XII STÁCIÓ
Dr. Bene Gábor tanulmánya (a cigányságról):
A polgárháború előkészítés végső stációja Gyöngyöspata?
Nehéz szívvel írtam le a fenti címet, de ahogy a cigány jogvédőnek titulált megélhetési politikusokat nézem és hallgatom, sajnos nincs túlzás a kérdésben. 2004-ben már a szlovák állam is szembe került egy hasonló polgárháború veszélyével, de nekik nem olyan politikai osztályuk volt/van, mint nekünk.
Két héttel Pintér kinevezése után nem történt semmi. Sőt, eltelt egy egész év, s ma már a reális statisztika szerint naponta történnek a védtelen – főleg idős és tanyán vagy falvakban élő – emberek elleni brutális rablótámadás, erőszak. Már a fővárosban is számos bűncselekményt követnek el olyan bűnöző életmódot folytató romák, akik öregeket kínoztak, zsarolnak, idős nőket erőszakolnak meg. A mostanában sokat hisztiző Kállai Ernő egy régebbi kijelentése szerint a közösség elleni erőszak tényállását csak a kisebbségek védelmében szabad használni. (?) Ez ismét a tipikus kettős mérce, ami ráadásul a cigányságot hergelte további követelődzésekre. Pedig a cigányság számára is világosan ki kellene jelölni a jogi és életmód határokat, amelyeket minden állampolgárnak be kellene tartania, még Gyöngyöspatán is! Egy 2003-as kutatás szerint a hazai cigány népesség száma 670 és 700 ezer főre tehető, azaz szűk száz esztendő alatt megtízszereződött a számuk. 2010-re, pedig a számítások szerint közel 770 ezer fő lesz a roma és közel 300 ezer főre emelkedik a vegyes házasságból származó cigány félvérek száma. (hihetetlen) Jellemzően az ország azon területei, ahol cigány népesség többsége él, gazdaságilag fejletlen, aprófalvas terület. (kivéve a fővárost!) Megfejelve azzal, hogy a rendszerváltozás után a cigányság népesség nagyobb része igen rossz munkaerőpiaci helyzetbe, s ezzel alacsony jövedelmi pozícióba került, vagy teljesen elveszítette a munkalehetőséget, így legalább 20 éve segélyeken él, s a gyermekei és unokái egyszer sem látták munkába sietni.
Nézzük végig a stációkat, hogyan is jutottunk idáig. Hogyan alakult át a hazai cigányság „romává”, és milyen figyelmeztető jelek voltak már 200 éve is.
Első stáció: 1820-ban Tessedik Sámueltől
" A becsületes embernek, ahol és ahogyan tudja, át kell alakítania a cigányt dolgos, tevékeny, derék emberré, szolgává, cseléddé, családapává és családanyává, és csak azután kívánhatnak egymásnak kölcsönösen szerencsét, és örülhetnek szerencséjüknek. Nem kellene-e a magyar közönségnek oly sok körözött rendelet után egy egyértelműen hozott határidőre komolyan megfogni a dolgot, s ezt az állam terhére, kárára és szégyenére szolgáló csavargófajt végre a köznek hasznára, csatorna-, híd-, zsilipépítésnél, vízszabályozásnál alkalmazni, és ezáltal az emberi társadalom hasznos tagjává fogadni?"
Második stáció: A kulcsszó: közbiztonság? Nézőpont Intézet, 2008
„Egy 2005-ös TÁRKI-elemzés szerint a magyar felnőtt lakosság 62% értett egyet azzal, hogy a bűnözési hajlam
a romák vérében van. (Ez az arány 2000-ben még 55, 2002-ben
53% volt. Forrás: Ombudsmani jelentés 2006.) Egy 2008-as vizsgálatban az úgynevezett "cigánybűnözést" már a
megkérdezettek 91 %-a tartotta létező jelenségnek.(Valószínű,
tapasztalati úton nőtt az eredmény!BG)
Állásfoglalás részlet
a magyarországi bűnözési helyzetről, az elkövetők etnikai hovatartozásának nyilvántartásáról
Magyarországon a bűnügyi statisztika legutóbb a szocializmus idején, 1971 és 1989 között vette számba külön a cigány származású bűnelkövetőket. Ma már ezt az adatvédelmi rendszer jogszabályai nem teszik lehetővé. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény – az európai gyakorlatnak megfelelően – fokozottan védett, ún. különleges adatnak nyilvánította az etnikai hovatartozást, így azt az érintett írásbeli hozzájárulása nélkül nem lehet nyilvántartani vagy közzétenni. A bűnüldözési tevékenység vonatkozásában hasonló rendelkezést tartalmaz az ilyen különleges adat kezelésére vonatkozóan a rendőrségi törvény.[1] Az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatrögzítésre ezért sem a bűnüldözés, sem az igazságszolgáltatás, sem a büntetés-végrehajtás során nem kerül sor, ilyen adatnyilvántartás ma nem létezik. Így az egyes etnikai csoportokhoz tartozó bűnelkövetők vagy cselekményeik számszerű alakulására vonatkozó állítások és feltételezések jogszerűen gyűjtött és feldolgozott tényadatokkal nem támaszthatóak alá.[2] (mostan mégis bevallott a rendőrség 1300 erőszakos roma cselekményt. BG)
1. Ennek megfelelően a romákkal kapcsolatos bűnügyi arányszámokra vonatkozó állítás csupán találgatás, személyes benyomásokon alapuló szubjektív észlelet, nem pedig megalapozott következtetés a Magyarországon élő roma kisebbséggel kapcsolatban. (bizony csak be kell látogatni egy börtönbe, s azonnal felmérhető ez a nem megalapozott következtetés. BG) A „cigánybűnözés” fogalmának használata oksági kapcsolatot feltételez a cigány származás és a bűnelkövetési gyakoriság között. Olyan, bűnbakképzésre alkalmas tartalmakat közvetít, amely a cigány kisebbség egészét méltatlan helyzetbe hozza, az előítéleteket és indulatokat pedig tovább szítja. (a cigánybűnözés nem minden cigány bűnözése, hanem a bűnöző életmódot folytató cigányokra jellemző bűncselekmény típus. BG) Az iskolázottsági szint, a munkaviszony, a jövedelem, a családszerkezet, a megélhetési kultúra hagyományai, az idő strukturáltsága vagy annak hiánya és más szociális tényezők összességében döntően meghatározzák a mindennapi életet és világlátást. A megélhetésért vívott küzdelem és a lehetőségektől való megfosztottság másféle stratégiákat és túlélési mechanizmusokat tesz elérhetővé a mélyszegénységben élő ember számára, mint az átlagos társadalmi-gazdasági helyzetben élő társa számára. (az önhibájukon kívül teljesen lehetetlen helyzetbe hozott magyar gazdák inkább felakasztották magukat pl. a libajnai akciója nyomán BG) A cigány származású emberek sokszorosan felülreprezentáltak a társadalom legszegényebb és leggyengébb érdekérvényesítési képességű rétegében, az iskolázatlanság, a munkanélküliség, a nélkülözések a cigányságot különösen és nagy számban érintik. (senki sem kényszerítette őket arra, hogy ne tanuljanak, hiszen az iskolalátogatás eddig kötelező volt a nagykorúságig BG.) Ezek a tényezők a bűnelkövetési hajlandóság esetében szintén rizikófaktorok, hiszen a kitaszítottság, a lehetőségek hiánya, a kilátástalanság, a mindennapi megélhetésért folyó harc vonzóvá teszi a bűnöző életmódot. (érdekes, hogy egyetlen más kisebbségnél nem lesz vonzó a bűnöző életmód tömegesen BG) A cigányemberek meglévő hátrányait súlyosbítja a többségi társadalom gyanakvása, amely sajnos a valóságban bekövetkező rossz tapasztalatokra alapít, mert a „tudomány” soha nem azt vizsgálja, hogy mi volt előbb: az előítélet vagy a beilleszkedési képtelenség BG. ) A többségi társadalom rosszallóan elfordul a beilleszkedni, alkalmazkodni nem tudóktól. Ha pedig valakinek nincs vesztenivalója, ha nincstelen és kirekesztett, akkor ő maga is ellenállóvá válik azzal a közeggel szemben, amely kiveti magából. Nem valamely sajátos etnikai jellemző tehát az, amely a cigányság bűnözési hajlandóságát determinálja. (de akkor miért nem tud beilleszkedni a cigányság nagy része Franciaországban, Olaszországban és az összes európai államot felsorolhatnám. BG) A probléma összetett: a cigányság esetében több generáción keresztül fennálló társadalmi-gazdasági okokra, rögzült viselkedési formákra és beállítódásokra valamint az előítéletesség negatív hatásaira vezethető vissza, hogy a „cigánybűnözés” fogalma újra és újra felbukkan.
Azok a problémák, amelyek cigányemberek megélhetési vagy éppen szervezett jellegű bűnözésben való részvételéhez vezetnek, súlyosak és kezeletlenek. (remélem, nem azt akarja ez a mondat jelezni, amit évtizedek óta hangsúlyozok, hogy az elmúlt korszakok nem megfelelően kezelték a cigánykérdést, s itt az idő változtatni! Ha a helyzet kezeletlen, akkor hova lett az irdatlan mennyiségű forrás, amit a magyar társadalom kiizzadt magából? BG) A helyzet az elmúlt húsz év során sokat romlott. A fokozódó feszültség és félelem légkörében növekszik az etnikai indulat és az az illúzió, hogy a probléma kezelését a büntetések szigorítása és a rendvédelmi szervek jogosítványainak szélesítése jelenti. Nem veszünk tudomást arról, hogy jó ideje véres társadalmi ütközések időzített bombáján ülünk. Ha ezt nem hatástalanítjuk időben, vagyis nem törekszünk a jelenségek mögötti valódi problémák rendezésére vagy enyhítésére, az beláthatatlan következményekkel járhat. A szubjektív észleléseken alapuló javaslatoktól és intézkedésektől nem várható hatékonyságjavulás a rendvédelem területén. A tragédiák megelőzéséhez vezető felelős büntetőpolitikához a valós helyzetet feltáró kutatásokra és az ezek eredményeinek elemzésén nyugvó hatásos intervenciókra lenne szükség.” (amíg nem tisztázható az alapkérdés, hogy nem nekünk kell a cigánykultúrába illeszkednünk, hanem a nálunk élni akaró cigányság minden rétegének kell beilleszkednie az európai kultúrkörbe, addig minden segítségnek látszó „támogatás”, azt az érzetet kelti bennük, hogy az nekik jár! Az együttélésre képes cigánysággal ugyanis nincs problémánk, sőt a beilleszkedett és dolgos cigányság elleni támadást minden jóérzésű magyar elítéli. Én is elítélem! BG)
Harmadik stáció: Levél, s a józan következtetéseim.
Olvasom az Interneten a szöveget, amelyet egy hozzám is eljuttatott levél tartalmaz, s amelyhez egy-két gondolatot azért hozzá kellene tenni, mert csak így lenne az ügy kerek. Íme az eredeti szövegrészlet:
„Együtt kell érezni a romákkal? De hát melyikekkel elnök úr? Szögi Lajos gyilkosaival? Netán az élsportolót meggyilkoló cigánybandával? A Siófokon felvonuló, randalírozó, fenyegető cigánycsürhével? Az idős embereket, kis pénzükért agyonverő, megkéselő, öreg asszonyokat megerőszakoló, megcsonkító kegyetlen cigányállatokkal? A börtönökben levő több mint 12 000 elítélt cigánybűnözővel? Honnan tudja elnök úr, hogy a cigányasszony gyilkosa nem cigány? Provokációból. Honnan tudja, hogy a cigányok meggyilkolását nem e épp az aljas politikai hatalom valamely érdekcsoportja szervezi, és valósítja meg? Elnök urat nem zavarja, a rendőrség különös tehetetlensége? Nem jutott még eszébe, hogy a kormányt vonja felelősségre? Hogy követeljen egy új, normális igazságügyi és rendészeti minisztert? Egy új, a hatalomtól függetlenül is dolgozni képes országos rendőrfőkapitányt? „
Kicsit szomorú szívvel olvasom az "útonálló" sorait. Erről beszéltünk hónapokig a Kossuth téren, erről írunk évek óta, minden fórumon - ahol csak lehet.
Tudom, hogy kevés helyen jelenhetünk meg, s ott is csupán az elszántan nemzeti gondolkodásúak és a magyar jövőért aggódó emberek olvassák.
A cigányságot módszeresen készítették fel erre a szerepre. Először elvették a munkalehetőségeiket, megtömték őket ígéretekkel és "segíllyel" azért, hogy helyette a szülés váljon sokuk számára az egyetlen kizsarolható megélhetési forrásukká és most, szembe fordítják őket a - ma még többségi - magyar néppel.
Előbb-utóbb ez a szembefordítás fokozatosan egyre több emberáldozatot fog majd jelenteni. A Világbank szerint ugyanis optimálisan 6 millió magyarnak kellene élnie a Kárpát-medencében. (A módszerek a Lugánói Tanulmányból is kiolvashatók, amely a nemzetihirhaló.hu oldalon, a publicisták anyagai között található. Bár az Én rovatomban, de köszönet érte Csath Magdának! BG)
Ha cigányság nem is, de mi ismerjük végre fel, hogy a nevető harmadik fog jól járni. Mindezt azok készítik elő, akik átmentették magukat az ún. "létező szocializmus" vezető értelmiségéből a globalizmus rabló kapitalistájává, a pénz és korporációs hatalom kiszolgálóiként. Akik egyébként hülyét csináltak a munkásosztályból éppúgy, mint az értelmiség naiv, tisztességesebb tagjaiból is.
Elsősorban a jogász-társadalmat vették meg óriási pénzekkel, hogy hallgasson a jelenlegi állam - de jure - illegitim mivoltáról, és a magyar közjogi gondolkodás helyett pedig fogadja el a ránk tukmált idegen jogrendet és a megvalósított ál- jogállamiság és alibi-demokrácia hamisságra épült kereteken belül maradjon.
Miért nem követelik a jogászok minden nap a magyar alkotmányosság visszaállítását? Mert a cigányokkal együtt őket is megvették kilóra, vagy megfélemlítették, csak még rafináltabban és még nehezebben átlátható módon.
Egy ügyvéd barátom mondta a minap: a Kossuth tér hatása óriási volt a magyar társadalomra, mert sem a közbeszéd, sem a Jobbik nem szólt a történelmi alkotmányosság jogfolytonosságának helyreállításáról 2006 őszéig.
Most viszont erről beszélnek az emberek, ezt hirdeti a Jobbik, a Magyarok Szövetsége, a 64 Vármegye, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006, az MVSZ, a Trianon Társaság és még nagyon sok nemzeti szervezet és mozgalom. Előbb-utóbb a Fidesz is ezt tűzi majd a zászlajára, ha nem akar csúfosan megbukni a választásokon.(Időben tévedtem, de a választások után elkezdtek „alkotmányozni”! BG)
Örülök, hogy már jogászok közül is (néhányan) kezdenek visszatérni a probléma gyökeréhez, az elsikkasztott rendszerváltáshoz, de ez ma már kevés. Ez még nem fog bennünket megmenteni a balliberálisok által kiszolgált globális pénzháttérhatalom gerjesztette cigányterrortól. Ezért kellene az egész társadalomnak egységesen kiállni a munkahelyteremtés, sőt a közmunka lehetőségének kifejezetten a cigányság részére történő biztosítása mellett!
Mert magának a cigányságnak kellene felismernie, hogy eszközül használja őket a balliberális politika, s ha egy nemzeti liberális kormány alakul, akkor mindezt talán tompítja majd, de megállítani nem fogja tudni! (Hacsak nem állítja vissza a jogok és kötelezettségek egyensúlyát jelentő természetjogot, s ha nem száll szembe azzal a jogpozitivista törekvéssel, hogy mindent jogszabályban kell megfogalmazni és a régi, jó és bevált elvek maradjanak a feledés homályában!)
Amint már említettem a helyzet annyira el van mérgesedve, hogy a konfliktus további fokozódását megállítani csak a józan gondolkodás tudná. De létezi-e ma Magyarországon józanság, a parlamenti pártok háza táján? És gondolkodás?
(ezt a stációt valamikor 2009-ben írtam!) BG
Negyedik stáció: Egy tanár levele a szegregációról.
Mielőtt a levél olvasásába kezdenénk, nézzük csak mit ír a Wikipédia a cigánybűnözés kialakulásának okairól? (vigyázat, mert itt is világosan érezhető a kettős beszéd!) „A cigánybűnözés egy jelentéssűrítő szóösszetétel, amelyet szakmai fogalomként használtak a demokratikus átalakulás előtti magyar kriminalisztikában, főként a rendőrség, illetve a bűnüldöző szervek. A közbeszédben és a korabeli médiában is jelen volt, de politikai viták tárgya nem lehetett az egypártrendszer keretei között. A rendszer átalakítása idején vált a belpolitikai viták tárgyává a kifejezés, de a kétezres években a Jobbik ismét használni kezdte, mert a szó sokáig csak a kriminológiai szókincs részét képezte. A pártok kerülik, elutasítják a kifejezést, mivel rasszista megnyilvánulásnak tartják. Használói azokat a bűncselekményfajtákat értik alatta, amelyeket főképp cigányok követnek el.
