Hármas ikrek a Kiss családban - Mi lett velük?

Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat Robert Geoffrey Edwards kapta. A név talán nem cseng ismerősen, ám sokan így is áldják tevékenységét: ő végezte az első sikeres mesterséges megtermékenyítést, melynek nyomán 1978-ban megszületett az első lombikbébi.

Az egerszegi Kissné Németh Mariann és Kiss Antal élete is neki köszönhetően lett teljes: négy gyönyörű, egészséges gyermek teszi boldoggá mindennapjaikat. A házaspárhoz és csemetéikhez néhány évvel ezelőtt kopogtattunk be először, amikor Leventével, Barnabással és Johannával megérkezett a gólya. Az ikreket nővérük, Emese várta otthon.

- Óriási lehetőség ez az emberiség számára. Szerencsés korban élünk, hiszen a múlt század elején erre még nem volt mód - összegezte az édesanya a lombikbébi programmal kapcsolatos gondolatait. - Úgy vélem, ha egy párral közlik, hogy másképpen nem lehet gyermeke, biztosan nem tartja áldozatnak az ezzel járó tennivalókat és örömmel veti alá magát a kezeléseknek, az egy hónapos felkészülésnek, a rengeteg gyógyszernek, a mindennapos ultrahangnak... Ezek legfeljebb kellemetlenségek, fájdalommal nem járnak. Emese is sikerült első beültetésre és a picik is.

A hattagú Kiss család Zalaegerszegen él - Fotó: Katona Tibor

A hattagú Kiss család Zalaegerszegen él - Fotó: Katona Tibor


- Nem aggódtunk először sem, igaz, időnk sem volt rá. Dr. Horváth Zoltánnak sokat köszönhetünk, ő végezte a vizsgálatokat, ő irányított bennünket tovább. Telefonáltunk Pécsre dr. Mánfai Zoltánnak, aki csak annyit mondott, jöjjenek, mi pedig mentünk. Így kezdődött - idézte az emlékeket az édesapa. - Ott persze kissé elbizonytalanodtunk, hiszen találkoztunk olyan párral, mely ötödszörre próbálkozott. Ugyanakkor meg is nyugodtunk, hiszen gondoltuk, ha elsőre nem, majd sikerül legközelebb...

A velük egy időben kezelt párok közül végül csak velük közölhettek jó hírt, aminek csendesen örültek, nem szerették volna megbántani a többeieket. Mesélik, a program a kapcsolatokat is próbára teszi, nem mindenki tart ki.

Mariann mutatta az embriókról készült felvételeket, ilyesmivel kevesen büszkélkedhetnek. Emese ma már nagylány, negyedikes a Mindszenty-iskolában, ahol jövő szeptemberben az ikrek is iskolapadba ülnek, jelenleg a Kodály úti Óvodába járnak.

A meddőség világméretű probléma és az adatok arról tanúskodnak, hogy egyre nagyobb gondot jelent, mondta elöljáróban dr. Vajda György, a Zala Megyei Kórház szülészeti osztályának vezető főorvosa. A korszerű kezelések között fontos szerepe van a mesterséges megtermékenyítés lehetőségeinek, így a lombikprogramnak is. Fontos azonban, hogy a fokozatosság elve e téren is érvényesüljön.

- Amennyiben mód és lehetőség van rá, először az inszeminációt alkalmazzuk, vagyis úgy próbáljuk orvosolni a problémát, hogy spermiumot juttatunk a méhüregbe: ez kevésbé veszélyes, kevésbé költséges eljárás és az esetek egy részében eredményre vezet. Vannak azonban olyan meddőségi okok, melyek kizárják ennek a metódusnak a lehetőségét, ez esetben csak és kizárólag a lombikbébi-program ad esélyt rá, hogy gyermeke legyen az adott párnak. Korábban ilyenkor a medicina egyetlen tanácsa az örökbefogadás volt. Az mindenképpen jó, hogy olyan pároknak lehet gyermeke, melyeknek más módon nem. Ugyanakkor a sikerességi rátáról is szólni kell, hiszen egy-egy új metódussal kapcsolatban mindig csodát vár a társadalom, ám ott még nem tart az orvostudomány, hogy minden bajt orvosoljon. A világ legjobb intézeteiben, és a hazaiak is ezek közé tartoznak, a "take home baby rate" vagyis a hazavitt gyermekek aránya 30-35 százalék között van, tehát csak minden harmadik pár próbálkozása lesz sikeres. Ez nyilván csak egy arányszám, vagyis lehet, hogy egy adott pár esetében sosem jár eredménnyel a bevatkozás, míg másoknál azonnali a siker.

Dr. Vajda György, a Zala Megyei Kórház szülészeti osztályának vezető főorvosa - Fotó: Zalai Hírlap archív

Dr. Vajda György, a Zala Megyei Kórház szülészeti osztályának vezető főorvosa - Fotó: Zalai Hírlap archív


A lombikprogram nagy terhet ró az anya szervezetére, hiszen mesterséges állapotot hoznak létre, egy jelentős túlstimulációt, mely az esetek egy részében problémát okozhat. A kezelések, mint minden orvosi beavatkozás, terhet ró a társadalomra is a terhesgondozás, a terhesség kiviselése szempontjából is.

- A meddőségi program tehát azon túl, hogy nagyon sok házaspáron segít, olyan társadalmi és orvosi problémákat is hozhat, melyre figyelnünk kell, hiszen, ha egy ponton beavatkozunk a biológiai folyamatba, a másik oldalon valamilyen ellenhatás érvényesül - mondta végül a főorvos.


A meddőségnek sok összetevője lehet, ahogy kezelése is komplex. A pszichés faktor mindenféle emberi működésre, így a reprodukcióra is hatással van. Probléma, hogy manapság a nők későbbi életkorban vállalnak gyermeket. Ennek ellenére egyébként, míg korábban a női meddőség szerepelt leggyakrabban az okok között, ha egy párnak nem lett spontán módon gyermeke, mára a férfiak körében találják a bajok forrását. Míg évekkel ezelőtt az Egszségügyi Világszervezet, a WHO által klasszifikált férfi termékenyítőképesség 100 milliós spermaszámhoz kötődött, ma a 20 milliósat is normálisnak tekintik. Előfordul az is, hogy mindkét felet kezelni kell.


zalaihirlap.hu