Az alábbi eszmefuttatáshoz csak annyit tennék hozzá, hogy a narancsosék által beterjesztett, elfogadott és 2012.jan. 1-én hatályba lépett Alaptörvénynek titulált új alkotmányu(n)kban a saját szájízük szerint próbáltak szépíteni (és azóta is módosítottak már) némely dolgokon, de így is messze elmaradt ennek az istenverte népnek a jogos kívánalmaitól. Megjegyzem, a cikkben kifejtett oknál fogva,ezek szerint a mostani alkotmányunk sem lehet legitim(!)... *B.Kiss-Tóth László
I. MERT jogszerűtlenül jött létre,
II. MERT változatlanul hozzájárul a nemzet hanyatlásához,
III. MERT szembemegy az élet természetes rendjével,
IV. MERT ellentétes a magyarság önazonosságát jelenti Szent Korona értékrenddel, az általa megtestesített HUNOR-MAGOR FÉLE ÉLETMODELLEL , az egymás javára élők közösségével, ahol a győztes az, aki a másikat magánál magasabbra emeli.
M a g y a r á z a t:
ALKOTMÁNY-t teljes közösségek alkotnak meg, nemzedékek során át, a kozmikus (természeti) törvényekkel összhangban.
Célja: elvek, értékrendek, szellemiség, szabályok rögzítése által az egész közösség védelme, éltetése, gyarapítása /„Túlélő hangyák nincsenek, csak túlélő hangyabolyok” LHA/.
Magasabb erkölcsi és népképviseleti szintről határozza meg a megalkotandó törvények szellemiségét, kereteit. Jellemzője a „kötelességek és jogok összhangja”.
TÁKOLMÁNY-t közösségek egyes csoportjai tákolnak össze, rövid idő alatt.
Célja: valójában csoportok érdekeinek érvényesítése.
A kozmikus (természeti) törvényeket (pl. önfenntartás, létfenntartás az élet minden területén, természetes életrendszerek hosszú távú, egészséges mőködése) gond nélkül figyelmen kívül hagyja.
Lásd: „A népakarat kijátszása a demokrácia jogrendjében” /Plenter J/.
E tákolmányból hiányzik az alkotmány valódi célja, mert kimaradt a „magyar nemzet” fogalma, így szükségszerően annak – mint közösségnek -védelme, éltetése, gyarapítása ami bármely nemzet bármikori alkotmányának elsődleges célja kell legyen.
E tákolmány folyamatosan lehetővé teszi, hogy a nép/nemzet hosszú távú fennmaradását biztosító, meg nem újuló, létfeltételt jelenti természeti kincsek (termőföld, víz, ásványok, szelek) ország-és nemzetidegen erők kezébe kerüljenek, aláássa a nemzet hosszú távú létét, és bizonytalanságban tartja a közösség egészét.
Ez – bármely közösség számára – elfogadhatatlan.
A Magyar Köztársaság „alkotmány-tákolmánya” nemzetpusztítást tett és tesz
lehetővé.
Megvizsgálandó:
Születésében és működésében érvényesnek tekinthető a mai jogrend?!
Alapja valóban a népakarat, a szabadság és a jogszerőség alkotmánya?
Ha igen, úgy meg kell felelnie pl. a „jogsértés jogot nem alapít” elvnek, ki kell állnia az igen/nem válasz (mely a matematika bináris nyelvén 1 vagy 0 lehet), a mellébeszélést kizáró, pártatlan ellenőrzés próbáját is.
E tákolmány a „nemzeti kerekasztal” (valójában: országos!) műve.
Ki és milyen jogon hatalmazta föl e testület tagjait, hogy a magyar nemzet bármely rétegét, netán egészét egy rendszerváltás során képviseljék, és ezt milyen értékrend alapján tették?
Közvetlen népakarat-kinyilvánítás, avagy korábbi, jogszerően létrejött jogi alapon állt föl a „kerekasztal”?!
Egyik jogos módon sem vezetheti le e testület fölállása és működése!
1. Eldöntendő igen /nem kérdés:
Lehet-e jogérvényessége, legitimitása egy jogtalanul felállított testület jogalkotásának?
