Nemzeti értékek mentén - Interjú Hende Csaba honvédelmi miniszterrel
Az afganisztáni szerepvállalásról, a honvédség anyagi-technikai gondjairól és eredményeiről egyaránt szólt dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter a lapunknak adott interjúban.
A Balaton utcai épület a szocreál időkre emlékeztet, földszintjén alapos ellenőrzésen esünk át. A miniszter hivatala az első emeleten található, hivalkodásnak nyoma sincs.
A falon dekorációként néhány ősi harci eszköz függ, de igazából a három dimenziós térkép kelt figyelmet. "Amikor a miniszterelnök nálam járt, azt mondta, neki is kell egy hasonló", fogad mosolyogva Hende Csaba, majd hellyel kínál egy termetes, masszív kerek asztalnál, amely, jegyzi meg, Czinege Lajos örökségéből való.
- Milyen katonaélményeket őriz a kádári hadügyér idejéből? Amikor is előfelvételisként besorozták az akkori Magyar Néphadseregbe.
- A kalocsai, úgynevezett forradalmi ezredbe a leendő joghallgatókat, közgazdászokat és színészpalántákat vonultatták be, ide kerültem én is. Hát ez egy érdekes hely volt: a laktanya névadójának, Jurinovics Miklósnak mellszobrát a bejárat közelében helyezték el. Az volt a szabály, hogy ahányszor előtte elhaladtál, annyiszor le kellett verni a díszmenetet, mármint a szobornak. Ennél azért jóval fontosabb, hogy olyan kitűnőségekkel szolgálhattam együtt, mint Rátóti Zoltán, Rudolf Péter és sokan mások. Egyébként páncéltörő tüzér szakaszban katonáskodtam.
|
- Afganisztán: egyre gyakrabban esik szó ottani szerepvállalásunkról. Egy felmérés szerint a magyar lakosság több mint a fele támogatná a kivonulást. Mi a tárca álláspontja, mit hoz a jövő?
- A 2001. szeptember 11-ei, New York-i terrortámadást követően az ENSZ felhatalmazása alapján kezdte meg a NATO az ISAF-erők révén az afgán hadműveletet. Ennek célja akkor és most is az, hogy elősegítsük a törvényes afgán kormány megszilárdítását. Jelesül, hogy ez a kormány képes legyen egyedül is garantálni a békét és a biztonságot ebben a sokat szenvedett országban. Nem csupán NATO-műveletről van itt szó, jóllehet mind a 28 tagállam részt vesz csapataival a misszióban. Ám ezen túlmenően 18 olyan ország is küldött egységeket, amely nem tagja a szövetségnek. E küldetés súlypontja, a körülmények változása folytán, egyre inkább kiképzői feladatokra tevődik át. Egy ideje gőzerővel folytatódik az afgán kormányhadsereg és rendőrség toborzása, felkészítése. A biztonsági helyzet romlása ellenére is akadnak reménykeltő mozzanatok, mint például a legutóbbi, parlamenti választás. Ha a kedvező folyamat előre halad, a törvényes hatalom megszilárdul, akkor Obama elnök bejelentésére utalva, 2011 közepétől elkezdődhet a csapatok kivonása. Nagyon fontos, hogy szövetségeseinkkel egyeztetve a legmegfelelőbb időben fejezzük be ezt a küldetést. Érdekünk, hogy a NATO, amely biztonságunk sarokköve, tekintélyvesztés nélkül kerüljön ki az afgán konfliktusból. Elmondhatom, hogy naponta értékeljük az afganisztáni helyzetet, folyamatosan gondolkodunk a szerepvállalás átalakításán. Ahogy a helyzet változik, úgy értelemszerűen változnia kell szerepvállalásunk mibenlétének is. Nagyon komoly figyelmet fordítunk katonáink biztonságára, ez mindennél előbbre való.
- Mekkora hazánk súlya a szövetségen belül? Olyan viták, mint a Tubesre tervezett radarállomás ügye, nem terhelik meg kapcsolatainkat?
- A NATO döntéshozatali mechanizmusa konszenzuson alapszik. Tehát Magyarország súlya ebben az értelemben azonosnak is mondható a nagy tagállamokhoz képest. Egy biztos: nem kényszerít minket semmi olyanra a szövetség, amit jószántunkból nem tennénk meg. Nemzeti érdekeink szem előtt tartásával és kizárólag azok alapján működünk közre a szövetség tevékenységében. Konkrétan ez úgy néz ki, hogy a NATO tervező csoportja kialakítja az elgondolást, miszerint adott feladathoz milyen összetételű haderő szükséges. Majd a jelentkező tagállamok haderejének és lehetőségeinek ismeretében felvázolják a feladatot, elkezdődhet az egyeztetés. Erőgenerálási konferenciának hívják ezeket a megbeszéléseket. Az igénylista és saját képességeink alapján ekkor határozzuk el, hogy mit tudunk adni a közös műveletbe. Ami a NATO-t, pontosabban a nemzeti radart illeti, hiszen hazánk légterének védelméről van szó, el kell mondanunk: egységes ellenőrzési rendszer-ben létezünk. Szuverenitásunk fundamentuma, hogy területünket, légterünket senki ne használhassa engedély nélkül, ne sértse meg azt. Hogy erről tudjak, ahhoz látnom kell, mi is történik ott. Ehhez szükséges a modern, háromdimenziós szerkezet, amelyből kettő már megépült. Mégpedig Békéscsabán és Bánkúton, minden zaj és botrány nélkül. Így aztán az ország déli és északkeleti területei már lefedettek, viszont a nyugati, délnyugati régióból hiányzik ez a radarállomás. Az USA elleni terrortámadás világosan megmutatta, hogy a légtér állandó és alapos ellenőrzése elemi érdekünk.
