A Tanú
A Tanú
2012. MÁRCIUS 16., PÉNTEK
Benyújtotta a Fidesz az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatot
Benyújtotta az Országgyűlésről szóló új törvény javaslatát és a hatályos házszabály módosítását a parlamentnek szerda este Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Gulyás Gergely fideszes képviselő.
Az Országgyűlésről szóló, 158 paragrafusból álló előterjesztés újraszabályozza a Ház szervezetét, működését és ülésezését, a képviselők jogállását és javadalmazását, továbbá létrehozza az Országgyűlési Őrséget, amely a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv lesz.
A törvényjavaslat részleteit, újításait szerda délután egy kormánypárti háttérbeszélgetésen ismertették, jelezve egyebek mellett, hogy a jogszabály nem teszi majd lehetővé, hogy parlamenti frakciót alakítsanak a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalícióhoz tartozó, az MSZP-ből kivált, jelenleg független országgyűlési képviselők. Beszámoltak továbbá arról, hogy a javaslat szerint új tisztségek jönnek létre a parlamentben: a háznagy és a főigazgató. Ez a jogszabály mondja majd ki a parlamenti képviselők és a polgármesterek összeférhetetlenségét.
A beterjesztett indítvány elsőként az Országgyűlés szervezetére vonatkozó szabályokat rögzíti, így a házelnök, az alelnökök és a jegyzők jogállását, valamint a bizottságok és a frakciók működésének rendjét. Az egyik új tisztségviselőt, a házelnök politikai helyettesének számító háznagyot - aki parlamenti képviselő is lehet, más tevékenységet azonban nem folytathat - mentelmi jog illeti meg, javadalmazása pedig az alelnökével megegyező lesz a tervek szerint. Neki is kell majd vagyonnyilatkozatot tennie, csakúgy, mint a képviselőknek. A háznagyot első alkalommal az idei év végéig kell megválasztani. A főigazgatót, aki a közigazgatási helyettese lesz az elnöknek, első alkalommal ugyancsak az idei év végéig kell kinevezni.
A bizottságok terén újítás, hogy létrejön a nemzetiségeket képviselő bizottság, amelynek tagjai - az új választási törvényben foglaltak alapján - a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók lesznek. További újdonság, hogy ha valaki, kötelessége ellenére, nem jelenik meg egy vizsgálóbizottság előtt, akkor a kötelezettségének megszegéséről a házelnök az Országgyűlés soron következő ülésén tájékoztatja a nyilvánosságot.
A frakcióalakítással kapcsolatban kimondják: képviselőcsoportot alakítani az előző általános választáson országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. A jelenlegi parlamenti ciklusban frakciót legalább tizenkét képviselő alakíthatna, 2014-től, amikortól 199 tagú lesz a Ház, pedig minimum öt. Nincs azonban létszámkorlát azoknak a képviselőknek, akiknek pártja országos pártlistáról mandátumot szerzett, feltéve, hogy a párt országos listájáról mandátumot szerzett összes politikus ehhez a frakcióhoz csatlakozik.
Az Országgyűlés működésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket részletezve szabályozzák a már említett nemzetiségi szószóló jogállását, a parlament alakulási, ülésezési rendjét, az interpellációk és kérdések rendjét. Az egyik legnagyobb újdonság a javaslatban a házelnök fegyelmi jogköre. Eszerint az elnök megvonhatja a szót attól, aki nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, illetve a parlament tekintélyét, vagy valakit, vagy valamely csoportot sértő kifejezést használ, és mindezt felszólításra sem fejezi be, továbbá attól is, aki kitöltötte időkeretét. Ha a képviselő felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használ, vagy az általa tett sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, a házelnök javasolhatja az Országgyűlésnek a politikus kizárását az ülésnap hátralévő részéből. A javaslatról a Ház vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról a házelnök határoz, majd a következő ülésen tájékoztatja a plénumot döntéséről. Az ülésnapról kizárt képviselő köteles elhagyni az üléstermet, ahová a tanácskozás berekesztéséig nem térhet vissza. A kizárás ugyanakkor nem vonatkozik a szavazásban való részvételre. Az ülésnapról kizárt honatyának a kizárás idejére tiszteletdíj nem jár. Az elnök attól is megvonhatja a szót, aki döntését, ülésvezetését kifogásolja. Kizárható vagy - maximum egyhavi tiszteletdíjával megegyező - pénzbírsággal lesz sújtható az is, aki a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre és szavazásra vonatkozó szabályait a rendreutasítás után is megszegi. Ha a képviselő az ülésen fizikai erőszakot alkalmaz, illetve azzal fenyeget valakit, a házelnök javasolhatja az érintett képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztését vagy pénzbírság kiszabását. A jogfelfüggesztéshez a jelen lévő képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.
A házelnök mindemellett rendészeti jogkört is kap: a létrejövő Országgyűlési Őrséggel kivezettetheti az ülésteremből az Országgyűlés által az ülésről kizárt vagy a képviselői jogainak gyakorlásából felfüggesztett képviselőt.
A törvényjavaslat részleteit, újításait szerda délután egy kormánypárti háttérbeszélgetésen ismertették, jelezve egyebek mellett, hogy a jogszabály nem teszi majd lehetővé, hogy parlamenti frakciót alakítsanak a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalícióhoz tartozó, az MSZP-ből kivált, jelenleg független országgyűlési képviselők. Beszámoltak továbbá arról, hogy a javaslat szerint új tisztségek jönnek létre a parlamentben: a háznagy és a főigazgató. Ez a jogszabály mondja majd ki a parlamenti képviselők és a polgármesterek összeférhetetlenségét.
A beterjesztett indítvány elsőként az Országgyűlés szervezetére vonatkozó szabályokat rögzíti, így a házelnök, az alelnökök és a jegyzők jogállását, valamint a bizottságok és a frakciók működésének rendjét. Az egyik új tisztségviselőt, a házelnök politikai helyettesének számító háznagyot - aki parlamenti képviselő is lehet, más tevékenységet azonban nem folytathat - mentelmi jog illeti meg, javadalmazása pedig az alelnökével megegyező lesz a tervek szerint. Neki is kell majd vagyonnyilatkozatot tennie, csakúgy, mint a képviselőknek. A háznagyot első alkalommal az idei év végéig kell megválasztani. A főigazgatót, aki a közigazgatási helyettese lesz az elnöknek, első alkalommal ugyancsak az idei év végéig kell kinevezni.
A bizottságok terén újítás, hogy létrejön a nemzetiségeket képviselő bizottság, amelynek tagjai - az új választási törvényben foglaltak alapján - a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók lesznek. További újdonság, hogy ha valaki, kötelessége ellenére, nem jelenik meg egy vizsgálóbizottság előtt, akkor a kötelezettségének megszegéséről a házelnök az Országgyűlés soron következő ülésén tájékoztatja a nyilvánosságot.
A frakcióalakítással kapcsolatban kimondják: képviselőcsoportot alakítani az előző általános választáson országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. A jelenlegi parlamenti ciklusban frakciót legalább tizenkét képviselő alakíthatna, 2014-től, amikortól 199 tagú lesz a Ház, pedig minimum öt. Nincs azonban létszámkorlát azoknak a képviselőknek, akiknek pártja országos pártlistáról mandátumot szerzett, feltéve, hogy a párt országos listájáról mandátumot szerzett összes politikus ehhez a frakcióhoz csatlakozik.
Az Országgyűlés működésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket részletezve szabályozzák a már említett nemzetiségi szószóló jogállását, a parlament alakulási, ülésezési rendjét, az interpellációk és kérdések rendjét. Az egyik legnagyobb újdonság a javaslatban a házelnök fegyelmi jogköre. Eszerint az elnök megvonhatja a szót attól, aki nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, illetve a parlament tekintélyét, vagy valakit, vagy valamely csoportot sértő kifejezést használ, és mindezt felszólításra sem fejezi be, továbbá attól is, aki kitöltötte időkeretét. Ha a képviselő felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használ, vagy az általa tett sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, a házelnök javasolhatja az Országgyűlésnek a politikus kizárását az ülésnap hátralévő részéből. A javaslatról a Ház vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról a házelnök határoz, majd a következő ülésen tájékoztatja a plénumot döntéséről. Az ülésnapról kizárt képviselő köteles elhagyni az üléstermet, ahová a tanácskozás berekesztéséig nem térhet vissza. A kizárás ugyanakkor nem vonatkozik a szavazásban való részvételre. Az ülésnapról kizárt honatyának a kizárás idejére tiszteletdíj nem jár. Az elnök attól is megvonhatja a szót, aki döntését, ülésvezetését kifogásolja. Kizárható vagy - maximum egyhavi tiszteletdíjával megegyező - pénzbírsággal lesz sújtható az is, aki a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre és szavazásra vonatkozó szabályait a rendreutasítás után is megszegi. Ha a képviselő az ülésen fizikai erőszakot alkalmaz, illetve azzal fenyeget valakit, a házelnök javasolhatja az érintett képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztését vagy pénzbírság kiszabását. A jogfelfüggesztéshez a jelen lévő képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.
A házelnök mindemellett rendészeti jogkört is kap: a létrejövő Országgyűlési Őrséggel kivezettetheti az ülésteremből az Országgyűlés által az ülésről kizárt vagy a képviselői jogainak gyakorlásából felfüggesztett képviselőt.
(MTI-fidesz.hu)
"Egyszerűen csak szeretjük a hazánkat" + videó
Európa sokat tanulhat a hagyományaira büszke, önazonosságát őrző, de összetartozását a legnehezebb időkben is bizonyító lengyel és magyar nemzettől - hangsúlyozta ünnepi beszédében Tarlós István főpolgármester csütörtökön a Múzeumkertben. A rendezvényen felszólalt a nemzeti ünnepre Lengyelországból érkező Tomasz Sakievicz, a Gazeta Polska főszerkesztője is. A Kossuth téri zászlófelvonásról készült képgalériánk megtekinthető itt.
Március 15-e minden magyar ember szent ünnepe – kezdte beszédét Tarlós István. Budapest főpolgármestere hangsúlyozta, különös örömmel tölti el, hogy „a mi városunk volt a forradalom fővárosa”. Mint mondta, Budapestet megilleti és egyben kötelezi ez a többszörösen kitüntetett szerepkör.
A főpolgármester külön köszöntötte a lengyeleket, akik „akik jelenlétükkel megtisztelik ünnepünket, és akiknek ősei szabadság-küzdelmeinkben mindig mellettünk, a magyar nép mellett álltak”. Felhívta a figyelmet arra, hogy 1848-49 Bem tábornok személyén keresztül különösen kötődik a lengyelekhez.
A főpolgármester külön köszöntötte a lengyeleket, akik „akik jelenlétükkel megtisztelik ünnepünket, és akiknek ősei szabadság-küzdelmeinkben mindig mellettünk, a magyar nép mellett álltak”. Felhívta a figyelmet arra, hogy 1848-49 Bem tábornok személyén keresztül különösen kötődik a lengyelekhez.
Az, hogy önök eljöttek ma hozzánk, többet jelent számunkra, mint a megemlékezésben való osztozást – jelentette ki Tarlós. Önök jelenlétükkel kifejezik támogatásukat azon változások iránt is, amelyek mellett hazánk két évvel ezelőtt elkötelezte magát – tette hozzá. Úgy fogalmazott, Európa sokat tanulhat a hagyományaira büszke, önazonosságát őrző, de összetartozását a legnehezebb időkben is bizonyító lengyel és magyar nemzettől. A színességére büszke Európa valamiért szűnni nem akaró aggodalommal figyeli nemzeti öntudatunk szűrőjén lepárolt egyéni válaszainkat – mutatott rá. A főpolgármester hangsúlyozta: „soha nem voltunk rosszabbak másoknál, és nem akartunk soha rosszat senkinek”. Egyszerűen csak szeretjük a hazánkat, és úgy gondoljuk, hogy ezt egy nagyobb közösség tagjaként is meg szabad tennünk – szögezte le.
Tarlós István beszédében kiemelte: a nemzetnek ártani bűn és súlyos hiba. Üzenjük meg a hangosan farkast kiáltóknak, hogy nincs mitől félniük, és tőlünk sincs okuk félteni Európát – jelentette ki. Tudjuk, hogy Európának szüksége van erős, öntudatos Magyarországra, ahogy Magyarországnak is szüksége van az erős Európára; arra az európai közösségre, amely saját szabályait következetesen alkalmazza – szögezte le a politikus.
Tarlós István beszédében kiemelte: a nemzetnek ártani bűn és súlyos hiba. Üzenjük meg a hangosan farkast kiáltóknak, hogy nincs mitől félniük, és tőlünk sincs okuk félteni Európát – jelentette ki. Tudjuk, hogy Európának szüksége van erős, öntudatos Magyarországra, ahogy Magyarországnak is szüksége van az erős Európára; arra az európai közösségre, amely saját szabályait következetesen alkalmazza – szögezte le a politikus.
|
A gazdasági válság és a hazánkat érő nyomás még nem ok arra, hogy meginduljon a föld a lábunk alatt – emelte ki. Mint mondta, ez még nem ok arra, hogy eltérjünk a kitűzött iránytól. Az út végén igazságosabb, közteherviselésen alapul, mindenki felelősségére támaszkodó, biztonságos államot terveztünk meg – hangsúlyozta.
„Munkánkat az 1848-as példaadók is segítik”
Budapest ma újra a bátor változtatások városa, a városvezetés nem fél hozzányúlni több évtizedes tabukhoz - mondta. „Munkánkat az 1848-as példaadók is segítik” - húzta alá. Ezzel összefüggésben rámutatott: rabság a gazdasági csapdában való vergődés, és a szellemet gúzsba kötő hozzáállás is. De Petőfi óta mindenki tudja, hogy ilyenkor mi a teendő – fogalmazott.
„Munkánkat az 1848-as példaadók is segítik”
Budapest ma újra a bátor változtatások városa, a városvezetés nem fél hozzányúlni több évtizedes tabukhoz - mondta. „Munkánkat az 1848-as példaadók is segítik” - húzta alá. Ezzel összefüggésben rámutatott: rabság a gazdasági csapdában való vergődés, és a szellemet gúzsba kötő hozzáállás is. De Petőfi óta mindenki tudja, hogy ilyenkor mi a teendő – fogalmazott.
|
A szabadság nem terem, azt ki kell vívni, küzdeni pedig csak a bátrak képesek, azok az emberek, akiknek tetteit nem az elnyomó hatalom büntetésének elkerülése vezérli, vagy ígérete motiválja – emelte ki. A főpolgármester a 48-as forradalom további tanulságaként említette azt, hogy ahol az összefogás helyett a széthúzás igazgat, ott nincs erős állam.
Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét fejezi ki – jegyezte meg Tarlós István, hozzátéve: azonban a fővárosban az elmúlt időszakban másképp értelmezték a szabadságot. „Szabad volt a közjót naponta lesöpörni az asztalról, gyanútlan járókelőket gumilövedékekkel lövöldözni, szemetelni, graffitizni. Szabad volt elviselni a tolerancia jegyében klasszikus intoleranciát bemutató álliberalizmust érvényesíteni” – fogalmazott.
Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét fejezi ki – jegyezte meg Tarlós István, hozzátéve: azonban a fővárosban az elmúlt időszakban másképp értelmezték a szabadságot. „Szabad volt a közjót naponta lesöpörni az asztalról, gyanútlan járókelőket gumilövedékekkel lövöldözni, szemetelni, graffitizni. Szabad volt elviselni a tolerancia jegyében klasszikus intoleranciát bemutató álliberalizmust érvényesíteni” – fogalmazott.
|
Ezzel szemben a többség érdekében be kell tartani az együttélés írott és íratlan szabályait – emelte ki, hozzátéve: mi ezt valljuk.
Emberi, de következetes szabályozással kell működtetni a várost – mondta a városvezető. Hiába is akarják a szabadságot relativizálni egyesek, az nem egyenlő a korlátok nélküliséggel – fűzte hozzá. A szabadság nemcsak jog, hanem kötelesség és felelősség is – hangsúlyozta.
Nem a jogok adják meg a valódi szabadságot, hanem a belső szabadság szerzi meg a hozzá illő jogokat – idézte Tarlós István a német klasszika egyik alaptételét. Magyarázatképp kifejtette: a belső szabadság megszerzéséhez önfegyelem, lemondás és szilárdság kell.
Sakievicz: "Közeleg a mi időnk, a kor, amelyben szabad nemzetek önként fognak össze"
A Múzeumkertben felszólalt a nemzeti ünnepre Lengyelországból érkező Tomasz Sakievicz, a Gazeta Polska főszerkesztője is, aki - magyarra tolmácsolt - beszédét azzal kezdte: "ha a lengyel és a magyar történelemben van valami egyedülállóan értékes, akkor az éppen a szabadság szeretete", majd több példát is hozott a két ország közös történelmi eseményeiből. A nyakában magyar és lengyel nemzeti színű sálat viselő főszerkesztő, akinek szinte minden mondatát tapssal fogadták az ünneplők, közölte: Budapestre utazásukkal a magyar változások iránti támogatásukat akarják kifejezni.
Emberi, de következetes szabályozással kell működtetni a várost – mondta a városvezető. Hiába is akarják a szabadságot relativizálni egyesek, az nem egyenlő a korlátok nélküliséggel – fűzte hozzá. A szabadság nemcsak jog, hanem kötelesség és felelősség is – hangsúlyozta.
Nem a jogok adják meg a valódi szabadságot, hanem a belső szabadság szerzi meg a hozzá illő jogokat – idézte Tarlós István a német klasszika egyik alaptételét. Magyarázatképp kifejtette: a belső szabadság megszerzéséhez önfegyelem, lemondás és szilárdság kell.
Sakievicz: "Közeleg a mi időnk, a kor, amelyben szabad nemzetek önként fognak össze"
A Múzeumkertben felszólalt a nemzeti ünnepre Lengyelországból érkező Tomasz Sakievicz, a Gazeta Polska főszerkesztője is, aki - magyarra tolmácsolt - beszédét azzal kezdte: "ha a lengyel és a magyar történelemben van valami egyedülállóan értékes, akkor az éppen a szabadság szeretete", majd több példát is hozott a két ország közös történelmi eseményeiből. A nyakában magyar és lengyel nemzeti színű sálat viselő főszerkesztő, akinek szinte minden mondatát tapssal fogadták az ünneplők, közölte: Budapestre utazásukkal a magyar változások iránti támogatásukat akarják kifejezni.
|
"Mielőtt bárkinek eszébe jutott volna létrehozni az EU-t, mi, magyarok és lengyelek Közép-Kelet-Európa más nemzeteivel együtt már régen megteremtettünk egy hasonló közösséget évszázadokkal ezelőtt. És most más államok számos politikusa arról szándékozik kioktatni bennünket, miként kell alkalmazkodnunk az egyesült Európához" - mondta Sakievicz, a zászlókat lengető ünneplők pedig nagy tapssal reagáltak szavaira. Szónoklatát azzal zárta: "közeleg a mi időnk, a kor, amelyben szabad nemzetek önként fognak össze, azért, mert erre belső késztetésük van, nem pedig azért, mert valaki ezt diktálja nekik".
