Csapó Endre:

Világhír terem a cigánysoron

(Megjelent a Magyar Élet 2011. május 18-i számában)

Minden nemzeti társadalom-nak alapvetô törekvése, hogy ”életvitele megfeleljen ha-gyományainak. Nem a politikai naci-onalizmusra gondolunk, ami népeket, nemzeteket, országokat egymás ellen fordít.

A politikai nacionalizmus a francia forradalom terméke. Korábban – ha nem is mindig békésen – de egymás népi mivolta elleni hadakozástól men-tesen éltek egymás szomszédságában különbözô népek, saját nyelvi és kul-turális közösségükben. Európa, moz-galmas történelmének során, sokáig a nyelvi-népi szigeteket egyszer ösz-szefogó, másszor szétszakító monar-chiák államrendjében élt. Addig tar-tott ez a rend, amíg a föld népe a föld megmunkálásából élt, majd ezt fel-váltotta az iparosodással járó, a ter-môföldtôl elváló életmód.

Szemben a földhöz kötôdô, általános életvitellel, megjelent egy távolról ér-kezett nép, amely nem letelepedni jött, amely szétszórt állapotában is megtartotta identitását minden kör-nyezetben. Allandó mozgásban volt, vándornomád természetét nem tudta vagy nem is akarta másra váltani, inkább vállalta a kivetettséget, a nél-külözést. Kiemelkedésre csak egyes egyedei vállalkoztak. Életfilozófiája: idegenül élni, kerüljön bármibe.

A középkorban, a kor felfogása sze-rint kezelték a cigányokat, amennyi-ben ütköztek a kor rendjével. A teljes életrendjük eltért a környezetüktôl, mindig és mindenhol. Kis egységei-ken felüli összefogó szervezetek nél-kül is meg tudtak maradni. Ellenáll-nak mindenféle asszimilációs törek-vésnek. Ha egyszer összességükben iskolázottak és szervezettek lesznek, a ma még csak 14 millió, rohamosan szaporodó európai cigányság, akárha a legjobb szándékkal is, olyan mélyre-ható változást idéz ...... innét már a jövôkutatók fogalmazzanak.

A múlt század elején még csendôri feladat volt bánni a cigány törvény-szegôkkel, nekik volt tekintélyük, pe-dig távolról sem használtak olyan módszert, mint Gyurcsány fegyveres különítménye, amivel végigverette a fôvárosi ünneplôket 2006-ban. Akkor még tudták a helyüket a társadalom-ban. Az ország több mint fele a mezô-gazdaságban találta megélhetését. Ez 1945 után, társadalmi katasztrófa melléktermékeként, túlságosan ha-mar megváltozott. A katasztrófa a mezôgazdaság állami nagyüzemi át-alakítása volt, a vidék tönkretétele mellett a „vas és acél országa” a szov-jet hadiipar részére termelt. Ebben a változásban nemcsak a magyar társa-dalom szerves fejlôdése tört meg, a cigányok hagyományos életmódja sem tudta biztosítani megélhetésüket.

„A környezõ országok közül 1961-ben elõször Magyarországon hoztak határozatot a cigány lakosság társa-dalmi integrációja érdekében. A Mi-nisztertanácson külön a cigánykér-déssel foglalkozó részleget hoztak lét-re. A határozat kezdeményezõje úgy fogalmazott, hogy »a jelenlegi nehéz anyagi körülmények között is szüksé-ges a cigányok társadalmi integrá-ciójának megkezdése, mert ha nem oldjuk meg ezt a kérdést, a jövõben példátlan feszültségeket okozhat«.” (Dr. Tóth Árpád: A cigányok integrá-ciója Magyarországon. Ô volt a fô szószólója és sok feladat önkéntes végrehajtója.)

Asszimilációról szó sem lehet, jó esetben bizonyos mértékû integráci-óra lehet számítani. Vagyis munkára fogni, és persze annak érdekében iskoláztatni. A cigánytelepeket, putri-kat, állami intézkedéssel felszámolták a 60-as 70-es években, és a cigányok városi, kültelki, igénytelen, nem össz-komfortos lakást kaptak. A 80-as évek végére a cigányok 80 százalékát fog-lalkoztatta az akkori ipar. A többi ma-radt problémának.

