A litográfiákat tartalmazó mappa anyagát kizárólag nagykorúaknak ajánlom...

A litográfiákat tartalmazó mappa anyagát kizárólag nagykorúaknak ajánlom...

DerkovitsGyula
(A szobor Szombathelyen, a Derkovits lakótelep elején,
a Rohonci úton található.)
Ismert önarcképe:
Kevésbé ismert önarcképei:

*
Életrajza az Életrajzi lexikon-ból:
(Szombathely, 1894. ápr. 13. – Budapest, 1934. jún. 18.): festő, grafikus, Kossuth-díjas (1948; posztumusz), a magyar képzőművészet egyik nagy alakja.
Apja műhelyében asztalosmesterséget tanult.
Korán kezdett rajzolni, majd egy címfestő festeni tanította.
Az I. világháborúban bal karja megbénult.
1916-tól Bp.-en élt.
1917-ben a Ma szerkesztőségében kiállították rajzait.
Ezután Vedres Márk javaslatára Kernstok Károly szabadisk.-jában sajátította el a festészet és rézkarc ismeretét.
1916–18 között főleg ceruza- és tusrajzokat készített.
A Tanácsköztársaság idején Nyergesújfalun készült festményei Kernstok hatását tükrözik.
1922-ben a Belvederében rendezett gyűjteményes kiállításával zárult első festői korszaka.
1923–26 között Bécsben megismerkedett a baloldali emigránsokkal, s belépett az Osztrák Kommunista Pártba.
E korszaka idején műveiben a német expresszionista festészet hatása mutatkozik.
1925-ben Bécsben mutatta be Menekülők c. festményét.
1927-ben az Ernst Múz.-ban rendezett kiállítást.
Bécsi politikai élményeinek hatása 1928–29 között jelentkezett festészetében. Ebben az időben kapcsolódott be intenzíven az illegális kommunista párt munkájába. Lakása egyben illegális találkozóhely is volt. A párt megbízásából készítette ebben az időben grafikai fő művét, az 1514 c., a Dózsa-féle parasztfelkelés által ihletett fametszetsorozatot.
Utolsó festészeti korszakát Végzés (1930),
Alvó (1932),
Kivégzés (1932),
Vasút mentén (1932),
Anya (1934) c. művei képviselik.
1931 körül Dózsa-sorozatát rézkarcba vitte át.
1930-ban készült szatirikus tusrajzsorozata a polgári társadalom bírálata. A nyomor és betegség korán vetett tragikus véget életpályájának.
1934-ben az Ernst Múzeumban,
1948-ban a Fővárosi Képtárban,
majd Szombathelyen,
1954-ben a Szépművészeti Múzeumban,
1965-ben az MNG-ben rendeztek műveiből emlékkiállítást.
Az 196o-í Velencei Biennalén és Amszterdamban,
1961-ben pedig Rómában állították ki műveit.
Művészete az expresszionizmus nagy áramlatába kapcsolódott, de élete utolsó éveiben teljesen egyéni formanyelvet teremtett magának, a szigorú képszerkesztés, a lírai színvilág és az ihletett emberábrázolás remek ötvözetét.
Irodalom: Rabinovszky Máriusz: D. Gy. (Magy. Műv. 1929);
Kassák Lajos: D. Gy. emlékére (Nyugat, 1943);
Bortnyik Sándor: D. (Officina, 1948);
Oelmacher Anna: D. Gy. (TIT útmutató, Bp., 1954);
Derkovits Gyuláné: Mi ketten. Emlékezés D. Gy.-ra (Bp., 1954);
Az Országos Szépművészeti Múzeum D. Gy. emlékkiállításának katalógusa (Szerk. Székely Zoltán, Bp., 1954);
Szabolcsi Miklós: József Attila, D. Gy., Bartók Béla (Irod. tört. Közl. 1958);
D. Gy. emlékezete (Vasi Szle, 1959);
Németh Lajos: Die Drei Generationenen von Gy. D. (Acta Historiae Artium, 1960);
D. Gy. kiállítás Amszterdamban (Magyar Nemzet, 1961 és Művészet, 1961);
Pogány Ödön Gábor: D. Gy. (Bp., 1961).
Szi. Somlyó György: Derkovits (vers).
*
Megjegyzés: Amiről nem beszélnek: Derkovitsot Budapesti tartózkodása idején munkásmozgalmi barátok és baloldali (kommunista) eszmetársak tartották el, mert a festészetéből nem tudott megélni.1934-ben, Pesten a Duna-parton éhen halt. Kétségkívül vannak jó képei is, de rengeteg olyan festménye is van, amely nem sokkal többet ér egy mázolmánynál. Rákosi és Kádár szocialista népi demokráciája ajnározta és csinált belőle nagy festőt.
Vannak azonban nem nagyon ismert pornográf kőnyomatai, metszetei is, amelyek -szerintem- tartalmuknál fogva egy beteg lelkületű emberre vallanak. Gondoljunk bele: a keletkezésükkor teljesen más volt a társadalmi berendezkedés, még nem volt ilyen szabados az erkölcs, a mainál jóval közszeméremsértőbben-felfogottak voltak akkor ezek az akt-és szex-témánál jóval erősebb, bűnös gondolatokat ébresztő, óriás-falloszú művek! Mindezek ellenére alkotójuk mégis létrehozta őket. Hogy miért mutatom be mégis őket? Mert Derkovits művészetéhez, életéhez és az igazsághoz ez is hozzátartozik... (*B.Kiss-Tóth László)
*

Derkovits, Jules (Gyula): Pandämonium (12 litográfiát tartalmazó mappa 1920.)

Összeállította és a kritikát írta:*B.Kiss-Tóth László.2011.09.11.