A komputer válasza: 0 (nem)
Az alkotmány-tákolmány -Kossuth téri kihirdetése alapján-népszavazás általi jóváhagyással- léphetett volna hatályba. Népszavazás viszont nem volt, így a népszuverenitás, a népakarat nem nyilvánulhatott meg közvetlenül – a legmagasabb rendű – formában.
2. Eldöntendő igen /nem kérdés:
Valóban a megtévesztéstil mentes tiszta politikai alku követelménye ezen alkotmány-tákolmány hatalomba emelése, hatályossága és ez teljességgel jogszerű ?
A komputer válasza: 0 (nem)
Belföldi és külföldi fegyveres hatalom fenyegetettsége alatt hozták létre mai alkotmány-tákolmányunkat, pedig jogi alapelv: HATALOM NEM ALKOTMÁNYOZHAT!.
Bár a köztársaság kikiáltása előtt hat nappal megtörtént a Munkásőrség feloszlatása, a fegyverek begyűjtésére azonban csak később, (nov. 16-án) került sor.
A szovjet hadsereg utolsó katonája 1991. június 18-án hagyta el hazánk területét.
3. Eldöntendő igen /nem kérdés:
Volt-e lehetisége a magyarságnak szabad alkotmányozásra a fentiek nyomán?
A komputer válasza: 0 (nem)
Tákolmányunk az 1949-es alkotmány örököse, némi – pusztító hatású – módosítással: (sztálini
diktátum, bevallott célja a magyar nemzet gerincének megtörése).
Utóbbi lényege: a közjog céljai nem a nemzeti sorskérdésekre, hanem a társadalmi helyzetre,
az egyénre irányulnak (beköszönti szöveg: „Alkotmányunk már nem állam-, hanem állampolgár-központú.” /Szűrös M./.
Ez viszont az alkotmány megalkotására kizárólagosan jogosult közösség (nemzet) számára elfogadhatatlan.
4. Eldöntendő igen /nem kérdés:
Az illegitim módon, nemzetpusztító szándékkal létrehozott '46-os és '49-es alkotmány képezheti-e jogszerő alapját utódjának, a '89-es alkotmány-tákolmánynak?
A komputer válasza: 0 (nem)
2
A komputer válasza: 0 (nem)
A tákolmány bevezetije jelzi: öt megvalósítandó cél
-többpártrendszer,
-parlamenti demokrácia,
-szociális piacgazdaság,
-jogállam és a
-békés politikai átmenet érdekében hozták létre eme ideiglenes jogszabályt.
Az öt cél már régen, többszörösen bizonyítottan teljesült.
5. Eldöntendő igen /nem kérdés:
Van-e létjogosultsága egy olyan jogszabálynak, amelynek már nincs feladata?
Tákolmányunk nem veszi figyelembe, hogy a történelmi jogfolytonosság szemszögéből nézve hazánkban utoljára teljességgel jogszerő helyzet (érvényes és hatályos alkotmány előírásai szerinti fölállt országgyűlés, jogosan működő kormány, idegen megszállás hiánya, stb.) 1944. márc. 18-án volt, a német megszállás előtti napon.
Másnap megszűnt hazánk teljes (1) értékő szuverenitása.
A németeket követték az '56-os népfelkelésünket is leverő szovjet megszállók, akik csak 1991 júniusában távoztak.
6. Eldöntendő igen /nem kérdés:
Létezik-e a legalább ezeregyszáz éves Magyar Állam jogfolytonos utódállamaként – és így létében megalapozva jogállamként – a mai Magyarország?
Helyreállt-e tehát a történelmi jogfolytonosság a Magyar Királysággal?
A komputer válasza: 0 (nem)
A fentiekből következik :
Hazánkban mind a mai napig illegitim az 1989. 10. 23-ával „megalapozott”, azóta is változatlanul működő hatalmi struktúra.
(Ez az állítás mindaddig igaz, amíg bármely politikai vagy szellemi eri le nem teszi az asztalra a hatszoros matematikai cáfolatot a fenti gondolatmenetek ellenében.)
Mindebből a matematikai logika szabályai szerint kötelezően következik:
Nemzetközpontú, ősi, érvényes alkotmányunkat és államformánkat kell hatályba léptetni!
Írta: Ludányi Horváth Attila
(okleveles közgazda,
szakkonzul,
nyugalmazott diplomata,
újparadigma elemző)
/Forrás:Josovits Edit 2012.10.23-i levele/*B.Kiss-Tóth László