A Múzeumkertben megjelent lengyelek jó részét autóbuszokkal hozták a Kálvin tér közelébe, és a Múzeum körúton 15 magyar rendszámú autóbusz sorakozott fel. A résztvevők minden alkalommal tapssal fogadták, amikor a szónokok a lengyeleket köszöntötték.
A Múzeumkertben megjelent lengyelek jó részét autóbuszokkal hozták a Kálvin tér közelébe, és a Múzeum körúton 15 magyar rendszámú autóbusz sorakozott fel. A résztvevők minden alkalommal tapssal fogadták, amikor a szónokok a lengyeleket köszöntötték.
(fidesz.hu, MTI)
Lezsák: Európa értékválsággal is küzd
Ahogyan az uralkodók a Szent Szövetség keretében az 1815 és 1848 közötti forradalmakkal szemben összefogtak önkényuralmi rendszereik fenntartása érdekében, úgy a polgári demokrácia hívei is felismerték, hogy együtt kell működniük - fogalmazott. "Osztrákok és magyarok sorsa közös volt akkor is, a Szent Szövetség Európájában, és közös ma is az Európai Unióban" - mondta a mintegy kétszázötven meghívott vendég, főként ausztriai magyarok részvételével megtartott ünnepi fogadáson. Az ünnepséget a bécsi magyar nagykövetség, valamint az ENSZ- és az EBESZ-képviselet rendezték. Lezsák Sándor a jelenről szólva köszönetet mondott az osztrák kormánynak, amiért a Magyarország elleni európai uniós eljárások során - mint fogalmazott - elutasították "Magyarország pellengérre állítását". Mint elmondta, Fritz Neugebauerrel, az osztrák parlament alelnökével tartott szerdai találkozóján szintén megköszönte Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter kiállását. Úgy vélekedett, az erősítheti a kapcsolatot Ausztria és Magyarország között. "Kellenek ezek a bizalomerősítő események" - tette hozzá magyar újságíróknak nyilatkozva.
A politikus beszédében felidézte, hogy történelmi beszámolók szerint a március 15-i pesti forradalom kitörésében a bécsi események híre döntő szerepet játszott. A bécsi forradalom híre "lobbantotta lángra" a budapesti forradalom szikráját - mondta. Lezsák Sándor párhuzamot vont 1848 és a jelen között. Mint mondta, 1848-ban a magyar társadalom leggazdagabb és legbefolyásosabb főúri rétegének egy része előjogait féltve "minden erejével Magyarország ellen dolgozott". "Ma is tapasztalható, hogy a politikai és gazdasági előjogaikat féltő, vagy haszonleső politikusok hazájuk érdekeit nyíltan elárulják" - jelentette ki. "A hatalmát vesztett posztkommunista réteg" a népfelség elvét is megkerülve, nemzetközi érdekcsoportok szolgálatában próbálja érdekeit érvényesíteni - mondta. Kijelentette, minden demokratikus ország szuverenitásának "alfája és omegája", hogy önállóan, külső nyomástól mentesen alkossa meg törvényeit. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy az Európai Unióból való kilépést szorgalmazók "előre feladják a küzdelmet és menekülnének". "Nincs hová menekülni, mert mindenképpen Európában maradnának" - tette hozzá. Ma Európa értékválsággal is küzd - mondta a politikus. "A pusztán a piacok, a pénz és a profit működtette Európa működésképtelen" - fejtette ki. Kijelentette, küzdeni kell a "keresztény Európa, népek Európája" fennmaradásáért.
A délután folyamán Bessenyei György testőríró szobránál tartották meg hagyományos koszorúzásukat ausztriai magyar egyesületek. Az eseményen Lezsák Sándor is részt vett. Az ausztriai megemlékezések csütörtökön a Collegium Hungaricumban folytatódnak. Az ausztriai magyar egyesületek és egyházi gyülekezetek rendezvényének keretében megkoszorúzzák a magyar kulturális intézetben álló Petőfi-szobrot. Később a 80 huszár című filmet vetítik, utána pódiumbeszélgetést tartanak Sára Sándor, a film rendezője, Tordy Géza színművész és Kovács István történész részvételével.
A politikus beszédében felidézte, hogy történelmi beszámolók szerint a március 15-i pesti forradalom kitörésében a bécsi események híre döntő szerepet játszott. A bécsi forradalom híre "lobbantotta lángra" a budapesti forradalom szikráját - mondta. Lezsák Sándor párhuzamot vont 1848 és a jelen között. Mint mondta, 1848-ban a magyar társadalom leggazdagabb és legbefolyásosabb főúri rétegének egy része előjogait féltve "minden erejével Magyarország ellen dolgozott". "Ma is tapasztalható, hogy a politikai és gazdasági előjogaikat féltő, vagy haszonleső politikusok hazájuk érdekeit nyíltan elárulják" - jelentette ki. "A hatalmát vesztett posztkommunista réteg" a népfelség elvét is megkerülve, nemzetközi érdekcsoportok szolgálatában próbálja érdekeit érvényesíteni - mondta. Kijelentette, minden demokratikus ország szuverenitásának "alfája és omegája", hogy önállóan, külső nyomástól mentesen alkossa meg törvényeit. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy az Európai Unióból való kilépést szorgalmazók "előre feladják a küzdelmet és menekülnének". "Nincs hová menekülni, mert mindenképpen Európában maradnának" - tette hozzá. Ma Európa értékválsággal is küzd - mondta a politikus. "A pusztán a piacok, a pénz és a profit működtette Európa működésképtelen" - fejtette ki. Kijelentette, küzdeni kell a "keresztény Európa, népek Európája" fennmaradásáért.
A délután folyamán Bessenyei György testőríró szobránál tartották meg hagyományos koszorúzásukat ausztriai magyar egyesületek. Az eseményen Lezsák Sándor is részt vett. Az ausztriai megemlékezések csütörtökön a Collegium Hungaricumban folytatódnak. Az ausztriai magyar egyesületek és egyházi gyülekezetek rendezvényének keretében megkoszorúzzák a magyar kulturális intézetben álló Petőfi-szobrot. Később a 80 huszár című filmet vetítik, utána pódiumbeszélgetést tartanak Sára Sándor, a film rendezője, Tordy Géza színművész és Kovács István történész részvételével.
(MTI-fidesz.hu)
A budapestit megelőző 1848. március 13-i bécsi forradalomról is megemlékezett a bécsi magyar nagykövetségen mondott ünnepi beszédében szerdán Lezsák Sándor (Fidesz), az országgyűlés alelnöke, és köszönetet mondott a Magyarország elleni uniós eljárások során elfoglalt osztrák álláspontért.
|
Orbán Viktor levelet írt José Manuel Barrosónak
Levelet írt kedden a magyar kormányfő az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosónak. Orbán Viktor az Európai Bizottság által januárban Magyarország ellen megindított három kötelezettségszegési eljárásra reagálva írta meg összegzését, amelyben - mint fogalmazott - már a Bizottság által felvetett kérdések megoldását szem előtt tartva értékelte a kialakult helyzetet.
A levél ismerteti a magyar fél által megtett és tervbe vett intézkedéseket, s Orbán Viktor kifejti: bízik abban, hogy a "hatékony és gyors" intézkedések nyomán lehetővé válik, hogy a vitás kérdéseket a közeli jövőben megelégedésre okot adó módon zárják le. A levélben hangsúlyos elem az is, hogy a magyar kormányfő - az általa előadottakra való tekintettel - az Európai Bizottság elnökének együttműködését kéri abban, hogy történjenek meg a szükséges intézkedések a Magyarországgal kötendő elővigyázatossági pénzügyi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdése érdekében.
Orbán Viktor levelében beszámolt arról, hogy a Bizottság illetékes szolgálatainak állásfoglalása alapján megkezdődött a Magyar Nemzeti Bankról szóló jogszabály módosításának előkészítése. A kormány döntésének megfelelően a tervezetet további konzultáció céljából megküldték az Európai Központi Bank, valamint a Magyar Nemzeti Bank számára, hogy a jogszabály véglegesítése során az ő véleményüket is figyelembe lehessen venni - emlékeztetett a magyar miniszterelnök, utalva arra is, hogy az EU szolgálatait konzultáció céljából még a héten megkeresik. Mint fogalmazott, a jogszabálytervezet tartalmazza a Bizottság által felvetett pontok többségét. Orbán Viktor azt is jelezte, hogy a még hátralévő kérdések tekintetében a szükséges információkat a megszabott határidőn belül megadják. "Tudatában vagyunk annak, hogy a Bizottság más kérdéseket is felvetett, melyeket a pénzügyi megállapodás előfeltételeként jelölt meg. Biztosíthatom, hogy a Bizottság egyes szolgálatai által felvetett kérdésekkel a magyar hatóságok foglalkozni fognak" - olvasható a magyar miniszterelnök José Manuel Barrosóhoz intézett levelében.
A kormányfő arról is tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, hogy a Velencei Bizottság a magyar kormány kérése alapján március 16-án fog véleményt nyilvánítani egyes felmerülő kérdésekkel kapcsolatban. Mint hozzátette: az előkészítő konzultációk eredménye alapján elindul az érintett magyar jogszabályok módosításának folyamata, és a módosító javaslatokat még aznap benyújtják az Országgyűlésnek. "Meggyőződésünk, hogy a módosításokkal a Reding alelnök levelében megfogalmazott aggodalmakra és a felvetett kérdésekre egyaránt kielégítő válaszok születnek" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Az Adatvédelmi Hatóság ügyére kitérve a miniszterelnök beszámolt arról, hogy a kormány március 9-én már benyújtotta a kérdéses jogszabály módosításáról szóló és a korábbi konzultációk alapján körvonalazódott javaslatot. Utalt arra is, hogy a még fennmaradó kérdések tekintetében a magyar kormány a meghatározott határidőn belül közli majd az álláspontját. A magyar kormány a megszabott határidőn belül a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatban is közli majd a kért információkat - olvasható a José Manuel Barrosónak írt kormányfői levélben.
Orbán Viktor levelében kifejtette: bízik abban, hogy a mindkét fél részéről megvalósuló hatékony és gyors intézkedések nyomán lehetővé válik, hogy a fentiekben említett ügyeket a közeli jövőben megelégedésre okot adó módon zárjuk le. A magyar kormányfő egyúttal abban is az Európai Bizottság elnökének együttműködését kérte, hogy történjenek meg a szükséges intézkedések a Magyarországgal kötendő elővigyázatossági pénzügyi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdése érdekében, hogy ezzel is "megelőzzék a szükségtelen késlekedést".
***
Brüsszelben múlt szerdán jelentették be, hogy két témában - az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára ügyében - folytatja az Európai Bizottság a gyorsított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, a központi bank függetlenségével kapcsolatban pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól. Az első két témában áttérnek a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszára, amelyben úgynevezett indoklással alátámasztott véleményt juttatnak el Budapestre. A harmadik kötelezettségszegési ügyben, a jegybanki függetlenség kérdésében ezt a következő eljárási szakaszt még nem léptetik életbe, hanem további tájékoztatást kérnek. Ugyanígy járnak el - szintén további információkat kérnek - az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében, amely témában az előző alkalommal sem indították meg a kötelezettségszegési eljárást, csupán tisztázó információkra vonatkozó igényüket jelentették be. Giró-Szász András kormányszóvivő a brüsszeli bejelentés után azt közölte, hogy a bizottság Magyarország ellen indított három kötelezettségszegési eljárásának tizenegy kérdéséből kilenc a nemzeti bankra vonatkozott, és mivel a jegybanktörvény ügyében nem folytatódik az eljárás, azt mondhatni, hogy 90 százalékos az egyetértés a testülettel.
Az Európai Bizottság január 17-én indította meg Magyarország ellen az eljárásokat. Egy hónapot adott a válaszadásra, múlt szerdán pedig a határidőre beérkezett magyar válaszokra reagált. Az uniós eljárásrend értelmében ha a brüsszeli bizottságot nem elégíti ki az indoklással alátámasztott véleményére adott tagállami válasz sem, akkor az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé vihető. Most, a második szakaszban - az ügyek sürgető voltára hivatkozva - szintén egy hónapot adtak Magyarországnak a válaszadásra, szemben az ilyen eljárások esetében általában szokásos két hónappal.
Orbán Viktor levelében beszámolt arról, hogy a Bizottság illetékes szolgálatainak állásfoglalása alapján megkezdődött a Magyar Nemzeti Bankról szóló jogszabály módosításának előkészítése. A kormány döntésének megfelelően a tervezetet további konzultáció céljából megküldték az Európai Központi Bank, valamint a Magyar Nemzeti Bank számára, hogy a jogszabály véglegesítése során az ő véleményüket is figyelembe lehessen venni - emlékeztetett a magyar miniszterelnök, utalva arra is, hogy az EU szolgálatait konzultáció céljából még a héten megkeresik. Mint fogalmazott, a jogszabálytervezet tartalmazza a Bizottság által felvetett pontok többségét. Orbán Viktor azt is jelezte, hogy a még hátralévő kérdések tekintetében a szükséges információkat a megszabott határidőn belül megadják. "Tudatában vagyunk annak, hogy a Bizottság más kérdéseket is felvetett, melyeket a pénzügyi megállapodás előfeltételeként jelölt meg. Biztosíthatom, hogy a Bizottság egyes szolgálatai által felvetett kérdésekkel a magyar hatóságok foglalkozni fognak" - olvasható a magyar miniszterelnök José Manuel Barrosóhoz intézett levelében.
A kormányfő arról is tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, hogy a Velencei Bizottság a magyar kormány kérése alapján március 16-án fog véleményt nyilvánítani egyes felmerülő kérdésekkel kapcsolatban. Mint hozzátette: az előkészítő konzultációk eredménye alapján elindul az érintett magyar jogszabályok módosításának folyamata, és a módosító javaslatokat még aznap benyújtják az Országgyűlésnek. "Meggyőződésünk, hogy a módosításokkal a Reding alelnök levelében megfogalmazott aggodalmakra és a felvetett kérdésekre egyaránt kielégítő válaszok születnek" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Az Adatvédelmi Hatóság ügyére kitérve a miniszterelnök beszámolt arról, hogy a kormány március 9-én már benyújtotta a kérdéses jogszabály módosításáról szóló és a korábbi konzultációk alapján körvonalazódott javaslatot. Utalt arra is, hogy a még fennmaradó kérdések tekintetében a magyar kormány a meghatározott határidőn belül közli majd az álláspontját. A magyar kormány a megszabott határidőn belül a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatban is közli majd a kért információkat - olvasható a José Manuel Barrosónak írt kormányfői levélben.
Orbán Viktor levelében kifejtette: bízik abban, hogy a mindkét fél részéről megvalósuló hatékony és gyors intézkedések nyomán lehetővé válik, hogy a fentiekben említett ügyeket a közeli jövőben megelégedésre okot adó módon zárjuk le. A magyar kormányfő egyúttal abban is az Európai Bizottság elnökének együttműködését kérte, hogy történjenek meg a szükséges intézkedések a Magyarországgal kötendő elővigyázatossági pénzügyi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdése érdekében, hogy ezzel is "megelőzzék a szükségtelen késlekedést".
***
Brüsszelben múlt szerdán jelentették be, hogy két témában - az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára ügyében - folytatja az Európai Bizottság a gyorsított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, a központi bank függetlenségével kapcsolatban pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól. Az első két témában áttérnek a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszára, amelyben úgynevezett indoklással alátámasztott véleményt juttatnak el Budapestre. A harmadik kötelezettségszegési ügyben, a jegybanki függetlenség kérdésében ezt a következő eljárási szakaszt még nem léptetik életbe, hanem további tájékoztatást kérnek. Ugyanígy járnak el - szintén további információkat kérnek - az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében, amely témában az előző alkalommal sem indították meg a kötelezettségszegési eljárást, csupán tisztázó információkra vonatkozó igényüket jelentették be. Giró-Szász András kormányszóvivő a brüsszeli bejelentés után azt közölte, hogy a bizottság Magyarország ellen indított három kötelezettségszegési eljárásának tizenegy kérdéséből kilenc a nemzeti bankra vonatkozott, és mivel a jegybanktörvény ügyében nem folytatódik az eljárás, azt mondhatni, hogy 90 százalékos az egyetértés a testülettel.
Az Európai Bizottság január 17-én indította meg Magyarország ellen az eljárásokat. Egy hónapot adott a válaszadásra, múlt szerdán pedig a határidőre beérkezett magyar válaszokra reagált. Az uniós eljárásrend értelmében ha a brüsszeli bizottságot nem elégíti ki az indoklással alátámasztott véleményére adott tagállami válasz sem, akkor az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé vihető. Most, a második szakaszban - az ügyek sürgető voltára hivatkozva - szintén egy hónapot adtak Magyarországnak a válaszadásra, szemben az ilyen eljárások esetében általában szokásos két hónappal.
(MTI-fidesz.hu)
2012. MÁRCIUS 5., HÉTFŐ
Országimázs: szépen és okosan!
Kumin Ferenc: A Magyarországról kialakuló torz kép dolgában a hiba nem az újságolvasók, hanem sokkal inkább a külföldi újságírók fejében van. Mint politikai szakértőt, engem is gyakran megkeresnek kinti szerkesztők, egész csokorra való rémtörténetem van már arról, mennyire egyoldalú, pontatlan ismereteik vannak az országról, és hogy néhány, számukra megfelelően csomagolt szempontot hallva mekkorát tudnak csodálkozni a valóságon.
(Heti Válasz - 2012. március 1.)
Tizenkét orosz katona halt meg egy nap alatt
Tizenkét orosz katona meghalt, 16 pedig megsebesült az elmúlt 24 óra alatt Csecsenföldön lázadó fegyveresek támadásai, illetve aknarobbanás következtében.
A Moszkvához hű csecsen közigazgatás egyik tisztségviselőjének vasárnapi közlése szerint öt orosz katona halt meg és 7 megsebesült az orosz szövetségi erők állásai ellen intézett 19 különféle támadásban. A lázadók Vegyenyo körzetében is összecsaptak az oroszokkal: itt négy katonát öltek meg, ötöt pedig megsebesítettek. A Sali körzetben lévő Gyermencsuk falu közelében katonai járműre nyitottak tüzet a lázadók. Ennek az akciónak következtében két katona vesztette életét. Nozsaj-Jürt körzetében egy falu közelében szombaton négy katona sérült meg a járművük alatt felrobbanó aknától. A hatóságok ugyancsak szombaton, Groznijban, Csecsenföld fővárosában megtalálták egy orosz katonatiszt és három katona holttestét. Valamennyijükön lőtt sebeket észleltek.
