozó fejezetben ezzel összefüggésben annak a reményének adott hangot, hogy észrevételeiket figyelembe veszik a médiacsomag törvényeinek véglegesítésénél.
A jelentésben felsorolja Magyarországgal kapcsolatosan tett lépéseit. Így kitér arra, hogy június végén levelében felszólította a magyar hatóságokat a médiatörvény-tervezet leállítására, és arra, hogy kezdjenek nyilvános konzultációkat az érintettek részvételével a törvénytervezetek módosítása érdekében. "Az előterjesztett médiacsomag sértheti a véleménynyilvánítás szabadságának, a sajtószabadságnak EBESZ-szabványait, s azok elfogadása ahhoz vezethet, hogy a műsorszórás politikai döntéseknek lesz alárendelve" - írja a sajtószabadság-képviselő.
Mijatovic beszámolója szerint július 22-én "részletes választ kapott a (magyar) hatóságoktól azon elvek tekintetében, amelyekre az Alkotmány 61. cikkének kiegészítése és a médiatörvény átalakítása épül". A jelentés szerint a sajtószabadság-képviselő másnap "sajnálattal értesült arról, hogy a magyar parlament elfogadta a médiacsomag egyes részeit", s egyben ismerteti az új törvény jelentette változásokat, továbbá beszámol arról, hogy "az ellenzéki pártok, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és más érintettek hangot adtak aggodalmuknak az új törvények alkotmányossága kapcsán". Mijatovic egyébként még júniusban - Martonyi János külügyminiszternek címzett levelében - felajánlotta hivatala segítségét a médiacsomag részletes jogi felülvizsgálatához.
(MTI nyomán Geyer Kuruc.info 2010.07.29.)*B.K-T.L.