A rendszerváltás ezt a folyamatot megzavarta. A cigánytelepi életmód újra kívánatos lett számukra, a mun-kát, az iskolát, mint asszimilációs szán-dékú támadást elutasítják. „Éles viták során igyekeztek az állandó munkát vállalókat döntésükrôl lebeszélni. Számtalanszor megfogalmazták, hogy »nem az a fontos, hogy milyen nyo-morban élnek a cigányok, csak az, hogy sok gyereket szüljenek«… A kialakult éles viták nem tették lehe-tõvé a nézetek egyeztetését, amelyek gyakran fenyegetésbe csaptak át. Van a cigányoknak egy nem kis réte-ge, amely nem csak a hagyományos telepi életformához ragaszkodik, de az integráció minden formáját eluta-sítja »Meg lehet élni iskola és állandó munka nélkül is«. E réteg azzal okoz-za a legnagyobb problémát, hogy a gyermekét sem készíti fel a jövõre. A cigány vezetõk – ideológusok – több-ségének nincs átfogó társadalmi szemlélete, csak a romák érdekeit fo-galmazzák meg és követelik. A kilenc-venes évek alapvetõ változásokat hoz-tak a magyar társadalomba. Az or-szág lakosságának körülbelül hét-nyolcszázezer lakosa került a szegény-ség küszöbére. A cigányok többsége munkanélkülivé vált, és segélyre szo-rult. Megszakadt a húsz év alatt vég-zett munkám, amit saját költségemen, azaz ingyen végeztem, soha anyagi támogatást nem kaptam, mert ma is az a meggyõzõdésem, hogy ha nem oldjuk meg a cigány lakosság integ-rációját, annak beláthatatlan követ-kezményei lesznek.” (Dr. Tóth Árpád.)

Gyöngyöspata

Ennek a községnek a neve bejárta a világot, amit egy néhány percig tartó verekedés váltott ki.

A Heves megyei faluban március eleje óta pattanásig feszült a helyzet. A Szebb Jövôért Polgárôr Egyesület több tucat tagja ekkor kezdett járôrö-zésbe arra hivatkozva, hogy szerintük a helyi cigányok rettegésben tartják a lakosságot. A Jobbik március 6-án – a rendôrség becslése szerint – mint-egy ezer ember részvételével demon-strációt tartott a településen.Vona Gábor, a párt elnöke úgy fogalma-zott, hogy „magyarpárti tüntetés” zaj-lott a községben. A polgárôrök már-cius 17-ig maradtak Gyöngyöspatán.

A cigányokon kívül az [origo] által megkérdezett helyiek közül vala-mennyien örültek annak, hogy a pol-gárôrség a faluban tartózkodik. „Az utóbbi idôben rendszeressé váltak a lopások a cigányok részérôl, állan-dóan rettegek, ha meghallom, hogy ugatnak este a kutyák” – mondta egy 29 éves férfi, aki nem messze lakik a cigányok által lakott résztôl. Szerinte mióta Gyöngyöspatán vannak a pol-gárôrök, visszaesett a bûnözés, és a cigányok nem is nagyon járkálnak az általuk lakott utcákon kívül. „A pol-gárôrség a megoldás, olyan szintû a változás, hogy azt fel sem tudom fog-ni. Ha ilyen maradna az élet, teljesen jó lenne itt” – tette hozzá.

Verekedés tört ki Gyöngyöspatán, Új Szó jelentése április 27-én:

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendôr-fôkapitányság szóvivôje az MTI-nek elmondta, csoportos garáz-daság miatt indított eljárást a gyön-gyösi kapitányság. Közölte, hogy hét-fô (ápr. 25) reggeltôl fokozott rendôri ellenôrzés volt Gyöngyöspatán, ami elvileg kedd éjfélig tartott volna, de ez most folytatódik. Az történt ugyan-is, hogy a Heves megyei faluban kedd éjszaka és szerda kora hajnal-ban kipattant események miatt, több száz rendôrt lehetett látni, és több helyen sorfallal zártak le utcákat.