MTI - fidesz.hu
A Moszkvához hű csecsen közigazgatás egyik tisztségviselőjének vasárnapi közlése szerint öt orosz katona halt meg és 7 megsebesült az orosz szövetségi erők állásai ellen intézett 19 különféle támadásban. A lázadók Vegyenyo körzetében is összecsaptak az oroszokkal: itt négy katonát öltek meg, ötöt pedig megsebesítettek. A Sali körzetben lévő Gyermencsuk falu közelében katonai járműre nyitottak tüzet a lázadók. Ennek az akciónak következtében két katona vesztette életét. Nozsaj-Jürt körzetében egy falu közelében szombaton négy katona sérült meg a járművük alatt felrobbanó aknától. A hatóságok ugyancsak szombaton, Groznijban, Csecsenföld fővárosában megtalálták egy orosz katonatiszt és három katona holttestét. Valamennyijükön lőtt sebeket észleltek.
MTI - fidesz.hu
"Erre van a legnagyobb szükségünk: bízni, gyarapodni"
Megtartó hit, küldetéstudat hiányában a közösség csak vegetál, végül elsorvad - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke vasárnap Pápán, a Dunántúli Református Egyházkerület alapításának négyszázadik évfordulóján a jubileumi évnyitó istentiszteletén.
|
Kövér László köszönetét fejezte ki, hogy szülővárosában, abban a templomban, ahol keresztelték, üdvözölheti a jubiláló egyházkerületet. Négyszáz év tekintélyt parancsoló, ez idő alatt szép és hosszú utat járt be az ország és a református egyház is - mondta a házelnök.
Hozzátette: történelmünk megmutatta, hogy megtartó hit, küldetéstudat hiányában a közösség csak az alapvető életfunkciók ellátására képes, vegetál, idővel talán el is sorvad. Figyelmeztetett: a lelkek kiürültek, világunkból hiányzik a belülről kifelé való építkezés.
Kifejtette: a reformáció üzenete ma az, hogy a demokrácia a forma, a tartalom pedig a kereszténység. Be kell bizonyítanunk, hogy a kereszténység nemcsak kulturális, történelmi diszciplína, hanem maga a gyakorlatiasság is; út az életvezetéshez, út egy testvériesebb Magyarországhoz és Európához.
Véget kell vetni annak az arrogáns meggyőződésnek, hogy az emberek segítség nélkül képesek lesznek megoldani a világ összes problémáját - jelentette ki Kövér László.
A református egyház mindig a felemelkedés, az egyetértés és megbecsülés útját járta. Elismerés illeti azért, amit a nemzet egyesítéséért tett és tesz, hiszen aki közösséget épít, az a magyar nemzetet építi - tette hozzá.
Szavai szerint "erre van a legnagyobb szükségünk: bízni, gyarapodni, újjászőni közösségeink szövetét. Ha így teszünk, annak eredménye nem lehet más, mint egy gyarapodó, önmagában bízó, tettre kész, büszke nemzet" - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.
Kövér László beszédének végén Szent Ágostont idézte (a hit azt jelenti, hogy hiszünk valamiben, amit nem látunk, és hitünk jutalma, hogy meglátjuk, amiben hiszünk), végül az Országgyűlés nevében köszöntötte a jubiláló egyházkerületet.
A jubileumi év nyitó istentiszteletén Steinbach József püspök hirdetett igét arról, hogy milyen az Istennek tetsző emlékezés.
A Dunántúli Református Egyházközséget négyszáz évvel ezelőtt a körmendi zsinaton alapították, a jubileum kapcsán számos rendezvényt tartanak.
Hozzátette: történelmünk megmutatta, hogy megtartó hit, küldetéstudat hiányában a közösség csak az alapvető életfunkciók ellátására képes, vegetál, idővel talán el is sorvad. Figyelmeztetett: a lelkek kiürültek, világunkból hiányzik a belülről kifelé való építkezés.
Kifejtette: a reformáció üzenete ma az, hogy a demokrácia a forma, a tartalom pedig a kereszténység. Be kell bizonyítanunk, hogy a kereszténység nemcsak kulturális, történelmi diszciplína, hanem maga a gyakorlatiasság is; út az életvezetéshez, út egy testvériesebb Magyarországhoz és Európához.
Véget kell vetni annak az arrogáns meggyőződésnek, hogy az emberek segítség nélkül képesek lesznek megoldani a világ összes problémáját - jelentette ki Kövér László.
A református egyház mindig a felemelkedés, az egyetértés és megbecsülés útját járta. Elismerés illeti azért, amit a nemzet egyesítéséért tett és tesz, hiszen aki közösséget épít, az a magyar nemzetet építi - tette hozzá.
Szavai szerint "erre van a legnagyobb szükségünk: bízni, gyarapodni, újjászőni közösségeink szövetét. Ha így teszünk, annak eredménye nem lehet más, mint egy gyarapodó, önmagában bízó, tettre kész, büszke nemzet" - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.
Kövér László beszédének végén Szent Ágostont idézte (a hit azt jelenti, hogy hiszünk valamiben, amit nem látunk, és hitünk jutalma, hogy meglátjuk, amiben hiszünk), végül az Országgyűlés nevében köszöntötte a jubiláló egyházkerületet.
A jubileumi év nyitó istentiszteletén Steinbach József püspök hirdetett igét arról, hogy milyen az Istennek tetsző emlékezés.
A Dunántúli Református Egyházközséget négyszáz évvel ezelőtt a körmendi zsinaton alapították, a jubileum kapcsán számos rendezvényt tartanak.
(MTI-fidesz.hu)
Balog: Barátságtalan lépés lenne a vízumkényszer
Barátságtalan lépés lenne, ha Kanada vízumkényszert vezetne be a magyarokkal szemben a menekültstátuszt kérő romák miatt – mondta Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár a Hír Televíziónak.
|
Balog Zoltán szerint a kormány igyekszik segíteni az ottani hatóságok munkáját, de a kanadai idegenrendészet eddig nem mindig volt együttműködő. A 2009 óta kivándorolt magyar romák száma egyes becslések szerint meghaladta a 9 ezret. A hatóságok legutóbb egy magyar cigányokból álló bandát buktattak le, amelynek tagjai 19 férfit csábítottak Kanadába, majd rabszolgaként dolgoztatták őket. Az emberkereskedelmi ügy is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az észak-amerikai országban a menekültügyi rendszer szigorítása mellett döntöttek.
– Kanadai részről a fogadókészséggel volt probléma, hiszen ott a menekültügyi és a közbiztonsági rendszer elválik egymástól, tehát az információk átadása inkább ott szenvedett hiányosságokat. Most ez felgyorsult, és ha nem próbálják meg megfelelő módon, rendőrségi eszközökkel kezelni, akkor úgy el fog hatalmasodni, hogy ez az ország belső biztonságát és az egész menekültügy megítélését is rontja. Ami azért is lenne kár Kanada számára, hiszen az országot a bevándorlók tették naggyá – jelentette ki a Hír Televíziónak Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár.
– Kanadai részről a fogadókészséggel volt probléma, hiszen ott a menekültügyi és a közbiztonsági rendszer elválik egymástól, tehát az információk átadása inkább ott szenvedett hiányosságokat. Most ez felgyorsult, és ha nem próbálják meg megfelelő módon, rendőrségi eszközökkel kezelni, akkor úgy el fog hatalmasodni, hogy ez az ország belső biztonságát és az egész menekültügy megítélését is rontja. Ami azért is lenne kár Kanada számára, hiszen az országot a bevándorlók tették naggyá – jelentette ki a Hír Televíziónak Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár.
(hirtv-fidesz.hu)
Biztonságérzet és bizalom kell a gyermekvállaláshoz
A gyermekvállaláshoz stabilitás, biztonságérzet és magas bizalmi szinttel bíró társadalmi környezet szükséges - fejtette ki a Magyar Nemzet Online-nak adott interjújában Pongrácz Tiborné, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese. A szakember szerint a kormányzat nagyvonalú családpolitikai intézkedései ellenére más jellegű társadalmi változások sem kedveznek a gyermekvállalási kedvnek, amelyet olyan tényezők is tovább nehezítenek, mint például az individualista életmód erősödése, vagy a kortárs csoportok által kifejtett nyomás.
Pongrácz Tiborné elmondása alapján két feltételnek kell teljesülnie, hogy manapság valaki gyermeket vállaljon. Egyrészt - mint mondta - szükségesek azok az értékek, amelyek a magyar társadalomban még többé-kevésbé léteznek, noha már átalakulóban vannak, például hogy az emberek fontosnak tartsák és akarjanak is gyereket. A szakember szerint beszélni kell az objektív feltételekről is, a stabilitás és a biztonságérzet alapkritériumokról.
Kifejtette: úgy tűnik, a viszonylag nagyvonalú családpolitikai intézkedések ellenére az egyéb társadalmi változások olyan közhangulatot és nagyfokú bizonytalanságérzetet alakítottak ki, ami nem kedvez a gyermekvállalással kapcsolatos pozitív jövőképnek s a hosszú távú tervezésnek. Pongrácz Tiborné kitért rá, az értékek szintjén még ott van az emberekben a gyermek gondolata, de éppen a bizonytalanság és a kedvezőtlen gazdasági helyzet akadályozza a megvalósítást.
A Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese arról is beszélt, 2009-ben egy korábban nem jellemző jelentős elmozdulás történt az értékek szintjén. A gyerekről, házasságról, családró, illetve a nemi szerepekről alkotott hagyományos felfogás lassan módosult. Pongrácz Tiborné véleménye szerint korábban a munka és a család szempontjából a család sokkal fontosabb volt, mostanra a munka fontossága került előtérbe, de a nők többségének - a felelősségteljes gondolkodás miatt - a család ma is fontosabb, mint a munka.
Kifejtette: úgy tűnik, a viszonylag nagyvonalú családpolitikai intézkedések ellenére az egyéb társadalmi változások olyan közhangulatot és nagyfokú bizonytalanságérzetet alakítottak ki, ami nem kedvez a gyermekvállalással kapcsolatos pozitív jövőképnek s a hosszú távú tervezésnek. Pongrácz Tiborné kitért rá, az értékek szintjén még ott van az emberekben a gyermek gondolata, de éppen a bizonytalanság és a kedvezőtlen gazdasági helyzet akadályozza a megvalósítást.
A Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese arról is beszélt, 2009-ben egy korábban nem jellemző jelentős elmozdulás történt az értékek szintjén. A gyerekről, házasságról, családró, illetve a nemi szerepekről alkotott hagyományos felfogás lassan módosult. Pongrácz Tiborné véleménye szerint korábban a munka és a család szempontjából a család sokkal fontosabb volt, mostanra a munka fontossága került előtérbe, de a nők többségének - a felelősségteljes gondolkodás miatt - a család ma is fontosabb, mint a munka.
(fidesz.hu)
"Karakter nélküli nemzetek nem tudják naggyá tenni az európai közösséget"
"Van egy rejtett Európa" címmel interjút közölt Orbán Viktorral a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című, vasárnap megjelenő konzervatív német lap. A lap a címoldalon "Megsértették Magyarország méltóságát" címmel foglalta össze Orbán interjúját, amelyből mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a magyar miniszterelnök "tiltakozik az országa fölötti gyámkodás ellen".
|
Az interjúban a kormányfő kifejtette: az az érzése, hogy a vezető európai politikusok nagy része elveszítette a hitét abban, ami Európát egykor naggyá tette. A feltörekvő nemzetek mind bátran vállalják "szellemi identitásukat", vallásukat, kultúrájukat, "mi azonban lemondunk arról az erőről, ami abból a tényből fakad, hogy ez a keresztény kultúra világa". A politikai korrektség fenntartása érdekében "egyáltalán nem is beszélünk már azokról a dolgokról, amelyek szükségesek ahhoz, hogy meghatározó civilizáció maradjunk".
Ugyanakkor létezik "egy rejtett Európa" is, amely azonban ritkán jelenik meg a nyilvánosságban, és nem lép fel azzal az igénnyel, hogy "ismét meghatározó gondolkodásmód, kultúra és politikai irányzat legyen" - mondta Orbán.
Ugyanakkor létezik "egy rejtett Európa" is, amely azonban ritkán jelenik meg a nyilvánosságban, és nem lép fel azzal az igénnyel, hogy "ismét meghatározó gondolkodásmód, kultúra és politikai irányzat legyen" - mondta Orbán.
Hozzátette: van egy értelmezése az "európai történelemnek, az európai jövőnek", amely szerint a vallásosságból a szekularizációba, a hagyományos családmodelltől a sokféle családmodell felé és a nemzetállamoktól az internacionalizmus irányába halad a fejlődés, de amire ő gondol, az más irányba tart, a vita pedig arról szól, hogy melyik az előremutató és melyik a maradi álláspont.
Arra kérdésre válaszolva, hogy miért éppen a nacionalizmusból merítve erősödhet meg az európai szellemiség, Orbán kijelentette: "karakter és ambíció nélküli nemzetek nem tudják naggyá tenni az európai közösséget".
Az Európai Bizottság januárban indított kötelezettségszegési eljárásaival kapcsolatban elmondta: a kormány elküldte a törvénymódosításokra vonatkozó javaslatait Brüsszelnek, és majd a válasz alapján kiderül, hogy mely kérdésekben mutatkozik megoldás, és mely ügyekben kell tovább folytatni a tárgyalásokat.
Orbán kifejtette: a magyaroknak ötvennél is kevesebb ügyben van vitájuk a bizottsággal, míg például a németeknek közel száz. Az ilyen viták a mindennapok részei az EU-ban, most azonban "egyesek azt állítják, hogy megsértettük az európai szellemiséget. (…) Mit kezdjek egy ilyen véleménnyel? Engem megválasztottak, a magyar kormányt is megválasztották. De ki választotta meg az Európai Bizottságot? Hol van a demokratikus legitimációja? És kinek tartozik felelősséggel az Európai Parlament? Ezek az új európai architektúra nagyon komoly problémái" - mondta.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy sok magyar is helyteleníti mindazt, amit a brüsszeli bizottság kifogásol, Orbán azt mondta: Magyarországon 2010-ben a baloldal összeomlott és a liberálisok kiestek a parlamentből. "Most pedig mi történik? A nemzetközi baloldal megpróbálja ismét felépíteni a magyar baloldalt, aminek ugyan én nem örülök, de érthető. Belülről nem megy, hiszen csak romok vannak, ezért kívülről próbálkoznak, és nem is csak Európából, hanem Amerikából is. Támogatnak alapítványokat és baloldali beállítottságú személyeket, akik egy baloldali alternatívát akarnak kialakítani Magyarországon. Ezért támad minket radikálisan a nemzetközi baloldal. De a nemzetközi jobboldal, amely néha kétségtelenül igen kényelmetlenül érzi magát, a védelmébe vesz minket" - mondta.
Arra felvetésre reagálva, miszerint a 2010-es választások óta jelentősen csökkent a kormánypárt támogatottsága, és sokan utcai tüntetéseken adtak hangot elégedetlenségüknek, a miniszterelnök kifejtette: a keresztülvitt szerkezeti reformokhoz, átalakításokhoz képest "sokkal jobban állunk, mint ahogy bármikor is gondoltam volna". Hozzátette: néha valóban tízezrek gyűlnek össze az utcákon, ezek a megmozdulások azonban "klubrendezvények" a jobboldali demonstrációkhoz képest. A március 15-i nemzeti ünnepre előre tekintve jelezte: "nem kérdés, hogy sikerrel mozgósítjuk támogatóinkat".
A jobb- és baloldal közti küzdelem társadalmi okairól szólva kifejtette: a nagytőke egy "igen kíméletlen része" megszállta a pártok egy részét, mindenekelőtt a szocialista pártot. Így szövetség jött létre a nagytőke és a legszegényebbek között, és kialakult egy hatalmas tömeg, amelyet az állam tartott el. Ez a folyamat a középosztálytól elszívta az erőt és elvette a teret, és az ország eladósodásához vezetett, aki pedig eladósodott, az nem szabad. "Ebben az értelemben a magyarok nem szabadok és Magyarország nem szabad ország" - jelentette ki.
Ugyanakkor az utóbbi időben a társadalomban erős elszántság mutatkozik a változásokra, és sokkal kevesebb a gyűlölet, mint korábban - tette hozzá, bámulatra méltónak nevezve a külföldről érkezett támadásokra adott reakciót. A magyar "lobbanékony természetű nép" és gyakran túloz, most azonban ennek az ellenkezőjéről tett tanúbizonyságot. "Egy nemzetnek is van méltósága. Az emberek egyetértenek abban, hogy nem lehet rólunk és velünk úgy beszélni, mint ahogy az Európai Parlamentben, vagy ahogy a baloldalon és a liberálisoknál teszik" - mondta Orbán Viktor.
Arra kérdésre válaszolva, hogy miért éppen a nacionalizmusból merítve erősödhet meg az európai szellemiség, Orbán kijelentette: "karakter és ambíció nélküli nemzetek nem tudják naggyá tenni az európai közösséget".
Az Európai Bizottság januárban indított kötelezettségszegési eljárásaival kapcsolatban elmondta: a kormány elküldte a törvénymódosításokra vonatkozó javaslatait Brüsszelnek, és majd a válasz alapján kiderül, hogy mely kérdésekben mutatkozik megoldás, és mely ügyekben kell tovább folytatni a tárgyalásokat.
Orbán kifejtette: a magyaroknak ötvennél is kevesebb ügyben van vitájuk a bizottsággal, míg például a németeknek közel száz. Az ilyen viták a mindennapok részei az EU-ban, most azonban "egyesek azt állítják, hogy megsértettük az európai szellemiséget. (…) Mit kezdjek egy ilyen véleménnyel? Engem megválasztottak, a magyar kormányt is megválasztották. De ki választotta meg az Európai Bizottságot? Hol van a demokratikus legitimációja? És kinek tartozik felelősséggel az Európai Parlament? Ezek az új európai architektúra nagyon komoly problémái" - mondta.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy sok magyar is helyteleníti mindazt, amit a brüsszeli bizottság kifogásol, Orbán azt mondta: Magyarországon 2010-ben a baloldal összeomlott és a liberálisok kiestek a parlamentből. "Most pedig mi történik? A nemzetközi baloldal megpróbálja ismét felépíteni a magyar baloldalt, aminek ugyan én nem örülök, de érthető. Belülről nem megy, hiszen csak romok vannak, ezért kívülről próbálkoznak, és nem is csak Európából, hanem Amerikából is. Támogatnak alapítványokat és baloldali beállítottságú személyeket, akik egy baloldali alternatívát akarnak kialakítani Magyarországon. Ezért támad minket radikálisan a nemzetközi baloldal. De a nemzetközi jobboldal, amely néha kétségtelenül igen kényelmetlenül érzi magát, a védelmébe vesz minket" - mondta.
Arra felvetésre reagálva, miszerint a 2010-es választások óta jelentősen csökkent a kormánypárt támogatottsága, és sokan utcai tüntetéseken adtak hangot elégedetlenségüknek, a miniszterelnök kifejtette: a keresztülvitt szerkezeti reformokhoz, átalakításokhoz képest "sokkal jobban állunk, mint ahogy bármikor is gondoltam volna". Hozzátette: néha valóban tízezrek gyűlnek össze az utcákon, ezek a megmozdulások azonban "klubrendezvények" a jobboldali demonstrációkhoz képest. A március 15-i nemzeti ünnepre előre tekintve jelezte: "nem kérdés, hogy sikerrel mozgósítjuk támogatóinkat".