Nézzük a levél részletet, amely „leleplezi” a szegregációt:
„Az osztályomba járó gyerekek túlnyomó többsége kritikán aluli képességekkel és szülői háttérrel rendelkezik. Mindössze négyen vannak, akik megfelelő családi háttérrel rendelkeznek.
Szaguk alapján - nem félek kimondani - büdösekre és illatosokra osztom az osztályt. Ha szóvá teszem a szülőknek, hogy a gyerekük mosdatlanul jön iskolába, ordibálnak, fenyegetőznek Mi köze hozzája, magának az a dolga, hogy megtaniccsa! Vannak, akiknek a kezén hétfőn még ott van a pénteki vízfesték nyoma. Volt, akinek a ruháján és a hajában hetekig ott volt az ételmaradék. Már pedig nem fogom hagyni, hogy büdösen, koszosan járjanak az osztályomba! (Megjegyzés: Van, akinek retkes a bőre, és gyakori a tetvesedés az iskolában.) A gyerekek követelőzők, akaratosak, hangosak, türelmetlenek, irigyek, koszosak, mosdatlanok. Vannak közöttük, akik éheznek, és ez számukra fizikai fájdalmat okoz. Az az igazság, hogy többek szüleit kiskorúak veszélyeztetése miatt fel kellene jelentenünk. Egyelőre nem tettük, mert bizonyítani is kellene, és ki tudja, mi lenne a következménye. A minap este felhívott otthon mobilion az egyik gyerek családja és megfenyegetett. Senkinek nem adtam meg a mobil számomat. (?) A Családsegítő Szolgálatnak szóltunk már, de a szolgálat munkatársainak segítségét is durván visszautasítják. Az osztályban többeknek nincs téli ruházata, a legnagyobb fagyban is vászoncipőben járnak, de kólára, chipsre és ékszerekre valahonnan futja. „
(ezek sajnos letagadhatatlan tények, s nem a levélíró találta ki őket. BG.)
Ötödik stáció: kisebbségi (sváb) levele zs. és c. polgártársaihoz
„Őseim a ti őseitekhez hasonlóan évszázadokkal ezelőtt ezt az országot választották hazájuknak. Mivel minket senki nem kényszerített arra,hogy itt éljünk, ezért jogosan várta és várja el a befogadó ország,hogy elfogadjuk: első a magyarok érdeke. Mi svábok nem érezzük magunkat elnyomottnak, hiszen beszélhetünk, tanulhatunk németül, ápolhatjuk hagyományainkat. Ahogy ti is.
Természetesen nem felejtettük el azt a sötét, kommunista korszakot,
amikor a svábokat tömegesen deportálták, málenkij robotra hurcolták
őket, házaikat elvették, sokukat névmagyarosításra kényszerítették.
Akkor persze liberálisok, fajvédők, népszavás idióták nem tiltakoztak.
Gusztosokban, Bárándykban és Mohácsikban nem keltett félelmet a Munkásőrség, a kommunisták felfegyverzett, bakancsos, egyenruhás párthadserege. (naná, hiszen Ők voltak akkor is hatalmon. BG!)
Nagyszüleimtől is mindent elvettek. Anyu így lett Brauer helyett
Bányai, és ráadásként a középiskolából is kirúgták. Mégsem lettek
megélhetési bűnözők. Kemény munkával előlről kezdték az életüket,
ahogy még nagyon sok sváb. Híresek is a svábok a spórolásukról. Persze országokat még ma sem tudunk felvásárolni.
Vallom, hogy minden fajnak, rassznak, etnikumnak és nemzetiségnek
vannak jellemző tulajdonságai. Nem vagyunk egyformák. Ez a
különbözőség az egyik fontos része a kriminológiában alkalmazott
profilalkotásnak. Milliárdos ingatlanpanama, tőzsdespekuláció - zsidóbűnözés.
Színesfémlopás, emberölés különös kegyetlenséggel 200 Ft-ért,
csoportosan elkövetett garázdaság kapákkal és vascsövekkel
felfegyverkezve - cigánybűnözés.
Ha majd a svábok között is elszaporodik egyfajta bűnelkövetési
módszer, én nem fogok tiltakozni a „svábbűnözés” szóösszetétel
használata miatt. Sőt, elsőként fogok elhatárolódni a bűnöző életmódot folytató sváboktól. Fiamat a tisztességes, becsületes életre nevelem. Kitűnő tanuló és nem szokott "gyerekcsínyt" elkövetni.
Zsidók és cigányok! Szörnyű lehet itt élnetek, hiszen mindenkit
gyűlöltök és nem értitek, miért nem gyűlöl még benneteket mindenki. Vajon én, mint sváb származású, miért nem érzékelem a kirekesztést? Mert mi elfogadtuk a szabályokat!
Megszerettük ezt az országot, Magyarországot a hazánknak tekintjük. Ti csak egy gazdatestnek, amin parazitaként élősködtök.
Ha nem érzitek itt jól magatokat, gondoljatok ex-miniszterelnökötök
szavaira: "El lehet innen menni! ".
Ritzel Rita
Rita gondolatai után nézzünk szembe azzal a valóságos ténnyel, hogy a Didaktika Autósiskolában ingyen szerezhet jogosítványt bárki – aki cigány – sőt, még munkabér is jár a tanfolyam idejére! Ha nem cigány, akkor dolgozzon és fizessen csak szépen. Még hogy munkabér a tanfolyam alatt, meg informatikai képzés a magyaroknak; hogy mit képzelnek egyesek...?
Íme a hír: „Somogyi cigányok jogosítványt szerezhetnek egy integrációs szakképzés keretében. A döntésről szóló értesítést a minap kapta meg a Didaktika Autósiskola. Kovács Sándor Lóránt ügyvezető igazgató a Sonline.hu-t arról tájékoztatta: a megyei cigány kisebbségi önkormányzat pályázata alapján a kadarkúti kistérségben 54; cigány származású személy szerezhet tehergépkocsi-vezetői jogosítványt, míg a csurgói és a barcsi kistérségben 21-21 fő jelentkezhet a C-kategóriás képzésre. Ötvenegymillió forintot lehet felhasználni az intenzív képzésre, részletezte az ügyvezetőigazgató.
A tanfolyam szeptemberben kezdődik el, s egy évig tart. Az eredményesen vizsgázók már karácsonyra megszerezhetik a jogosítványt, s ezután alapfokú informatikai képzésre járnak. A végzősök később a honvédségnél helyezkedhetnek el, saját vállalkozást alapíthatnak, vagy fuvarozó cégnél vállalhatnak munkát. Kovács Sándor Lóránt jelezte: a résztvevők a program ideje alatt munkabért kapnak. (Sonline)
Szerkesztőségünk megjegyzése: Valamiért ez ellen a diszkrimináció ellen (mely teljesen egyértelműen a magyarok kirekesztése) nem tiltakoznak a jámbor zsidók és cigányok) Az árvízkárosult magyar etnikum meg alhat télen a híd alatt, mert ez az ötven millió kell a cigány jogsikra!
Üdvözlettel: Sipos Z.
Hatodik stáció: Ez nem magyar, hanem európai probléma!
Európai Parlament közvitája olyan szinten tereli el a lényegről a figyelmet, ami már nem hagyható szó nélkül. A több mint tízmilliónyi európai cigányságot politikai fegyvernek használják egyes pártok, így a tartósan válságos helyzet tényleges megoldásáról terelik el ezzel a figyelmet, és járulnak hozzá a probléma elodázásához - mondta Tőkés László, európai parlamenti képviselő, az EP-alelnöke azon a sajtótájékoztatón, melyet Európai-magyar cigánystratégia címmel tartott Balog Zoltánnal, a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárral közösen.
Tőkés kiemelte: „Igen beszédes annak a 120 milliárdnyi forint közpénznek a sorsa, melyet - az Állami Számvevőszék megállapítása szerint - az elmúlt nyolc évben, a hangoskodóan "cigányvédő" posztkommunista rezsim idején térítettek el eredeti rendeltetésétől”. Én pedig kiemelem, hogy semmiféle olyan megoldás nem jó, amit az elmúlt 70 esztendőben próbált ki a bolsevik és a globalista világ. Csak a jogok és kötelezettségek valódi egyensúlya tudná biztosítani azt, hogy a cigányság: (ahogyan Tessedik írta) végre a köznek hasznára lehessen, s így a csatorna-, híd-, zsilipépítésnél, vízszabályozásnál alkalmazni lehessen, s ezáltal a társadalom hasznos tagjává váljék.
Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság révén Magyarország úttörő szerepet vállalhat és mintaértékű módon mutathatna példát a cigányügy terén egész Európának. Balog Zoltán szerint a tervezett európai roma keretstratégia részeként át kell tekinteni, hogy a szociális ellátórendszer mennyiben segíti (?) a munkavállalást. Véleménye szerint az egyházak segítsége nélkül nem lehet előrelépni romaügyben. Sőt kifejtette, hogy mindenkivel szeretnének együttműködni, aki javítani és nem rontani szeretne a helyzeten. (jelentkezem!) A Roma Integráció mostani évtizedében persze nem kellene feltalálni a melegvizet! A Szegénység és Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Esztendejében, csak úgy lehet továbblépni, ha szakítunk az eddig zsákutcás megoldásokkal, liberális gondolkodás helyett az ésszerűséget vesszük elő. S ha elolvassák a következős stáció végén felsorolt javaslataimat, akkor tanácsadói díj nélkül fognak hozzájutni a megoldás legegyszerűbb kulcsához, amely megvalósításával, valóban új fejezet nyílhatna a cigányság történetében. (természetesen tudom, hogy pusztába kiáltom minden szavamat!)
Hetedik stáció: 2011. A cigányság, mint államalkotó nép.
A napokban egy televíziós riportban szereplő rendőrtiszt, határozottan kijelentette : hogy a cigányság államalkotó nép! Én, miután a történeti alkotmány híveként vallom a magyar politikai nemzet egységességét, körbe kell járnom e témát. Meg kell vizsgálnom, hogy miért nincs lehetősége a cigányságnak arra, hogy a jogok és kötelességek egyensúlyának rendszerébe beilleszkedjen. De arra is választ kell találjak, hogy kik az eredendő okai annak, hogy ma hazánkban pattanásig feszült a helyzet a cigánykérdést felvetők, valamint a "megélhetési bűnözést elfogadók" között? Mindezt nem a szokásos sárdobálás módszerével, hanem inkább a realitás talaján tenném.
Államalkotó-e, aki nem akar a közterhekből részt vállalni?
Tisztázzuk valamit! Nem arra gondolok, hogy valamely Magyarországon élő etnikai közösség nem lehet államalkotó, hanem a magyar államot csupán fejőstehénként használókra tekintek így. Tehát nem a liberál-globalisták által unos-untalan elsütött "kirekesztés", hanem értékrendi meghatározás a célom. Túl sokan ugyanis, sommás és egyénileg kigondolt ítéleteket hoznak egyes népcsoportokkal szemben, ami nagyon helytelen. Ám mások - szintén helytelen módon -, nem a nyilvánvaló tények, illetve statisztikai adatok alapján, hanem valamiféle álságos liberalizmus okán védelmeznek hazánkban olyan bűnöző és parazita életmódot folytató egyéneket, akik kihasználják az állam és az értékteremtő közösségek áldozatvállaló tevékenységét úgy, hogy erkölcstelenül „megcsapolják” a közpénzeket.
Beszélhetünk itt azokról a régebben lebukott, illetve a közeljövőben lelepleződő fehérgalléros bűnözőkről, akik önkormányzati vagy más tisztségeket kihasználva, privatizálással okoztak kárt a köznek, korrupcióval fogyasztották a közvagyont, de azokról az ál-nyomorékokról is, akik rokkantnyugdíjat „vásároltak” maguknak.
Sőt azokról is, akik tucatnyi gyermeket hoztak a világra úgy, hogy eltartásukról, iskoláztatásukról és emberi környezetben való életükről és felnevelésükről nem voltak képesek gondoskodni, s részükről a jövőben sem valószínű az ilyen a gondoskodás lehetősége. Tisztázzuk azt a tényt is, hogy nem a hódmezővásárhelyi polgármester leminősítő, pontosabban a vagyontalanokat lekezelő mondatait kívánom megerősíteni, hanem csupán arra szeretnék rávilágítani, hogy a gyermekvállalás nem történhet felelőtlenül, s nem lenne szabad az állítólagos „gyermekszeretet” okán annyi gyermeket vállalni, amennyit a szülő nem képes tisztességes mintaadással felnevelni és iskoláztatni. Már ezért sem, mert ez esetben, joggal merülhet fel a gyanú, hogy bizony azért születnek az ilyen gyermekek, hogy a szülőknek is megélhetést biztosítson az utánuk járó családi pótlék! Sőt, ez esetben felmerülhet a felületes szemlélőben az is, hogy bár a bizonyítás nagy nehézségbe ütközik, de a láthatóan megélhetési gyermekszülés erkölcstelen gyakorlata, egyenesen kívánatossá tehet dupla családi pótlékot eredményező, sérült gyermek születését is. Hiszen ha szülők, csak a családi pótlékból tudnak megélni, akkor a pótlék összegének „megnövelése” már nem nagy lépés az eleve erkölcstelen gyermekvállalástól. Mindez tehát értékrend választás, illetve szocializációs kérdés. Néhány éve a Fidesz akkori képviselője, Edelény polgármestere is kimondta: "A cigányok által többségében lakott településeken, például Lakon, például Szendrőládon a terhesség ideje alatt szándékosan olyan gyógyszereket szednek, hogy bolond gyerek szülessen, hogy dupla családi pótlékot tudjanak lehívni" – sőt arról is nyilatkozott, hogy: "utánajártam, és igaz, gumikalapáccsal veri a terhes nő a hasát, azért, hogy nyomorék gyereket szüljön". Molnár Oszkár, azóta már nem Fideszes, de függetlenként is bizalmat kapott Edelényben a polgármesteri székhez. S ez bizony azt is jelenti, hogy a helyiek szerint sem hazudott! Márpedig azok ismerik legjobban a helyi viszonyokat, nem a pártközpontokban ücsörgő vezéregyéniségek! Elgondolkodtató az, hogy a logika és a helyi emberek ismerete miért ellentétes a pártpolitika diktátumszerű döntéseivel, de még a médiában folyó közbeszéd folyamatos csúsztatásaival is!
Talán fel sem merült volna bennem mindez, ha az állam valóban azt a funkciót látná el Magyarországon, amit őseik államalkotó akarata szerint el kellene látnia! Például az ország külső védelmének megszervezése, a legszélesebb érdekképviselet biztosítása a polgárainak, s közjó érdekű szolgáltatások biztosítása a gazdaságban, az jogszolgáltatás helyett az igazságszolgáltatás a bíróságokon és rend a sokszor megígért belső rendvédelem területén. Az államnak például állami munkahelyteremtéssel kellene gondoskodna végre azon polgárairól is, akik valami miatt nem képesek a „szocialista párt" vezetése által többször kifejtett: öngondoskodásra. Mert mindenképpen munkát, s ezzel a polgárainak és családjainak megélhetést kellene biztosítania az államnak, hiszen ez az egyik alapvető feladata! Ma már em a „szocializmusnak” hazudott államkapitalizmusnak, a „közveszélyes munkakerülés” néven elhíresült - jogszabályi - munkakényszerét sírom vissza, hanem csupán leírom annak a magyar államnak a kötelességét, amelyet a Szent Korona tagjai – az etnikai különbség nélküli Hungarusok –, tehát a magyar politikai nemzet hozott létre. Én az ősi, igazságos és joguralmi államra gondolok akkor, amikor leírom azon elvárásaimat, amelyek nem egyéni ambíciók miatt, hanem a közjót akaró nemzet akaratából fogalmazódtak meg egykor, a jogok-kötelezettségek egyensúlyaként.
Mindez kifejeződött az évszázadokig bevált közjogi rendszerünkben. Abban az ősi, de nem elavult, s a hatalommegosztást mellérendelten biztosítani akaró Szent Korona állameszmében, amelyről a bolsevik és globalista ál-elit minden mocskot elmond, de amely folyamatos fejlődésben volt egészen 1944-ig. Azt sem állítom, hogy minden a legtökéletesebben működött volna 1944 előtt. (hiszen már a Monarchia korszakában kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk!), De azt igenis állítom, hogy a nagy gazdasági világválság és Trianon minden drámája ellenére akkor, aki dolgozni akart, annak lehetett munkája, sőt abból tisztességesen meg is élt! Működtek a hagyományos cigány szakmák, a nagynéném falujában a vályogvető cigányokat igen megbecsülték a minőségi munkájuk nyomán, s a cigánykovácsok sem ácsingóztak segélyért a falvakban. Akkoriban nem létezett nálunk megélhetési bűnözés, sőt Európa legmagasabb szintű közbiztonsági rendszerét jöttek tanulmányozni hozzánk a nyugatiak.
S ma, miért nálunk a legmagasabb a segélyezés mértéke egész Európában?
