A lumpenproletár meghatározása:
"A proletariátus elzüllött, deklasszálódott (osztályából kihullott) alsó rétege és a hozzácsapódó minden más társcsoportból lezüllött elemek megjelölése. Jellemzője, hogy a hasznos társadalmi munka és a forradalmi küzdelem helyett, azok elől kitérve, inkább az alkoholba és más narkotikumokba menekül. A lumpenproletárok közül sokan, egyéni megoldásokat keresve eljutnak a bűnözés határára, így azután politikailag és emberileg könnyen manipulálhatóvá válnak, s gyakorta a szélsőjobboldal, a fasizmus tömegbázisát alkotják."
Amennyiben az államalkotó egyénre alkalmazhatjuk a szót, akkor az államra is lehet, vagyis a szervezetek, intézmények és a kormányzási módszerek bonyolult rendszerére. A lumpen jelleget meghatározza a legfelsőbb állami szervek és a lakosság közötti kapcsolat konkrét módja.
Az elmúlt húsz demokráciában eltöltött év elegendőnek bizonyult a politikai elit deklasszálódására. A hatalmi harcokban elvéreztek a legjobbak, korrumpálódtak, sokan a bűnözés útjára léptek a megmaradottak közül. A lakosság politikai, hatalmi játékok mellékszereplőjévé silányult.
Ma a munka szónak negatív jelentése van. Az ifjúságnak nincs jövőképe, az érvényesüléshez vezető utat nem a munkavégzésban látják. Politikus, celeb, menedzser, vagy gengszter szeretne mindenki lenni, miközben szakmák tűnnek el a süllyesztőben. Az újkori demokrácia nemzeti alaptantervei csődöt mondanak, a képzésben kiemelkedő szerep jut a költségtérítéses - főleg - felsőfokú képzésnek, ahol nem az számít, hogy a végzettek milyen szinten értik, művelik a tanultakat, hanem az, hogy minél nagyobb számban képezzenek olyan szakembereket, akiket a magyar munkaerőpiac képtelen felszippantani. A GDP előállításában nagy szerepet játszó szakmunkások hiánya egyre inkább a lejtőnek tolja a magyar gazdaságot. A munkásarisztokrácia már nem hiányzik, ismeretlen fogalom, nincs, sokan talán nem is tudják a szó jelentését.
Ha elfogynak az előállított és felosztható javak, akkor megkezdődik a lumpenesedés. A munkátlan egyén lumpenesedését a folyamatos pénzhiány jelzi, a napról-napra élés, a kölcsönökből fenntartott élet, és az adóssághalmaz görgetése. Az állam - ,mint összetett szervezet - nem úgy éli meg a lezüllést, mint az egyén, hiszen bankkölcsönt tud felvenni, amit nem az életútja alatt kell visszafizetnie. Az állam számára érdektelen, hogy az unokák, esetleg dédunokák is az egy főre jutó adóssággal látják meg a napvilágot, mivel kormányzata, intézményei és szervezetei segítségével skizofrén állapotba kerül. A hatalom köreit nem érinti a pénzhiány, a kivételezettek anyagi helyzete változatlan, esetenként javul, ugyanakkor érdektelen számára az államalkotó egyének helyzete, hiszen négyévente van csupán tényleges kapcsolat a jól elkülöníthető két rész között.
A lumpenproletárrá vált állam ugyanolyan jól manipulálható, mint az egyén. Vagy fasizálódik, vagy a bolsevik diktatúra eszközeihez nyúl. Beszélhetünk-e arról, hogy egy politikailag, gazdaságilag, katonailag gyenge Magyarország képes bármelyik szélsőségességre? A Jobbik megjelenésével mondhatnánk azt, hogy igen. Egy parlamenti demokráciában egy szélsőjobboldali párt képviselné az állami fasizmust?
Amennyiben a náci Németországot vesszük etalonnak, akkor csak azt lehet megállapítani, hogy nem. Szélsőséges, veszélyes, de nem képes valódi hatalomgyakorlásra.
Hol van akkor a lumpenproletár állam fasizmusa? A végrehajtó hatalmi ágakban!
Egy állam, amely a folyamatos félelemre, a mindenért büntethetőségre és a lakosság megosztására épít, az nem demokrata, hanem züllött, manipulált, korrupt, és a "hétköznapi fasizmust" az államalkotó egyéneken gyakorolja.
Ki hiszi el azt, hogy a politikai körökhöz közel álló társaságok sebességmérői tevékenysége nyomán kevesebb idős embert, gyerekkocsit toló nőt ütnek majd el?
Érdekütközést láthatunk, mivel nem a prevenció, hanem a büntethetőség a fontos!
A Közterület Felügyelet megjelenésével tisztább lett az ország? Nem, mert ugyanolyan érdekütközés tapasztalható. A fedél nélküliek közterületen elfoglalt helye, naponta termelt szemétmennyiségének, ürülékének mértéke csökkenő tendenciát mutat? Az illegális lerakóhelyek megszűntek? Kit lehet büntetni? A rendszámos autót! Az egyént!