A jobb- és baloldal közti küzdelem társadalmi okairól szólva kifejtette: a nagytőke egy "igen kíméletlen része" megszállta a pártok egy részét, mindenekelőtt a szocialista pártot. Így szövetség jött létre a nagytőke és a legszegényebbek között, és kialakult egy hatalmas tömeg, amelyet az állam tartott el. Ez a folyamat a középosztálytól elszívta az erőt és elvette a teret, és az ország eladósodásához vezetett, aki pedig eladósodott, az nem szabad. "Ebben az értelemben a magyarok nem szabadok és Magyarország nem szabad ország" - jelentette ki.
Ugyanakkor az utóbbi időben a társadalomban erős elszántság mutatkozik a változásokra, és sokkal kevesebb a gyűlölet, mint korábban - tette hozzá, bámulatra méltónak nevezve a külföldről érkezett támadásokra adott reakciót. A magyar "lobbanékony természetű nép" és gyakran túloz, most azonban ennek az ellenkezőjéről tett tanúbizonyságot. "Egy nemzetnek is van méltósága. Az emberek egyetértenek abban, hogy nem lehet rólunk és velünk úgy beszélni, mint ahogy az Európai Parlamentben, vagy ahogy a baloldalon és a liberálisoknál teszik" - mondta Orbán Viktor.
(MTI-fidesz.hu)
A közkegyelmi javaslatról és a fegyvertartás könnyítéséről szavazhat a Ház
A fegyvertartás szabályainak lazításáról és a tavaly év végi LMP-s demonstráció után büntetőeljárás alá vontak közkegyelméről is határozhat az Országgyűlés következő kétnapos ülésén. A képviselők emellett tárgyalni kezdhetik például a kormány bérkompenzációval és a költségvetés ehhez kapcsolódó módosítását.
A lőszerekről és a lőfegyverekről szóló törvényváltoztatást Semjén Zsolt kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter közösen kezdeményezi. Az előterjesztés több könnyítést is tartalmaz a vadászok és a sportlövők szempontjából. A korábbi tiltás feloldását kezdeményezve engedélyezhetik például a házilagos lőszerszerelést és újratöltést azoknak, akik eredményesen elvégezték az ehhez szükséges tanfolyamot. A szerelést azonban csak a kereskedelemben kapható hivatalos eszközökkel lehet majd végezni, és csak saját szükségletre.
Az Országgyűlés elfogadott módosító javaslat hiányában ugyancsak hétfőn tarthat zárószavazást arról a kormánypárti javaslatról, amely közkegyelmet adna azoknak, akiket büntetőeljárás alá vontak az LMP tavaly decemberi, Parlament épülete körüli demonstrációja után. Az érintett ellenzéki képviselők nem értenek egyet az előterjesztéssel, mivel álláspontjuk szerint nem követtek el törvénysértést.
A Ház emellett elfogadhatja a Független Rendészeti Panasztestület 2008-2010-es tapasztalatairól, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa 2010-es tevékenységéről szóló beszámolót is. A képviselők szavazhatnak továbbá a külügyi bizottság azon javaslatáról is, amellyel az Országgyűlés azoknak a litván és lengyel civileknek, valamint politikusoknak mondhat köszönetet, akik kiálltak Magyarország mellett a nemzetközi bírálatokkal szemben.
A határozathozatalok után Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos azon előterjesztése kerül terítékre, amely parlamenti bizottságot hozna létre a Volánbusz 2003-as reorganizációjának vizsgálatára, ezt követően a korábban kezdett előterjesztések részletes vitájával zárulhat a hétfői ülésnap.
Kedden a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdődik az ülés, majd megkezdődhet a bérek szükséges emelésével és a további foglalkoztatással összefüggő törvénymódosítási kormányjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetési változtatás összevont tárgyalása. A kabinet összesen 21 milliárd forintból kívánja támogatni azokat a cégeket, amelyek az összes dolgozójuk esetében teljesítik a kompenzációt. További kritérium, hogy a vállalkozás átlagos állománya idén nem csökkenhet a tavalyihoz képest, a teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidőbe kerülők aránya pedig nem lehet több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot. A támogatások várhatóan júniustól állhatnak rendelkezésre.
A KDNP korábban két általános vita lefolytatását javasolta, így kedden tárgyalni kezdhetik az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvénymódosítást, valamint napirendre kerülhet az a kereszténydemokrata országgyűlési határozati javaslat is, amely emléknapot jelölne meg a kuláküldözés áldozatainak. A javaslat szerint az emléknap minden évben Péter, Pál napjára esne.
Az Országgyűlés elfogadott módosító javaslat hiányában ugyancsak hétfőn tarthat zárószavazást arról a kormánypárti javaslatról, amely közkegyelmet adna azoknak, akiket büntetőeljárás alá vontak az LMP tavaly decemberi, Parlament épülete körüli demonstrációja után. Az érintett ellenzéki képviselők nem értenek egyet az előterjesztéssel, mivel álláspontjuk szerint nem követtek el törvénysértést.
A Ház emellett elfogadhatja a Független Rendészeti Panasztestület 2008-2010-es tapasztalatairól, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa 2010-es tevékenységéről szóló beszámolót is. A képviselők szavazhatnak továbbá a külügyi bizottság azon javaslatáról is, amellyel az Országgyűlés azoknak a litván és lengyel civileknek, valamint politikusoknak mondhat köszönetet, akik kiálltak Magyarország mellett a nemzetközi bírálatokkal szemben.
A határozathozatalok után Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos azon előterjesztése kerül terítékre, amely parlamenti bizottságot hozna létre a Volánbusz 2003-as reorganizációjának vizsgálatára, ezt követően a korábban kezdett előterjesztések részletes vitájával zárulhat a hétfői ülésnap.
Kedden a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdődik az ülés, majd megkezdődhet a bérek szükséges emelésével és a további foglalkoztatással összefüggő törvénymódosítási kormányjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetési változtatás összevont tárgyalása. A kabinet összesen 21 milliárd forintból kívánja támogatni azokat a cégeket, amelyek az összes dolgozójuk esetében teljesítik a kompenzációt. További kritérium, hogy a vállalkozás átlagos állománya idén nem csökkenhet a tavalyihoz képest, a teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidőbe kerülők aránya pedig nem lehet több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot. A támogatások várhatóan júniustól állhatnak rendelkezésre.
A KDNP korábban két általános vita lefolytatását javasolta, így kedden tárgyalni kezdhetik az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvénymódosítást, valamint napirendre kerülhet az a kereszténydemokrata országgyűlési határozati javaslat is, amely emléknapot jelölne meg a kuláküldözés áldozatainak. A javaslat szerint az emléknap minden évben Péter, Pál napjára esne.
(MTI-fidesz.hu)
2012. FEBRUÁR 20., HÉTFŐ
Tarlós a BKV-t illetően sokkal optimistább, mint eddig + videó
A főpolgármester álláspontja szerint a BKV adósságállományával kapcsolatban a szűk határidőkre kell legjobban vigyázni, továbbá arra, hogy a hosszú távú finanszírozásban olyan programokat és határidőket fogadjanak el, amelyek fizikailag tarthatók. Tarlós István az m1 Ma reggel című műsorában hétfőn bizakodásának adott hangot amiatt, hogy a kormány tárgyalóbizottságával - Varga Mihállyal, Fellegi Tamással és Naszvadi Györggyel - már az első megbeszélésen más megvilágításba került a nyolcéves adósságállomány kérdése.
|
A főpolgármester megjegyezte: úgy hiszi, hogy rövid távon, erre a költségvetési évre talán meg fog oldódni a probléma. Reményét fejezte ki, hogy a kormány szerdán foglalkozik a kérdéssel.
Tarlós István az m1 Ma reggel című műsorában
Mint ismertette, a társaság működtetésére vonatkozó hosszú távú koncepció keddre készül el. A főpolgármestert szavai szerint két dolog aggasztja, bár sokkal optimistább mint eddig: az egyik a 2004-ben felvett adósságállomány kezelésének technikai időkerete, vagyis hogy elég lesz a hátralévő idő. Másodikként a hosszú távú koncepciót nevezte meg, amelynek elkészítésébe a kormány javaslatára a Századvég Intézet is bekapcsolódott. Megjegyezte, hogy közreműködésük azt is jelenti, hogy nemcsak a városvezetés elképzelései lesznek benne a tanulmányban, hanem más gondolatok is.
"Ez egyik oldalról jó, másikról azért van bennem egy kis izgalom ebben a tekintetben, mert attól tartok, nehogy a végén olyan anyag készüljön el, hogy a közgyűlés ijedtében, attól félve, hogy a BKV tényleg csődbe kerül, olyan programot, olyan vállalásokat fogadjon el, amik most megoldásnak tűnnek(…), de bizonyos okokból végrehajthatatlanná válnak" - fogalmazott Tarlós István, hozzátéve: előfordulhat, hogy most mindenki úgy gondolja, van megoldás, aztán egy év múlva kiderül, hogy nem valósítható meg.
A főpolgármester arról is szólt: egyetért azzal a céllal, hogy a kormány mielőbb ki tudjon szállni a rendszertelen támogatásokból.
Kitért a Nemzetgazdasági Minisztérium buszcserékre vonatkozó javaslatára is. Ezeket fontosnak nevezte, megjegyezte ugyanakkor, hogy ennél is nehezebb lesz a HÉV és metrószerelvények cseréje, valamint a hármas metró pályájának felújítása. "Fogalmam nincs, hogy a városnak, de az államnak is honnan és hogyan lesz erre pénze" - mondta a városvezető, kiemelve: a BKV adósságállománya 10 milliárdokról, a járműcsere azonban 100 milliárdokról szól.
"Ez egyik oldalról jó, másikról azért van bennem egy kis izgalom ebben a tekintetben, mert attól tartok, nehogy a végén olyan anyag készüljön el, hogy a közgyűlés ijedtében, attól félve, hogy a BKV tényleg csődbe kerül, olyan programot, olyan vállalásokat fogadjon el, amik most megoldásnak tűnnek(…), de bizonyos okokból végrehajthatatlanná válnak" - fogalmazott Tarlós István, hozzátéve: előfordulhat, hogy most mindenki úgy gondolja, van megoldás, aztán egy év múlva kiderül, hogy nem valósítható meg.
A főpolgármester arról is szólt: egyetért azzal a céllal, hogy a kormány mielőbb ki tudjon szállni a rendszertelen támogatásokból.
Kitért a Nemzetgazdasági Minisztérium buszcserékre vonatkozó javaslatára is. Ezeket fontosnak nevezte, megjegyezte ugyanakkor, hogy ennél is nehezebb lesz a HÉV és metrószerelvények cseréje, valamint a hármas metró pályájának felújítása. "Fogalmam nincs, hogy a városnak, de az államnak is honnan és hogyan lesz erre pénze" - mondta a városvezető, kiemelve: a BKV adósságállománya 10 milliárdokról, a járműcsere azonban 100 milliárdokról szól.
(MTI-fidesz.hu)
Pelczné: Példátlan a szocialisták eljárása + videó
Minden állásfoglalási indítvány fontos, de nem mindegy, hogy ez egy politikai állásfoglalás, aminek nincs jogi kötőereje, vagy az Európai Bizottság által kiadott, szakmai alapon nyugvó dokumentum – jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó a köztévé Ma reggel című műsorában az Európai Parlament baloldali és liberális frakciói által elfogadott, Magyarországot elítélő határozatával kapcsolatban.
|
A néppárti EP-képviselő a műsorban kiemelte: ez egyfajta koncepciós per volt hazánk ellen. Az uniós kötelezettségszegési eljárásokról szólva a politikus példaként megjegyezte: Olaszország ellen tavaly száznál is több ilyen jellegű eljárást indítottak. Pelczné Gáll Ildikó szavai szerint ez egyfajta hivatali folyamat, ami során egyeztetések zajlanak az EU és a tagországok között.
Pelczné Gáll Ildikó az m1 Ma reggel című műsorában
A hazánkat érintő eljárásokkal összefüggésben a képviselő úgy fogalmazott: azokat tudatosan generálták a szocialisták, mind a médiatörvény, a jegybank és az adatvédelmi biztos vonatkozásában is. „Nem várták meg az egyeztetési folyamat lezárultát, hanem azzal párhuzamosan, arra mintegy rájátszva fogadtatták el saját határozatukat” – hangsúlyozta. A néppárti képviselő utalva a magyar szocialistákra, példátlannak nevezte, hogy valaki saját hazája ellen fogadtat el egy ilyen határozatot.
(fidesz.hu)
"Az a kérdés, hogy a társadalommal folytatott párbeszédben mit tudunk elérni"
Az Országgyűlés Hivatala pénteken kiírta a Kossuth tér átalakítását és a tér alatti mélygarázs illetve látogatóközpont létrehozását célzó beruházási pályázatát. Február végén, március elején kerülhet a Ház elé az országgyűlési törvényjavaslat, amely nemcsak a parlament működési rendjét szabályozza, de a házőrség létrehozását, és a képviselőkre vonatkozó etikai normákat is tartalmazza majd - minderről Kövér László beszélt az MTI-nek vasárnap adott interjújában.
|
A parlament elnöke arra is kitért, hogy szerencsésebbnek tartaná, ha később a frakciók hajlanának a kormányzat szélesebb körű rendeletalkotási joggal való felruházására. Kövér László nem tartja időszerűnek Schmitt Pál köztársasági elnök lemondásának kérdését, és számára nyilvánvaló, hogy az ügy nem az államfőről, nem is az ő tudományos tevékenységéről, hanem a jelenleg kormányzó erők lejáratásának szándékáról szól.
A Kossuth tér rendezését, a tér alatti mélygarázs és látogatóközpont létrehozását lehetővé tévő beruházás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közlése szerint alapvető nemzetbiztonsági érdek miatt a közösségi beszerzések szabályainak alkalmazása nélkül, könnyített eljárásban valósulhat meg.
A teret a "második világháborút követő kommunista szoborrombolások" előtti állapotnak megfelelően állítják helyre. Kövér László olyan látogatóközpontot szeretne a tér alatt, amely Európa számos törvényhozási épületében, múzeumában jellemző; ahol információs iroda működik, ajándéktárgy és tájékoztató kiadványok vásárlása mellett büfé és mosdó is biztosított.
A Kossuth tér rendezését, a tér alatti mélygarázs és látogatóközpont létrehozását lehetővé tévő beruházás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közlése szerint alapvető nemzetbiztonsági érdek miatt a közösségi beszerzések szabályainak alkalmazása nélkül, könnyített eljárásban valósulhat meg.
A teret a "második világháborút követő kommunista szoborrombolások" előtti állapotnak megfelelően állítják helyre. Kövér László olyan látogatóközpontot szeretne a tér alatt, amely Európa számos törvényhozási épületében, múzeumában jellemző; ahol információs iroda működik, ajándéktárgy és tájékoztató kiadványok vásárlása mellett büfé és mosdó is biztosított.
|
Néhány héten belül a frakciók elé kerül az országgyűlési törvényjavaslat váza, amelyről, az egyeztetéseket követően, a javaslat benyújtása után a parlament tavasszal tárgyal. Kövér László szerint az országgyűlési törvényben kellene szabályozni a parlament ülésezési rendjét, a vizsgálóbizottságok működésének garanciáit." Ide tartozóan azt, hogy ki és mikor köteles megjelenni a vizsgálóbizottságok és egyéb bizottságok előtt, és milyen információkat köteles ott felfedni" - tette hozzá.
Elképzelései alapján a jogszabály érintené a képviselők javadalmaztatását is. A parlament elnöke a házőrség felállítását szintén a törvényjavaslat keretei közé szánja, amely a jelenleg működő Köztársasági Őrezredhez képest többletjogosítványokat kapna. "Kell lennie egy olyan rendvédelmi szervnek, amely garantálja az Országgyűlés és a képviselők biztonságát, amelynek irányítási viszonyai speciálisak, elválnak a végrehajtó hatalomtól" - rögzítette a politikus. Véleménye szerint, ha ma az Országházban bármi történik, amely kényszerintézkedést igényelne, arra csak a Köztársasági Őrezred vagy a rendőrség tudna reagálni. "Ez nem feltétlenül szerencsés, különös tekintettel azokra az új fejleményekre, hogy egyesek újabb és újabb, korábban tiszteletben tartott határt lépnek át, már ami a viselkedési normákat illeti" - fűzte hozzá, megemlítve, hogy volt olyan képviselő, aki fegyvernek minősülő tárgyat vitt az Országgyűlésbe. A Házelnök úgy ítéli meg, hogy most az ilyen jelenségekkel szembeni legitim fellépés lehetősége jogilag ingatag. Közölte, hogy a házőrség felállítása többletlétszámot nem igényelne. Elmondta, hogy az Őrezredet egyébként át fogják alakítani, azt betagolják a rendőrség más szervezeteibe.
Az országgyűlési törvényjavaslatban várhatóan szereplő etikai normák kidolgozása kapcsán egyetemi oktatókat kértek fel, hogy a nemzetközi gyakorlat alapján tegyenek javaslatot arra: a házelnöknek milyen jogosítványokat kellene adni, azokkal a képviselőkkel szemben, akik megsértik a tárgyalás rendjét vagy a képviselői intézmény méltóságát. Kövér László bízik abban, hogy a frakciókkal való konzultációt követően olyan szabályrendszer körvonalazódik majd, "amellyel senki nem fog visszaélni, mégis visszatartó ereje lesz azokra a képviselőkre nézve, akik hajlamosak megfeledkezni magukról".
Kövér László a házszabályból az országgyűlési törvénybe emelné a frakcióalakítás szabályait." Széleskörű népi igénynek" nevezte annak rendezését, hogy ha egy képviselő kilép abból a pártfrakcióból, amelynek színeiben az Országgyűlésbe került, az ne léphessen át más frakcióba, illetve több ilyen képviselő ne alakíthasson új frakciót. Személyes véleménye szerint: nem elvszerű megoldás az, amit a jelenlegi szabályozás tartalmaz, vagyis, hogy félév kihagyással igazolhat át egy független, pártját elhagyó képviselő egy másik képviselőcsoportba. A politikus ebben a kérdésben várja a frakciók álláspontját. Mint mondta, a képviselőcsoportok elé kerülő vázlatban a kérdés rendezése nem szerepel, de ha a frakciók igénylik, szerepelhet a beterjesztett javaslatban.