Mert a munkaképes lakosság közel egynegyede él segélyből. Tehát egészséges, felnőtt férfiak és nők kapnak teljesítmény nélkül a többség által megtermelt javakból. Ráadásul az agymosó médiavilág és a politikai közbeszéd hazugságai miatt nem is fogják fel, hogy a megalázó segélyek nem is kötelezően járnak nekik, hanem az csak adható! Bizonyos területein az országnak úgy elvadult már a helyzet, hogy a segélyből élők 95 %-át kitevő cigányság egyes – erkölcsileg igen lesüllyedt – primitív elemei, egyenesen követelődznek már! S ha nem elég a megélhetéshez a segély, akkor nem munkát követelnek, nem piacképes képzést igényelnek, hanem lopnak, rabolnak, zsarolnak, stb. A családjukat ellátni képes, tisztességesen élő cigányság pedig elszenvedi mindennek a következményeit, hiszen a többségi táradalom - a folyamatos rossz tapasztalatai miatt -, gyanakodva néz már rájuk is, mert az államhatalom tehetetlensége folytán hibásan általánosít. Ma Magyarországon, ha valaki nem a Rózsadombon él, s van némi rálátása erre a jelentős társadalmi problémára, akkor nem dugja a fejét a homokba, nem a valóban létező „cigánybűnözés” letagadásával és eltusolásával van elfoglalva, hanem a megoldáson töri a fejét. Átgondolja, hogy miképpen is lehetne végre a cigányságot úgy helyzetbe hozni, hogy az, ne a teljes társadalom értéktermelést végző tagjainak vállára nehezedjen. S ez által, ne további társadalmi feszültségeket okozzon.
Én nagyon sajnálom azon cigányokat, akik akár az iskolázottságuk, akár a tisztességük okán felemelkedtek, s látniuk kell társaik, esetleg rokonaik bűnöző vagy segélyezett helyzetét. Ők ugyanis értik azt, hogy ez a megalázottság éppen abból származik, hogy a liberális értelmiség olyan taktikát választott az ál-rendszerváltáskor, amellyel az összes olyan munkahely megszűnt, ahol a romák szakmai képzés nélkül is tudtak dolgozni. Értik azt is, hogy éppen ezek az aljas liberálisok uszítják a leszakadó cigány réteget a többségi társadalommal szembe, a szájukba adván hazug szavakat: miszerint a magyarok - akik valójában befogadták őket, sőt adóikból biztosítják a megélhetésüket is - fajgyűlölők! Azt is értik a tisztességes cigányok, hogy erre azért van szüksége a liberális ál-elitnek, hogy ne döbbenjenek rá a munka nélkül nyomorgó cigányok arra, kik is okozták az ő leszakadásukat, s ne derüljön ki hová kerülnek azok a milliók, amelyeket a költségvetésből a cigányság felemelésére szán a magyar Országgyűlés. A cigányság jelentős része tisztességes, sőt sokan szakképzettek, iskolázottak. Ezért van munkájuk is, de éppen ezért azt is látják, hogy a többségi társadalomnak a jelentős része is nagyon le van szegényedve, s rengeteg munkával keresik meg azt a nevetséges összeget, amelyet a szakképzetlen és rossz körülmények között élő (s, így segélyezett) cigányok csak úgy „puszira” kapnak a magyar államtól. Így történhet meg az, hogy nem vonzó a fiatalság számára a tanulás. Sem szakmát, sem a beilleszkedéshez szükséges alapműveltséget nem kívánják a fiatalok megszerezni, de az állam ellátását nagyon is igénylik, s egyre komolyabb igényeik támadnak. Ráadásul ezekben a segélyes családokban már a harmadik, vagy negyedik generáció születik és nő fel úgy, hogy a segély az egyetlen „pénzkereset”, pontosabban az egyetlen legális jövedelemforrása az egész családnak.
Hibás-e a szociális rendszer, amely a gyermek felelőtlen nemzését okozza?
Ennyi kritika után azonban nézzük a javaslataimat az ügyben:
- Az új államtörvényben (tehát nem az alkotmányban, ami nekünk ősi örökség!), szabályozni kell az állam munkaszervező kötelezettségét azok számára, akik dolgozni képesek és akarnak.
- A fenti kötelezettség alapján biztosítani kell a gyermekek utáni adókedvezményt úgy, hogy az a család tisztességes megélhetését és a gyermek valós szükségleteit fedezze, de maximum a saját adója erejéig.
- Aki munkaképesen sem vállal munkát, illetve vagyonából nem teljesíti maradéktalanul az állampolgári és szülői kötelezettségét, attól meg kell vonni a szülői jogokat, a nevelést az államnak át kell vennie. Azonban ennek a költsége a szülők vagyona vagy a közjó érdekében kikényszerített közmunkabért terhelje.
- Semmiféle olyan segélyt, családi pótlékot, stb. nem szabad folyósítani egészséges és munkaképes felnőttnek, amely megbontaná a jogok és kötelezettségek reális egyensúlyát.
- A gyermekeknek csak akkor lehet kötelezettsége, hogy a szüleiket eltartsák, ha a szülő is teljesítette a gyermek nevelésével, taníttatásával, ellátásával. Dr.Bene Gábor
Nyolcadik stáció: A lejárató kampány az antifasisztáknak!
Világosan látható volt már a Heller ügynél is, hogy a bankárkaszt jól kézben tartott véleménydiktatúrája nyugaton még a legordasabb hazugságokat is képes elhitetni a nézővel, vagy olvasóval. Michael Frank nem tartozik a szívbajos füllentők közé, s így a legnagyobb tájékozatlansággal is képes a hazugságokat előállítani. Kritizálja a magyar toleranciát és az emberi méltóságot hiányolja.
"Magyarországon egyre gyakoribbak a romák elleni halálos támadások. Uszító nyelven bűnbakká tesznek egy teljes népcsoportot, amely iránt a lakosság széles körei mély ellenszenvet táplálnak." A magát újságírónak tartó Michael azonban nem képes reális képet alkotni, mert pl. nem él Gyöngyöspatán, sőt nem is hajlandó tényszerűen tájékozódni. Csak a bal-liberális megmondóemberek véleményére alapozva írogatja a hamis „tényeket”, amelyekből csak hamis következtetéseket lehet levonni. Már nem titok az sem, hiszen a rendőrség hozta nyilvánosságra, hogy: „A kislétaival együtt nyolc támadásból álló sorozat nyomozócsoportja 1300 olyan korábbi erőszakos bűncselekmény aktáit vette elő, amelyeket romák követtek el. " " Tehát a rendőrség is elismerte ezzel, hogy igenis létezik cigánybűnözés, bár az is igaz, hogy nem minden cigány bűnöző. Viszont a cigány etnikumra jellemző elkövetési mód – sajnos – nem ad arra lehetőséget, hogy „indiai” vagy „arab” bűnözésnek nevezzük azt, amit cigányok követnek el. 1300 erőszakos cselekmény ellenünk 1-2 éven belül. Minden nap 1,5 erőszak ellenünk, ha négy évet dolgoztak fel. De naponta 4,5, ha egy évet vizsgáltak. Ráadásul a kisebb súlyúak ebben a statisztikában nem is szerepelnek. A fenyegetőzések, ordítozások, zsarolások, pofonok esetén az idős egyedül élők, vagy a cirkuszokat kerülni akaró idős magyarok inkább kitérnek és nem jelentik az ügyet a rendőrségen. Sokan közülük valóban félnek, mert kiszolgáltatottak, s tudják, hogy a rendőrségre nem nagyon lehet számítani.
Saját tapasztalatom is van: a cigánymaffia elleni rendőrfellépés enervált, mert ezekben a kérdésekben nagyon meghurcolják őket a „jogvédő” politikusok.
Magyarul a cigányság nem csak maga generálja azt a helyzetet, hogy ilyen sokan bűnbaknak tekintik őket, hanem részben kihasználja a liberális pártok által használt közbeszédet. Az Ő bűnbak szerepük azonban nem ártatlanságból, hanem nagyon is a kiemelten nagyfokú bűnelkövetésből ered! A cigányság nemcsak a nagyszámú bűnözés, hanem az élősködő magatartása és munkakerülő életmódja miatt is ellenszenvessé vált sokak számára. (tisztelet a kivételnek!) A fenti idézetben szereplő 1300 erőszakos cselekmény kifejezetten a magyar emberek elleni erőszakos cselekmények, de csak akkor, ha az elkövető még cigánynak is mondta magát. Szóval ez csak egy kicsiny szelete annak, amit ők követtek el ellenünk. Persze a beilleszkedésre képes és a szorgalmasan dolgozó cigányokkal semmi baja nincs a magyar társadalomnak, a bűnöző életmódú maffiózókkal viszont nagyon is.
Még Michael Frank is elismeri: "túl egyszerű lenne a magyar államot és a magyar társadalmat imamalomszerűen arra emlékeztetni, hogy csak a diszkrimináció felszámolásával oldható meg a probléma. A romák helyzete más országokban is hasonlóan kritikus. Berlusconi lajstromba véteti őket Olaszországban, amivel diszkriminatív politikáját a kormányzati politika szintjére emeli. Máshol sem jobbak a körülmények" De vajon a szerző annyira át van itatva a hazug liberalizmussal, hogy valóban nem veszi észre, hogy annak kellene beilleszkednie, aki elhagyta ősi települési földjét. Mi a furcsa abban, hogy az őslakosok szeretnének ragaszkodni a saját kultúrájukhoz, szokásaikhoz és azt annak kell tolerálni, aki nem a saját etnikai közösségének országában kíván élni?
„Munka és tulajdon, egyén és közösség rendeltetése,s célja körüli konszenzus teljes hiánya miatt mindkét oldal tehetetlen. Ezen alapul a romák beilleszkedésre való képtelenségéről szóló összes előítélet" Ezen idézet persze elárulja a probléma gyökerét, mint ahogy árulkodó a cikk befejezése is:
"Magyarország a próbaköve egy új, közös európai feladatnak: a romákkal való együttélés újbóli megtanulásának. Első lépésként azonban a legkeményebb eszközökkel meg kell akadályozni a puszta értetlenségből fakadó gyűlöletet, üldözést és gyilkosságokat. Az idegennek vélt szomszéd büntetése az ínség és a frusztráció miatt hátborzongató hagyomány Európában" Szerintem viszont először a romáknak kellene az európai együttélés normáit megtanulni! Ha Olaszországban él, akkor az olaszt, ha Magyarországon él, akkor a magyar normákat. Szerintem viszont erre kellene összpontosítania a müncheni Süddeutsche Zeitung-nak, s nem a bűnözőket kellene ajnározni. Hiszen így is kiírták Kanadában a nagy üzletek ajtajára egy időben, hogy: Magyarok ne lopjatok! Pedig csak magyar állampolgárságú cigányok tucatjai jártak az üzletekbe lopni, s nem a magyar etnikum tagjai.
Kilencedik stáció: Ezekért dolgozik Magyarország…...
Az államot azért hozta létre a nemzet, hogy legyen egy erős érdekképviselete. Egy külső támadás elleni és egy belső védelme a közösség jogrendjének. Sajnos már régóta olyan intézkedéseket hoz a magyar állam, amelyek nem a nemzetet, hanem a pártokra szelektálódott uralkodó réteget és az idegen tőkestruktúrák tagjait szolgálja. Viszont a demokratikus választásoknak csúfolt hatalomvédő legitimizácónak,(tehát a megszerzett hatalomhoz való görcsös ragaszkodásnak), nagy szüksége van olyan szavazatokra is, amelyek nem a nemzet, hanem a saját egyéni és kiscsoport érdekeik mentén születnek. Így történt meg az, hogy már a Washingtoni Konszenzust követően, titkos pártintézetekben készülni kezdett az országban a társadalom manipulációs térképe, amelyen akkor még túl kevés idegen kultúrájú népcsoport szerepelt. Világossá vált tehát a hatalombitorlók számára, hogy segíteni kell a szaporaságáról ismert cigányságot abban, hogy megfelelő ellenpólust tudjon képezni a magyarsággal szemben. Igaz, addigra már a több pártból felépülő rendszer megosztó jellegét bekalkulálták,de kicsinek ítélve a megosztást, előkészítették a cigányság megélhetési szaporodását is.
Helles Ágnes egy dolgozatából idéznék most: „Az elsőszámú komoly korrekció az volt – amely mellett mondjuk az a csoport, amellyel én dolgoztam a szociálpolitikán a nyolcvanas években, mindig is érvelt – hogy a családi pótlék minden gyereké lett, azaz megvalósult a horizontális méltányosság. Megszűnt az a beépített korlát, hogy csak az kapta a családi pótlékot, akinek minden hónapban megvolt a háromheti munkaviszonya. Mi azért is mondtuk, hogy tessék elszakítani a családi pótlékot a munkaviszonytól, mert 1985-től látszott, hogy jön a munkanélküliség, azaz sokan ki fognak esni a rendszerből. A váltás, az univerzális családi pótlék bevezetése 1990 tavaszán történt meg, amikor a különböző alapok átcsoportosításakor a családi pótlék a társadalombiztosítástól átkerült a költségvetésbe.
A helyzet tehát igen egyszerű, szegénységnek vagy mélyszegénységnek kell elnevezni a cigányságot, s azonnal lehet őket rejtetten támogatni, hogy az ne is tűnjön fel a társadalom értékteremtésben részt vállaló tagjainak. Heller Ágnes nem tartozik a butácska ellenfeleink közé. Dolgozatában írja, hogy Gyurcsányt Ő vette rá a ”szegénység ellenes” küzdelemre a következő érvekkel: „Rövidebb távlatban a szegénység mértéke és mélysége van előtérben. Ebben a családi pótlék növelésnek jelentős lehet a szerepe. Az indexelésről újra törvényt kell hozni. Hogy mennyit tud a szint emelkedni forráshiány mellett: nem tudjuk. De tudjuk, hogy vannak olyan csoportok, amelyek ma különösen rossz helyzetben vannak, és ha náluk az átlagosnál jobban emelkedik a családi pótlék, annak jelentős a szegénység csökkentő hatása. A TÁRKI 2005. évi adatai szerint az egy gyerekes családokban egy meghatározott küszöb szerint 11 százaléknyi a szegénység, a 3 és több gyerekeseknél 36 %. Igaz, 3 vagy több gyerekes család kevés van, összesen 4%. Ám ezekben él a gyerekeknek több, mint 25 %-a. Tehát, ha jobban emelem a 3 gyerekesek családi pótlékát, akkor ez komoly szegénység enyhítő eszköz.”
Mondjuk ki tehát nyíltan: cigányság szaporodását biztosítandó - a rendes munka és fizetés biztosítása helyett - bevezették a családi pótléknak a munkavégzéstől elszakított intézményét, valamint később a segély rendszert is. Mindez azonban még nem volt elegendő egy valódi robbanásszerű gyermekvállalási bummhoz a cigány népesség körében, s így a következő lehetőséget is kidolgozták. (Idézek egy az interneten körbeküldött levélből, amely jól megvilágítja a lényeget)
„A roma családnak van 6 gyereke. Beadták intézetbe őket. Majd jelentkezett a család rokonsága és egy pár nap múlva kihozták őket, mint nevelőszülők.(!!!!)
Az állam megszabadul a gyerekektől és fizet. Nem is keveset. Gyerekenként 80.000 (!!!), azaz összesen 480.000 forintot havonta. Az apa és az anya nem válnak el, (hisz meg sincsenek esküdve) de külön lakcímre jelentkeznek be, így mindkettőjük megkapja a szociális segélyt az önkormányzattól, 39.100 forintot fejenként. Így további 78.200 forinthoz jutnak.
Lakásfenntartási támogatásként további 9.800 forintot kap a család.Erre jön még a családi pótlék, 12.600 gyerekenként, további 75.600 forint.Természetesen ingyen tankönyvek és ingyenes iskolai étkeztetés is jár…….Ezen kívül minden hónapban átmeneti segélyért is sorban állnak, ami havi 30.000 Forint az önkormányzattól. (Ha nem kapnak, akkor „..itt hagyjuk a gyerekeket (a jegyzőnél),etesse maga!” ezzel zsarolva a hatóságot.) Így a család havonta cirka 673.600 Forint bevételhez jut!!! Munka nélkül, legálisan, államilag támogatva, és főleg ADÓMENTESEN! Telik máris plazma TV-re, meg lízinges Suzukira is a papának. Ha dolgozni menne és keresne 100.000 Forintot havonta, akkor a bevétel lecsökkenne 175.600 forintra.És ők beszélnek arról, hogy "elnyomják" őket a büdös rasszista magyarok... sőt még tüntetni is volt pofájuk (2009. szept.20-án).
"Ne bántsd a magyart, hisz az adójából élsz..." - azt hiszem ez most nagyon aktuális. Tessenek mondani: Van még egy ilyen marha ország, mint mi?
Kizárt!”
A kilencedik stációhoz azonban feltétlenül csatolnom kell egy Bolgár György (?) cikk részleteit, aki „Az őrület csendben készülődik” címmel írta 2009-ben.
