Lager Heidenau, Zagubica fölött a hegyekben 1944. augusztus 8-án írta
Radnóti Miklós:
A gyökérben erő surran,
Föld alól a föld fölé tör,
kúszik s ravasz a gyökér
Gyökér karján féreg alszik
De a gyökér tobább él lent,
nem érdekli a világ,
Gyökér vagyok magam is most,
Létnek kiindulása, kezdete, eredete, valaminek alapja, azaz: gyökere. Gyökere van a bajnak és a változásnak, mely lehet teljes, alapos és mélyreható. A dolgok eredete és alapja a gyökérrel azonos helyen van:„e szokás pedig a múltban gyökerezik.”Az, aminek nincs gyökere, az gyökértelen. Akár egyén, akár közösség, aki nem tudott beleilleszkedni környezetébe, - előzmények és társadalmi alap nélkül - akár egy irányzat, mozgalom esetében is, az vesztesen gyökértelen.A gyökértelenné válás folyamatában a „jó erkölcsöt megrontó gonosz társaságok”indulatával a fenyegetett gyökérsors mind általánosságában, mind sajátosságában veszélyeztetett. Alaposan megtervezett és mégjobban megszervezett gyökérrágás a rend, a fegyelem, a hűség, a tisztaság, a tisztesség, a jóság, a becsület, az igazság, a szeretet, a békesség ellen irányul. A kies füves helyeken, hegyi réteken tenyésző, bíborvörös virágú, a Kárpát medence egyszikű növénynemzetség kosborát, rend és harmónia ezeréves oszlopát tövében rágja az undorítóan aljas féregember.
Úgy vélem, hogy a tiszta falu, tiszta város és ország programjába beleférne az élősködő féregtelenítő megszabadító, megtisztító mozgalom.Milyen nagyszerű lenne a féregmentes világ, féregmentes Európa. Még csodálatosabb, a féregmentes család, iskola, közélet, társadalom, politika...
Csupán rajtam, rajtunk múlik,- mert élni kell a helyzet adta lehetőségekkel -meddig hagyjuk és tűrjük, hogy ocsmány férgek rágódjanak szívünk és életünk gyökerén. Hazárdjátékot üzzenek nemzetünk drága kincsével, szerzett jogainkkal és megtartó hitünkkel?
Csak „lombbal teli ág” lehet igazán igéretes gyökér-világ, mint a vitézfű a kosborfélék, az orchideafélék nagy családjában.Ritka növény fajok:zerge boglár, szibériai nőszirom, fehérzószpa, piros madársisak csak hozzásegít a vitézkosbor földalatti lírai villanat megértéséhez a katonához hasonlító sisakos virágával. Már alig marad bátorságom, hogy okfejtésemet szándékosan félre ne magyarázzák, de korborfajok virágárdatával tele világból csak Ausztráliának nem jutott. Van sok, mintegy nyolcvan fajta a földkerekségen, mint kosborfű, agárfű és néhol kökörcsin, de olyan mint a Kárpát-medencében – 21 fajta – sehol nincsen.
Istent kereső lovag, a gyermeklelkű Parsifal eljutott a Gral várába. A Grál-lovagok királya, Anfortas, régi bűneinek büntetéséül egy fájdalmas sebtől nagyon szenvedett. Parsifal látta ezt, de mivel régebben kioktatták, hogy kérdezősködni nem illik, nem merte megkérdezni Anfortastól, hogy mi a baja? Később tudta meg,hogy a kérdés elmulasztásáért évekig tartó vezeklést rótt rá Isten. Ekkor már igenis kérdezősködött s ezzel meggyógyította a királyt. Ez mese, de mi hányszor elmulasztjuk, hogy embertársaintól megkérdezzük sebeik okát.
Így, a gyökérsors is kérdez, mondd milyenek a magyar orchideák?
Pásztori Tibor Endre