Elképzelései alapján a jogszabály érintené a képviselők javadalmaztatását is. A parlament elnöke a házőrség felállítását szintén a törvényjavaslat keretei közé szánja, amely a jelenleg működő Köztársasági Őrezredhez képest többletjogosítványokat kapna. "Kell lennie egy olyan rendvédelmi szervnek, amely garantálja az Országgyűlés és a képviselők biztonságát, amelynek irányítási viszonyai speciálisak, elválnak a végrehajtó hatalomtól" - rögzítette a politikus. Véleménye szerint, ha ma az Országházban bármi történik, amely kényszerintézkedést igényelne, arra csak a Köztársasági Őrezred vagy a rendőrség tudna reagálni. "Ez nem feltétlenül szerencsés, különös tekintettel azokra az új fejleményekre, hogy egyesek újabb és újabb, korábban tiszteletben tartott határt lépnek át, már ami a viselkedési normákat illeti" - fűzte hozzá, megemlítve, hogy volt olyan képviselő, aki fegyvernek minősülő tárgyat vitt az Országgyűlésbe. A Házelnök úgy ítéli meg, hogy most az ilyen jelenségekkel szembeni legitim fellépés lehetősége jogilag ingatag. Közölte, hogy a házőrség felállítása többletlétszámot nem igényelne. Elmondta, hogy az Őrezredet egyébként át fogják alakítani, azt betagolják a rendőrség más szervezeteibe.
Az országgyűlési törvényjavaslatban várhatóan szereplő etikai normák kidolgozása kapcsán egyetemi oktatókat kértek fel, hogy a nemzetközi gyakorlat alapján tegyenek javaslatot arra: a házelnöknek milyen jogosítványokat kellene adni, azokkal a képviselőkkel szemben, akik megsértik a tárgyalás rendjét vagy a képviselői intézmény méltóságát. Kövér László bízik abban, hogy a frakciókkal való konzultációt követően olyan szabályrendszer körvonalazódik majd, "amellyel senki nem fog visszaélni, mégis visszatartó ereje lesz azokra a képviselőkre nézve, akik hajlamosak megfeledkezni magukról".
Kövér László a házszabályból az országgyűlési törvénybe emelné a frakcióalakítás szabályait." Széleskörű népi igénynek" nevezte annak rendezését, hogy ha egy képviselő kilép abból a pártfrakcióból, amelynek színeiben az Országgyűlésbe került, az ne léphessen át más frakcióba, illetve több ilyen képviselő ne alakíthasson új frakciót. Személyes véleménye szerint: nem elvszerű megoldás az, amit a jelenlegi szabályozás tartalmaz, vagyis, hogy félév kihagyással igazolhat át egy független, pártját elhagyó képviselő egy másik képviselőcsoportba. A politikus ebben a kérdésben várja a frakciók álláspontját. Mint mondta, a képviselőcsoportok elé kerülő vázlatban a kérdés rendezése nem szerepel, de ha a frakciók igénylik, szerepelhet a beterjesztett javaslatban.
|
Az Országgyűlés elnöke a frakciók részéről megfontolandónak tartaná, hogy - a parlament részletekbe menő törvényalkotásának terhére - nem lenne-e hatékonyabb nagyobb teret adni a mindenkori kormánynak a jogszabályalkotásban. Elmondta, hogy az alaptörvény készítésének időszakában felvetődött, hogy nem kellene-e azon országok a példáját követni, amelyek ismerik a sürgősségi kormányrendelet műfaját, vagyis, hogy adott esetben egy sürgető jogalkotási teendőt a kormány ideiglenesen elvégez, és utólagos jóváhagyásra terjeszt az Országgyűlés elé - fejtette ki.
Végül, mint mondta, az ügyet elvetették mert "világos volt, hogy ebből olyan politikai támadások sültek volna ki, hogy már a törvényhozás kompetenciáját is el akarjuk orozni, és rendeleti kormányzásra akarunk áttérni". Ugyanakkor Kövér László szerint a kérdés még mindig időszerű, mert mára a jelenlegi jogalkotási működési módnak kimerültek a tartalékai, kiderültek a hibái. Szerinte sokkal kisebb teher hárulna az Országgyűlésre, és sokkal alaposabban meg lehetne vitatni egy-egy törvényjavaslatot, ha nem tartanának igényt arra a képviselők, hogy minél jobban korlátozhassák a kormány mozgásterét. A politikus a köznevelési törvényjavaslat vitája alapján úgy látja, erre nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti képviselők is hajlamosak. "Nincsenek illúzióim, a bizalmatlanság tetőfokán van. De ha már úgyis minden változik, nem árt erről legalább beszélni" - tette hozzá.
Mint mondta, ha parlament a jövőben, adott esetben a következő ciklusban egy olyan filozófián alapulva alakítja át működését, hogy az életviszonyok változásaihoz alkalmazkodva, rugalmasabb teret enged a jogszabályalkotásnak és nagyobb felelősséget ruház a kormányra, akkor ezzel az is együtt jár, hogy az ellenőrzés lehetőségeit és eszközeit viszont a parlament esetében bővíteni, erősíteni kell.
Kövér Lászlót a kormány társadalmi támogatottsága kapcsán nyugalom, de mint hangsúlyozta, nem magabiztosság tölti el. "Amit eddig tettünk, nemcsak a magunk lelkiismerete szerint vállalható, hanem az emberek mérvadó többsége szerint is" - mondta, véleményét többek között a békemenet megmozdulásra alapozva. Szerinte a jövőt illetően sok múlik azon, hogy azokat a lépéseket, amelyeket a kormánynak kényszerűen meg kell tennie, a közvélemény milyen mértékben érti meg és fogadja el.
"Az emberek ma még az átalakítás szükségességét nem vonják kétségbe, legfeljebb azt remélik, hogy az ő életükben ez nem okoz hátrányt a korábban megszokotthoz képest" - tette hozza. Úgy véli: nem az a kérdés, hogy a kormányzatnak mit kellene csinálnia, mert bizonyos értelemben a kabinet kényszerpályán van. "Az a kérdés, hogy a társadalommal folytatott párbeszédben mit tudunk elérni" - mondta.
Arra a kérdésre, hogy szerinte le kell-e mondania Schmitt Pál államfőnek az úgynevezett plágium-ügy kapcsán, Kövér László úgy válaszolt, hogy nem hiszi, hogy ez időszerű kérdés lenne - hangsúlyozva, hogy meg kell várni SOTE által kiküldött szakértői bizottság jelentését Schmitt Pál dolgozata kapcsán. "Ettől az ügytől függetlenül Schmitt Páltól nem lehet elvenni mindazokat az érdemeket, amelyeket az életpályája során akár a sportban, akár korábban a közéletben, akár az elmúlt másfél-két esztendőben szerzett. Az is nyilvánvaló, hogy legyen bármilyen kimenetele ennek az ügynek, az nem Schmitt Pálról szól, még csak véletlenül sem szól Schmitt Pál tudományos teljesítményéről, az ennek a kormányzó erőnek a lejáratására irányuló szándékról szól" - tette hozzá.
Végül, mint mondta, az ügyet elvetették mert "világos volt, hogy ebből olyan politikai támadások sültek volna ki, hogy már a törvényhozás kompetenciáját is el akarjuk orozni, és rendeleti kormányzásra akarunk áttérni". Ugyanakkor Kövér László szerint a kérdés még mindig időszerű, mert mára a jelenlegi jogalkotási működési módnak kimerültek a tartalékai, kiderültek a hibái. Szerinte sokkal kisebb teher hárulna az Országgyűlésre, és sokkal alaposabban meg lehetne vitatni egy-egy törvényjavaslatot, ha nem tartanának igényt arra a képviselők, hogy minél jobban korlátozhassák a kormány mozgásterét. A politikus a köznevelési törvényjavaslat vitája alapján úgy látja, erre nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti képviselők is hajlamosak. "Nincsenek illúzióim, a bizalmatlanság tetőfokán van. De ha már úgyis minden változik, nem árt erről legalább beszélni" - tette hozzá.
Mint mondta, ha parlament a jövőben, adott esetben a következő ciklusban egy olyan filozófián alapulva alakítja át működését, hogy az életviszonyok változásaihoz alkalmazkodva, rugalmasabb teret enged a jogszabályalkotásnak és nagyobb felelősséget ruház a kormányra, akkor ezzel az is együtt jár, hogy az ellenőrzés lehetőségeit és eszközeit viszont a parlament esetében bővíteni, erősíteni kell.
Kövér Lászlót a kormány társadalmi támogatottsága kapcsán nyugalom, de mint hangsúlyozta, nem magabiztosság tölti el. "Amit eddig tettünk, nemcsak a magunk lelkiismerete szerint vállalható, hanem az emberek mérvadó többsége szerint is" - mondta, véleményét többek között a békemenet megmozdulásra alapozva. Szerinte a jövőt illetően sok múlik azon, hogy azokat a lépéseket, amelyeket a kormánynak kényszerűen meg kell tennie, a közvélemény milyen mértékben érti meg és fogadja el.
"Az emberek ma még az átalakítás szükségességét nem vonják kétségbe, legfeljebb azt remélik, hogy az ő életükben ez nem okoz hátrányt a korábban megszokotthoz képest" - tette hozza. Úgy véli: nem az a kérdés, hogy a kormányzatnak mit kellene csinálnia, mert bizonyos értelemben a kabinet kényszerpályán van. "Az a kérdés, hogy a társadalommal folytatott párbeszédben mit tudunk elérni" - mondta.
Arra a kérdésre, hogy szerinte le kell-e mondania Schmitt Pál államfőnek az úgynevezett plágium-ügy kapcsán, Kövér László úgy válaszolt, hogy nem hiszi, hogy ez időszerű kérdés lenne - hangsúlyozva, hogy meg kell várni SOTE által kiküldött szakértői bizottság jelentését Schmitt Pál dolgozata kapcsán. "Ettől az ügytől függetlenül Schmitt Páltól nem lehet elvenni mindazokat az érdemeket, amelyeket az életpályája során akár a sportban, akár korábban a közéletben, akár az elmúlt másfél-két esztendőben szerzett. Az is nyilvánvaló, hogy legyen bármilyen kimenetele ennek az ügynek, az nem Schmitt Pálról szól, még csak véletlenül sem szól Schmitt Pál tudományos teljesítményéről, az ennek a kormányzó erőnek a lejáratására irányuló szándékról szól" - tette hozzá.
(MTI-fidesz.hu)
"Mindenki megvallhatja szabadon vallását vagy vallástalanságát" + videó
Tekintettel arra, hogy a fiskális paktum minden pontja elfogadható Magyarország számára, ezért a Fidesz-frakció támogatni fogja a szerződés megkötését – jelentette be Lázár János hétfői sajtótájékoztatóján.
|
A frakcióvezető kifejtette: meggyőződésük, hogy a szerződés nem fogja gyengíteni hazánk versenyképességét. Kiemelte: üdvözlendő, hogy az Országgyűlésnek alkalma van erről a kérdésről érdemi vitát folytatni.
Lázár János sajtótájékoztatója
A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény kapcsán Lázár János elmondta: egyetlen egyházzá nyilvánítási kérelemre sem szándékozik a parlament nemet mondani. Ugyanakkor megjegyezte, hogy jelenleg 17 közösséget tudnak tiszta lelkiismerettel támogatni. „17 egyházra mondunk igent, és a többiekre nem mondunk nemet” – fogalmazott.
|
A frakcióvezető emlékeztetett, hogy 2011-ben 85 vallási közösség nyújtott be kérelmet, melyek közül 32 felelt meg a törvényi kritériumoknak, s ebből várhatóan 17-en kapják meg az egyházi státuszt.
Lázár ezzel összefüggésben aláhúzta, hogy a most egyházi státuszt nem kapott közösségek egy év elteltével újra beadhatják kérelmüket a parlamentnek. A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényjavaslat az alaptörvénnyel összhangban mindenki számára lehetővé teszi vallása, vagy éppen vallástalansága szabad megvallását.
Lázár ezzel összefüggésben aláhúzta, hogy a most egyházi státuszt nem kapott közösségek egy év elteltével újra beadhatják kérelmüket a parlamentnek. A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényjavaslat az alaptörvénnyel összhangban mindenki számára lehetővé teszi vallása, vagy éppen vallástalansága szabad megvallását.
|
A környező országokban jóval kevesebb egyház végzi a tevékenységét, mint Magyarországon. Ez a törvényjavaslat az állam és bizonyos közösségek egymás közti viszonyát fogja szabályozni, ezért helyesen döntött a parlament akkor, amikor 20 év után állam és egyház viszonyának felülvizsgálatáról határozott. Ennek kapcsán a frakcióvezető emlékeztetett, hogy a jogalkotó eredetileg 14 egyházat ismert el.
Átláthatóbb dohány-kiskereskedelem a fiatalkorúak védelmében
A dohány kereskedelemmel kapcsolatos frakciódöntést ismertetve Lázár János kifejtette: Magyarországon a törvényhozás újra kívánja szabályozni a dohány kiskereskedelmet döntő mértékben a fiatalkorúak védelmében. „Szeretnénk, ha a dohány-kiskereskedelmem átláthatóbb, transzparensebb lenne, és sokkal jobban védené a jelenleginél a célcsoportot” – mutatott rá, hozzátéve: a fiatalkorú lakosságot kiemelten kell védeni, ezért a 18 év alattiak dohányhoz jutási feltételeit meg kell nehezíteni, lehetőség szerint el kell lehetetleníteni. Ennek egyik eszköze lehet a dohány kiskereskedelem állami monopóliummá nyilvánítása – hangsúlyozta. Példaként Ausztriát, Franciaországot, Olaszországot, Romániát, Spanyolországot és Görögországot említette.
Átláthatóbb dohány-kiskereskedelem a fiatalkorúak védelmében
A dohány kereskedelemmel kapcsolatos frakciódöntést ismertetve Lázár János kifejtette: Magyarországon a törvényhozás újra kívánja szabályozni a dohány kiskereskedelmet döntő mértékben a fiatalkorúak védelmében. „Szeretnénk, ha a dohány-kiskereskedelmem átláthatóbb, transzparensebb lenne, és sokkal jobban védené a jelenleginél a célcsoportot” – mutatott rá, hozzátéve: a fiatalkorú lakosságot kiemelten kell védeni, ezért a 18 év alattiak dohányhoz jutási feltételeit meg kell nehezíteni, lehetőség szerint el kell lehetetleníteni. Ennek egyik eszköze lehet a dohány kiskereskedelem állami monopóliummá nyilvánítása – hangsúlyozta. Példaként Ausztriát, Franciaországot, Olaszországot, Romániát, Spanyolországot és Görögországot említette.
"Vállalt és világos célunk, hogy 6-10 ezer közötti családi vállalkozáshoz kerüljön a dohány-kiskereskedelem joga" – fogalmazott a frakcióvezető. Tájékoztatása szerint a koncesszió elnyerésében előnyt fognak élvezni azok a családok, amelyeknek munkanélküli vagy csökkent munkaképességű személy is tagja.
Lázár János beszámolt arról is, hogy notifikációs eljárás kezdődött Brüsszelben a törvényjavaslat kapcsán; minden kérdés tisztázásra kerül az Országgyűlésben a mai napon, minden módosításról dönt a parlament, azonban a zárószavazásra csak a notifikációs eljárás lezárulta után kerülhet sor. A brüsszeli észrevételek május folyamán érkezhetnek meg, a koncessziós eljárás júliusban megindítható, ami azt jelenti, hogy 2013. január 1-vel felállhat a Nemzeti Dohánybolt névvel az országos trafikhálózat – fogalmazott a politikus.
A hulladékkezelés árait meg kell állítani a fogyasztók érdekében
A hulladékgazdálkodási törvény kapcsán Lázár János arról számolt be, hogy a témában Kósa Lajos és Illés Zoltán vezetésével egyeztetések zajlanak ezen a héten. A következő frakcióülés napirendjén már szerepelni fognak a módosító indítványok. A frakcióvezető két szempontot emelt ki a törvénnyel kapcsolatban; minden hulladékgazdálkodással kapcsolatos vállalkozásnak állami vagy közösségi – többségi - tulajdonba kell kerülnie. Másrészt pedig a hulladékkezelés árait meg kell állítani a fogyasztók érdekében.
Lázár János beszámolt arról is, hogy notifikációs eljárás kezdődött Brüsszelben a törvényjavaslat kapcsán; minden kérdés tisztázásra kerül az Országgyűlésben a mai napon, minden módosításról dönt a parlament, azonban a zárószavazásra csak a notifikációs eljárás lezárulta után kerülhet sor. A brüsszeli észrevételek május folyamán érkezhetnek meg, a koncessziós eljárás júliusban megindítható, ami azt jelenti, hogy 2013. január 1-vel felállhat a Nemzeti Dohánybolt névvel az országos trafikhálózat – fogalmazott a politikus.
A hulladékkezelés árait meg kell állítani a fogyasztók érdekében
A hulladékgazdálkodási törvény kapcsán Lázár János arról számolt be, hogy a témában Kósa Lajos és Illés Zoltán vezetésével egyeztetések zajlanak ezen a héten. A következő frakcióülés napirendjén már szerepelni fognak a módosító indítványok. A frakcióvezető két szempontot emelt ki a törvénnyel kapcsolatban; minden hulladékgazdálkodással kapcsolatos vállalkozásnak állami vagy közösségi – többségi - tulajdonba kell kerülnie. Másrészt pedig a hulladékkezelés árait meg kell állítani a fogyasztók érdekében.
(fidesz.hu)
2012. FEBRUÁR 14., KEDD
"A frakció egységesen áll a miniszterelnök mögött"
A magyar gazdaság alapjai lényegesen erősebbek, mint másfél-két éve voltak – jelentette ki Gulyás Gergely a tv2 Mokka című műsorában hétfőn. A fideszes országgyűlési képviselő emellett leszögezte azt is: téves, rosszul értelmezett információk szivárogtak ki az egri kihelyezett frakcióülésről.
Az egri frakcióülés nem sajtónyilvános esemény volt, ezért a sajtó abból dolgozott, amit a kiszivárogtatóktól kapott, és ez egy rossz összefoglalása volt annak, amit a miniszterelnök mondott – jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve: az ülésen nem volt szó puccskísérletről, csupán egy aktuálpolitikai helyzetelemzésről. Ennek része volt az is, hogy januárban valóban volt egy eléggé összehangoltnak tűnő pénzügyi és politikai támadássorozat a kormány ellen – szögezte le.
Orbán Viktor napirend előtti felszólalása a Parlamentben
Az egri frakcióülés nem sajtónyilvános esemény volt, ezért a sajtó abból dolgozott, amit a kiszivárogtatóktól kapott, és ez egy rossz összefoglalása volt annak, amit a miniszterelnök mondott – jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve: az ülésen nem volt szó puccskísérletről, csupán egy aktuálpolitikai helyzetelemzésről. Ennek része volt az is, hogy januárban valóban volt egy eléggé összehangoltnak tűnő pénzügyi és politikai támadássorozat a kormány ellen – szögezte le.