(Ismét az eddig zsákutcába vezető meséket hallhatjuk megoldásként. Amikor a jogok-kötelezettségek egyensúlya még működött hazánkban, akkor történeti Alkotmányunk volt. Ennek visszaszerzése viszont csak a liberalizmus elvetése esetén lehetséges. Ettől reszket minden liberális elvtárs, Bolgár úr is! BG)
„Elszomorító levelet kaptam a napokban Békés megyéből. Egy 69 éves férfi arról írt nekem, hogy mindig szocialista szavazó volt, folyamatosan nézi és nézni is fogja a tévében az Újságíróklubot, de az európai választásokon a Jobbikra szavazott, és legközelebb is így tesz. Az ok egyszerű. Egy hangos, kellemetlen és kellemetlenkedő, őket folyamatosan zaklató cigány család költözött melléjük
Lehet. A levél ugyanis tisztességesen, intelligensen megírt, érezhetően őszinte, és ezért különösen lesújtó. Hogy száz százalékig megfelel-e a valóságnak, vagy csak részben, azt persze nem tudom. (már megint magából indul ki, hiszen az igaz állítások nem az erőségei! BG) Mint ahogy azt sem, hogy vajon a levélíró a maga részéről nem sértette-e meg az emberi normákat, úgy viselkedett-e szomszédaival, ahogy az elvárható és tolerálható, és nem öntött-e olajat a tűzre, amikor vizet kellett volna. (hát ez is furcsa logika. Hiszen a sértetti közrehatás nem ismeretlen fogalom a jogirodalomban, de a televízióban sem, s így ha volt is ilyen, a felelősséget az nem fordítja meg. BG) Mégis az az érzésem, hogy sok ilyen eset, sok hasonló konfliktus van, hiszen tudjuk, hogy a cigányok jelentős része valóban másképp, más módon, gyakran a környezet számára nehezen elfogadhatóan és elviselhetően él. Mások a normáik, mások a szokásaik, nagyobb, hangosabb a családjuk, a civilizáció alsóbb fokán, gyakran megütközést keltően élik általában nyomorúságos életüket, még akkor is, ha nem jutnak el a bűnözésig. Hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, tehát a nyomorúságos élet-e, és abból következik a kulturáltság alacsony foka, vagy éppen fordítva, a civilizálatlanságból vezethető-e le a szegénység és a nyomorúság, az valószínűleg mindegy, mert egymást erősítő folyamatokról van szó. Olyan helyzet alakult ki, amelyben a cigányság nagy része nem dolgozik, ha akar, sem tud munkát szerezni, ebből következően a többség számára felháborítóan segélyekből kényszerül élni, ezt azonban gyakran nem csendesen, szerényen, hanem hangosan és megbotránkoztatóan teszi. Sokszor – számos beszámoló szerint – inkább követelőzve, hogy tudniillik a segély jár neki, és nem a minimális hálával azért, hogy a társadalom nem hagyja őt és családját éhen halni.
Ha ehhez a kilátástalan helyzet nyomán még társul bizonyos, a cigányokra talán inkább jellemző bűncselekmények elszaporodása is, akkor érthető (bár el nem fogadható), hogy egyszerű, de becsületes emberek is a cigányok ellen fordulnak, mert úgy érzik, hogy nem hagyják őket békében és nyugalomban élni, és ha ez így van, akkor a cigányokat erővel kell a normák betartására kényszeríteni. Vagyis a válasz az erőszak, vagy legalábbis az erőszakkal való fenyegetés. (még szép, hogy nem tagadja le a napot az égről Bolgár úr! Tehát nem mindegy bizony, hogy ki volt az események elindítója, ki miatt kezdődött a lavina! BG) Tragédia. Nem is az, hogy sokan ebben az egyszerű reakcióban vélik megtalálni a megoldást. Hanem az, hogy szinte lehetetlen lesz elmagyarázni nekik – mint ennek a levélírónak is –, hogy mennyire nincs igazuk (? Na ne már!), hogy az ő ösztönös reakciójukat mennyire tudatosan és aljasul manipulálva használják ki a szélsőjobboldalon, és hogy amennyiben netán sikerrel járnának, szörnyű világ elé nézünk.(BG: Csakhogy szélsőjobb nem étezik hazánkban! Ez szöveg pedig csak arra jó, hogy félrevezessék a már lassan tisztánlátó kulturális kreatívokat!)
…De még ha feltesszük is, hogy a gárda soha nem lépi túl a fizikai kényszerítés határait, akkor is nyilvánvaló, hogy egy félkatonai rendben működő szervezet határozná meg, hogyan éljen a társadalom. Nem a törvények, (amelyeket éppen Bolgár úr elvtársai tettek félre 1949-ben! BG) nem a hatóságok, hanem valakiknek az ereje és szervezettsége, ráadásul olyanoké, akik egy számukra kevéssé tolerálható népcsoport megrendszabályozására jöttek létre. Ez volna maga a látszólag alulról szerveződő fasizmus, amelyet persze felülről szerveznének és mozgatnának. A megfélemlítéstől azonban a cigányoknak nem lenne munkájuk, nem olvasnának, tanulnának többet, nem alkalmazkodnának jobban a többségi társadalomhoz, hanem csupán állandó fizikai és lelki félelemben élnének, egészen addig, amíg meg nem próbálnák megszervezni magukat a fizikai önvédelemre, mert számukra is csak ez lenne az egyetlen kínálkozó válasz. A vége pedig a háború. Amit egyetlen épeszű ember sem akarhat.
(BG: Aki már olvasta Susan George könyvét az tudja: a "titkos megbízói kör" számára a szakértői csoport által javasolt, hátborzongató megoldások egyike a polgárháború! A remek iróniával megrajzolt globalizáció 22-es csapdáját azonban éppen Bolgár György, Heller Ágnes és eszmetársaik készítik elő. S ha a cigánygyilkosságokat véletlenül nem egy titkosszolgálat rendelte meg vagy szervezte, akkor különösen veszélyesek azok az írások, amelyek ha álcázottan is –, de a gyűlöletre és az erőszakra sarkallják a társadalmat, hiszen éppen a gyűlölet „nagymesterei” azok, akik ezeket írják, s korlátozás nélkül terjesztik!)
A baj az, hogy a háború – a szörnyű gyilkosságsorozattal – már elkezdődött. Hogy kik kezdték el és miért, milyen megfontolásból, azt még nem tudni, de a célpont (a cigányság) és a cél (a megfélemlítés, a gyűlöletvírus elterjesztése) már nyilvánvaló. (bizony-bizony! A háború már sokkal hamarabb elkezdődött, csakhogy a tudatunkért folyik, s az egyik legerőszakosabb tudatmódosító éppen Bolgár úr maga! BG) Ám éppen a józan, de már a jogállami demokráciától elforduló emberek (meg persze a normális polgári demokrácia) érdekében bal- és jobboldali összefogással változtatni kéne a mindennapi, sokszor formális gyakorlaton. (BG: nem egyszerűbb felszámolni a pártokat? S a valódi nemzeti értékrend alapján visszaszerezni az ősi és jól működő alkotmányosságunkat? Ahol a természetjog igazságossága és méltányossága uralkodott nem a pártok.
Ám ettől rettenetesen félnek az elvtársak és a váltás liberális haszonélvezői!)
Nem szabad a gárdától megoldást váró embereket magukra hagyni, hanem emberi, hivatalnoki segítséget kell nekik adni. Nem szabad a rendőrségnek csakis bűnüldöző szervként működnie, az együttélésre is figyelniük kell. Nem szabad az apróbb konfliktusokat, együttélési összetűzéseket lesöpörni a hivatalok asztaláról. És nem szabad lemondani arról, hogy megpróbálják kezelni a mindennapi súrlódásokat, amelyek a bűnözésig is elvezethetnek. A szocializmusban, amikor a cigányoknak is volt munkahelye, könnyebb volt. Amikor a cigányfiúkat két évre elvitték katonának, könnyebb volt. De most is kellene valamilyen rendet, normát, civilizációt tanítani, betartatni a mindennapokban, mégpedig semmiképp sem gárdákkal. Hanem pénzzel, önfeláldozó munkával, összefogással, és annak tudatában, hogy évtizedes, évszázados beidegződéseket, szokásokat nem lesz könnyű megváltoztatni. Másképp azonban nem megy, különben jön a kis hazai fasizmus nagy tragédiákkal. Ne várjuk meg. (BG: Elismerem, nagyon jól használja a magyar szavakat a szerző, csakhogy hamisan cseng minden állítása annak, aki (bár ebben az írásában a félelem rezdülései is megjelennek) eddig minden esetben a nemzet mocskolásával, s minden magyar érték sárba taposásával volt elfoglalva)
Tizedik stáció: Az előítéletek spirálja és Lovas István levele
Egy német liberális napilapnak nyilatkozott Balog Zoltán "a németül kiválóan beszélő, református lelkész". Balog Zoltán büszke arra, hogy Magyarországon található a világ egyetlen roma gimnáziuma, a pécsi Gandhi gimnázium. Persze ennyi erővel Én is büszke lehetek arra, hogy a szegedi cigánysoron született és városomban szobra is van egy nagyszerű cigányembernek, akit soha nem kellett segélyezni, s így nem is voltak rendőrségi ügyei. Vajon hány olyan „rasszista” állam van a világon, ahol szobrot kap egy cigányzenész? Mondjuk tud-e valaki arról, hogy Münchenben áll-e szobor egy ott született cigánynak?(Persze ez csak költői kérdés, mert aljas válasz leginkább a bankárkaszt leghívebb kiszolgálóitól érkezhetne, akik maguk is többnyire valamelyik élősködő embercsoport tagjai.)
Balog az Európai Unió roma stratégiáján dolgozik, s a cigányok nagy tömegeit szeretné vissza vezetni a munkába, s a társadalom értékteremtő, adófizető, dolgozó részévé tenni. Ám az is igaz, hogy dán, francia, finn, olasz, cseh vagy svájci államok a gyakorlatban is igen jól működő rendet vezettek be a cigány származású polgárok „beilleszkedését” segítendő. A szlovákokról most nem is beszélve, hiszen ők a megélhetési gyerekgyártást alapvetően visszaszorították, aminek meg is lettek az eredményei, hiszen csak 2004-ben óriási életszínvonal emelkedés történt, s 10% körüli GDP-növekedés. Vajon Balog Zoltán kért és kapott-e segítséget ezen államoktól? Vagy legalább megkérdezte-e Németország vezetőitől, hogy miért pont a cigány menekülteket nem hajlandók tovább tűrni, miért nem a többi – azóta már tisztességesen beilleszkedett – népcsoportot zavarják vissza abba az országba ahonnan egykor a háború okán elmenekültek?
Persze a Süddeutsche Zeitung szerint Magyarország "nem éppen a demokratikus haladás erődje" -, ráadásul az európai romastratégia kidolgozásával azt a sanda szándékot süti ránk az újság, hogy a magyar-cigány problémákat akarjuk Mi a közösségre hárítani. A cikk írója azonban világosan megfogalmazza, hogy még soha sehol nem sikerült olyan koncepciót kialakítani, amely megfelelt volna a befogadó ország lakosságának és a cigányok életforma megőrző szokásaiknak, hagyományaiknak is. Balog államtitkár saját országában kész a munkahelyek újraelosztásánál romakvótát követelni úgy, hogy az semmilyen területen se lehessen 25 százaléknál alacsonyabb. Mert szerinte a roma közösséget is csak így lehet kényszeríteni arra, hogy átgondolja saját képzettségi színvonalát, pontosabban szembenézzen a képzettlensége tényével. Ha ugyanis az államtitkár említette kvótát a képzettség hiánya miatt nem sikerül betölteni, akkor a cigány értelmiség is belátja majd, hogy nekik is tenni kell a felemelkedésért, s nem csupán ártatlan megkülönböztetettek, hanem őket is komoly felelősség terheli a társadalmi beilleszkedésért.
(BG: Szerintem ugyan ezek az ötletek, nem fognak áttörést eredményezni, de arra azért rávilágítanak, hogy Magyarország nem teheti meg azokat a lépéseket, amelyeket más államok nyugodtan megtehetnek. Mindez arra utal, hogy minden állam egyenlő az EU-ban, de vannak egyenlőbbek!)
Erre utal az alábbi Lovas István levél is, melyből megtudható az is, hogy kik a „nemzeti hőseink” a cigány-magyar kérdés egyre erősebb gerjesztésében.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A budapesti külügyminisztérium egyik tisztviselője szerint országa súlyos lépes megtételére készül úgy, hogy a jelenleg Kanadába vízumkényszer nélkül odalátogató magyar állampolgároknak a jövőben ismét vízumot kell majd kérniük. Ennek oka az, hogy tavaly márciustól, amióta Magyarország ismét vízummentes Kanadával szemben, összesen 1.300 menedékkérelmet adlak be az ottani hatóságokhoz "feltehetően roma származású magyar állampolgárok".
Önök egyiküknek sem adtak politikai vagy más címen menedéket.
A külügyi tisztviselő szerint az "tapasztalható", hogy a kivándorlási ügyet mesterségesen gerjesztik, a mögött utazási irodák is állhatnak".
Az önök nyugtalanságát nyilvánvalóan növeli, hogy a napokban több száz cigány jelezte kivándorlási szándékát az Országos Cigány Önkormányzatnál és Igazolást kértek, hogy ők Magyarországon politikai üldözöttek, és sorozatos terrortámadásnak vannak kitéve.
A magyarországi cigányok közül, mint maguk és nem egy vezetőjük állítja. SOKAN rettegnek. Sokszor, még dolgozni sem mernek, mert annyira félnek kilépni otthonukból.
A cigányközösség ezen kívül úgy gondolja, hogy a cigánygyilkossággal vádolt sorozatgyilkosok nem is azok, akiket a rendőrség elfogott, vagy legalább is még a gyilkosok közül szabadon maradtak. A médiából tudjuk, a cigányok annyira félnek, hogy igazoltató szabadcsapatokba verődve, kaszával, kapával, szekercével. baltával és egyéb eszközökkel állítanak, vagy kergetnek meg nem cigányokat.
A vízumkényszer helyreállítása azonban, Miniszterelnök Úr, nem lehet megoldás. Hiszen Kanada, mint a nyugati civilizáció országa, nem alkalmazhat kollektív büntetést néhány száz, oda kivándorolni akaró cigány miatt. Hiszen bennünket arra oktattak és oktatnak, hogy a kollektív büntetés a „nácik", azaz a nemzeti szocialisták, valamint a jelző nélküli (BG: szerintem nemzetellenes) szocialisták („kommunisták") módszere. Másrészt kifejezetten helytelenítem, hogy Önök elutasítják a menekülti státusz biztosítását az odaérkező romáknak.
Budapesti nagyköveténél ellenőrizheti azt ID' állításomat, hogy Magyarországon az Orbán-kormány idején mennyivel kevésbe féltek a cigányok, mint most.
Ennek ellenére, akkor - 2000 nyarán - mintegy félszáz cigány hagyta el Zámolyt és ment a franciaországi Strasbourgba, ahol menedéket kaptak. Franciaország nem vezetett be vízumkényszert az akkor még nem EU-tag Magyarország polgárainak.
A menekülés előzménye annyi volt, hogy az önkormányzat kilakoltatta őket lepusztított ingatlanukból faházakba, amelyek nem feleltek meg a zámolyi cigány polgároknak. (SIC)
Ennek bőségesen hangot is adlak a panaszukra olyannyira érzékeny belföldi és nemzetközi sajtónak, majd Lionel Jospin úr, a Francia Köztársaság miniszterelnöke, annak ellenére, hogy faházaik mellett megöltek egy fiatalembert is, menedéket adott nekik.
Akkor Kőszeg Ferenc vezetésével - aki a Magyar Helsinki Bizottság elnöke volt - Jospin miniszterelnöknek hálálkodó levelet is írtak a befogadásán.
Az aláírókat a balliberális média és az akkori jobboldali kormány politikai ellenzéke úgy állította be, mint a nemzet lelkiismeretét. Annak ellenére, hogy a menedéket kért és kapott cigányok vezetőjét és közülük nem egyet Igen súlyos bűncselekmények elkövetése miatt kívánták akkor Magyarországon bíróság elé állítani.
Az aláírók nevét itt feltétlenül fel kell idézni, hogy a nemzet ne feledhesse "legigazabb fiait, akik a haza üdvét és az áldozatok sorsát önzetlenül és folyamatosan a lelkükön viselik". Mint itt már mindannyian tudjuk.
