Lancetta – védőoltásnál és némely műtétnél használatos –olyan háromszög alakú kétélű kis orvosi kés, amellyel az atlaszkötésű laméhoz hasonló lelki szálakkal csak a mentalhigiénés pszihológus dolgozik.
Laza, erkölcs nélküli intelligencia a suspicious melegágya, ahol a szándékos fontolgatás és a természetellenes módon szokatlan beteges hajlam, az ugyancsak nem normális nemi ösztön, és általában az életműködésében keletkező rendellenes elváltozás, mint a kóros tünet, zavartságot és bajokat mutató állapot, olyan feszültséget teremt, mely a gyanakvás fokán, a közizlést sértő fogalmat kimeríti. Gyakran előfordul csak azért dicsekszenek az emberek tiszta lelkiismeretükkel, mert gyönge az emlékezőtehetségük. Az a tolvaj dicsekvés is ismerős, hogy akinek nincs módja lopni, tisztességesnek tartja magát...
Ugyan nem új keletű a gyanakodó, aki elegendő, ok nélkül rosszat gondoló, külön senkiben sem bizó, mindenkit rossznak vélő, gyanakodó természet. Innen a gyanakvás, aki gyanít: l. vél, sejt, előre valószinünek tart. 2. elegendő okok nélkül, csak külszínből ítélve valakit valaminek, különösen rossznak tart. Aki pedig egyszerűen gyanúsít, az elitélendő tett elkövetőjének vél valakit. Innen a gyanítás, miszerint „Mindenki gyanús, aki él”, akiről rosszat lehet főltételezni, vagy éppen felhívás „Éljünk a gyanúperrel!” A Magyar Katolikus Lexikon a gyanakvás fogalmát így foglalja össze: megfelelően és világosan meg nem alapozott rossz vélekedés. A másokról gondolkodás hibája, víciuma, a jóhiszeműség és a bizalom ellentéte. Előítélet, sejtelem, szóbeszéd, félreértés, válthatják ki. A gyanakvás a megszólás és a rágalmazás egyik gyökere. Rosszasága a föltételezett, de nem ellenőrzött rossztól és a rá adott választól függ. A Szentírásban a bűnbeesés oka az,hogy a sátán az ember szívébe lopta a gyanakvást Istennel szemben / Hanem tudja az Isten, hogy amely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói. Gen.3,5 /. Az asszony gyanakvása bánat és gyötrelem s férjének / Sir.26,6 /. Ha valaki nem Krisztust tanítja, „üres szóharcot folytat, amiből irigykedés, veszekedés, káromlás és gyanakvás fakad” / Ha valaki másképen tanít, és nem követi a mi Urunk Jézus Krisztus egészséges beszédeit és a kegyesség szerint való tudományt, az felfuvalkodott, aki semmit sem ért, hanem vitatkozásokban és szóharcokban szenved, amelyekből származik irigység, viszálykodás, káromlások, rosszakaratú gyamusítások I.Tim 6,3-5 /. Személyes, közösségi és társadalmi összeütközések, kapcsolatok / házasság, barátság, gazdaság, politika / megromlása nagyon sokszor a gyanakvásra épül. Orvossága személyekben a tiszta szív, a józan óvatosság, közösségben a bizalom erősítése. „Gyanakvás a bizalom gyilkosa” – mondja az ujgur közmondás.
Csalás, csábítás, ámítás, gyanakvás és megannyi nemzetpusztító nyavalyáinkkal nap-mint-nap találkozunk. Rettenetes lelki károkat okozó jelenség ez, melyek mellet nem haladhatunk, nem mehetünk el tétlenűl és nem is kerülhetjük ki azokat. Csíkban mit csinálnak a székelyek, amikor esik az eső? – teszi fel a kérdést a tréfa mestere. Hagyják, hogy essen! – érkezik a válasz. Mi nem hagyhatjuk!
Íme, a nemzet boldogságát feladatúl tűző Richard Layard angol kutató Boldogságról írt könyvének summás üzenete: A londoni Gazdaság Teljesítménykutató Központ eredményeit integráló boldogság témakör területén kifejtett kutató munka, az álternativ szemlélet kialakításától és a gondolkodásmód átütemezésétől függ. Erkölcsi erőnket semmi sem teszi nehezebb próbára, mint végignézni mások emelkedését.
Akár az egyházak , a Szentírás tanítása „Az Isten országa tibennetek van” / Luk.17,21 /, „Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall?” / Mt.17,26 / alapján az egészségpszihológia, érzelmi intelligencia, akár Sokrates a bölcsességgel, Aristoteles az erénnyel, Lombroso a lángésszel, Spinoza az életakarattal, Goethe magával az élettel, majd humanisztikus, pozitiv vagy önismereti pszichológia értékeivel azonosítja a boldogságot. Mert a boldogság fenyegetettsége szűli a gyanakvás áldozatait.
Michelet francia történész szerint az erkölcsi erő és az erkölcs örök törvényeihez való ragaszkodás vezet el minket legbiztosabban a boldogsághoz. A csapos is folyton szidja az ivókat gyenge jellemük miatt. Hogy a gyanakvókat ne elnémítsuk, hanem meggyőzzük - ehhez pedig lancetta szükséges.
Pásztori Tibor Endre