Orbán Viktor napirend előtti felszólalása a Parlamentben
Hazánk elérte, hogy az új közös költségvetési szabályok csak az euróövezeti országok számára lesznek kötelezőek; a többi országra, így ránk is, csak akkortól, amikor csatlakoznak az euróövezethez – húzta alá a kormányfő. A miniszterelnök szerint ez a kitétel kulcskérdés volt számunkra, mert ha ez nem így lenne, az Magyarország jelenlegi helyzetében óriási hátrányt jelentene. Orbán Viktor a másik kulcskérdésnek az adóharmonizáció kérdését nevezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai országok adórendszereinek egységesítése felé tett lépés teljesen ellentétes Magyarország érdekivel, mert egyik legfőbb versenyelőnyünket veszélyezteti. E tekintetben Magyarország a térség legversenyképesebb környezetével rendelkezik, ezért nyilvánvaló, hogy erről nem mondhatunk le – fűzte hozzá. Ezért fontosnak nevezte, hogy az adóharmonizáció, illetve az erre vonatkozó utalás nem lett része a pénzügyi paktumnak.
|
A miniszterelnök szerint minden akadály elhárult azelől, hogy Magyarország csatlakozzon a paktumhoz, amelynek immár minden pontja elfogadható hazánk számára. Emlékeztetett: a paktum pontjainak nagy részét éppen Magyarország szorgalmazta és készítette elő a soros elnökség ideje alatt. A vita a magyar érdekek figyelembe vételével lezárult, ezért azt javaslom az Országgyűlésnek, miután megismerte annak részleteit, fogadja el az uniós paktumot – jelentette ki Orbán Viktor.
A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországnak a jövőben sem kell olyan szabályt alkalmaznia, mely csökkentené hazánk versenyképességét, vagy korlátozná a versenyképesség kulcsfontosságú területein eddig meglévő szuverenitásunkat.
A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországnak a jövőben sem kell olyan szabályt alkalmaznia, mely csökkentené hazánk versenyképességét, vagy korlátozná a versenyképesség kulcsfontosságú területein eddig meglévő szuverenitásunkat.
|
Az európai paktummal kapcsolatos siker világosan kijelöli, hogyan érdemes viszonyulnunk Európához ma, amikor kontinensünk válságos időket él át – folytatta beszédét a miniszterelnök. Mint mondta, Európában történelmi léptékű átrendeződés megy végbe, amit a válság hozott magával. Mindenki, akinek van magához való esze, minél jobb pozícióból akar indulni majd a válság elmúltával, amikor a növekedés Európában ismét megkezdődik – mutatott rá. Hozzátette: ezért már most „késhegyre menő”, egyfajta érdekérvényesítésre törekvő verseny folyik, amelynek azok az országok lesznek a győztesei, akik határozottabban és okosabban állnak ki a saját érdekeikért. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy ez a verseny ütközésekkel, vitákkal jár, „határozott fellépést, ügyes taktikai húzásokat, és okos megegyezéseket igényel”.
Magyarország pozíciója világos és mindenki előtt ismert – jelentette ki a kormányfő, hozzáfűzve: hazánk jövője az Európai Unió keretein belül van. Sőt, Magyarország az unió bővítésének egyik fő szószólója – emlékeztetett. Mi az uniós intézmények megújítása mellett érvelünk, kiállunk a kettős mérce használata ellen és az uniós tagországok egyenjogúsága mellett – hangsúlyozta.
Magyarország pozíciója világos és mindenki előtt ismert – jelentette ki a kormányfő, hozzáfűzve: hazánk jövője az Európai Unió keretein belül van. Sőt, Magyarország az unió bővítésének egyik fő szószólója – emlékeztetett. Mi az uniós intézmények megújítása mellett érvelünk, kiállunk a kettős mérce használata ellen és az uniós tagországok egyenjogúsága mellett – hangsúlyozta.
A miniszterelnök szólt az „önfeladás strébereiről” is. Vannak, akik azonnal megriadnak, amikor támadás éri Magyarországot, szaladnak nyugati üzlettársaik szoknyája mögé, és vannak olyanok is, akik egyszerűen szégyellik a magyar embereket – szögezte le. És vannak, akik fejjel mennének a falnak, senkivel nem akarnak semmiben megegyezni – tette hozzá. A kormányfő úgy fogalmazott, egyik magatartást sem tartja célravezetőnek.
|
Ma az az Országgyűlés dolga, hogy megküzdjön a magyar emberekért akkor is, ha ez esetleg éppen más országok véleményével vagy érdekeivel ütközik – emelte ki. Szavai szerint küzdeni kell, de „ezt józan ésszel és megegyezésre való törekvéssel kell tenni”. A miniszterelnök hangsúlyozta, ennek megfelelően kell eljárni az unióval vagy az IMF-fel folytatott tárgyalások során is. Van esélyünk jó megállapodásokra – húzta alá. A miniszterelnök példaként az európai paktum ügyét említette. Bebizonyítottuk, hogyha határozottan és okosan kiállunk magunkért, akkor el tudjuk érni, amit akarunk, és ami a magyar emberek érdekeit szolgálja –zárta szavait Orbán Viktor.
(fidesz.hu)
2012. FEBRUÁR 8., SZERDA
Magyarország új alapokon áll + képek + videó
Rácáfoltunk korábbi gyengeségeinkre, legyőztük a kishitűségünket, félretoltuk a hazánkat romlásba sodró erőket, és létrehoztuk Magyarország történetének egyik legnagyobb összefogását - jelentette ki Orbán Viktor tizennegyedik évértékelő beszédében kedden, a Millenárison. A miniszterelnök szólt arról is, hogy a kormánynak három bajt kellett orvosolni: az adósságcsapdát, a munka elveszett becsületét és a tartalékok hiányát. Képgalériánk megtekinthető itt.
„A népből, a néppel, a népért”, vagyis az emberektől kapott felhatalmazással, az emberekkel együtt, az emberek érdekében – idézte Abraham Lincoln szavait Orbán Viktor évértékelő beszédében. Ezzel összefüggésben a miniszterelnök sajnálkozásának adott hangot, hogy - megfogalmazása szerint - manapság e gondolat "nem a demokratikus eszmények alapjának, hanem populizmusnak minősül".
Orbán Viktor miniszterelnök XIV. évértékelő beszéde a Millenárison
„A népből, a néppel, a népért”, vagyis az emberektől kapott felhatalmazással, az emberekkel együtt, az emberek érdekében – idézte Abraham Lincoln szavait Orbán Viktor évértékelő beszédében. Ezzel összefüggésben a miniszterelnök sajnálkozásának adott hangot, hogy - megfogalmazása szerint - manapság e gondolat "nem a demokratikus eszmények alapjának, hanem populizmusnak minősül".
Orbán Viktor miniszterelnök XIV. évértékelő beszéde a Millenárison
"Nem olcsó szenvelgésre vágyunk"
Orbán Viktor beszédében, méltatva a január 21-i békemenetet, köszönet mondott azoknak, akik a hazánkra zúduló méltánytalan pergőtűz közepette kiálltak Magyarországért és egymásért. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a politikusoknak is fontos, hogy bátorítsák őket. Kiemelte: „nem olcsó szenvelgésre vágyunk, csak arra, hogy az emberek néha jelezzék; értik, hogy értük folyik a küzdelem, tudják, hogy a harang értük szól”.
A 2011-es évről szólva a kormányfő hangsúlyozta: "tudtuk, hogy 2011 izgalmas év lesz, de azt kevesen gondolták akkor, hogy mi minden vár ránk". Azonban - mint mondta - tisztán látszott már az uniós elnökség kezdete előtt, hogy Európa a kommunizmus bukása utáni legnehezebb éve elé néz. Az események aztán minden előzetes várakozást felülmúltak – fogalmazott. Orbán Viktor. Magyarázatképp hozzátette: az Európai Unióban 13 kormány bukott meg; volt, aki rendes, volt, aki előrehozott választásokon, de olyan is volt, hogy még csak választás sem kellett hozzá.
Már nem a politikai sci-fi világába tartoznak a közös valuta bedőléséről szóló találgatások
A környező országokat érintve a kormányfő rámutatott: Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, és a minap Romániában kényszerült távozni a kormányzat. Hozzátette: korábban stabilnak látszó országokban törtek ki zavargások, alakultak ki erőszakos összecsapások, és bénították meg egész országrészek működését. Szavai szerint olyan, hagyományosan a demokrácia erődítményeinek számító országban, mint Hollandia, a szélsőséges politikai erők támogatásával tud működni a kormányzat. A pénzügyi fenyegetések kapcsán pedig úgy fogalmazott a miniszterelnök, hogy olyan veszélyek tűntek fel az európai horizonton, mint számos euróövezeti ország fizetésképtelensége. Hozzátette: „már nem a politikai sci-fi világába tartoznak a közös valuta bedőléséről, vagy az EU megroppanásáról szóló találgatások”.
Orbán Viktor beszédében, méltatva a január 21-i békemenetet, köszönet mondott azoknak, akik a hazánkra zúduló méltánytalan pergőtűz közepette kiálltak Magyarországért és egymásért. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a politikusoknak is fontos, hogy bátorítsák őket. Kiemelte: „nem olcsó szenvelgésre vágyunk, csak arra, hogy az emberek néha jelezzék; értik, hogy értük folyik a küzdelem, tudják, hogy a harang értük szól”.
A 2011-es évről szólva a kormányfő hangsúlyozta: "tudtuk, hogy 2011 izgalmas év lesz, de azt kevesen gondolták akkor, hogy mi minden vár ránk". Azonban - mint mondta - tisztán látszott már az uniós elnökség kezdete előtt, hogy Európa a kommunizmus bukása utáni legnehezebb éve elé néz. Az események aztán minden előzetes várakozást felülmúltak – fogalmazott. Orbán Viktor. Magyarázatképp hozzátette: az Európai Unióban 13 kormány bukott meg; volt, aki rendes, volt, aki előrehozott választásokon, de olyan is volt, hogy még csak választás sem kellett hozzá.
Már nem a politikai sci-fi világába tartoznak a közös valuta bedőléséről szóló találgatások
A környező országokat érintve a kormányfő rámutatott: Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, és a minap Romániában kényszerült távozni a kormányzat. Hozzátette: korábban stabilnak látszó országokban törtek ki zavargások, alakultak ki erőszakos összecsapások, és bénították meg egész országrészek működését. Szavai szerint olyan, hagyományosan a demokrácia erődítményeinek számító országban, mint Hollandia, a szélsőséges politikai erők támogatásával tud működni a kormányzat. A pénzügyi fenyegetések kapcsán pedig úgy fogalmazott a miniszterelnök, hogy olyan veszélyek tűntek fel az európai horizonton, mint számos euróövezeti ország fizetésképtelensége. Hozzátette: „már nem a politikai sci-fi világába tartoznak a közös valuta bedőléséről, vagy az EU megroppanásáról szóló találgatások”.
|
A miniszterelnök aláhúzta: a mai napig reális veszély, hogy a gazdasági folyamatok Európában a visszaesés, a zsugorodás és a recesszió irányába fordulnak. A 2012-re szóló előrejelzéseket naponta igazítják ki, és mindig lefelé – fűzte hozzá.
A 2011-es év megrendítő volt Európa számára – jelentette ki, hozzátéve, hogy nem egyszerű gazdasági visszaesés, hanem a tervek és remények megingása volt tapasztalható. Magyarázatképp kifejtette: több országban az európai öntudat, „sőt, az önbizalom behorpadását láthatjuk”. Sok tízmillió európai fejében kérdőjeleződtek meg saját gazdasági és társadalmi rendszerünk erényei, helyessége és életképessége is – fogalmazott. Egy példán keresztül ezt úgy érzékeltette a kormányfő, hogy „Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol; nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat”.
Devecser és Kolontár mutatta föl a jövőnk szempontjából meghatározó igazságokat
A kontinensünket érő megrázkódtatások kapcsán kijelentette: Devecser és Kolontár mutatta föl a jövőnk szempontjából meghatározó igazságokat. E két település újjáéledése azért volt fontos, mert kétségbevonhatatlan bizonyítékát adták annak, hogy nincs helyzet, amiből az ember ne tudna sikerrel talpra állni, nincs olyan mélypont, ahonnan ne lehetne új életet építeni – szögezte le a miniszterelnök. Ezzel összefüggésben Orbán Viktor rámutatott arra is, hogy a devecseriek és a kolontáriak sokkal többet vesztettek, mint az euróválság kárvallottjai, ugyanis nekik egész addigi életüket elsodorta a vörösiszap-áradat.
A 2011-es év megrendítő volt Európa számára – jelentette ki, hozzátéve, hogy nem egyszerű gazdasági visszaesés, hanem a tervek és remények megingása volt tapasztalható. Magyarázatképp kifejtette: több országban az európai öntudat, „sőt, az önbizalom behorpadását láthatjuk”. Sok tízmillió európai fejében kérdőjeleződtek meg saját gazdasági és társadalmi rendszerünk erényei, helyessége és életképessége is – fogalmazott. Egy példán keresztül ezt úgy érzékeltette a kormányfő, hogy „Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol; nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat”.
Devecser és Kolontár mutatta föl a jövőnk szempontjából meghatározó igazságokat
A kontinensünket érő megrázkódtatások kapcsán kijelentette: Devecser és Kolontár mutatta föl a jövőnk szempontjából meghatározó igazságokat. E két település újjáéledése azért volt fontos, mert kétségbevonhatatlan bizonyítékát adták annak, hogy nincs helyzet, amiből az ember ne tudna sikerrel talpra állni, nincs olyan mélypont, ahonnan ne lehetne új életet építeni – szögezte le a miniszterelnök. Ezzel összefüggésben Orbán Viktor rámutatott arra is, hogy a devecseriek és a kolontáriak sokkal többet vesztettek, mint az euróválság kárvallottjai, ugyanis nekik egész addigi életüket elsodorta a vörösiszap-áradat.
|
Azért fontos az ő történetük, mert Magyarország is olyan helyzetben van ma, ami próbára teszi a hitünket – hangsúlyozta Orbán Viktor. Sok ember aggódik azon, hogy mi van, ha a megújulás nem lesz sikeres; mi van, ha mi, a mostani kormány sem tudjuk kivezetni az országot a nehéz helyzetből – sorolta a kormányfő. Úgy fogalmazott, ilyenkor jusson eszünkbe a régi igazság: félni csak a félelemtől kell, ha legyőztük saját félelmünket, szabad az út. Köszönjük Devecser, köszönjük, Kolontár! – fűzte hozzá.
„Magyarország történetének egyik legnagyobb összefogása”
A miniszterelnök úgy fogalmazott, 2010-ben hatalmas vállalkozásba kezdtek, hogy „megépítsünk egy erős Magyarországot”. Tudtuk, hogy nem sétagaloppra indulunk – szögezte le ezzel összefüggésben. Rácáfoltunk korábbi gyengeségeinkre, legyőztük a kishitűségünket, félretoltuk a hazánkat romlásba sodró erőket, és létrehoztuk Magyarország történetének egyik legnagyobb összefogását – jelentette ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta, tudták, hogy nyolc év súlyos hibáit és húsz év mulasztásait nem lehet néhány hónap, vagy akár egy-két év alatt helyrehozni.
A kormányfő hazánk akkori helyzetét az olasz tengerjáró hajóhoz hasonlította, „amit néhány hete katasztrófába kormányzott a kapitánya, majd elsőnként elhagyta a fedélzetet”. Akik a magyarokat zátonyra futtatták, ugyanígy viselkedtek; az embereket és az országot meg sem próbálták menteni – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: „most pedig a szárazföldről, külföldi üzlettársaik szoknyája mellől handabandázva, tücsköt-bogarat szórnak azokra, akik maradtak, és próbálják menteni a menthetőt”.
„Magyarország történetének egyik legnagyobb összefogása”
A miniszterelnök úgy fogalmazott, 2010-ben hatalmas vállalkozásba kezdtek, hogy „megépítsünk egy erős Magyarországot”. Tudtuk, hogy nem sétagaloppra indulunk – szögezte le ezzel összefüggésben. Rácáfoltunk korábbi gyengeségeinkre, legyőztük a kishitűségünket, félretoltuk a hazánkat romlásba sodró erőket, és létrehoztuk Magyarország történetének egyik legnagyobb összefogását – jelentette ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta, tudták, hogy nyolc év súlyos hibáit és húsz év mulasztásait nem lehet néhány hónap, vagy akár egy-két év alatt helyrehozni.
A kormányfő hazánk akkori helyzetét az olasz tengerjáró hajóhoz hasonlította, „amit néhány hete katasztrófába kormányzott a kapitánya, majd elsőnként elhagyta a fedélzetet”. Akik a magyarokat zátonyra futtatták, ugyanígy viselkedtek; az embereket és az országot meg sem próbálták menteni – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: „most pedig a szárazföldről, külföldi üzlettársaik szoknyája mellől handabandázva, tücsköt-bogarat szórnak azokra, akik maradtak, és próbálják menteni a menthetőt”.
|
A miniszterelnök kijelentette, a 2010-es választásokat követően úgy látta, három bajt kell orvosolni: az adósságcsapdát, a munka elveszett becsületét és a tartalékok hiányát. A kormányfő kiemelte a devizahiteles családok helyzetét, „akik valaha elhatározták, hogy saját otthont teremtenek, és egyszercsak abban a helyzetben találták magukat, hogy többéves törlesztés után több az adósságuk, mint amennyi hitelt felvettek”. Mint mondta, az adósrabszolgaság mindennapi valósággá vált. Emellett az ország vezetői eladósították a vállalkozásokat, az önkormányzatokat és az államot is – szögezte le a kormányfő. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy 1998 és 2002 között, az első Orbán-kormánynak sikerült 52 százalékra leszorítani az ország államadósságát.
„A szocialisták visszanyomtak bennünket az adósságketrecbe"
Ha úgy állnánk, mint 2002-ben, akkor nem lenne más dolgunk, mint azon vitatkozni, hogy hány légitársaságot hozzunk létre, hány új kórházat vagy gyárat építsünk, és mennyivel emeljük a nyugdíjakat meg az egészségügyi dolgozók fizetését – hangsúlyozta a kormányfő. Hozzáfűzte: „ehelyett a szocialisták visszanyomtak bennünket az adósságketrecbe”. 2010-ben az adósságcsapdán túl leginkább az nyomasztotta az országot, hogy nem érte meg dolgozni – fogalmazott a miniszterelnök. Szavai szerint, ahol a munkának nincs értéke, ott sosem lesz növekedés; és ahol nincs növekedés, nem jönnek létre új munkahelyek, inkább a meglévők is megszűnnek. Az adórendszer büntette a teljesítményt, és csak az a kisebbség járhatott jól, aki kikerülte vagy kijátszotta – jelentette ki, hozzátéve: emellett a középosztály és a közalkalmazottak egyre nehezebb helyzetbe kerültek.