Íme tehát a szocialista Jospin miniszterelnöknek 2001. március 9-én írt köszönőlevél aláíróinak névsora:
Ascher Tamás, főrendező
Bársony János, kisebbségkutató
Biró András, alternatív Nobel-díjas
Daróczi Ágnes, újságíró
Eörsi István, író
Esterházy Péter. író
Faludy György, író
Ferge Zsuzsa, szociológus
Fischer Adám, művészen igazgató
Fridh Judit a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője
Furmann Imre, ügyvéd
Gombár Csaba, társadalomkutató
Grünwalsky Ferenc, filmrendező. operatőr
Halmai Gábor, alkotmány jogász, egyetemi tanár
Havas Gábor, szociológus
Hegedüs B András, közgazdász. szociológus
Hell István. újságíró
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke
Jancsó Miklós, filmrendező
Kemény István, szociológus
Kende János, operatőr
Kende Péter, politológus
Kenedi János, kritikus
Kertest Gábor, közgazdász. egyetemi tanár
Kis János, filozófus, egyetemi tanár
Kóczé Angéla, az emberi Jogi oktatási programigazgató
Konrád György, író
Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke
Lengyel László, közgazdász. politológus
Ludassy Mária, eszmetörténész. egyetemi tanár
"Magyarországon egyre gyakoribbak a romák elleni halálos támadások. Uszító nyelven bűnbakká tesznek egy teljes népcsoportot, amely iránt a lakosság széles körei mély ellenszenvet táplálnak." A magát újságírónak tartó Michael azonban nem képes reális képet alkotni, mert pl. nem él Gyöngyöspatán, sőt nem is hajlandó tényszerűen tájékozódni. Csak a bal-liberális megmondóemberek véleményére alapozva írogatja a hamis „tényeket”, amelyekből csak hamis következtetéseket lehet levonni. Már nem titok az sem, hiszen a rendőrség hozta nyilvánosságra, hogy: „A kislétaival együtt nyolc támadásból álló sorozat nyomozócsoportja 1300 olyan korábbi erőszakos bűncselekmény aktáit vette elő, amelyeket romák követtek el. " " Tehát a rendőrség is elismerte ezzel, hogy igenis létezik cigánybűnözés, bár az is igaz, hogy nem minden cigány bűnöző. Viszont a cigány etnikumra jellemző elkövetési mód – sajnos – nem ad arra lehetőséget, hogy „indiai” vagy „arab” bűnözésnek nevezzük azt, amit cigányok követnek el. 1300 erőszakos cselekmény ellenünk 1-2 éven belül. Minden nap 1,5 erőszak ellenünk, ha négy évet dolgoztak fel. De naponta 4,5, ha egy évet vizsgáltak. Ráadásul a kisebb súlyúak ebben a statisztikában nem is szerepelnek. A fenyegetőzések, ordítozások, zsarolások, pofonok esetén az idős egyedül élők, vagy a cirkuszokat kerülni akaró idős magyarok inkább kitérnek és nem jelentik az ügyet a rendőrségen. Sokan közülük valóban félnek, mert kiszolgáltatottak, s tudják, hogy a rendőrségre nem nagyon lehet számítani.
Saját tapasztalatom is van: a cigánymaffia elleni rendőrfellépés enervált, mert ezekben a kérdésekben nagyon meghurcolják őket a „jogvédő” politikusok.
Magyarul a cigányság nem csak maga generálja azt a helyzetet, hogy ilyen sokan bűnbaknak tekintik őket, hanem részben kihasználja a liberális pártok által használt közbeszédet. Az Ő bűnbak szerepük azonban nem ártatlanságból, hanem nagyon is a kiemelten nagyfokú bűnelkövetésből ered! A cigányság nemcsak a nagyszámú bűnözés, hanem az élősködő magatartása és munkakerülő életmódja miatt is ellenszenvessé vált sokak számára. (tisztelet a kivételnek!) A fenti idézetben szereplő 1300 erőszakos cselekmény kifejezetten a magyar emberek elleni erőszakos cselekmények, de csak akkor, ha az elkövető még cigánynak is mondta magát. Szóval ez csak egy kicsiny szelete annak, amit ők követtek el ellenünk. Persze a beilleszkedésre képes és a szorgalmasan dolgozó cigányokkal semmi baja nincs a magyar társadalomnak, a bűnöző életmódú maffiózókkal viszont nagyon is.
Még Michael Frank is elismeri: "túl egyszerű lenne a magyar államot és a magyar társadalmat imamalomszerűen arra emlékeztetni, hogy csak a diszkrimináció felszámolásával oldható meg a probléma. A romák helyzete más országokban is hasonlóan kritikus. Berlusconi lajstromba véteti őket Olaszországban, amivel diszkriminatív politikáját a kormányzati politika szintjére emeli. Máshol sem jobbak a körülmények" De vajon a szerző annyira át van itatva a hazug liberalizmussal, hogy valóban nem veszi észre, hogy annak kellene beilleszkednie, aki elhagyta ősi települési földjét. Mi a furcsa abban, hogy az őslakosok szeretnének ragaszkodni a saját kultúrájukhoz, szokásaikhoz és azt annak kell tolerálni, aki nem a saját etnikai közösségének országában kíván élni?
„Munka és tulajdon, egyén és közösség rendeltetése,s célja körüli konszenzus teljes hiánya miatt mindkét oldal tehetetlen. Ezen alapul a romák beilleszkedésre való képtelenségéről szóló összes előítélet" Ezen idézet persze elárulja a probléma gyökerét, mint ahogy árulkodó a cikk befejezése is:
"Magyarország a próbaköve egy új, közös európai feladatnak: a romákkal való együttélés újbóli megtanulásának. Első lépésként azonban a legkeményebb eszközökkel meg kell akadályozni a puszta értetlenségből fakadó gyűlöletet, üldözést és gyilkosságokat. Az idegennek vélt szomszéd büntetése az ínség és a frusztráció miatt hátborzongató hagyomány Európában" Szerintem viszont először a romáknak kellene az európai együttélés normáit megtanulni! Ha Olaszországban él, akkor az olaszt, ha Magyarországon él, akkor a magyar normákat. Szerintem viszont erre kellene összpontosítania a müncheni Süddeutsche Zeitung-nak, s nem a bűnözőket kellene ajnározni. Hiszen így is kiírták Kanadában a nagy üzletek ajtajára egy időben, hogy: Magyarok ne lopjatok! Pedig csak magyar állampolgárságú cigányok tucatjai jártak az üzletekbe lopni, s nem a magyar etnikum tagjai.
Kilencedik stáció: Ezekért dolgozik Magyarország…...
Az államot azért hozta létre a nemzet, hogy legyen egy erős érdekképviselete. Egy külső támadás elleni és egy belső védelme a közösség jogrendjének. Sajnos már régóta olyan intézkedéseket hoz a magyar állam, amelyek nem a nemzetet, hanem a pártokra szelektálódott uralkodó réteget és az idegen tőkestruktúrák tagjait szolgálja. Viszont a demokratikus választásoknak csúfolt hatalomvédő legitimizácónak,(tehát a megszerzett hatalomhoz való görcsös ragaszkodásnak), nagy szüksége van olyan szavazatokra is, amelyek nem a nemzet, hanem a saját egyéni és kiscsoport érdekeik mentén születnek. Így történt meg az, hogy már a Washingtoni Konszenzust követően, titkos pártintézetekben készülni kezdett az országban a társadalom manipulációs térképe, amelyen akkor még túl kevés idegen kultúrájú népcsoport szerepelt. Világossá vált tehát a hatalombitorlók számára, hogy segíteni kell a szaporaságáról ismert cigányságot abban, hogy megfelelő ellenpólust tudjon képezni a magyarsággal szemben. Igaz, addigra már a több pártból felépülő rendszer megosztó jellegét bekalkulálták,de kicsinek ítélve a megosztást, előkészítették a cigányság megélhetési szaporodását is.
Helles Ágnes egy dolgozatából idéznék most: „Az elsőszámú komoly korrekció az volt – amely mellett mondjuk az a csoport, amellyel én dolgoztam a szociálpolitikán a nyolcvanas években, mindig is érvelt – hogy a családi pótlék minden gyereké lett, azaz megvalósult a horizontális méltányosság. Megszűnt az a beépített korlát, hogy csak az kapta a családi pótlékot, akinek minden hónapban megvolt a háromheti munkaviszonya. Mi azért is mondtuk, hogy tessék elszakítani a családi pótlékot a munkaviszonytól, mert 1985-től látszott, hogy jön a munkanélküliség, azaz sokan ki fognak esni a rendszerből. A váltás, az univerzális családi pótlék bevezetése 1990 tavaszán történt meg, amikor a különböző alapok átcsoportosításakor a családi pótlék a társadalombiztosítástól átkerült a költségvetésbe.
A helyzet tehát igen egyszerű, szegénységnek vagy mélyszegénységnek kell elnevezni a cigányságot, s azonnal lehet őket rejtetten támogatni, hogy az ne is tűnjön fel a társadalom értékteremtésben részt vállaló tagjainak. Heller Ágnes nem tartozik a butácska ellenfeleink közé. Dolgozatában írja, hogy Gyurcsányt Ő vette rá a ”szegénység ellenes” küzdelemre a következő érvekkel: „Rövidebb távlatban a szegénység mértéke és mélysége van előtérben. Ebben a családi pótlék növelésnek jelentős lehet a szerepe. Az indexelésről újra törvényt kell hozni. Hogy mennyit tud a szint emelkedni forráshiány mellett: nem tudjuk. De tudjuk, hogy vannak olyan csoportok, amelyek ma különösen rossz helyzetben vannak, és ha náluk az átlagosnál jobban emelkedik a családi pótlék, annak jelentős a szegénység csökkentő hatása. A TÁRKI 2005. évi adatai szerint az egy gyerekes családokban egy meghatározott küszöb szerint 11 százaléknyi a szegénység, a 3 és több gyerekeseknél 36 %. Igaz, 3 vagy több gyerekes család kevés van, összesen 4%. Ám ezekben él a gyerekeknek több, mint 25 %-a. Tehát, ha jobban emelem a 3 gyerekesek családi pótlékát, akkor ez komoly szegénység enyhítő eszköz.”
Mondjuk ki tehát nyíltan: cigányság szaporodását biztosítandó - a rendes munka és fizetés biztosítása helyett - bevezették a családi pótléknak a munkavégzéstől elszakított intézményét, valamint később a segély rendszert is. Mindez azonban még nem volt elegendő egy valódi robbanásszerű gyermekvállalási bummhoz a cigány népesség körében, s így a következő lehetőséget is kidolgozták. (Idézek egy az interneten körbeküldött levélből, amely jól megvilágítja a lényeget)
„A roma családnak van 6 gyereke. Beadták intézetbe őket. Majd jelentkezett a család rokonsága és egy pár nap múlva kihozták őket, mint nevelőszülők.(!!!!)
Az állam megszabadul a gyerekektől és fizet. Nem is keveset. Gyerekenként 80.000 (!!!), azaz összesen 480.000 forintot havonta. Az apa és az anya nem válnak el, (hisz meg sincsenek esküdve) de külön lakcímre jelentkeznek be, így mindkettőjük megkapja a szociális segélyt az önkormányzattól, 39.100 forintot fejenként. Így további 78.200 forinthoz jutnak.
Lakásfenntartási támogatásként további 9.800 forintot kap a család.Erre jön még a családi pótlék, 12.600 gyerekenként, további 75.600 forint.Természetesen ingyen tankönyvek és ingyenes iskolai étkeztetés is jár…….Ezen kívül minden hónapban átmeneti segélyért is sorban állnak, ami havi 30.000 Forint az önkormányzattól. (Ha nem kapnak, akkor „..itt hagyjuk a gyerekeket (a jegyzőnél),etesse maga!” ezzel zsarolva a hatóságot.) Így a család havonta cirka 673.600 Forint bevételhez jut!!! Munka nélkül, legálisan, államilag támogatva, és főleg ADÓMENTESEN! Telik máris plazma TV-re, meg lízinges Suzukira is a papának. Ha dolgozni menne és keresne 100.000 Forintot havonta, akkor a bevétel lecsökkenne 175.600 forintra.És ők beszélnek arról, hogy "elnyomják" őket a büdös rasszista magyarok... sőt még tüntetni is volt pofájuk (2009. szept.20-án).
"Ne bántsd a magyart, hisz az adójából élsz..." - azt hiszem ez most nagyon aktuális. Tessenek mondani: Van még egy ilyen marha ország, mint mi?
Kizárt!”
A kilencedik stációhoz azonban feltétlenül csatolnom kell egy Bolgár György (?) cikk részleteit, aki „Az őrület csendben készülődik” címmel írta 2009-ben.
(Ismét az eddig zsákutcába vezető meséket hallhatjuk megoldásként. Amikor a jogok-kötelezettségek egyensúlya még működött hazánkban, akkor történeti Alkotmányunk volt. Ennek visszaszerzése viszont csak a liberalizmus elvetése esetén lehetséges. Ettől reszket minden liberális elvtárs, Bolgár úr is! BG)
„Elszomorító levelet kaptam a napokban Békés megyéből. Egy 69 éves férfi arról írt nekem, hogy mindig szocialista szavazó volt, folyamatosan nézi és nézni is fogja a tévében az Újságíróklubot, de az európai választásokon a Jobbikra szavazott, és legközelebb is így tesz. Az ok egyszerű. Egy hangos, kellemetlen és kellemetlenkedő, őket folyamatosan zaklató cigány család költözött melléjük
Lehet. A levél ugyanis tisztességesen, intelligensen megírt, érezhetően őszinte, és ezért különösen lesújtó. Hogy száz százalékig megfelel-e a valóságnak, vagy csak részben, azt persze nem tudom. (már megint magából indul ki, hiszen az igaz állítások nem az erőségei! BG) Mint ahogy azt sem, hogy vajon a levélíró a maga részéről nem sértette-e meg az emberi normákat, úgy viselkedett-e szomszédaival, ahogy az elvárható és tolerálható, és nem öntött-e olajat a tűzre, amikor vizet kellett volna. (hát ez is furcsa logika. Hiszen a sértetti közrehatás nem ismeretlen fogalom a jogirodalomban, de a televízióban sem, s így ha volt is ilyen, a felelősséget az nem fordítja meg. BG) Mégis az az érzésem, hogy sok ilyen eset, sok hasonló konfliktus van, hiszen tudjuk, hogy a cigányok jelentős része valóban másképp, más módon, gyakran a környezet számára nehezen elfogadhatóan és elviselhetően él. Mások a normáik, mások a szokásaik, nagyobb, hangosabb a családjuk, a civilizáció alsóbb fokán, gyakran megütközést keltően élik általában nyomorúságos életüket, még akkor is, ha nem jutnak el a bűnözésig. Hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, tehát a nyomorúságos élet-e, és abból következik a kulturáltság alacsony foka, vagy éppen fordítva, a civilizálatlanságból vezethető-e le a szegénység és a nyomorúság, az valószínűleg mindegy, mert egymást erősítő folyamatokról van szó. Olyan helyzet alakult ki, amelyben a cigányság nagy része nem dolgozik, ha akar, sem tud munkát szerezni, ebből következően a többség számára felháborítóan segélyekből kényszerül élni, ezt azonban gyakran nem csendesen, szerényen, hanem hangosan és megbotránkoztatóan teszi. Sokszor – számos beszámoló szerint – inkább követelőzve, hogy tudniillik a segély jár neki, és nem a minimális hálával azért, hogy a társadalom nem hagyja őt és családját éhen halni.
Ha ehhez a kilátástalan helyzet nyomán még társul bizonyos, a cigányokra talán inkább jellemző bűncselekmények elszaporodása is, akkor érthető (bár el nem fogadható), hogy egyszerű, de becsületes emberek is a cigányok ellen fordulnak, mert úgy érzik, hogy nem hagyják őket békében és nyugalomban élni, és ha ez így van, akkor a cigányokat erővel kell a normák betartására kényszeríteni. Vagyis a válasz az erőszak, vagy legalábbis az erőszakkal való fenyegetés. (még szép, hogy nem tagadja le a napot az égről Bolgár úr! Tehát nem mindegy bizony, hogy ki volt az események elindítója, ki miatt kezdődött a lavina! BG) Tragédia. Nem is az, hogy sokan ebben az egyszerű reakcióban vélik megtalálni a megoldást. Hanem az, hogy szinte lehetetlen lesz elmagyarázni nekik – mint ennek a levélírónak is –, hogy mennyire nincs igazuk (? Na ne már!), hogy az ő ösztönös reakciójukat mennyire tudatosan és aljasul manipulálva használják ki a szélsőjobboldalon, és hogy amennyiben netán sikerrel járnának, szörnyű világ elé nézünk.(BG: Csakhogy szélsőjobb nem étezik hazánkban! Ez szöveg pedig csak arra jó, hogy félrevezessék a már lassan tisztánlátó kulturális kreatívokat!)
…De még ha feltesszük is, hogy a gárda soha nem lépi túl a fizikai kényszerítés határait, akkor is nyilvánvaló, hogy egy félkatonai rendben működő szervezet határozná meg, hogyan éljen a társadalom. Nem a törvények, (amelyeket éppen Bolgár úr elvtársai tettek félre 1949-ben! BG) nem a hatóságok, hanem valakiknek az ereje és szervezettsége, ráadásul olyanoké, akik egy számukra kevéssé tolerálható népcsoport megrendszabályozására jöttek létre. Ez volna maga a látszólag alulról szerveződő fasizmus, amelyet persze felülről szerveznének és mozgatnának. A megfélemlítéstől azonban a cigányoknak nem lenne munkájuk, nem olvasnának, tanulnának többet, nem alkalmazkodnának jobban a többségi társadalomhoz, hanem csupán állandó fizikai és lelki félelemben élnének, egészen addig, amíg meg nem próbálnák megszervezni magukat a fizikai önvédelemre, mert számukra is csak ez lenne az egyetlen kínálkozó válasz. A vége pedig a háború. Amit egyetlen épeszű ember sem akarhat.