- Nagy visszhangot váltott ki a tartalékos katonaság kérdése. Igaz, hogy a jelenlegi állomány 18 főből áll?
- Igaz... De kezdjük az elején. Amikor 2004-ben megszüntették a sorkötelezettséget, amelynek visszaállítása fel sem merül, hiszen nincsenek meg a feltételei sem a politikai akarat, sem a fogadókészség tekintetében , tehát 2004-ben a tartalékos rendszert is veszni hagyták. Ekkor még 2,4 millió hadköteles adatait kezelték a hadkiegészítő parancsnokságok. A nyilvántartásokat lényegében kihajították az ablakon: megszűnt a bejelentési és megjelenési kötelezettség. A leggroteszkebb jelenet e témával kapcsolatosan idén júniusban esett meg, a nagy árvizek okán összehívott válságtanácskozáson. Ezen részt vett a miniszterelnök, aki feltette a kérdést: hány tartalékost tudok a gátakra vezényelni? Azt válaszoltam, hogy tizennyolcat. Tizennyolc ezret? kérdezett vissza. Nem, nem, tizennyolcat: ennyi ma a Magyar Honvédség tartalékos állománya. Egyes adatok szerint tizenkilenc, de erről még vita folyik a szakemberek között... Az ötmilliós Finnországban 350 ezer kiképzett tartalékosra számíthatnak. Svájcban lényegében a teljes férfilakosság tartalékos. Itt 450 éve nem volt háború, lehet, hogy ezért? Visszatérve: az ország védelmére vonatkozó tervek sok ezer tartalékossal számolnak, miközben honvédségünknek sem anyagi, sem személyi tartaléka nincsen. Sajnos idáig sikerült juttatni a haderőt. Amikor áttértünk az önkéntességre, vagyis 2004. után, 14 ezer katona vált ki a seregből. Senki sem kérdezte őket, maradnának-e tartalékban. Hát, így lett tizennyolc vitézünk. Személyesen fel tudom hívni őket, mondjuk nem volna-e kedvük segíteni árvízkor? Komolyra fordítva a szót: ez a helyzet tarthatatlan. Ezért gondolom azt, hogy 2014-ig hat-nyolcezer fős tartalékos haderőt hozzunk létre. Volt katonákat is megszólítunk, de önként jelentkezőket is várunk. A közelmúlt történései alapján meg kell még említenem: azért az példátlan a magyar honvédelem ezeréves történetében, miszerint egyszerre tucatnyi tábornok és főtiszt legyen rács mögött, vagy büntető eljárás alatt. Mégpedig korrupciós bűncselekmények miatt.
- Civil biztonságiak őrzik a katonai objektumokat, évi 8 milliárdért. Meddig még?
- A tárca az elmúlt években számos civil biztonsági céggel kötött szerződést alvállalkozóként, őrzésre. Valóban képtelen helyzet, hogy a katonákat őrzik, mivel ez éppen az ő dolguk. December 31-ével megszüntetjük ezt a rendszert, az objektumok őrzése ismét katonai feladat lesz.
- Miniszter úr: miben erős a honvédségünk?
- Tény, hogy számos hiányosság akad, szorítanak az anyagi gondok. Elavult a technika, még mindig a régi szovjet fegyverzetet használjuk. Erőnket a személyi állományunk adja. Idén tisztképzésre hússzoros volt a túljelentkezés, válogathattunk a kiváló képességű fiúk és lányok között. Katonáink műveltségi szintje magas, az átlagos tiszt legalább egy nyelvet beszél, diplomája van. Súlyos szerkezeti torzulások jellemzik ma haderőnket. Bizonyos fegyvernemek eltűntek, nincs például tüzérség. Harckocsizóink eszközei a hagyományőrzés kategóriájába sorolhatók. Azonban olyan katonák szolgálják a nemzetet, akikre bizton építhető a jövő.
A BÁRSONYSZÉKIG VEZETŐ ÚT
- Hende Csaba 50 esztendős, az ELTE jogi karán szerzett diplomát. Pályáját Szombathelyen kezdte ügyvédként. A helyi MDF egyik alapítója, 199194 között a Für Lajos vezette honvédelmi tárca kabinettitkára.
- Az MSZP-SZDSZ kurzus alatt ismét ügyvédként dolgozott Szombathelyen, az MDF-ben magas tisztségeket tölt be. 19982002 között az igazságügyi tárca államtitkára, a FideszMDF közti választási együttműködés kidolgozója.
- 2004-ben kilép az MDF-ből, a Fidesz tagja lesz. A polgári körök országos irányítója, szervezője, 2006-ban Vas megyében egyéni mandátumot szerez.
- Dr. Hende Csaba a rendszerváltás ismert személyiségévé vált Szombathelyen. Miniszterként feladata, hogy megakadályozza a honvédség hanyatlását, kiirtsa a korrupciót