A történtek elôzménye, hogy koráb-ban több mint két hétig járôröztek a településen a Szebb Jövôért Polgárôr Egyesület tagjai. Majd az április 22-e és 24-e közötti idôre a Véderô elne-vezésû szervezet honvédelmi alapis-mereteket oktató tábort hirdetett meg a község határában, a roma telep szomszédságában lévô, Kecskekô el-nevezésû területre.

A tábor meghirdetett idôtartamára, Gyöngyöspatáról busszal mintegy há-romszáz cigány nôt és gyermeket szállítottak el április 22-én, civil szer-vezetek segítségével. A Vöröskereszt bonyolította le az akciót, az egyik öt-letgazda pedig Richard Field, Ma-gyarországon élô amerikai üzletem-ber volt. Csillebércen, illetve Szolnok-Tiszaligeten helyeztek el 267 gyön-gyöspatai cigány asszonyt és gyer-meket, akik vasárnap (április 24-én) tértek vissza a faluba.

A Véderô táborában megjelentek közül nyolc személyt – köztük a szer-vezet vezetôjét, Eszes Tamást – még 22-én ôrizetbe vett a rendôrség, ga-rázdaság szabálysértésének gyanújá-val. Az Egri Városi Bíróság hétfôn (25-én), nem jogerôsen megszüntette velük szemben az eljárást.

A nevezetes esemény a térfigyelô kamera képei szerint azután tört ki a verekedés Gyöngyöspatán április 26-án este, hogy egy részeg petôfibányai férfi kiállt a tér közepére vizelni, ostobán ordítva. Három társa utána szaladt, hogy visszahúzza a cigányok sorfala elôl, de ô csak rohant elôre, mire a cigányok sokasága megindult, elverték mind a négyet. Egyik súlyo-san, kettô könnyebben megsérült, szerda délutánig. Hét embert állítot-tak elô a rendôrök. A rendôrség tájé-koztatása szerint mintegy 40–50 fôs, kéziszerszámokkal felszerelt tömeg verekedett össze a négy férfival, akik a cigánysor felé indultak. Az egy súlyos és két könnyû sérültet kórház-ba szállították. Aki a helyszínen meg-sérült, a kórházban azt mondta, hogy ô a Szebb Jövôért Polgárôr Egyesület tagja.

A helyiek jelezték az Egyesült Álla-mok nagykövetségének, hogy mind a 450 gyöngyöspatai roma menedékjo-got kíván kérni Amerikában – közölte id. Farkas János. Mint mondta, ôk csak azt szeretnék, ha békén hagynák végre a gyöngyöspataiakat és „ezek a nácik” elhagynák a települést.

Horváth László Heves megyei kor-mánymegbízott is a helyszínre uta-zott, és a településen több utcát is bejárt, majd az MTI kérdésére azt mondta: láthatóan kezelhetetlenné vált a helyzet. A kormánybiztos sze-rint „véget kell vetni a politikai ka-tasztrófaturizmusnak, ide torkollott az a politikai fesztivál, ami március elején elindult”.

MTI-jelentés szerint Gyurcsány Fe-renc egymillió forintot ajánlott fel a gyöngyöspatai romák segítésére. A pénzt „evakuálásra, szállításra, átme-neti szállásra” ajánlotta fel – olvasha-tó a „Nácikérdés Gyöngyöspatán” címû bejegyzésében. A volt minisz-terelnök, „igazat adva” Lévai Júliá-nak, a Galamus-csoport tagjának, azt írta: „Gyöngyöspatán nem cigánykér-dés van, hanem nácikérdés. És egyre inkább így van és így lesz az egész országban is” – fûzte hozzá. ”Önma-guk tiszta magyarságában és mások sármagyarságában elvakultan hívô és hitüknek radikális tettekkel nyoma-tékot adó náci társaságok, csoportok fenyegetnek bennünket” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: „Gyön-gyöspata egyre mélyülô drámája nemzeti tragédiává fog pillanatokon belül válni, ha nagyon gyorsan nem cselekszünk.”