Ahhoz nem kell matematikusnak lenni, hogy az ország belássa, egyszer egy ilyen rendszernek mindenki a vesztese lesz, és a legnagyobb vesztesek éppen azok lesznek, akiket „trükkösen” alkalmazott a munkaadójuk – hangsúlyozta Orbán Viktor. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2010-re 2 millió 600 ezer adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
„A szocialisták visszanyomtak bennünket az adósságketrecbe"
Ha úgy állnánk, mint 2002-ben, akkor nem lenne más dolgunk, mint azon vitatkozni, hogy hány légitársaságot hozzunk létre, hány új kórházat vagy gyárat építsünk, és mennyivel emeljük a nyugdíjakat meg az egészségügyi dolgozók fizetését – hangsúlyozta a kormányfő. Hozzáfűzte: „ehelyett a szocialisták visszanyomtak bennünket az adósságketrecbe”. 2010-ben az adósságcsapdán túl leginkább az nyomasztotta az országot, hogy nem érte meg dolgozni – fogalmazott a miniszterelnök. Szavai szerint, ahol a munkának nincs értéke, ott sosem lesz növekedés; és ahol nincs növekedés, nem jönnek létre új munkahelyek, inkább a meglévők is megszűnnek. Az adórendszer büntette a teljesítményt, és csak az a kisebbség járhatott jól, aki kikerülte vagy kijátszotta – jelentette ki, hozzátéve: emellett a középosztály és a közalkalmazottak egyre nehezebb helyzetbe kerültek.
Ahhoz nem kell matematikusnak lenni, hogy az ország belássa, egyszer egy ilyen rendszernek mindenki a vesztese lesz, és a legnagyobb vesztesek éppen azok lesznek, akiket „trükkösen” alkalmazott a munkaadójuk – hangsúlyozta Orbán Viktor. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2010-re 2 millió 600 ezer adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
|
Úgy fogalmazott, az eladósodás és a munkaellenes gazdasági rendszer magával hozta Magyarország harmadik problémáját: a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok teljes hiányát. A brutális és értelmetlen megszorító csomagok, az igazi munka helyetti evickélés, a devizahitelek, a gazdaság leállása elapasztotta a cégek és a háztartások tartalékait – húzta alá beszédében a kormányfő.
„Az alapos elszámoltatás a legkevesebb, amit elvárhatnak tőlünk”
A szocialista kormányok eltüntettek mindent, ami sűrűbb volt a levegőnél, és amikor jött a pénzügyi válság első hulláma, nem volt mihez nyúlni. Így festett az ország 2010-ben, egy korszak végén, amellyel szinte mindenki rosszul járt – fogalmazott Orbán Viktor. Csak szinte – mutatott rá a kormányfő, akinek elmondása szerint Magyarország esetében „jópáran meggazdagodtak” mások kiszolgáltatottságán.
A miniszterelnök kitért rá: a magánnyugdíjpénztáraknál hatalmas jutalékokat fizettek éppen abban az évben, amikor az emberek vagyonának nagy része elveszett. Azok is „haszonélvezői voltak a korszaknak”, akik befolyásos kapcsolataik lévén rátették a kezüket a közpénzekre a BKV-nál, és ezzel odajuttatták a fővárost, hogy képtelenné vált saját közlekedési vállalatának fenntartására – tette hozzá Orbán Viktor, aki emlékeztetett, a napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb európai beruházások listájára. Egy biztos, ilyen előzmények után az alapos elszámoltatás a legkevesebb, amit elvárhatnak tőlünk az emberek – hangsúlyozta a kormányfő.
Orbán Viktor úgy folytatta, az előző kormányzatok felelőtlen gazdálkodásának az lett a vége, hogy egy „horribilis, kifizetetlen számla” maradt hátra Magyarországnak címezve, amelyen ezermilliárdos tételek szerepelnek. Erre a számlára a baloldali politikusok és üzlettársaik azt mondták: fizessék ki az emberek. A kormányfő kiemelte: erre az elképzelésre 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak, és új tehermegosztási rendszert vezettek be: kivetették a bankadót, a válságadót, majd a végtörlesztést. Mindezt a miniszterelnök szerint az ország talpon maradása érdekében meg kellett tenni.
„Az alapos elszámoltatás a legkevesebb, amit elvárhatnak tőlünk”
A szocialista kormányok eltüntettek mindent, ami sűrűbb volt a levegőnél, és amikor jött a pénzügyi válság első hulláma, nem volt mihez nyúlni. Így festett az ország 2010-ben, egy korszak végén, amellyel szinte mindenki rosszul járt – fogalmazott Orbán Viktor. Csak szinte – mutatott rá a kormányfő, akinek elmondása szerint Magyarország esetében „jópáran meggazdagodtak” mások kiszolgáltatottságán.
A miniszterelnök kitért rá: a magánnyugdíjpénztáraknál hatalmas jutalékokat fizettek éppen abban az évben, amikor az emberek vagyonának nagy része elveszett. Azok is „haszonélvezői voltak a korszaknak”, akik befolyásos kapcsolataik lévén rátették a kezüket a közpénzekre a BKV-nál, és ezzel odajuttatták a fővárost, hogy képtelenné vált saját közlekedési vállalatának fenntartására – tette hozzá Orbán Viktor, aki emlékeztetett, a napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb európai beruházások listájára. Egy biztos, ilyen előzmények után az alapos elszámoltatás a legkevesebb, amit elvárhatnak tőlünk az emberek – hangsúlyozta a kormányfő.
Orbán Viktor úgy folytatta, az előző kormányzatok felelőtlen gazdálkodásának az lett a vége, hogy egy „horribilis, kifizetetlen számla” maradt hátra Magyarországnak címezve, amelyen ezermilliárdos tételek szerepelnek. Erre a számlára a baloldali politikusok és üzlettársaik azt mondták: fizessék ki az emberek. A kormányfő kiemelte: erre az elképzelésre 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak, és új tehermegosztási rendszert vezettek be: kivetették a bankadót, a válságadót, majd a végtörlesztést. Mindezt a miniszterelnök szerint az ország talpon maradása érdekében meg kellett tenni.
|
Arról is beszélt, pont ez az új elképzelés az, ami „egyeseknek fáj itthon és Európában is”. Ők azok, akik arra buzdítanak, hogy Magyarország forduljon vissza, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amelyek egyszer már eladósították az országot, nekik viszont jó hasznot hozott - fűzte hozzá a kormányfő, aki azt mondta: mindenkivel hajlandó együttműködni, aki segíti, és egy erős Magyarországért akar küzdeni. A legkeményebben harcolni fogok minden olyan politikával és törekvéssel szemben, ami vissza akarja hozni azt a rendszert és azokat a módszereket, amelyek legyengítették és válságba sodorták az országot - tette hozzá az előző gondolathoz Orbán Viktor.
A miniszterelnök elmondása szerint ma már Európában is új szelek fújnak, ami tegnap még elképzelhetetlennek tűnt, mára elfogadottá és bevetté vált. Példaként az Európai Központi Bank új elnökének radikálisan új monetáris politikáját említette.
„Magyarország új alapokon áll”
A mi vágyainkban nincs semmi rendkívüli: egy erős, független, szabad országot akarunk, amely biztonságos életet nyújt nekünk. Tisztességes munka, biztos megélhetés, érdem szerinti előrejutás, család és otthon, amelyből a gyerekek elindulhatnak önálló életükbe, és méltó időskor; a legtöbben erre vágyunk – folytatta Orbán, aki szerint ma az a tétje a küzdelmünknek, hogy ezt a középosztálybeli életet hogyan tudjuk biztonságba helyezni azok számára, akik már eljutottak erre a szintre, és hogyan tudjuk elérhetővé tenni a nehéz helyzetben lévő családok számára.
Abban a nagy munkában, amit 2010 májusában elkezdtünk, most egy mérföldkőhöz érkeztünk. Vállalkozásunk első szakasza lezárult, Magyarország új alapokon áll. Ezeket az alapokat már senki sem ütheti ki vagy szedheti fel – húzta Orbán Viktor.
Az új alapok esetében elsőként a munka értelmére kell gondolnunk – fejtette ki a kormányfő, hiszen – mint mondta – senkitől sem várható el, hogy tisztességgel dolgozzon, ha úgy érzi, nincs értelme a munkájának, vagy mások hasznára dolgozik. Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal. Azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek sokévi fizetés után lakásuk helyett a deviza jelzáloghitelüket hagyják gyermekeikre – tette hozzá Orbán.
Elmondta, mostanra, csak a végtörlesztés révén, december végéig 160 ezer család, azaz mintegy félmillió ember kiszabadulhatott a nyomasztó devizateher alól. Ez a miniszterelnök elmondása szerint nemcsak a devizahitelesek számára jelent megkönnyebbülést, mivel ezáltal az ország külső devizaadósság-állományából mintegy 766 milliárd forintnyi összeget sikerült átváltani, egyben majdnem 200 milliárd forintnyi árfolyamingadozástól szabadultak meg a végtörlesztők.
A kormányfő megemlítette, sikerült jelentősen csökkenteni az államadósságot is. Ez nagyon fontos, hiszen ha az adósság növekedését nem fékezte volna meg a kormány, ma hazánk ott tartana, ahol Görögország: végleg elvesztette volna függetlenségét, döntésképtelenné vált volna, és a népakarat helyett a hitelezők uralkodnának felettünk – mutatott rá.
Bár az államadósságot jelentősen csökkentettük, még nem érezhetjük biztonságban a függetlenségünket – folytatta az előző gondolatot a miniszterelnök, aki arról is beszámolt: az adósságcsökkentés érdekében kidolgozott Széll Kálmán Terv végrehajtása jelenleg 83 százalékon áll. Orbán Viktor szerint a munka útjában álló másik akadály a régi, aránytalan adórendszer volt, amely „büntette a munkát, a teljesítményt és a vállalkozást”, ezért ezt le kellett cserélni.
A miniszterelnök elmondása szerint ma már Európában is új szelek fújnak, ami tegnap még elképzelhetetlennek tűnt, mára elfogadottá és bevetté vált. Példaként az Európai Központi Bank új elnökének radikálisan új monetáris politikáját említette.
„Magyarország új alapokon áll”
A mi vágyainkban nincs semmi rendkívüli: egy erős, független, szabad országot akarunk, amely biztonságos életet nyújt nekünk. Tisztességes munka, biztos megélhetés, érdem szerinti előrejutás, család és otthon, amelyből a gyerekek elindulhatnak önálló életükbe, és méltó időskor; a legtöbben erre vágyunk – folytatta Orbán, aki szerint ma az a tétje a küzdelmünknek, hogy ezt a középosztálybeli életet hogyan tudjuk biztonságba helyezni azok számára, akik már eljutottak erre a szintre, és hogyan tudjuk elérhetővé tenni a nehéz helyzetben lévő családok számára.
Abban a nagy munkában, amit 2010 májusában elkezdtünk, most egy mérföldkőhöz érkeztünk. Vállalkozásunk első szakasza lezárult, Magyarország új alapokon áll. Ezeket az alapokat már senki sem ütheti ki vagy szedheti fel – húzta Orbán Viktor.
Az új alapok esetében elsőként a munka értelmére kell gondolnunk – fejtette ki a kormányfő, hiszen – mint mondta – senkitől sem várható el, hogy tisztességgel dolgozzon, ha úgy érzi, nincs értelme a munkájának, vagy mások hasznára dolgozik. Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal. Azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek sokévi fizetés után lakásuk helyett a deviza jelzáloghitelüket hagyják gyermekeikre – tette hozzá Orbán.
Elmondta, mostanra, csak a végtörlesztés révén, december végéig 160 ezer család, azaz mintegy félmillió ember kiszabadulhatott a nyomasztó devizateher alól. Ez a miniszterelnök elmondása szerint nemcsak a devizahitelesek számára jelent megkönnyebbülést, mivel ezáltal az ország külső devizaadósság-állományából mintegy 766 milliárd forintnyi összeget sikerült átváltani, egyben majdnem 200 milliárd forintnyi árfolyamingadozástól szabadultak meg a végtörlesztők.
A kormányfő megemlítette, sikerült jelentősen csökkenteni az államadósságot is. Ez nagyon fontos, hiszen ha az adósság növekedését nem fékezte volna meg a kormány, ma hazánk ott tartana, ahol Görögország: végleg elvesztette volna függetlenségét, döntésképtelenné vált volna, és a népakarat helyett a hitelezők uralkodnának felettünk – mutatott rá.
Bár az államadósságot jelentősen csökkentettük, még nem érezhetjük biztonságban a függetlenségünket – folytatta az előző gondolatot a miniszterelnök, aki arról is beszámolt: az adósságcsökkentés érdekében kidolgozott Széll Kálmán Terv végrehajtása jelenleg 83 százalékon áll. Orbán Viktor szerint a munka útjában álló másik akadály a régi, aránytalan adórendszer volt, amely „büntette a munkát, a teljesítményt és a vállalkozást”, ezért ezt le kellett cserélni.
|
A középosztály védelme az arányos, egykulcsos jövedelemadóval valósítható meg
Bátran és világosan meg kell mondanunk: a társadalmi igazságot a jövedelmi adórendszeren nem lehet számon kérni – szögezte le Orbán Viktor, hozzátéve: kétféle adórendszer van, az egyik jutalmazza, a másik bünteti a munkát. A kormányfő szerint a társadalmi igazságosságot a szociális rendszeren keresztül kell megcélozni. Aláhúzta: a mai arányos rendszerben, aki többet vállal, többet tejesít, annak több is marad, így van értelme többet és jobban dolgozni. A miniszterelnök szerint, aki azt hiszi, hogy a magasabb adókulccsal a gazdagokat adóztatják, az aligha ismeri a magyar valóságot. A gazdagok, a multimilliomosok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják a jövedelmüket az adó alól, egész nemzetközi iparágak épültek ki erre. A végén mindig a középosztállyal fizettetik meg a terheket, ezért a középosztály védelme az arányos, egykulcsos jövedelemadóval valósítható meg – fűzte hozzá. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy az új rendszerre csak 2013. január 1-jén állunk át teljesen, és ha ez megtörténik, akkor a "szerényebb keresetűek zsebében is több marad majd".
A mi politikánk túlnyúlik a középosztály érdekkörén, és kísérletet tesz arra, hogy egyesítsük a középosztály és a leszakadó rétegek érdekeit – fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor meggyőződése szerint egy ilyen érdekegyeztetés lehetséges, ezért a munkanélküliség elleni küzdelemben új megoldásokat és módszereket kell alkalmazni. Példaként a 2012-ben útjára induló Start munkaprogramot említette, mely segítségével 206 ezer embert fognak visszahívni a munka világába. A miniszterelnök szerint még nem minden jövedelempótló segélyen élő érzi úgy, hogy vissza kellene jönnie a munka világába, de nem elítélésre, lesajnálásra vagy kioktatásra, hanem türelemre, empátiára és szelíd hajthatatlanságra lesz szükség. Elmondta: igaz, hogy a 46 ezer forintos Start-munkabér kevés, de több, mint a 28 ezer forintos segély. Ma ennyire futja, de bízunk benne, hogy a gazdaság hamarosan képes lesz növekedni, és akkor majd emelni lehet a Start-munkabéreket is – fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Start-munka mellett a képzetlen és felnőtt munkanélküliek esetében az elmaradt iskolai és szakmai oktatást is pótolja a program. Ha ez sikerül, akkor a rendszerváltás óta eltelt 22 év legnagyobb erkölcsi tettét vittük véghez – jegyezte meg.
Bátran és világosan meg kell mondanunk: a társadalmi igazságot a jövedelmi adórendszeren nem lehet számon kérni – szögezte le Orbán Viktor, hozzátéve: kétféle adórendszer van, az egyik jutalmazza, a másik bünteti a munkát. A kormányfő szerint a társadalmi igazságosságot a szociális rendszeren keresztül kell megcélozni. Aláhúzta: a mai arányos rendszerben, aki többet vállal, többet tejesít, annak több is marad, így van értelme többet és jobban dolgozni. A miniszterelnök szerint, aki azt hiszi, hogy a magasabb adókulccsal a gazdagokat adóztatják, az aligha ismeri a magyar valóságot. A gazdagok, a multimilliomosok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják a jövedelmüket az adó alól, egész nemzetközi iparágak épültek ki erre. A végén mindig a középosztállyal fizettetik meg a terheket, ezért a középosztály védelme az arányos, egykulcsos jövedelemadóval valósítható meg – fűzte hozzá. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy az új rendszerre csak 2013. január 1-jén állunk át teljesen, és ha ez megtörténik, akkor a "szerényebb keresetűek zsebében is több marad majd".
A mi politikánk túlnyúlik a középosztály érdekkörén, és kísérletet tesz arra, hogy egyesítsük a középosztály és a leszakadó rétegek érdekeit – fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor meggyőződése szerint egy ilyen érdekegyeztetés lehetséges, ezért a munkanélküliség elleni küzdelemben új megoldásokat és módszereket kell alkalmazni. Példaként a 2012-ben útjára induló Start munkaprogramot említette, mely segítségével 206 ezer embert fognak visszahívni a munka világába. A miniszterelnök szerint még nem minden jövedelempótló segélyen élő érzi úgy, hogy vissza kellene jönnie a munka világába, de nem elítélésre, lesajnálásra vagy kioktatásra, hanem türelemre, empátiára és szelíd hajthatatlanságra lesz szükség. Elmondta: igaz, hogy a 46 ezer forintos Start-munkabér kevés, de több, mint a 28 ezer forintos segély. Ma ennyire futja, de bízunk benne, hogy a gazdaság hamarosan képes lesz növekedni, és akkor majd emelni lehet a Start-munkabéreket is – fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Start-munka mellett a képzetlen és felnőtt munkanélküliek esetében az elmaradt iskolai és szakmai oktatást is pótolja a program. Ha ez sikerül, akkor a rendszerváltás óta eltelt 22 év legnagyobb erkölcsi tettét vittük véghez – jegyezte meg.
|
Nem épületeket és falakat, hanem diákokat és tehetségeket akarunk finanszírozni
A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy fiatalok tízezrei úgy kerülnek ki az iskolapadból, hogy nem rendelkeznek használható tudással, szakmával. Ők a mi gyerekeink, nem bánhatunk rossz és felelőtlen szülők módjára a jövő nemzedékével, ezért vállalni kell a mai sikertelen szakképzési rendszer teljes átalakításával együttjáró vitákat is – fogalmazott. A szakképzés jövője egy olyan rendszer, ahol az elméleti alapozás mellett a tanulók rögtön a gyakorlatban, munka közben ismerhetik meg a szakmát, ezért a kormányfő szerint több időt kell tölteniük a gyakorlati munkával. A középiskolai oktatás továbbra is ingyenes marad, de aki nem akar tanulni, azt 16 éves kora után nem tartjuk erőszakkal az iskolában. "De ha benőtt a feje lágya, bármikor visszajöhet, és befejezheti a tanulmányait" – fűzte hozzá. Orbán Viktor szerint nem lehet tovább várni a felsőoktatás átalakításával sem.
