"Érdektelenek" a(z erdélyi) verespataki leletmentési kincs

Több, mint 12 éves már ez a cikk, de azóta sem hallottam hírt arról, hogy a romániai Kulturális Minisztérium illetékeseit és az aranybányászó cég ajándékaiból potyázó régészeket egyáltalán meghatották volna  a két évezredes múltból származó leletek megnemmentési felelőtlenségének közszemlére bocsájtása... 

*B.K-T.L.


A Fehér megyei Verespatak elég sokszor szerepelt már a hírekben. Ezúttal az itteni régészeti leletek sorsát tennénk vizsgálódás tárgyává. A szinte folyamatos ásatási kampányok során elõkerült tárgyak egy része kereskedelmi raktárban hever, másrészt megkezdték azok visszatemetését, mert a kulturális minisztérium nem mutat érdeklõdést irántuk.
Verespatakot elõször 151-ben említik az írott források, a híres római „viasztáblák”. A helybelieknek azóta is fõfoglalkozása az aranybányászat. A értékes érc lelõhelyei a helység alá is benyúlnak, ezért a Rosia Montanã Gold Corporation kötelezõ leletmentési ásatásokba kezdett, belföldi és külföldi szakemberek felügyelete alatt. Minden nyáron több országból érkeznek ide az archeológusok és feltárják, majd idõlegesen konzerválják és raktározzák a lépten-nyomon található ó- és újkori leleteket.

Gabriel Dumitrascu, a román—kanadai bányavállalat igazgatója kijelentette: eddig senki sem jelentkezett Bukarestbõl, hogy akár csak egy pillantást vessen a leletekre. „Amikor a hazai régészek befejezték a kampányt, túlságosan elfoglalta õket az ajándékba kapott számítógépek és laptopok autóba rakása, a feltárt tárgyak számára már nem maradt semmi hely. A feliratos római köveket is szerte-széjjel hagyták, egy parasztház tornácán. Mi leltároztuk fel azokat úgy, ahogy tudtuk.”

A tavalyi ásatások során a Gold Corporation alkalmazottai egy római villát találtak, amely központi fûtéssel volt ellátva. „A ház falában valamiféle kõbõl épült vezeték volt”, meséli az egyik munkás, aki ott dolgozott. „Egy ember kétrét hajolva tudott közlekedni benne. Nem tudni, kinek az utasítására, az egészet be kellett temetni, ma már a helyét sem tudnám pontosan megmutatni.”

A falubeliek elmondása szerint van, ahol a római kori, vagy késõbbi maradványok csak tíz centiméterre vannak a föld alatt, minden kertásásnál elõkerül valami történelmi tárgy. A gyulafehérvári történelmi múzeum alkalmazottaival és a kulturális minisztérium Fehér megyei képviselõivel eddig nem sikerült felvenni a kapcsolatot, így egyelõre nem ismertethetjük az õ álláspontjukat az általunk közzétett tényekkel kapcsolatban. 

/Forrás: http://archiv.nyugatijelen.com/2002/2002%20marcius/marc.%2026%20kedd/jelen.html  /*B.K-T.L. 2014.10.18.