Az AP amerikai hírügynökség, a magyar sajtót megelôzve(!) közölte a gyöngyöspatai cigányok tömeges „evakuálásáról” szóló hírt. A romák csillebérci látványkirándulását Rich-ard Field, az a Magyarországon élô amerikai üzletember szervezte, aki tavaly tavasszal az LMP kampányát szponzorálta. A táboroztatásban a Vöröskereszt is részt vett, amely ta-valy Richard Fieldtôl 90 millió forin-tot kapott. Selymes Erikkel, a Vörös-kereszt fôigazgatójával találták ki az evakuálást. A buszokat a hatvani Volántól a Vöröskereszt bérelte, és ôk találták meg a szálláshelyeket is. A gyöngyöspataiak elmondása szerint egyébként arról már napokkal koráb-ban tudtak, hogy a cigánysoron élô nôk és gyerekek Csillebércen töltik a húsvétot.

(Folytatás a 4. oldalon)

A fideszes Kocsis Máté egy vizsgá-ló bizottság felállítását kezdeményez-te, hogy kiderüljön, kik állnak a gyön-gyöspatai feszültségek hátterében. Az index. hu információja szerint az amerikai üzletember, aki egyik szer-vezôje volt a roma asszonyok és gyermekek húsvéti elutaztatásának, nyílt levelet írt a fideszes politikus-nak, amelyben egyebek között leszö-gezi: „a gyöngyöspatai tények jól do-kumentáltak, és magukért beszélnek”. A levélben Richard Field azt írja, hogy szerinte indokolt volt a 276 gyöngyöspatai roma nô és gyerek kitelepítése a Véderô meghirdetett gyakorlata elôtt, hiszen április 22-én reggel nem voltak rendôrök a telepü-lésen. [Ez mint láttuk, nem igaz.] „Ha cselekedetemmel rontottam az álta-lam ôszintén és mélyen szeretett Ma-gyarország nemzetközi megítélésén, azt ôszintén sajnálom. Ha azonban bármikor a jövôben arra kérnek, hogy segítsek megvédeni magyar állampolgárokat fasiszta gengszte-rektôl, azt tétovázás nélkül meg fo-gom tenni, ha az módomban áll. Mert a magyar állampolgárok életének védelme fontosabb, mint bármely kormány vagy politikai párt tekinté-lyének megóvása. És ha cselekede-teimmel megmutattam a magyarok-nak, hogy a szabadsággal együtt jár az a kötelesség, hogy a társadalom legelesettebb tagjait megvédjük, ak-kor úgy fogom érezni, hogy volt ér-telme az életemnek” – írja az ame-rikai üzletember.

Az amerikai nagykövetség nem vá-laszolt arra a kérdésre, hogy jártak-e és milyen céllal munkatársai Gyön-gyöspatán a húsvéti üdültetés elôtt. A helyiek elmondása szerint azonban az elmúlt napokban is jártak az amerikai nagykövetség munkatársai a telepü-lésen. Felmérést készítettek, hogy melyik család akarja elhagyni a tele-pülést vagy menedékjogot kérni más országban.

Itt nincs jövônk

A gyöngyöspatai cigányság vezetô-je, idôsebb Farkas János (aki a Ro-ma Polgárjogi Mozgalom alelnöke is) azt mondta az Indexnek, hogy a falu cigány lakossága politikai menedék-jogot kért az Amerikai Egyesült Álla-moktól és Kanadától. Kérelmüket már benyújtották a két ország buda-pesti nagyköveteinek, továbbá levél-ben fordultak Barack Obama ameri-kai elnökhöz és az EU vezetô intéz-ményeihez.

Farkas szerint 400–450 gyöngyöspa-tai cigány készül elhagyni az orszá-got. „Itt nincs jövônk. A házammal szomszédos telket megvette a Véd-erô, zaklatják a családomat. Így nem lehet élni, nem tudjuk a családdal ünnepelni Jézus Krisztus feltáma-dását, mert állandó megfélemlítés alatt vagyunk. Lemondatták a polgár-mestert, biztosak vagyunk benne, hogy jobbikos utódja lesz, Juhász Oszkár azért szervezte ezt az egé-szet, hogy megszerezze a hatalmat” – fogalmazott.