Mindenki becsapva érezhette magát: a diák, a tanítást fizető szülő, és a leendő munkaadó, aki azt hitte, hogy felkészült munkaerőhöz jutott. Eközben a közösség pénzén kitanult tehetséges, frissen végzett szakemberek ezrei vették az irányt nyugatnak – fogalmazott. A kormányfő leszögezte: alapjaiban megújított rendszerre van szükség. Aki az adófizetők pénzéből fizetett állami ösztöndíjon tanul, vállalnia kell, hogy egy ideig itt marad, és Magyarországon dolgozik, akinek nem jut vagy nem akar állami ösztöndíjat, annak 2 százalékos kamatozású, hosszú lejáratú hitelt nyújtunk a tanuláshoz. Vagyis Magyarországon mindenki bejuthat egyetemre, főiskolára, ha megüti az elvárt szintet, és mer felelős döntést hozni a jövőjéről. A jövőben nem épületeket és falakat, hanem diákokat és tehetségeket akarunk finanszírozni – jegyezte meg.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a kiszámítható befektetői környezetnek is a munkahelyek helyreállítását kell szolgálnia. A kormányfő azokkal ért egyet, akik azt mondják, hogy ne támogassuk azokat a külföldi cégeket, akik csak azért jönnek ide, hogy a tőkeerejükkel kiszorítsák a magyar vállalkozókat a hazai piacokról, és a hasznukat kivigyék. Továbbra is kitartok amellett, hogy azokat a külföldi befektetőket, akik tisztes haszon ellenében munkahelyeket és értéket teremtenek, üdvözölni kell, és meg kell tartanunk – fűzte hozzá. Példaként az Audi-t, a Mercedes-t, a Huawei-t, a Nokia-t, a Bosch-t és az Opel-t említette. A miniszterelnök továbbra is kiáll a 19-ről 10 százalékra csökkentett társasági nyereségadó mellett, mert ez a magyar kkv-t és tőkét is segíti.
A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy fiatalok tízezrei úgy kerülnek ki az iskolapadból, hogy nem rendelkeznek használható tudással, szakmával. Ők a mi gyerekeink, nem bánhatunk rossz és felelőtlen szülők módjára a jövő nemzedékével, ezért vállalni kell a mai sikertelen szakképzési rendszer teljes átalakításával együttjáró vitákat is – fogalmazott. A szakképzés jövője egy olyan rendszer, ahol az elméleti alapozás mellett a tanulók rögtön a gyakorlatban, munka közben ismerhetik meg a szakmát, ezért a kormányfő szerint több időt kell tölteniük a gyakorlati munkával. A középiskolai oktatás továbbra is ingyenes marad, de aki nem akar tanulni, azt 16 éves kora után nem tartjuk erőszakkal az iskolában. "De ha benőtt a feje lágya, bármikor visszajöhet, és befejezheti a tanulmányait" – fűzte hozzá. Orbán Viktor szerint nem lehet tovább várni a felsőoktatás átalakításával sem.
Mindenki becsapva érezhette magát: a diák, a tanítást fizető szülő, és a leendő munkaadó, aki azt hitte, hogy felkészült munkaerőhöz jutott. Eközben a közösség pénzén kitanult tehetséges, frissen végzett szakemberek ezrei vették az irányt nyugatnak – fogalmazott. A kormányfő leszögezte: alapjaiban megújított rendszerre van szükség. Aki az adófizetők pénzéből fizetett állami ösztöndíjon tanul, vállalnia kell, hogy egy ideig itt marad, és Magyarországon dolgozik, akinek nem jut vagy nem akar állami ösztöndíjat, annak 2 százalékos kamatozású, hosszú lejáratú hitelt nyújtunk a tanuláshoz. Vagyis Magyarországon mindenki bejuthat egyetemre, főiskolára, ha megüti az elvárt szintet, és mer felelős döntést hozni a jövőjéről. A jövőben nem épületeket és falakat, hanem diákokat és tehetségeket akarunk finanszírozni – jegyezte meg.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a kiszámítható befektetői környezetnek is a munkahelyek helyreállítását kell szolgálnia. A kormányfő azokkal ért egyet, akik azt mondják, hogy ne támogassuk azokat a külföldi cégeket, akik csak azért jönnek ide, hogy a tőkeerejükkel kiszorítsák a magyar vállalkozókat a hazai piacokról, és a hasznukat kivigyék. Továbbra is kitartok amellett, hogy azokat a külföldi befektetőket, akik tisztes haszon ellenében munkahelyeket és értéket teremtenek, üdvözölni kell, és meg kell tartanunk – fűzte hozzá. Példaként az Audi-t, a Mercedes-t, a Huawei-t, a Nokia-t, a Bosch-t és az Opel-t említette. A miniszterelnök továbbra is kiáll a 19-ről 10 százalékra csökkentett társasági nyereségadó mellett, mert ez a magyar kkv-t és tőkét is segíti.
|
Munka, család, felelős gondolkodás
A kormányfő aláhúzta: ma már képesek vagyunk arra, hogy gyereknevelés költségeinek legalább egy részét ne adóztassa meg az állam. 2011-ben az egy gyermekesek nettó átlagkeresete 8,1 százalékkal, a kétgyermekeseké 16 százalékkal, a három és több gyermeket nevelőké pedig 23,3 százalékkal nőtt. Két éve még nem volt lehetősége egy kismamának, hogy három évig gyesen maradjon, ma ezt megteheti – sorolta Orbán Viktor. A kormányfő aláhúzta: el kell érni, hogy a gyesről és a gyedről a munkába visszatérő édesanyák választani tudjanak, hogy milyen formában akarnak dolgozni, és ne jelentsen hátrányt a munkavállalásnál a gyermek. Ehhez bölcsődékre és óvodákra van szükség, amiket a következő két évben létre is fogunk hozni – fűzte hozzá.
Emlékeztetett: két éve még attól kellett tartania a nyugdíjasoknak, hogy a nyugdíjak értéke tovább zsugorodik, de ma nem kell ettől félniük. Az időseknek nem kell attól sem tartaniuk, hogy elszabadulnak a rezsiköltségek – fűzte hozzá. Orbán Viktor aláhúzta: betartották azt a vállalásunkat is, hogy azok a nők, aki a 40 évet ledolgozták, életkortól függetlenül elmehetnek nyugdíjba. Ezt a sikert a nemzetközi tárgyalásokon is meg fogom védeni – szögezte le. A kormányfő szerint kísérletet kell tenni arra, hogy a középosztály és a nyugdíjasok érdekét egyesítsék. Azt kérte, hogy a nyugdíjasok támogassák a középosztályt munkához és tisztességes bérhez juttató gazdaságpolitikát, a középosztályt pedig arra, tekintse szövetségesének a nyugdíjasokat, "akiknek támogatása és szavazata nélkül nem jöhet létre a középosztály érdekeit szolgáló kormányzati többség".
Magyarország új alapjának a munka és a családok mellett harmadik támasza a felelősség, a felelős gondolkodás melletti elkötelezettség – fogalmazott a kormányfő. Aláhúzta: 2011 az első olyan év uniós csatlakozásunk óta, amikor a magyar költségvetési deficit 3 százalék alá csökkent. Ez azért is lényeges, mert 2,8 százalékos hiány alatt az államadósság automatikusan csökken. .„Nincs olyan dolog, amiben határozottabb és elszántabb lennék, minthogy felelősen gazdálkodjunk az ország pénzével és költségvetésével” – fűzte hozzá.
Szólt arról is, hogy két éve még arcátlan végkielégítéseket, prémiumokat és különböző juttatásokat fizettek ki állami alkalmazottaknak, mára azonban ezt megfékezték. Megjegyezte ugyanakkor, hogy "buzgár módjára föl-föltörnek ilyen-olyan kísérletek, amelyeket rendre le kell törni", de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a hivatalnokok és az állami cégek vezetőinek bérezésében még nem uralkodik ésszerű, méltányos rend.
A kormányfő aláhúzta: ma már képesek vagyunk arra, hogy gyereknevelés költségeinek legalább egy részét ne adóztassa meg az állam. 2011-ben az egy gyermekesek nettó átlagkeresete 8,1 százalékkal, a kétgyermekeseké 16 százalékkal, a három és több gyermeket nevelőké pedig 23,3 százalékkal nőtt. Két éve még nem volt lehetősége egy kismamának, hogy három évig gyesen maradjon, ma ezt megteheti – sorolta Orbán Viktor. A kormányfő aláhúzta: el kell érni, hogy a gyesről és a gyedről a munkába visszatérő édesanyák választani tudjanak, hogy milyen formában akarnak dolgozni, és ne jelentsen hátrányt a munkavállalásnál a gyermek. Ehhez bölcsődékre és óvodákra van szükség, amiket a következő két évben létre is fogunk hozni – fűzte hozzá.
Emlékeztetett: két éve még attól kellett tartania a nyugdíjasoknak, hogy a nyugdíjak értéke tovább zsugorodik, de ma nem kell ettől félniük. Az időseknek nem kell attól sem tartaniuk, hogy elszabadulnak a rezsiköltségek – fűzte hozzá. Orbán Viktor aláhúzta: betartották azt a vállalásunkat is, hogy azok a nők, aki a 40 évet ledolgozták, életkortól függetlenül elmehetnek nyugdíjba. Ezt a sikert a nemzetközi tárgyalásokon is meg fogom védeni – szögezte le. A kormányfő szerint kísérletet kell tenni arra, hogy a középosztály és a nyugdíjasok érdekét egyesítsék. Azt kérte, hogy a nyugdíjasok támogassák a középosztályt munkához és tisztességes bérhez juttató gazdaságpolitikát, a középosztályt pedig arra, tekintse szövetségesének a nyugdíjasokat, "akiknek támogatása és szavazata nélkül nem jöhet létre a középosztály érdekeit szolgáló kormányzati többség".
Magyarország új alapjának a munka és a családok mellett harmadik támasza a felelősség, a felelős gondolkodás melletti elkötelezettség – fogalmazott a kormányfő. Aláhúzta: 2011 az első olyan év uniós csatlakozásunk óta, amikor a magyar költségvetési deficit 3 százalék alá csökkent. Ez azért is lényeges, mert 2,8 százalékos hiány alatt az államadósság automatikusan csökken. .„Nincs olyan dolog, amiben határozottabb és elszántabb lennék, minthogy felelősen gazdálkodjunk az ország pénzével és költségvetésével” – fűzte hozzá.
Szólt arról is, hogy két éve még arcátlan végkielégítéseket, prémiumokat és különböző juttatásokat fizettek ki állami alkalmazottaknak, mára azonban ezt megfékezték. Megjegyezte ugyanakkor, hogy "buzgár módjára föl-föltörnek ilyen-olyan kísérletek, amelyeket rendre le kell törni", de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a hivatalnokok és az állami cégek vezetőinek bérezésében még nem uralkodik ésszerű, méltányos rend.
|
Minden lehetséges eszközt fel fogunk használni arra, hogy megvédjük az új alkotmányt
A kormányfő büszke a 2012-ben hatályba lépő új, modern alaptörvényre, mert Európában az elsők között rögzítette az államadósság megfékezésének és az ország költségvetési egyensúlyának felelősségét. Ezen kötelezettség alól többé egyetlen kormány sem mentheti fel magát, nem ismétlődhet meg még egyszer, hogy egész nemzedékek jövőjét dobhassák zálogba felelőtlen kormányzatok – tette hozzá. Orbán Viktor szerint ez nagyon fáj azoknak, akik itthon és külföldön Magyarország folyamatos eladósításában voltak érdekeltek, abból húztak politikai és anyagi hasznot. Ne legyünk naívak, valójában ez a bajuk az új alaptörvénnyel – jegyezte meg. A régi alkotmány nem volt képes arra, hogy megvédje az ország vagyonát, nem védte meg a versenyt, ezért a magyar gazdaságot monopóliumok és kartellek uralták. Nem védte meg a természeti élővilágunkat, ezért a profit-hajsza lepusztította a környezetünket, és nem védte meg a polgári szabadságot sem, helyette karhatalmi önkényt és félkatonai csoportokat hozott a nyakunkra – sorolta. Az új alkotmány mindezt jól orvosolja, ezért minden lehetséges eszközt fel fogunk használni arra, hogy megvédjük – szögezte le a kormányfő.
Készek vagyunk küzdeni, de megegyezni is
"A vezetők felelőssége, hogy mindenkor kiálljanak a magyar érdekekért itthon és külföldön. De ezt józan ésszel, és okosan kell tenni. Törekednünk kell a megegyezésre, törekednünk kell a viták békés rendezésére mindenkivel, aki Magyarország megújulását támogatja, vagy legalábbis elfogadja" - mondta, megjegyezve, a kormánytól balra állók a teljes önfeladást pártolják, a tőle jobbra állók pedig semmiben nem hajlandók megegyezni, ezért nem is vehetők komolyan.
"Készek vagyunk küzdeni, ha kell, de megegyezni is az ország érdekében. Túl vagyunk már a Nagy indiánkönyvön és A Tenkes kapitányán is, számunkra a küzdelem és a megegyezés egyaránt eszköz és nem cél." A kormányfő szerint aki ma Magyarország csődjéről beszél, aki azt mondja, hogy az ország elbukik a megújulásért vívott küzdelemben, az nem tudja, mit beszél, nem ismeri az országot, a magyar embereket. Orbán Viktor hangsúlyozta: mindig lesznek barátai Magyarországnak, akik meg- és felszólalnak mellettünk, mint például a litvánok és a lengyelek. "Éljen Litvánia, éljen Lengyelország!" - mondta, és szavait nagy taps fogadta.
Itt az ideje, hogy ne a dolgok után kullogjunk!
A miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a magyaroknak saját meggyőződésüket kell követniük, és nem szabad megijedniük a váratlan nehézségektől. "Jobbat érdemelnénk, ha azt nézzük, mennyit dolgozunk. Jobbat érdemelnénk, ha azt nézzük, hogy bár kétségkívül követtünk el hibákat a XX. században, de az ezek miatti veszteségeink messze meghaladják a hiba mértékét" - értékelt, majd azzal folytatta: ezért a magyarokban működik egy hajtóerő, ami abból fakad, hogy "bántja igazságérzetünket mindaz, ami történt velünk. Bántja az igazságérzetünket, hogy oda jutottunk, ahol és ahogy most vagyunk". Ezért szerinte itt az ideje, hogy "végre ne a dolgok után kullogjunk, hanem elébe vágjunk, ne törődjünk az értetlenséggel, az európaiak okoskodó aggodalmaskodásával". "Magunkra figyeljünk, a saját meggyőződésünket kövessük, és ne ijedjünk meg a váratlan nehézségektől" - szólított fel Orbán Viktor, rámutatva: a sikeres jövő nem ajándék, nem nyeremény, hanem csakis megérdemelt győzelem lehet. Ahogyan Wayne Gretzky egykori kanadai jégkorongozó tanácsolta: "ne oda korcsolyázz, ahol a korong éppen van, hanem oda, ahol lesz".
Beszédét úgy zárta: "hajrá, Magyarország, hajrá magyarok!"
A kormányfő büszke a 2012-ben hatályba lépő új, modern alaptörvényre, mert Európában az elsők között rögzítette az államadósság megfékezésének és az ország költségvetési egyensúlyának felelősségét. Ezen kötelezettség alól többé egyetlen kormány sem mentheti fel magát, nem ismétlődhet meg még egyszer, hogy egész nemzedékek jövőjét dobhassák zálogba felelőtlen kormányzatok – tette hozzá. Orbán Viktor szerint ez nagyon fáj azoknak, akik itthon és külföldön Magyarország folyamatos eladósításában voltak érdekeltek, abból húztak politikai és anyagi hasznot. Ne legyünk naívak, valójában ez a bajuk az új alaptörvénnyel – jegyezte meg. A régi alkotmány nem volt képes arra, hogy megvédje az ország vagyonát, nem védte meg a versenyt, ezért a magyar gazdaságot monopóliumok és kartellek uralták. Nem védte meg a természeti élővilágunkat, ezért a profit-hajsza lepusztította a környezetünket, és nem védte meg a polgári szabadságot sem, helyette karhatalmi önkényt és félkatonai csoportokat hozott a nyakunkra – sorolta. Az új alkotmány mindezt jól orvosolja, ezért minden lehetséges eszközt fel fogunk használni arra, hogy megvédjük – szögezte le a kormányfő.
Készek vagyunk küzdeni, de megegyezni is
"A vezetők felelőssége, hogy mindenkor kiálljanak a magyar érdekekért itthon és külföldön. De ezt józan ésszel, és okosan kell tenni. Törekednünk kell a megegyezésre, törekednünk kell a viták békés rendezésére mindenkivel, aki Magyarország megújulását támogatja, vagy legalábbis elfogadja" - mondta, megjegyezve, a kormánytól balra állók a teljes önfeladást pártolják, a tőle jobbra állók pedig semmiben nem hajlandók megegyezni, ezért nem is vehetők komolyan.
"Készek vagyunk küzdeni, ha kell, de megegyezni is az ország érdekében. Túl vagyunk már a Nagy indiánkönyvön és A Tenkes kapitányán is, számunkra a küzdelem és a megegyezés egyaránt eszköz és nem cél." A kormányfő szerint aki ma Magyarország csődjéről beszél, aki azt mondja, hogy az ország elbukik a megújulásért vívott küzdelemben, az nem tudja, mit beszél, nem ismeri az országot, a magyar embereket. Orbán Viktor hangsúlyozta: mindig lesznek barátai Magyarországnak, akik meg- és felszólalnak mellettünk, mint például a litvánok és a lengyelek. "Éljen Litvánia, éljen Lengyelország!" - mondta, és szavait nagy taps fogadta.
Itt az ideje, hogy ne a dolgok után kullogjunk!
A miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a magyaroknak saját meggyőződésüket kell követniük, és nem szabad megijedniük a váratlan nehézségektől. "Jobbat érdemelnénk, ha azt nézzük, mennyit dolgozunk. Jobbat érdemelnénk, ha azt nézzük, hogy bár kétségkívül követtünk el hibákat a XX. században, de az ezek miatti veszteségeink messze meghaladják a hiba mértékét" - értékelt, majd azzal folytatta: ezért a magyarokban működik egy hajtóerő, ami abból fakad, hogy "bántja igazságérzetünket mindaz, ami történt velünk. Bántja az igazságérzetünket, hogy oda jutottunk, ahol és ahogy most vagyunk". Ezért szerinte itt az ideje, hogy "végre ne a dolgok után kullogjunk, hanem elébe vágjunk, ne törődjünk az értetlenséggel, az európaiak okoskodó aggodalmaskodásával". "Magunkra figyeljünk, a saját meggyőződésünket kövessük, és ne ijedjünk meg a váratlan nehézségektől" - szólított fel Orbán Viktor, rámutatva: a sikeres jövő nem ajándék, nem nyeremény, hanem csakis megérdemelt győzelem lehet. Ahogyan Wayne Gretzky egykori kanadai jégkorongozó tanácsolta: "ne oda korcsolyázz, ahol a korong éppen van, hanem oda, ahol lesz".
Beszédét úgy zárta: "hajrá, Magyarország, hajrá magyarok!"
(fidesz.hu, MTI)