(BG: Aki már olvasta Susan George könyvét az tudja: a "titkos megbízói kör" számára a szakértői csoport által javasolt, hátborzongató megoldások egyike a polgárháború! A remek iróniával megrajzolt globalizáció 22-es csapdáját azonban éppen Bolgár György, Heller Ágnes és eszmetársaik készítik elő. S ha a cigánygyilkosságokat véletlenül nem egy titkosszolgálat rendelte meg vagy szervezte, akkor különösen veszélyesek azok az írások, amelyek ha álcázottan is –, de a gyűlöletre és az erőszakra sarkallják a társadalmat, hiszen éppen a gyűlölet „nagymesterei” azok, akik ezeket írják, s korlátozás nélkül terjesztik!)
A baj az, hogy a háború – a szörnyű gyilkosságsorozattal – már elkezdődött. Hogy kik kezdték el és miért, milyen megfontolásból, azt még nem tudni, de a célpont (a cigányság) és a cél (a megfélemlítés, a gyűlöletvírus elterjesztése) már nyilvánvaló. (bizony-bizony! A háború már sokkal hamarabb elkezdődött, csakhogy a tudatunkért folyik, s az egyik legerőszakosabb tudatmódosító éppen Bolgár úr maga! BG) Ám éppen a józan, de már a jogállami demokráciától elforduló emberek (meg persze a normális polgári demokrácia) érdekében bal- és jobboldali összefogással változtatni kéne a mindennapi, sokszor formális gyakorlaton. (BG: nem egyszerűbb felszámolni a pártokat? S a valódi nemzeti értékrend alapján visszaszerezni az ősi és jól működő alkotmányosságunkat? Ahol a természetjog igazságossága és méltányossága uralkodott nem a pártok.
Ám ettől rettenetesen félnek az elvtársak és a váltás liberális haszonélvezői!)
Nem szabad a gárdától megoldást váró embereket magukra hagyni, hanem emberi, hivatalnoki segítséget kell nekik adni. Nem szabad a rendőrségnek csakis bűnüldöző szervként működnie, az együttélésre is figyelniük kell. Nem szabad az apróbb konfliktusokat, együttélési összetűzéseket lesöpörni a hivatalok asztaláról. És nem szabad lemondani arról, hogy megpróbálják kezelni a mindennapi súrlódásokat, amelyek a bűnözésig is elvezethetnek. A szocializmusban, amikor a cigányoknak is volt munkahelye, könnyebb volt. Amikor a cigányfiúkat két évre elvitték katonának, könnyebb volt. De most is kellene valamilyen rendet, normát, civilizációt tanítani, betartatni a mindennapokban, mégpedig semmiképp sem gárdákkal. Hanem pénzzel, önfeláldozó munkával, összefogással, és annak tudatában, hogy évtizedes, évszázados beidegződéseket, szokásokat nem lesz könnyű megváltoztatni. Másképp azonban nem megy, különben jön a kis hazai fasizmus nagy tragédiákkal. Ne várjuk meg. (BG: Elismerem, nagyon jól használja a magyar szavakat a szerző, csakhogy hamisan cseng minden állítása annak, aki (bár ebben az írásában a félelem rezdülései is megjelennek) eddig minden esetben a nemzet mocskolásával, s minden magyar érték sárba taposásával volt elfoglalva)
Tizedik stáció: Az előítéletek spirálja és Lovas István levele
Egy német liberális napilapnak nyilatkozott Balog Zoltán "a németül kiválóan beszélő, református lelkész". Balog Zoltán büszke arra, hogy Magyarországon található a világ egyetlen roma gimnáziuma, a pécsi Gandhi gimnázium. Persze ennyi erővel Én is büszke lehetek arra, hogy a szegedi cigánysoron született és városomban szobra is van egy nagyszerű cigányembernek, akit soha nem kellett segélyezni, s így nem is voltak rendőrségi ügyei. Vajon hány olyan „rasszista” állam van a világon, ahol szobrot kap egy cigányzenész? Mondjuk tud-e valaki arról, hogy Münchenben áll-e szobor egy ott született cigánynak?(Persze ez csak költői kérdés, mert aljas válasz leginkább a bankárkaszt leghívebb kiszolgálóitól érkezhetne, akik maguk is többnyire valamelyik élősködő embercsoport tagjai.)
Balog az Európai Unió roma stratégiáján dolgozik, s a cigányok nagy tömegeit szeretné vissza vezetni a munkába, s a társadalom értékteremtő, adófizető, dolgozó részévé tenni. Ám az is igaz, hogy dán, francia, finn, olasz, cseh vagy svájci államok a gyakorlatban is igen jól működő rendet vezettek be a cigány származású polgárok „beilleszkedését” segítendő. A szlovákokról most nem is beszélve, hiszen ők a megélhetési gyerekgyártást alapvetően visszaszorították, aminek meg is lettek az eredményei, hiszen csak 2004-ben óriási életszínvonal emelkedés történt, s 10% körüli GDP-növekedés. Vajon Balog Zoltán kért és kapott-e segítséget ezen államoktól? Vagy legalább megkérdezte-e Németország vezetőitől, hogy miért pont a cigány menekülteket nem hajlandók tovább tűrni, miért nem a többi – azóta már tisztességesen beilleszkedett – népcsoportot zavarják vissza abba az országba ahonnan egykor a háború okán elmenekültek?
Persze a Süddeutsche Zeitung szerint Magyarország "nem éppen a demokratikus haladás erődje" -, ráadásul az európai romastratégia kidolgozásával azt a sanda szándékot süti ránk az újság, hogy a magyar-cigány problémákat akarjuk Mi a közösségre hárítani. A cikk írója azonban világosan megfogalmazza, hogy még soha sehol nem sikerült olyan koncepciót kialakítani, amely megfelelt volna a befogadó ország lakosságának és a cigányok életforma megőrző szokásaiknak, hagyományaiknak is. Balog államtitkár saját országában kész a munkahelyek újraelosztásánál romakvótát követelni úgy, hogy az semmilyen területen se lehessen 25 százaléknál alacsonyabb. Mert szerinte a roma közösséget is csak így lehet kényszeríteni arra, hogy átgondolja saját képzettségi színvonalát, pontosabban szembenézzen a képzettlensége tényével. Ha ugyanis az államtitkár említette kvótát a képzettség hiánya miatt nem sikerül betölteni, akkor a cigány értelmiség is belátja majd, hogy nekik is tenni kell a felemelkedésért, s nem csupán ártatlan megkülönböztetettek, hanem őket is komoly felelősség terheli a társadalmi beilleszkedésért.
(BG: Szerintem ugyan ezek az ötletek, nem fognak áttörést eredményezni, de arra azért rávilágítanak, hogy Magyarország nem teheti meg azokat a lépéseket, amelyeket más államok nyugodtan megtehetnek. Mindez arra utal, hogy minden állam egyenlő az EU-ban, de vannak egyenlőbbek!)
Erre utal az alábbi Lovas István levél is, melyből megtudható az is, hogy kik a „nemzeti hőseink” a cigány-magyar kérdés egyre erősebb gerjesztésében.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A budapesti külügyminisztérium egyik tisztviselője szerint országa súlyos lépes megtételére készül úgy, hogy a jelenleg Kanadába vízumkényszer nélkül odalátogató magyar állampolgároknak a jövőben ismét vízumot kell majd kérniük. Ennek oka az, hogy tavaly márciustól, amióta Magyarország ismét vízummentes Kanadával szemben, összesen 1.300 menedékkérelmet adlak be az ottani hatóságokhoz "feltehetően roma származású magyar állampolgárok".
Önök egyiküknek sem adtak politikai vagy más címen menedéket.
A külügyi tisztviselő szerint az "tapasztalható", hogy a kivándorlási ügyet mesterségesen gerjesztik, a mögött utazási irodák is állhatnak".
Az önök nyugtalanságát nyilvánvalóan növeli, hogy a napokban több száz cigány jelezte kivándorlási szándékát az Országos Cigány Önkormányzatnál és Igazolást kértek, hogy ők Magyarországon politikai üldözöttek, és sorozatos terrortámadásnak vannak kitéve.
A magyarországi cigányok közül, mint maguk és nem egy vezetőjük állítja. SOKAN rettegnek. Sokszor, még dolgozni sem mernek, mert annyira félnek kilépni otthonukból.
A cigányközösség ezen kívül úgy gondolja, hogy a cigánygyilkossággal vádolt sorozatgyilkosok nem is azok, akiket a rendőrség elfogott, vagy legalább is még a gyilkosok közül szabadon maradtak. A médiából tudjuk, a cigányok annyira félnek, hogy igazoltató szabadcsapatokba verődve, kaszával, kapával, szekercével. baltával és egyéb eszközökkel állítanak, vagy kergetnek meg nem cigányokat.
A vízumkényszer helyreállítása azonban, Miniszterelnök Úr, nem lehet megoldás. Hiszen Kanada, mint a nyugati civilizáció országa, nem alkalmazhat kollektív büntetést néhány száz, oda kivándorolni akaró cigány miatt. Hiszen bennünket arra oktattak és oktatnak, hogy a kollektív büntetés a „nácik", azaz a nemzeti szocialisták, valamint a jelző nélküli (BG: szerintem nemzetellenes) szocialisták („kommunisták") módszere. Másrészt kifejezetten helytelenítem, hogy Önök elutasítják a menekülti státusz biztosítását az odaérkező romáknak.
Budapesti nagyköveténél ellenőrizheti azt ID' állításomat, hogy Magyarországon az Orbán-kormány idején mennyivel kevésbe féltek a cigányok, mint most.
Ennek ellenére, akkor - 2000 nyarán - mintegy félszáz cigány hagyta el Zámolyt és ment a franciaországi Strasbourgba, ahol menedéket kaptak. Franciaország nem vezetett be vízumkényszert az akkor még nem EU-tag Magyarország polgárainak.
A menekülés előzménye annyi volt, hogy az önkormányzat kilakoltatta őket lepusztított ingatlanukból faházakba, amelyek nem feleltek meg a zámolyi cigány polgároknak. (SIC)
Ennek bőségesen hangot is adlak a panaszukra olyannyira érzékeny belföldi és nemzetközi sajtónak, majd Lionel Jospin úr, a Francia Köztársaság miniszterelnöke, annak ellenére, hogy faházaik mellett megöltek egy fiatalembert is, menedéket adott nekik.
Akkor Kőszeg Ferenc vezetésével - aki a Magyar Helsinki Bizottság elnöke volt - Jospin miniszterelnöknek hálálkodó levelet is írtak a befogadásán.
Az aláírókat a balliberális média és az akkori jobboldali kormány politikai ellenzéke úgy állította be, mint a nemzet lelkiismeretét. Annak ellenére, hogy a menedéket kért és kapott cigányok vezetőjét és közülük nem egyet Igen súlyos bűncselekmények elkövetése miatt kívánták akkor Magyarországon bíróság elé állítani.
Az aláírók nevét itt feltétlenül fel kell idézni, hogy a nemzet ne feledhesse "legigazabb fiait, akik a haza üdvét és az áldozatok sorsát önzetlenül és folyamatosan a lelkükön viselik". Mint itt már mindannyian tudjuk.
Íme tehát a szocialista Jospin miniszterelnöknek 2001. március 9-én írt köszönőlevél aláíróinak névsora:
Ascher Tamás, főrendező
Bársony János, kisebbségkutató
Biró András, alternatív Nobel-díjas
Daróczi Ágnes, újságíró
Eörsi István, író
Esterházy Péter. író
Faludy György, író
Ferge Zsuzsa, szociológus
Fischer Adám, művészen igazgató
Fridh Judit a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője
Furmann Imre, ügyvéd
Gombár Csaba, társadalomkutató
Grünwalsky Ferenc, filmrendező. operatőr
Halmai Gábor, alkotmány jogász, egyetemi tanár
Havas Gábor, szociológus
Hegedüs B András, közgazdász. szociológus
Hell István. újságíró
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke
Jancsó Miklós, filmrendező
Kemény István, szociológus
Kende János, operatőr
Kende Péter, politológus
Kenedi János, kritikus
Kertest Gábor, közgazdász. egyetemi tanár
Kis János, filozófus, egyetemi tanár
Kóczé Angéla, az emberi Jogi oktatási programigazgató
Konrád György, író
Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke
Lengyel László, közgazdász. politológus
Ludassy Mária, eszmetörténész. egyetemi tanár
Nádas Péter, író
Nagy Boldizsár, nemzetközi jogász, egyetemi oktató
Orsós Éva, a Mediátor Alapítvány igazgatója
Szikinger István, ügyvéd
Tamás Gáspár Miklós, filozófus
Nagy Boldizsár, nemzetközi jogász, egyetemi oktató
Orsós Éva, a Mediátor Alapítvány igazgatója
Szikinger István, ügyvéd
Tamás Gáspár Miklós, filozófus
Ungváry Rudolf, író
Vásárhelyi Miklós, sajtótörténész"
A Népszabadság az aláírókat "a magyar szellemi élet színe-virágának" nevezte.
Hogy e "kiválóságok", tehát a Népszabadság szerint szellemi életünk "színe és virágai - akik a haza és a világ sorsát soha nem tévesztik szem elől" – most, sokkalta súlyosabb helyzetben hallgatnak és nem lépnek fel a menekülni kívánó cigányok mellett például egy önhöz irt levéllel. amelyben felkérik önt egy Jospin miniszterelnök állal mutatott út követésére, a cinikusak szerint azt jelenti, a "krém krémje' ki tudja hányszor bizonyította be, elveik nincsenek, csupán gyűlölik a jobb oldali kormányokat és a magyar népet, amelyet etnikai polgárháborúba kívánnak sodorni.
De ez nem lehet Igaz "szellemi életünk színe virága" nyilván egyszerre nyaral valahol és ezért nem ért és ér rá aktivizálnia magát.
Aki bármi rosszra gondol - beleértve akár önt is - az rosszindulatú, sőt antiroma és antiszemita.
Elképzelhetetlen, hogy a "színe-virágja" ne lett volna akkor őszinte, viszont most valóban akadályoztatott, hiszen a jelenlegi helyzet nem csak azért mérhetetlenül súlyosabb a 2001 tavaszán tapasztaltaknál, mert már sorra ölik a cigányokat, hanem azért is - mint ezt egyre aggasztóbb jelek kezdik alátámasztani -, mert a sorozatgyilkosság elkövetésének támogatása a hatalom és erőszak monopóliumát a kezében tartó kormány felé mutat, ami példátlan, és ugyanakkor példátlanul nagy fenyegetést jelent az egész cigányság részére.
Ugyanis nehéz nem arra gondolni: a kormánynak érdeke még a legsúlyosabb bűncselekmények és etnikai feszültségek végtelen szitása arán is elterelni a figyelmet arról a teljesítményről, amelynek eredményeként Magyarországot a Nemzetközi Valutaalapra kötött köldökzsinór tartja életben, miközben a kormány fő célja a gigantikus léptékű lopás, és az emberek olyan kizsákmányolása, amelynek következtében - mint az olvasható volt nemrégiben a Magyar Nemzetben - már dolgozó emberek halnak éhen multinacionális alkalmazóiknál, mert a bankok által önkéntesen megnövelt adósságuk kifizetése után egyszerűen nem marad pénzük ennivaló vásárlására.
E közben a kormány sajtója rendületlenül szítja a cigányellenes hangulatot, a fajelméletre alapuló olyan kendőzetlen, nyers uszítások megfogalmazásával, mint azt legutóbb a kormány egyik első számú propaganda ügynöke, Bolgár György tette a kormányszócsőnek számító Népszava című napilap augusztus 7-i számában, ahol ezt írta róluk: "Mások a normáik, mások a szokásaik, nagyobb és hangosabb a családjuk, a civilizáció alsóbb fokán gyakran megütközést keltően élik általában nyomorúságos életüket, még akkor is, ha nem jutnak el a bűnözésig.”
Csoda tehát, Miniszterelnök Úr, hogy rettegnek a cigányok?
Az említett levél aláírói dicsérték "a francia hatóság tényfeltáró munkáját". "a francia társadalom szolidaritását” és az egész folyamatban résztvevő külföldi szervezetek (és külföldi magánemberek, tenném hozzá) közreműködését. Azt írták. "A francia nemzet tiszteletreméltó hagyományai köze tartozik, hogy menedéket nyújt azoknak, akikkel hazájukban politikai, faji vagy társadalmi okból üldöznek Majd a zámolyiaknak nyújtott menedéket az 1956-os magyar forradalom menekültjei számára nyújtott nagylelkűséggel hasonlították össze. (hogy nem sült le a bőr az arcukról, a mocskos bolsevik liberálisoknak! BG)
Az aláírók "elkeserítőnek” tartották, hogy "még mindig vannak Magyarországon emberek, akiknek megalapozottan kell tartaniuk attól, hogy származásuk miatt hátrányos helyzetbe kerülnek, üldöztetés áldozatai lehetnek" .
Mára, több mint nyolc évvel később, e helyzet mérhetetlenül súlyosabb lett és - mint említettem - ölik a Cigányokat, de egyre kevésbé tagadhatóan kormányzati cinkossággal. Sőt.