Az USA nagykövetsége a menedék-kérelemre még nem reagált, de a gyöngyöspatai ügyben már kiadtak egy közleményt. Eszerint „a nagykö-vetség szoros figyelemmel követi az eseményeket Gyöngyöspatán és Ma-gyarország északkeleti térségében más helyeken”. A közlemény szerint „a gyûlöletkeltés és a kisebbségi csoportok megfélemlítése elfogadha-tatlan”.

Dúró Dóra, a Jobbik országgyûlési képviselôje sajtótájékoztatóján kije-lentette, hogy a Jobbiknak semmi köze a Véderôhöz, a Véderô ellenlá-basa Juhász Oszkárnak, a Jobbik színeiben induló gyöngyöspatai pol-gármester-jelöltnek. A párt szerint a gyöngyöspatai szálak a Fideszhez ve-zetnek, ugyanis a Barikád informáci-ója szerint Maka Attila képviselô sógora ajánlotta fel a cigányteleppel szembeni telkeket a Véderô számára.Dúró, aki a gyöngyöspatai helyzetet a zámolyi romákéhoz hasonlította, közölte: felszólítják az LMP-t, hogy hagyják abba a hangulatkeltést. AzLMP korábban éles hangú közlemény-ben támadta a Jobbikot a helyzet elmérgesítéséért.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivôje szerint „jól látható hazugsá-gok” azok a híresztelések, amelyek szerint „bármifajta hirtelen szükség-bôl elkövetett kitelepítésrôl vagy bár-mi másról lenne szó” Gyöngyöspatán. A Vöröskereszttôl azt a tájékoztatást kapták, hogy a közremûködésükkel egy régebb óta szervezett üdültetésre éppen pénteken utaztak el családok Gyöngyöspatáról.

A Szebb Jövôért Polgárôrség, a Jobbik helyi vezetôje, a helyi cigány-ság vezetôje, valamint a polgármester megállapodott abban, hogy a járôrözô civilekhez mostantól romák is csatla-koznak, az ô feladatuk lesz, hogy a „cigánylakta részeken semmiféle at-rocitás ne történjen.” Ugyanez a két roma férfi a jövôben az iskolában pedellusi feladatokat is ellát majd.

A megyei hírportál ismerteti Gyön-gyöspata képviselôtestületének köz-leményét, miszerint „minden törvény-tisztelô és rendet akaró embernek helye van Gyöngyöspatán, ha ember-társait tiszteletben tartva tesz eleget kötelességeinek és gyakorolja jogait, óvja mindannyiunk környezetét, egészségét.” (Az 5. oldalon olvasható teljes egészében.)

A képviselôtestület a továbbiakban nem járul hozzá a faluban tervezett, vagy már engedélyezett demonstrá-ciókhoz, felvonulásokhoz, pártrendez-vényekhez, és követeli, hogy „a jog-védô szervezetek által gerjesztett hisztériahadjárat szûnjék meg!”

Farkas Flórián az Országos Roma Önkormányzat és a Lungo Drom fi-deszes elnöke nyilatkozatából egy rész: „A kormányzat kivételével min-denkit a politikai haszonszerzés mo-tivál, még azt sem zárom ki, hogy biznisz is van a háttérben. Érdemes a tágabb összefüggéseket is megvizs-gálni. Az országos önkormányzat elôzô vezetése, Kolompár Orbán és társai például dobogós szerepet töltöt-tek be abban, hogy a Jobbik nevû párt bekerült a parlamentbe. Az egész balhé olyanok mûve, akik eleve a feszültségek szításában érdekeltek.”