A Munkaügyi Felügyelet egyik központja a főváros V. kerületében a Kecskeméti utca mellett található. A fővárosiak ismerhetik a körülményeket. Minden méteren megállapítható szabálytalanság. Vajon megbüntette már a kivitelezőt a felügyelet, vagy az egy levajazott projekt? Mi lenne a célja a felügyeletnek? A biztonsági- és óvórendszabályok betartatása és a munkavállalók védelme.
Érdekütközés. Legjobb tudomásom szerint a bírság 40%-a még mindig a Felügyelet pénztárcáját gazdagítja.
A beteg demokráciánkat körbebástyázták az állampolgári jogokat védő intézményekkel, szervezetekkel, ombudsmani hivatalokkal és Alkotmánybírósággal.
A jogokat védő büntet, az ombudsman ajánlhat, az Alkotmánybíróság pedig a nagy pártok játszótere.
Van egy Munkaügyi Felügyelet, aminek prominens vezetői jó ideje előzetes letartóztatásban vannak. Van a Felügyelet, amit létrehozásakor elleptek az ejtőernyősök. A kiszuperált III/III-k, munkásőrségi fenomének. Ha a vezetők korruptak, akkor milyenek a beosztottak?
Egy korrupciós üzletben a vállalkozó, és a szabálysértést, hiányosságot feltáró revizor, ellenőr, felügyelő megállapodik egy bizonyos százalékban. Egy becsületes korrupt elkér 10-20%-ot, egy éhes 30-40%-ot.
Ma már nem kell magánkorrupcióval foglalkozni! A felügyeletnél maradó 40% biztosítja a hivatalos, állami korrupciót!
Nem fontos a továbbiakban a munkavállalói érdekvédelem. A mindenért büntethetőség a fontos, olyan Munka Törvénykönyvére támaszkodva, amit a múlt században fektettek le, és átláthatatlan szövevénnyel módosítanak rendszeresen.
A Munkaügyi Felügyelet ma egy elvárásnak képes megfelelni. Eltántorítja az embereket a munkától, a hivatalos munka végzésétől, a vállalkozások beindításától. Az állam szeretné, ha minél több adó- és járulékfizető jelenne meg a látható szférában, de az állam kvázi erőszakszervezetei, - akik kimondottan csak a büntetés kiszabásában érdekeltek - arra késztetik a feketén munkát végzőket, hogy maradjanak ott, ahol vannak, vagy inkább - Gyurcsány Ferenc múltkori útmutatása szerint - menjenek el külföldre dolgozni.
Egy tudomásomra jutott esetről számolok be.
2009. 08. hó közepén a Munkaügyi Felügyelet ellenőrzést tartott egy mikrovállalkozónál. 2009. 10. hó közepén a munkáltatót a felügyelő berendelte a hivatalos helyiségbe. 2009. 11. hó végén elkészítette a Felügyelő a határozatát, amelyben százezer forinton felüli munkaügyi bírságot rótt ki.
A felügyelő 4, azaz négy teljes hónap alatt végezte el felelősségteljes munkáját, ami az idő miatt is felháborító! Ezek a felügyelők a munkavállalók, vállalkozók befizetett adóiból tudnak nyugalmas, és államilag garantált korrupciót biztosító munkát végezni.
A munkaügyi bírság kiszabása nem béreltitkolás, csalás és visszaélés következménye, hanem kisebb adminisztrációs hiányosságoké.
Tudom, hogy a bírságbejelentő.hu-n a sérelem orvoslását meg lehet próbálni.
Tudom, de tudok egy másik esetről, ahol három hónap alatt képtelenek voltak a sérelem orvoslására.
A Munkaügyi Felügyelet határozatában van több "bicskanyitogató" kitétel. Az egyes tételek kiszabásánál ez olvasható: A Met 7. § (5) bekezdése szerint, ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság mértéke harmincezer forinttól, a (2)-(4) bekezdésben meghatározott összeg felső határának feléig, jelen esetben 4.000.000.- forintig terjedhet.
Ezt követően, erre a tételre 60.000.- ft bírságot szabott ki.
Mint a földesúr és a paraszt!
Örüljön, hogy nem négymillió! A cinizmus magasiskolája.
Ma a banki, biztosítói és kereskedelmi szektorok, egyes olajtársaságok kényszervállalkozók ezreit foglalkoztatják!
A Munkaügyi Felügyelet semmit sem tesz, tett ebben az ügyben!
Ezek a körök közel állnak az államhoz, és szervezeteihez, néha túl közel.
Ma, a janicsárseregként pumpoló ellenőrző szervek a gazdasági fellendülés kerékkötői, kedvező helyükkel visszaélő eltartottak, akik gyűlölik a munkavégzőket, és nem látnak mást bennük, mint fejhető tehenet.
Az az állam - kormányzataival, intézményeivel, szervezeteivel -, amely permanensen a FÉLELEMRE, minden esetben, a mindenért BÜNTETHETŐSÉGRE, és a MEGOSZTÁSRA épít, az nem demokrata, hanem egy deklasszálódott lumpenproletár, - a maga teljes politikai elitjével - mára már jól kivehető fasisztoid beütéssel.
B.K-T.L.