A kormány fizetett szociológusai is mérgesítik a cigányok elviselhetetlen helyzetét akkor, amikor a cigányok által elkövetett bűncselekményeket immár két évtizede a "romló gazdasági helyzettel" igyekeznek magyarázni. ezzel tovább növelve a cigányokkal szembeni ellenszenvet a tisztességesen dolgozók körében. Hogy ez a tétel, vagyis az, hogy a romló gazdasági körülmények a bűnözés növekedéséhez vezetnek, egyébként mennyire ostoba, azt a The Washington Post című amerikai lap Július 20-1 számában megjelent beszámolóból is láthatjuk, amely azt a rejtélyes jelenséget mutatja be, hogy a válságban zuhan a bűnelkövetések száma az amerikai nagyvárosokban (Major Cities' Plummeting Crime Rates Mystifying)
Nincs mit csodálkozni tehát, hogy a magyarországi cigányok közül több százan útra akarnak kelni és új hazára találni Kanadában.
Miért ne tennék? .
És miért ne éppen egy hagyományosan bevándorló országba, Kanadába'!
Menjenek Svájcba, ahol - mint kiderült július végén - a hatóságok egy 9 éves cigánygyereket is magánzárkába dugtak?
Vagy próbáljanak Berlusconi Olaszországába menni, ahol vagy az olaszok gyújtják fel táboraikat. kergetik el őket azokból, vagy a hatóságok bánnak el velük szinte hasonló brutalitással? Vagy menjenek - ahogyan korábban a zámolyiak lették - Franciaországba, ahol az ottani romáknak a budapesti Roma Rights Network (Roma Jogi Hálózat) február 17-1 Jelentése szerint a sorsuk a szinte teljes kirekesztettség, diszkrimináció és üldöztetés?
Nem, Miniszterelnök Úr!
Legyen ön példamutatóan szolidáris, legyen nagylelkű és ahelyett, hogy a magyar polgároknak általában ismét elrendeli a kötelező látogatói vízumot, nyissa ki sarkig a hatalmas Kanada kapuit, és engedje be azon cigány polgártársainkat. akik úgy érzik, sorsuk a megalázó szociális segély, az annál is megalázóbb kényszermunka, a kényszerű bűnözés, a szabadcsapatokba verődés és, mint egyre több jel mutat erre, az állami cinkossággal végrehajtott sorozatos gyilkosságok dolgos cigányok ellen.
Ha ötszázan, ha ötezren, ha ötvenezren vannak. Nem beszélve arról, hogy a balliberális koalíciós kormány volt miniszterelnöke, a Nyugat által szintén olyannyira szeretett Gyurcsány Ferenc is joggal biztatott: akinek nem tetszik, menjen el Magyarországról.
Biztos vagyok benne, hogy a menekültekkel Kanada csak jól jár, mert ott mindenfajta visszahúzó erő, „megkülönböztetés" egyéb mesterséges társadalmi akadályok nélkül bontakoztathatják ki képességeiket, és akár belőlük, akár a második generációból. szorgalmuk és tehetségük révén matematikusok, ápolók, olajmérnökök és egyéb, a kanadai társadalom hasznos tagjai válhatnak. Ahogy történt, az annak idején befogadott, sokszor analfabéta kambodzsai vagy vietnami szülők gyerekeivel. Vagyis, Miniszterelnök Úr, ne a kollektív büntetés szándéka vezesse önt a döntésben, hanem a gyümölcsöket hozó megbékélés. a befogadás és a szolidaritás kinyilvánítása.
Tisztelettel: Lovas István
Utóirat:
Ezt a levelet csak az elolvasásáig vegye komolyan, majd felejtse el.
Az ok az, hogy különben - a várható menekült áradat befogadása eseten - e levél közlőjét, a kanadai Magyar Élet című hetilap főszerkesztőjét az olvasók meglincselnék.
Ugyanis emlékeznek arra, hogy amikor 2000-ben tömegesen érkeznek cigányok Kanadába - akiket "magyaroknak" neveztek -, olyan feliratok jelentek meg áruházak falán, mint Hamiltonban: " Magyarok, ne lopjatok!"
Ezt nem tudják Magyarországon, mint ahogyan azt sem, hogy ön egyszer azt mondta Mexikó elnökének: a vízumkényszert azért vezeti be, mert a liberális, "demokrata" (kommunista érzelmű) és szeparatista ellenzék miatt nem tudja elfogadtatni a parlamenttel a bevándorlási törvény módosítását, amivel megakadályozhatná, hogy az egyes országokból érkezők menedéket kapjanak, vagy azt, hogy a menekült státuszt kérőknek havi többezer dolláros ellátmány járjon, míg az ügyük 2-5 évig elhúzódik.
Vásárhelyi Miklós, sajtótörténész"
A Népszabadság az aláírókat "a magyar szellemi élet színe-virágának" nevezte.
Hogy e "kiválóságok", tehát a Népszabadság szerint szellemi életünk "színe és virágai - akik a haza és a világ sorsát soha nem tévesztik szem elől" – most, sokkalta súlyosabb helyzetben hallgatnak és nem lépnek fel a menekülni kívánó cigányok mellett például egy önhöz irt levéllel. amelyben felkérik önt egy Jospin miniszterelnök állal mutatott út követésére, a cinikusak szerint azt jelenti, a "krém krémje' ki tudja hányszor bizonyította be, elveik nincsenek, csupán gyűlölik a jobb oldali kormányokat és a magyar népet, amelyet etnikai polgárháborúba kívánnak sodorni.
De ez nem lehet Igaz "szellemi életünk színe virága" nyilván egyszerre nyaral valahol és ezért nem ért és ér rá aktivizálnia magát.
Aki bármi rosszra gondol - beleértve akár önt is - az rosszindulatú, sőt antiroma és antiszemita.
Elképzelhetetlen, hogy a "színe-virágja" ne lett volna akkor őszinte, viszont most valóban akadályoztatott, hiszen a jelenlegi helyzet nem csak azért mérhetetlenül súlyosabb a 2001 tavaszán tapasztaltaknál, mert már sorra ölik a cigányokat, hanem azért is - mint ezt egyre aggasztóbb jelek kezdik alátámasztani -, mert a sorozatgyilkosság elkövetésének támogatása a hatalom és erőszak monopóliumát a kezében tartó kormány felé mutat, ami példátlan, és ugyanakkor példátlanul nagy fenyegetést jelent az egész cigányság részére.
Ugyanis nehéz nem arra gondolni: a kormánynak érdeke még a legsúlyosabb bűncselekmények és etnikai feszültségek végtelen szitása arán is elterelni a figyelmet arról a teljesítményről, amelynek eredményeként Magyarországot a Nemzetközi Valutaalapra kötött köldökzsinór tartja életben, miközben a kormány fő célja a gigantikus léptékű lopás, és az emberek olyan kizsákmányolása, amelynek következtében - mint az olvasható volt nemrégiben a Magyar Nemzetben - már dolgozó emberek halnak éhen multinacionális alkalmazóiknál, mert a bankok által önkéntesen megnövelt adósságuk kifizetése után egyszerűen nem marad pénzük ennivaló vásárlására.
E közben a kormány sajtója rendületlenül szítja a cigányellenes hangulatot, a fajelméletre alapuló olyan kendőzetlen, nyers uszítások megfogalmazásával, mint azt legutóbb a kormány egyik első számú propaganda ügynöke, Bolgár György tette a kormányszócsőnek számító Népszava című napilap augusztus 7-i számában, ahol ezt írta róluk: "Mások a normáik, mások a szokásaik, nagyobb és hangosabb a családjuk, a civilizáció alsóbb fokán gyakran megütközést keltően élik általában nyomorúságos életüket, még akkor is, ha nem jutnak el a bűnözésig.”
Csoda tehát, Miniszterelnök Úr, hogy rettegnek a cigányok?
Az említett levél aláírói dicsérték "a francia hatóság tényfeltáró munkáját". "a francia társadalom szolidaritását” és az egész folyamatban résztvevő külföldi szervezetek (és külföldi magánemberek, tenném hozzá) közreműködését. Azt írták. "A francia nemzet tiszteletreméltó hagyományai köze tartozik, hogy menedéket nyújt azoknak, akikkel hazájukban politikai, faji vagy társadalmi okból üldöznek Majd a zámolyiaknak nyújtott menedéket az 1956-os magyar forradalom menekültjei számára nyújtott nagylelkűséggel hasonlították össze. (hogy nem sült le a bőr az arcukról, a mocskos bolsevik liberálisoknak! BG)
Az aláírók "elkeserítőnek” tartották, hogy "még mindig vannak Magyarországon emberek, akiknek megalapozottan kell tartaniuk attól, hogy származásuk miatt hátrányos helyzetbe kerülnek, üldöztetés áldozatai lehetnek" .
Mára, több mint nyolc évvel később, e helyzet mérhetetlenül súlyosabb lett és - mint említettem - ölik a Cigányokat, de egyre kevésbé tagadhatóan kormányzati cinkossággal. Sőt.
A kormány fizetett szociológusai is mérgesítik a cigányok elviselhetetlen helyzetét akkor, amikor a cigányok által elkövetett bűncselekményeket immár két évtizede a "romló gazdasági helyzettel" igyekeznek magyarázni. ezzel tovább növelve a cigányokkal szembeni ellenszenvet a tisztességesen dolgozók körében. Hogy ez a tétel, vagyis az, hogy a romló gazdasági körülmények a bűnözés növekedéséhez vezetnek, egyébként mennyire ostoba, azt a The Washington Post című amerikai lap Július 20-1 számában megjelent beszámolóból is láthatjuk, amely azt a rejtélyes jelenséget mutatja be, hogy a válságban zuhan a bűnelkövetések száma az amerikai nagyvárosokban (Major Cities' Plummeting Crime Rates Mystifying)
Nincs mit csodálkozni tehát, hogy a magyarországi cigányok közül több százan útra akarnak kelni és új hazára találni Kanadában.
Miért ne tennék? .
És miért ne éppen egy hagyományosan bevándorló országba, Kanadába'!
Menjenek Svájcba, ahol - mint kiderült július végén - a hatóságok egy 9 éves cigánygyereket is magánzárkába dugtak?
Vagy próbáljanak Berlusconi Olaszországába menni, ahol vagy az olaszok gyújtják fel táboraikat. kergetik el őket azokból, vagy a hatóságok bánnak el velük szinte hasonló brutalitással? Vagy menjenek - ahogyan korábban a zámolyiak lették - Franciaországba, ahol az ottani romáknak a budapesti Roma Rights Network (Roma Jogi Hálózat) február 17-1 Jelentése szerint a sorsuk a szinte teljes kirekesztettség, diszkrimináció és üldöztetés?
Nem, Miniszterelnök Úr!
Legyen ön példamutatóan szolidáris, legyen nagylelkű és ahelyett, hogy a magyar polgároknak általában ismét elrendeli a kötelező látogatói vízumot, nyissa ki sarkig a hatalmas Kanada kapuit, és engedje be azon cigány polgártársainkat. akik úgy érzik, sorsuk a megalázó szociális segély, az annál is megalázóbb kényszermunka, a kényszerű bűnözés, a szabadcsapatokba verődés és, mint egyre több jel mutat erre, az állami cinkossággal végrehajtott sorozatos gyilkosságok dolgos cigányok ellen.
Ha ötszázan, ha ötezren, ha ötvenezren vannak. Nem beszélve arról, hogy a balliberális koalíciós kormány volt miniszterelnöke, a Nyugat által szintén olyannyira szeretett Gyurcsány Ferenc is joggal biztatott: akinek nem tetszik, menjen el Magyarországról.
Biztos vagyok benne, hogy a menekültekkel Kanada csak jól jár, mert ott mindenfajta visszahúzó erő, „megkülönböztetés" egyéb mesterséges társadalmi akadályok nélkül bontakoztathatják ki képességeiket, és akár belőlük, akár a második generációból. szorgalmuk és tehetségük révén matematikusok, ápolók, olajmérnökök és egyéb, a kanadai társadalom hasznos tagjai válhatnak. Ahogy történt, az annak idején befogadott, sokszor analfabéta kambodzsai vagy vietnami szülők gyerekeivel. Vagyis, Miniszterelnök Úr, ne a kollektív büntetés szándéka vezesse önt a döntésben, hanem a gyümölcsöket hozó megbékélés. a befogadás és a szolidaritás kinyilvánítása.
Tisztelettel: Lovas István
Utóirat:
Ezt a levelet csak az elolvasásáig vegye komolyan, majd felejtse el.
Az ok az, hogy különben - a várható menekült áradat befogadása eseten - e levél közlőjét, a kanadai Magyar Élet című hetilap főszerkesztőjét az olvasók meglincselnék.
Ugyanis emlékeznek arra, hogy amikor 2000-ben tömegesen érkeznek cigányok Kanadába - akiket "magyaroknak" neveztek -, olyan feliratok jelentek meg áruházak falán, mint Hamiltonban: " Magyarok, ne lopjatok!"
Ezt nem tudják Magyarországon, mint ahogyan azt sem, hogy ön egyszer azt mondta Mexikó elnökének: a vízumkényszert azért vezeti be, mert a liberális, "demokrata" (kommunista érzelmű) és szeparatista ellenzék miatt nem tudja elfogadtatni a parlamenttel a bevándorlási törvény módosítását, amivel megakadályozhatná, hogy az egyes országokból érkezők menedéket kapjanak, vagy azt, hogy a menekült státuszt kérőknek havi többezer dolláros ellátmány járjon, míg az ügyük 2-5 évig elhúzódik.
Tizenegyedik stáció: Kísértetiesen hasonlítanak 1956-ra!
Ahogyan megszervezte a háttérből egy láthatatlan erő az október 30-án lezajlott eseményeket a Köztársaság téren, ahogy odacsődítették a nyugati újságírókat és fotóriportereket a lincseléshez. Ahogyan ideális alany volt Mező Imre – aki 1944-ben még a francia antifasiszta mozgalom tagja volt – arra, hogy lejárassák a magyar törekvéseket, s bebizonyítsák, hogy nincs béke Budapesten, úgy szerveződött Gyöngyöspatán is a cirkusz 2011-ben!
Hírfolyam és vélemények:Egymillióval hálálja meg Gyurcsány a patai cigányterroristák éjszakai akcióját
A szocialista gazember szerint dolga van a kormánynak a rendfenntartással, „ha kell, a nácizmus szelleme és gyakorlata elleni hatékonyabb fellépést segítő új jogi normák állításával”. „Dolga van minden demokratának, hogy ne tűrje a náci mocskot, ne tűrje magyar emberek félelembe hajszolását, félelemben tartását”. Ki menjen demonstrálni, ki nyújtson jogi segítséget, ki adjon fedélt a menekültek feje fölé. Más meg segítsen pénzzel. „Én egymillió forintot ajánlok fel a gyöngyöspatai romák segítésére. Evakuálásra, szállításra, átmeneti szállásra” - írja a bűnöző. (MTI nyomán, Szent Korona Rádió)
Ha benne van a buliban Furcsán Nyerenc, akkor az USA se maradhat ki.
Az LMP-hez köthető Richard Field mellett az amerikai nagykövetség munkatársai is többször jártak Gyöngyöspatán az elmúlt héten – ismerték el a helyiek. Bár a település cigány vezetői hallgattak róla, a helyi romák elmondása szerint arról készítettek felmérést, hogy melyik család akarja elhagyni a települést vagy menedékjogot kérni más országban. Gyöngyöspatán hétfőig marad a fokozott rendőri jelenlét. A rendőrség hétfő éjfélig meghosszabbította a fokozott ellenőrzést Gyöngyöspatán. Igazoltatnak és indokolt esetben a gépjárműveket, illetve az igazoltatottak ruházatát is átvizsgálják. A településre lovasrendőröket is vezényeltek. A helyiek elmondása szerint az elmúlt napokban is jártak az amerikai nagykövetség munkatársai Gyöngyöspatán. Felmérést készítettek, hogy melyik család akarja elhagyni a települést vagy menedékjogot kérni más országban. Az amerikai nagykövetség azonban még nem válaszolt arra a kérdésre, hogy jártak-e és milyen céllal munkatársaik Gyöngyöspatán a húsvéti üdültetés előtt. A kormányszóvivő a Hír Televízió kérdésére elmondta: a külképviseleteket folyamatosan tájékoztatják arról, hogy mi történik a településen. (hirtv.hu)
BUDAHÁZY György: Gyöngyöspatán őrizetbe vették a Véderő tagjait:Ez, ami ott folyik, már a tragikomédia kategóriájába esik. Tényleg nyolc terepszínű ruhás magyar fiatal jelenti a veszélyt, akik önkéntesen szeretnék honvédelmi ismereteiket fejleszteni – ha már az állam erre nulla hangsúlyt fektet –, és nem a több száz semmirekellő, számosan bűnöző életmódot folytató kisebbségi? És a rendőrség még a magyarokat veszi őrizetbe, sőt, előzetes letartóztatásukat kezdeményezik (legalábbis a tv-ben erről volt szó)? Hát mi folyik itt? Kinek akar ez a magát nemzetinek nevező kormány megfelelni? Orbánék egy nap alatt összeütött rendeletekkel próbálják üldözni az elviselhetetlen vidéki bűnözést megelégelő magyarokat? Pont az ilyen típusú erőszakos rendeletgyártási gyakorlat volt az egyik kifogás az előző rezsimmel szemben! Hát nem változott semmi? A keserves mindenit! Miközben a napokban esett brutális rablógyilkosság áldozatául egy idős házaspár Szikszón. (Kitűztek 1 millió Ft nyomravezetői díjat. Míg Csintalan megverőire vagy Szilvássy ajtajának berobbantóira 5-5 milliót tűztek ki anno! Ennyit az egyenlőségről. Vannak, akiknek század akkora sérelme is többször annyit ér.) Gondolkozzanak már el az integráció álomvilágában élők, hogy a kommunista rendszer totalitárius erejével sem volt képes ezt megvalósítani. Pedig törekedett rá. És akkor még volt munka, sőt, KMK, mégse sikerült. Az integráció egy mondjuk 50.000 fős ilyen csoport országban való széttelepítésével és Böjte atya-féle kollégiumi neveléssel még elképzelhető lenne, de egy 1 milliós tömeggel ez már lehetetlen. Képtelenség. Biztos kudarc. (Szentkorona Rádió)
" Soltész Bálint r. százados: A mai napon a délutáni órákban, Gyöngyöspata belterületén egy 58 éves helyi nő – az eddig rendelkezésre álló adatok alapján- előzetes szóváltás nélkül, több alkalommal megütött egy, a saját udvarának kapujában álló 50 éves nőt. A bántalmazott nőt, könnyű sérülésekkel szállították kórházba. Az 58 éves nőt a rendőrség azonosította, majd előállította a Gyöngyösi Rendőrkapitányságra, ahol garázdaság elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult ellene büntetőeljárás. A gyanúsított őrizetbe vétele mellett, gyorsított eljárásban, ún. bíróság elé állítással folyik a nyomozás.