*

Módosította az Országgyûlés május 2-án a büntetô törvénykönyvet (Btk.) az úgynevezett „egyenruhás bûnözés” miatt. Az elfogadott indítvány szerint a jövôben három évig terjedô szabad-ságvesztéssel büntethetô az, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelthet vala-mely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjai-ban. Emellett a Btk. kiegészül a köz-biztonsági tevékenység jogellenes szervezésére vonatkozó paragrafus-sal, amely egyebek mellett rögzíti, hogy aki olyan, a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló tevé-kenységet szervez, amelyre jogsza-bály nem jogosítja fel, vagy a közbiz-tonság, a közrend fenntartásának lát-szatát keltô tevékenységet szervez, az vétséget követ el, és két évig terjedô szabadságvesztéssel büntetendô.

A javaslat indoklásában az elôter-jesztô, Navracsics Tibor miniszterel-nök-helyettes, közigazgatási és igaz-ságügyi miniszter azt írta: „A jogál-lam nem engedheti meg magának, hogy a közbiztonság fenntartására vonatkozó állami monopóliumot civil szervezôdések erre vonatkozó törvé-nyi felhatalmazás hiányában minden-féle állami kontroll nélkül, a hivata-losság látszatát keltve szervezzék. Elszaporodtak azok a magatartások, amelyek ugyan nem érik el a közös-ség tagja elleni erôszak tényállásában jelenleg szankcionált erôszak mérté-két, azonban az egyes nemzeti, etni-kai, faji, vallási csoportok tagjaiban jogos félelmet, riadalmat keltenek, ezzel etnikai feszültséget szítva” – mutatott rá a tárcavezetô, hozzátéve, hogy az e jelenségekkel szembeni ha-tározott fellépés érdekében vált szük-ségessé a Btk. módosítása.

Semjén Zsolt szerint nyilvánvaló provokáció történt Gyöngyöspatán. A kormányfô helyettese a Jobbik és az LMP pártpolitikai érdekeltségét egy-aránt felvetette a történtekkel kap-csolatban. Többirányú provokációról van szó, amiben „országon kívüli erôk érdekeltségei is vannak”.

Kettôs mérce

„Nem érdekli az EU-t a vajdasági magyarság!”

Az újvidéki községi képviselô-tes-tületben tanácskoztak a vajdasági magyar civil szervezetek és politikai pártok képviselôi. Az Árgus Vajdasá-gi Magyar Kisebbségjogi Civil Egye-sület kezdeményezésére tartott talál-kozón jelen volt Pásztor Bálint, a belgrádi parlament kisebbségi frak-ciójának vezetôje, valamint Varga László, a parlament integrációs bi-zottságának elnöke is. Utóbbi elôadá-sában az Európai Unió és Szerbia kapcsolatairól beszélt, kiemelte, hogy az ország integrációs folyamatának részeként az EU egy 2483 kérdést tartalmazó kérdôívet továbbított a belgrádi kormánynak, ám a kérdések között csupán 40 olyan szerepelt, amelynek valamilyen szintû kisebb-ségi jogi vonatkozása van. „A mintegy hatezer oldalas kérdôívkötegbôl csak 160 oldal vonatkozik a kisebbségekre. A népcsoportok közül egyedül a ro-mák helyzetével kapcsolatban fogal-mazódott meg néhány konkrét szá-monkérés. A magyarok és a többi kisebbségi népcsoport helyzetével kapcsolatban az unió egyetlen kérdést sem tett fel Belgrádnak. Ebbôl az következik, hogy a kisebbségi jogér-vényesítés szempontjából szinte lehe-tetlen lesz Szerbia uniós csatlakozását a kisebbségi jogok megvalósításához kötni” – mondta elôadásában Varga László.

(Részlet a Közigazgatási és Igaz-ságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárság Heti Nemzetpolitikai Összefoglaló címû 20011/18. kiadvá-nyából.)

A világ sorsát irányító nagyhatalmi beavatkozás mérlegelésében a triano-ni határokon belül érvényes a ki-sebbségvédelem, és van kötelessége a többségi nemzet államának, de a határokon kívüli magyar kisebbség követelései és a részükre nyújtott anyaországi támogatás veszélyeztetik a térség stabilitását.

/Forrás: Csapó Endre 2011.05.20-i levele/*B.K-T.L.