Heves MRFK szóvivő"
Sajnálatát fejezte ki a gyöngyöspatai cigány kisebbségi önkormányzat a településen vasárnap történt "incidens" (ami csak akkor incidens, ha cigány üt magyart - fordított esetben minimum holokauszt) miatt. Ifj. Farkas János, az önkormányzat elnöke közleményében elítélte a történteket.
Mint ismeretes, vasárnap mentőautóval szállítottak a hatvani kórház traumatológiai osztályára egy idős gyöngyöspatai nőt, akit a faluba vasárnap délután hazatérő egyik cigányasszony megvert. A cigány önkormányzat elnöke közölte, a történteket elítélik, de úgy gondolják, hogy "a provokációnak, megfélemlítésnek hetek óta kitett roma közösség lelki erejének határán van. Fáradtak, kimerültek vagyunk" - sajnáltatják magukat, bár az kétségkívül érthető, hogy a semmittevéshez szokott naplopók még egy kis helyváltoztatástól is halálosan elfáradnak. Hátha még a munkát is kipróbálnák...
"Mivel egyes hírcsatornákon az a rosszhiszemű hír terjed, hogy a sajnálatos incidens a nem roma közösség ellen irányult, szeretnénk nyomatékosítani, hogy a szélsőjobb hónapok óta tartó provokációi, megfélemlítései miatt mi, romák csakis a szélsőjobboldali csoportok egyes tagjait és csoportjait tartjuk a településünk békéjére és közösségünkre veszélyesnek", a vasárnapi esemény pedig "egy rossz válasz volt a nyílt provokációra" - írta a hazudozó (MTI nyomán)
(A belügyminiszter gyakorolhatott nyomást a hatóságokra, hogy akár jogszabály ellenesen is lépjenek fel a Sz. Jövőért Polgárőrséggel szemben.)
Zagyva György Gyula a tegnap éjjel Gyöngyöspatán történtekről számolt be. A sajtó nagy része azt állította, hogy a verekedés a Véderő tagjainak születésnapi ünnepsége kapcsán tört ki, de ez nem igaz. A konfliktus valóban egy baráti összejövetel megtámadásával kezdődött, ám ez egy helyi lakos születésnapja volt. A politikus értesülései szerint a helyi cigányok haragszanak az illetőre, mert szállást adott a Szebb Jövőért Polgárőrség néhány tagjának. Késő este egy több tucat főből álló csoportjuk – ugyanazok, akik tegnap délután rátörtek a gyöngyöspatai önkormányzat épületére – meggyilkolásukkal, házuk lángba borításával fenyegették meg a családot, akik értesítették a rendőrséget. Az egyenruhások ki is szálltak a helyszínre, ám nem voltak hajlandóak intézkedni az összegyűlt csőcselékkel szemben. A tehetetlenségüket kifogásoló családtagokkal szemben azonban annál tettre készebbnek bizonyultak. Zagyva úgy tudja, egyiküket megrugdosták és megbilincselték, s még egy állapotos kismamát is lefújtak gázspray-vel. A cigányok eközben odébb álltak, és megtámadtak négy helyi, illetve környékbeli falvakból származó fiatalt. A politikus elképesztőnek nevezte, hogy míg a rendőrök a megtámadott családot bántalmazták, a 60-80 fős banda "nyugodtan végezhette a piszkos munkát”.
A Police.hu hivatalos közleménye szerint semmilyen provokáció nem történt magyar oldalról – a cigányok minden előzetes „beszólás” nélkül támadtak.
Magyarország összlakossága kb. 10millió, ebből kb. 600-800 ezer a cigány.
Szlovákiában erősen befenyítették őket 2004-ben és most rend van. A betörőt szó nélkül lelőheted Szlovákiában, akár csak az USA-ban. 2004-ben radikálisan csökkentették a segélyeket és akkor romáik lázadást szerveztek, amit a kormány hadsereggel vert le.
Minden országban, akár szegények, gazdagok, fejlettek, demokratikusak, egy halom pénzt bele öltek a cigányság felzárkóztatásába. De ez mindennemű eredmény nélkül történt, mert pozitív diszkriminációval nem lehet segíteni. Az USA-ban sem oldott meg minden problémát a csodaszernek tekintett pozitív diszkrimináció, bár ott a négereket valóban elkülönítették egészen az ötvenes-hatvanas évekig. Martin Luther King többé-kevésbé jogosan lépett fel a fehér diszkrimináció ellen, hiszen ott a négerek között sokan szerettek volna tanulni. A cigányhelyzet teljesen más. Nemhogy nem engedjük őket tanulni, hanem épp ellenkezőleg: évtizedek óta pozitívan diszkrimináljuk, és megpróbáljuk őket valami használható tudáshoz juttatni. Az eredmény azonban siralmas. Ha mégis valamelyik pozitívan diszkriminált cigánynak sikerül is lediplomáznia, nem alkotó jellegű, hasznos tevékenységek vonalán működik, nem ott hasznosítja a tudást. (van olyan cigány, aki arra használta a vállalkozói tudását, hogy saját cigány barátainak, ismerőseinek, rokonainak épített (közpénzen támogatott) házakat, amelyek olyan rossz minőségűek voltak, hogy néhány hónap után lakhatatlanná váltak)A négerekre alkalmazott amerikai kvótarendszer meg eleve halálra van ítélve egy olyan országban, ahol a négereknél is lényegesen kisebb a romák tanulási, kiemelkedési hajlandósága. Sajnos a cigányok nagy többségét képtelenség civilizálni, mert csak elenyésző kisebbségük az, aki ki akar és ki is tud emelkedni. Akik erre képesek voltak, már ezen régen túl vannak, s nem is nagyon szeretnének visszasüllyedni. Így ők, teljesen elszakadnak a roma közösségtől, nem hajlandóak a régi módon élni, mert más értékrendet választottak. Mindenki tudja, hogy a hagyományos cigány családokkal való együttélést csak és kizárólag a jogok és kötelezettségek egyensúlyán alapuló jogrend betartatásával (részben persze rendvédelmi eszközökkel), és az illegális jövedelemszerzés lehetőségének teljes felszámolásával lehet a jogkövető többség számára valamennyire is elviselhetővé tenni. Természetesen ebbe már beletartozna a szigorú katonasági nevelés, a segély és családi pótlék teljes körű megszüntetése mellett, az igazolható jövedelemszerzés folyamatos ellenőrzése, a gyermeknevelés feladatának alapos ellenőrzése, s szükség esetén annak elvonása is. A cigányok bűnöző rétege által befolyásolt,s szinte átnevelt cigánytársadalom tagjai naponta deklarálják, hogy le akarnak számolni velük, „gádzsókkal”. Ezt pedig egyetlen másik ország nem tűrné el. Nekünk sem lenne ez kötelező! Csak egy tisztességes és a közjóért kiálló politikai osztály kellene az ország élére.
"Leköpik, kővel dobálják, meglopják az időseket" - kitálalnak a gyöngyöspataiak
Falugyűlésen a cigánybűnözés áldozatai
Tizenkettedik stáció: Gyöngyöspata és a népszuverenitás?
Az alábbi két dokumentumot Gyöngyöspata polgármestere adta közre!
Első dokumentum, amely leleplezi a hazugságállam szóvirág manővereit:
Gyöngyöspata többségi társadalma fontosnak érzi, hogy a sokszor egyoldalú, felszínes híradások, nyilatkozatok mellett tájékoztassa az ország közvéleményét arról, valójában milyen folyamatok és történések vezettek az elmúlt hetekben kialakult helyzethez, és egyben rávilágítson arra is, mitől várja a feszültségek és problémák enyhülését.
A faluban több száz évig békésen élt együtt a magyar többség és a cigány kisebbség. Generációkon keresztül a mezőgazdasági termelés határozta meg a falu arculatát, adta az itt élők kenyerét. Az első problémák 15-20 évvel ezelőtt jelentkeztek, és egyre súlyosbodtak. Egyre hangosabb és agresszívebb lett egy csoport a falu lakosságán belül (nagyrészt máshonnan betelepített családok), és egyre inkább mindennapossá váltak sok család, ember számára az inzultálások és a sérelmükre elkövetett tulajdon elleni bűncselekmények. Tehát egyáltalán nem hangulatkeltésről és politikai játszmáról van csak szó, mint ahogy azt sokan hangoztatják. A problémák nem új keletűek!
Szeretnénk világossá tenni, hogy a sajtó, jelentős részében gyerekcsínynek és apróbb lopásnak titulált „ügyek” valójában mit is takarnak. A folyamatos fenyegetettség és félelem, valamint megalázottság lett része számos, főleg idős ember mindennapjainak, főként a falunak azon a részén, ami az említett, társadalmi normákat megszegő családok közelében található. Kialakult a félelemkeltésnek és bűnözésnek egy fojtogató hálója: a deviáns csoportba tartozó gyerekek, tinédzserek nappal, a miséről vagy éppen a boltból hazatérő idős embereket nyíltan szidalmazzák, sok esetben le is köpik, táskájukat rángatják, őket kővel dobálják. Majd éjszaka bemennek a kertjükbe, fészerükbe, ahonnan ellopnak kisebb és nagyobb javakat.
Lehet ezeket „apróbb lopásnak” is nevezni, de a tevékenység olyan gyakori és módszeres, hogy a végeredmény tragikus: sok létminimum közelében élő idős ember kerül lehetetlen helyzetbe, amikor éppen ellopják tűzifáját, vagy annyira fosztogatják a kertjét, hogy föl kell hagynia a termeléssel. De a legfájóbb a pszichés hatás: a folyamatos rettegés miatt a megérdemelt nyugodt öregkor helyett mindennapi félelem és létbizonytalanság lett osztályrésze sok-sok embernek.
Föl szeretnénk arra is hívni a figyelmet, hogy a pusztítás akkor is pusztítás, ha nagyon sok apró mozdulat következménye. Az említett közösségromboló csoport miatt tizenöt év alatt eltűnt, romhalmazzá és pusztasággá vált a Kecske-kő harminc-hektárnyi oldala, ami előtte Gyöngyöspata „nyaralónegyede” volt hobbikertekkel, pincékkel, gyümölcsösökkel. A karókat, oszlopokat tűzifának hordták el, a pincéket föltörték, számos esetben a cserép mellett még a tetőgerendákat is elvitték, a gyümölcslopás módszerét sokszor a faágak letörése és elvonszolása jelentette. Most úgy néz ki a terület, mintha bombatalálat érte volna. A termelés leállása miatti anyagi kár is hatalmas, szerény becslések mellett is körülbelül harmincmillió forint évente, de legalább ennyire fájó veszteség, hogy Gyöngyöspata egyik legfontosabb közösségi színterét veszítette el, vészesen rövid idő alatt.
A faluban két hétig tartózkodó Szebb Jövőért Polgárőrség tevékenysége országos szintű felháborodást váltott ki, de az éremnek másik oldala is van: a falu lakóinak nagy része úgy érzékelte, hogy összességében (nyilván ebben a jelen lévő rendőri erőknek is szerepe volt) két évtizede nem érzett nyugalom és biztonságérzet volt tapasztalható. A faluközpont hídján megszűnt a gyerekbandák vámszedése (szó szerint értendő!), az idősek nyugodtan el tudtak menni misére, a postára vagy a boltba, nem kellett feléjük repülő kődaraboktól, köpésektől, szidalmaktól tartaniuk, és éjszaka is nyugodtan alhattak.
Ennél kisebb súlyú dolgok, de tény, hogy a szokásos ordibálás, kiabálás is megszűnt, valamint a lopott kábelek égetéséből származó, rákkeltő anyagokat tartalmazó füst sem rontotta a falu levegőjét. A lakosság nagy részének hozzáállását, és a már hosszú évek óta kialakult nyomást jelzi, hogy a 2800 lakosú faluban pár nap alatt 1005-en írták alá azt a petíciót, ami a Szebb Jövőért Polgárőrség helyben maradását kérte, amikor annak hatósági kiutasítása került szóba.
Tisztában vagyunk azzal, és fontosnak tartjuk deklarálni, hogy nem a helyi cigányság egésze felelős a fent leírt problémákért, számos becsületes és a közösséget építő család is él itt köztük. Ezért megértjük és sajnáljuk, ha ebben a két hétben bármilyen sérelem érte őket. De fontosnak tartjuk a nyilvánosság elé tárni, hogy sok száz ember, köztük kiemelten idősek és gyerekek, hasonló félelemben és sokszor megaláztatásban él már nem két hete, hanem sok éve. Azt szeretnénk elérni, hogy az ő problémáik se legyenek szőnyeg alá söpörve vagy bagatellizálva, hanem mind a hatóságok, mind a politika és a média segítsen rajtuk is. Decemberben az iskolában hárman ájulásig vertek egy gyermeket, akit szülei át is írattak másik iskolába. Tettük indoklásakor azt válaszolták, szórakozásból cselekedtek. Az ilyenek miért nem érdekes hírek a jogvédők és újságírók számára?
Kiemelendő az is, hogy az átlagosnál nem rosszabb bűnözési statisztikák hátterében félelem és kiábrándultság van, nagyságrendekkel több a valódi bűneset, mint amit hivatalosan lajstromba vesznek. Az egyik korábbi helyi képviselő munkájának hála egy civil gyűjtemény is született, amiben a rendőrségi statisztikáknál nagyságrendekkel több bűncselekményt dokumentáltak 2006-ban.
Csak a valódi integráció és rendfenntartás segíthet.
De csakis az a fajta integráció, ami világosan különbséget tesz a közösséget építeni és az azt rombolni akaró egyének között, etnikumra való tekintet nélkül. Támogatni és segíteni kell mindenkit, aki rászorul, ha annak valódi célja a békés együttélés és az alapvető társadalmi normák betartása. De minden létező eszközzel föl kell lépni azokkal szemben, akik életmódjukkal, magatartásukkal másokat megkárosítanak.
Nyugalmat és biztonságot akar a falu, ehhez kérjük mindenki segítségét.
Úgy érezzük, fordulóponthoz érkeztünk: vagy tovább erősödnek az eddigi folyamatok, és a Kecske-kői pincék után a lakóházak kerülnek sorra 5-10 éven belül, hogy cserepenként és téglánként lebontsák azokat, mint ahogyan az Ózd egyes részein, Arlón vagy sok-sok névtelen áldozattá vált észak-magyarországi kis faluban történt, vagy igazi rend szabja meg majd a mindennapokat. Csakis ekkor virágozhat föl újra a falu. A turizmus, a borászat, a gyümölcs termesztése mint perspektíva légvár marad, ha a háttérben félelemkeltő rablóbandák működhetnek.
A falu a tervek szerint földet és vetőmagot ad együttműködésre nyitott helyi cigány családoknak, hogy így fogódzót kapjanak a kiemelkedéshez. Kapát és vetőmagot is sokak adnának őszinte emberi jó szándékból és jól felfogott önös érdekből is. Vályogvető, valamint kosárfonó vállalkozás beindítása is szerepel az önkormányzat tervei között.
Gyöngyöspata segítséget vár. Nagyobb, állandó és hatékonyabb rendőri jelenlétet, szigorúbb bírósági és gyermekvédelmi gyakorlatot, a rövid hírnév elmúltával is rendet és nyugalmat a közösség minden tagja számára! Segítő kezeket kérünk, hogy segítő kezeket nyújthassunk egymásnak.
Gyöngyöspata község lakossága
A másik dokumentum, amely a közvéleményhez szeretne eljutni:
