--------------------------------------------------------------
Pofátlan végkielégítések
-Elnök úr!
-Mondjad, Jánosom.
-Lenne rám néhány perce?
-Hát hogyne lenne, Jánosom! Te vagy a mi frakcióvezetőnk, hogy a bánatba ne lenne terád időm!
-Köszönöm, elnök úr!
-Hagyd már ezt az elnökurazást, Jánosom! Szólíts te is úgy, ahogyan a többiek.
-Köszönöm. Szóval, Viktátor...
-Viktátor? Hát ez meg mi a fene, Jánosom?
-Bocsánat, Viktort akartam mondani
-Na, ki vele Jánosom, mi a pálya?
-A végkielégítések visszamenőleges megadóztatásáról lenne szó.
-Ez jó, Jánosom, nekem is tetszik. Láttad a kommancsok pofáját a parlamenti vita közben? Majd behaltam a röhögéstől, ahogy néztem a savanyú képüket.
-Tényleg nagyon mókás volt. Hanem lenne itt valami.
-Mondjad Jánosom, megoldjuk.
-Tegnap benn voltam az egyik kereskedelmi tévében, ott kérdezte a riporter, hogy miért éppen öt évre visszamenőleg kell a végkielégítések után adót fizetni. Amikor pedig, így a riporter, az első Orbán-kormány távozó miniszterei és államtitkárai is nagy végkielégítéseket vettek föl.
-És te? Mit mondtál annak a firkásznak Jánosom?
-Szó szerint azt, hogy senki nem tiltja meg nekik, hogy ezt visszafizessék. Én azt gondolom, hogy ez lelkiismeret kérdése is alapvetően. És, ezt mondtam a kamerák előtt, meg fogok keresni minden érintettet, és jelzem nekik, hogy a frakció álláspontja szerint ez helyes.
-Nagyon jól mondtad, Jánosom.
-Hát most itt vagyok, Viktor.
-Látom, Jánosom, hogy itt vagy. Elmondanád, hogy miben segíthetek? Tudod, sok a dolgom...
-Amikor 2002-ben távoztál a kormányfői székből...
...és ellenzékbe került a haza...
...akkor te, Viktor, 5 597 000 ezer forintot vettél fel. Ebből 3 525 000 ezret kellene visszaadni.
-Három és fél milliót? Már miért kellene visszaadnom? Az a pénz nekem járt.
-A törvény szerint, Viktor, tényleg járt. A jó erkölcs szerint viszont...
-Tudom, Jánosom, hogy mi a jó erkölcs, a Szijjártó is mindig elmondja a tévében: visszaszerezzük a pofátlanul magas végkielégítéséket. Te, Jánosom, megfigyelted, hogy milyen mulatságosan mondja ezt a Szijjártó? Tőle tudom, hogy két napig gyakorolta a tükör előtt. Először mindig elröhögte magát, de végül sikerült neki. Ügyes fiú a Péter, lehet, valamikor őt nevezem ki utódomnak...De mondd, Jánosom, miről akartál velem beszélni?
-A három és félmillióról, Viktor. Hogy vissza kellene fizetned.
-A Fletó már visszaadta a pénzt? Vagy az a másik... a Bajnai.
-Ők egy forintért voltak miniszterelnökök, Viktor.
-De végkielégítést kaptak!
-Kaptak, de nem vették föl. Továbbutalták valamilyen gyerekeket segítő alapítványnak.
-Na, és azoktól nem lehet ezt a pénzt visszavenni?
-Viktor, nem tetszene az embereknek. Éhes és beteg gyerekektől visszavenni a pénzt...
-Jó, Jánosom, de áruld már el, tulajdonképpen mit akarsz te tőlem?
-Mondtam már, Viktor. Vissza kellene fizetned a 3 és félmilliót. Tudod, a jó erkölcs, amiről mindig papolunk.
-Miből, Jánosom, mondd meg nekem, miből fizessem vissza? Nagy a család, öt gyereket kell eltartani, tavaly Anikóval Mexikóban voltunk.
-Értem, Viktor. Tehát nem fizeted vissza a három és félmilliót?
-Most nézz meg alaposan Jánosom, madár vagyok én? Szőrös a hátam?
-Nem tudom Viktor, még sosem zuhanyoztunk együtt...
-Na, jól van, ezt megbeszéltük, Jánosom. Van még valami?
-Nincs más, Elnök úr. Ennyi lett volna.
-Szólíts csak nyugodtan Viktornak. Tudod, hogy nem szeretem a csendőrpertut.
-------------------------------Elnök úr!
-Mondjad, Jánosom.
-Lenne rám néhány perce?
-Hát hogyne lenne, Jánosom! Te vagy a mi frakcióvezetőnk, hogy a bánatba ne lenne terád időm!
-Köszönöm, elnök úr!
-Hagyd már ezt az elnökurazást, Jánosom! Szólíts te is úgy, ahogyan a többiek.
-Köszönöm. Szóval, Viktátor...
-Viktátor? Hát ez meg mi a fene, Jánosom?
-Bocsánat, Viktort akartam mondani
-Na, ki vele Jánosom, mi a pálya?
-A végkielégítések visszamenőleges megadóztatásáról lenne szó.
-Ez jó, Jánosom, nekem is tetszik. Láttad a kommancsok pofáját a parlamenti vita közben? Majd behaltam a röhögéstől, ahogy néztem a savanyú képüket.
-Tényleg nagyon mókás volt. Hanem lenne itt valami.
-Mondjad Jánosom, megoldjuk.
-Tegnap benn voltam az egyik kereskedelmi tévében, ott kérdezte a riporter, hogy miért éppen öt évre visszamenőleg kell a végkielégítések után adót fizetni. Amikor pedig, így a riporter, az első Orbán-kormány távozó miniszterei és államtitkárai is nagy végkielégítéseket vettek föl.
-És te? Mit mondtál annak a firkásznak Jánosom?
-Szó szerint azt, hogy senki nem tiltja meg nekik, hogy ezt visszafizessék. Én azt gondolom, hogy ez lelkiismeret kérdése is alapvetően. És, ezt mondtam a kamerák előtt, meg fogok keresni minden érintettet, és jelzem nekik, hogy a frakció álláspontja szerint ez helyes.
-Nagyon jól mondtad, Jánosom.
-Hát most itt vagyok, Viktor.
-Látom, Jánosom, hogy itt vagy. Elmondanád, hogy miben segíthetek? Tudod, sok a dolgom...
-Amikor 2002-ben távoztál a kormányfői székből...
...és ellenzékbe került a haza...
...akkor te, Viktor, 5 597 000 ezer forintot vettél fel. Ebből 3 525 000 ezret kellene visszaadni.
-Három és fél milliót? Már miért kellene visszaadnom? Az a pénz nekem járt.
-A törvény szerint, Viktor, tényleg járt. A jó erkölcs szerint viszont...
-Tudom, Jánosom, hogy mi a jó erkölcs, a Szijjártó is mindig elmondja a tévében: visszaszerezzük a pofátlanul magas végkielégítéséket. Te, Jánosom, megfigyelted, hogy milyen mulatságosan mondja ezt a Szijjártó? Tőle tudom, hogy két napig gyakorolta a tükör előtt. Először mindig elröhögte magát, de végül sikerült neki. Ügyes fiú a Péter, lehet, valamikor őt nevezem ki utódomnak...De mondd, Jánosom, miről akartál velem beszélni?
-A három és félmillióról, Viktor. Hogy vissza kellene fizetned.
-A Fletó már visszaadta a pénzt? Vagy az a másik... a Bajnai.
-Ők egy forintért voltak miniszterelnökök, Viktor.
-De végkielégítést kaptak!
-Kaptak, de nem vették föl. Továbbutalták valamilyen gyerekeket segítő alapítványnak.
-Na, és azoktól nem lehet ezt a pénzt visszavenni?
-Viktor, nem tetszene az embereknek. Éhes és beteg gyerekektől visszavenni a pénzt...
-Jó, Jánosom, de áruld már el, tulajdonképpen mit akarsz te tőlem?
-Mondtam már, Viktor. Vissza kellene fizetned a 3 és félmilliót. Tudod, a jó erkölcs, amiről mindig papolunk.
-Miből, Jánosom, mondd meg nekem, miből fizessem vissza? Nagy a család, öt gyereket kell eltartani, tavaly Anikóval Mexikóban voltunk.
-Értem, Viktor. Tehát nem fizeted vissza a három és félmilliót?
-Most nézz meg alaposan Jánosom, madár vagyok én? Szőrös a hátam?
-Nem tudom Viktor, még sosem zuhanyoztunk együtt...
-Na, jól van, ezt megbeszéltük, Jánosom. Van még valami?
-Nincs más, Elnök úr. Ennyi lett volna.
-Szólíts csak nyugodtan Viktornak. Tudod, hogy nem szeretem a csendőrpertut.
Cigányok a mozi pénztáránál
- Tessík mondani, jáccákaztat a filmet, amiben a cigányok legyűűzik Bruszliiit?
- Nem!
- És aztat, amiben a cigányoklegyűűzik az Artur Király lovagjait?
- Nem.
- És aztat, amiben a cigányoklesznek a világ urai?
- Azt sem!
- Há akko mit jáccanak?
- Azt, amiben a cigányok nemkapnak segélyt, mert becsületesen élnek és
minden nap dolgozni járnak. Akölkeik pedig iskolába, meg óvodába.
A börtönökben pedig csakelvétve találni cigányt.
Kérnek rá jegyet?
- Nem kérünk! Útájjuk afantasztikus filmeket!
- Tessík mondani, jáccák
- Nem!
- És aztat, amiben a cigányok
- Nem.
- És aztat, amiben a cigányok
- Azt sem!
- Há akko mit jáccanak?
- Azt, amiben a cigányok nem
minden nap dolgozni járnak. A
A börtönökben pedig csak
Kérnek rá jegyet?
- Nem kérünk! Útájjuk a
---------------------------------------------------------- Hallottak a hírekben arról a borzasztó tűzről itt Montrealban?
Egy ötemeletes épület leégett és sok halott volt.
Egy muzulmán család élt az első emeleten, mind meghaltak.
Egy cigány család élt a másodikon, ők is megégtek.
Egy cigány család élt a másodikon, ők is megégtek.
Egy fekete család Haitiből a harmadik emeleten, szintén odavesztek.
Egy 8 tagú pakisztáni család a negyedik emeleten égett meg.
Egy fehér házaspár az ötödik emeleten lakott, ők megmenekültek.
Egy 8 tagú pakisztáni család a negyedik emeleten égett meg.
Egy fehér házaspár az ötödik emeleten lakott, ők megmenekültek.
A muzulmán közösség vizsgálatot követelt, hogy állapítsak meg, miért éltek a fehérek túl a katasztrófát?
A fekete egyesület szintén kérte a vizsgálatot.
Az aganse, a menekülteket védelmezők, ordítanak nyilvános vizsgálatért.
Végül is megkérdezték a tűzoltófőnököt, mondjon véleményt, hogy lehet, hogy a fehérek életben maradtak?
Kérem, azok elmentek dolgozni.
A fekete egyesület szintén kérte a vizsgálatot.
Az aganse, a menekülteket védelmezők, ordítanak nyilvános vizsgálatért.
Végül is megkérdezték a tűzoltófőnököt, mondjon véleményt, hogy lehet, hogy a fehérek életben maradtak?
Kérem, azok elmentek dolgozni.
--------------------------------------------------------------
A rabbi és a medve
Egy katolikus pap, egy protestáns lelkész és egy rabbi vitatkoznak, hogy melyikük a jobb hittérítő. Mindegyik meséli a csodásabbnál csodásabb eseteit, míg végül elhatározzák, hogy egy döntő próbát tesznek: az közülük a legjobb hittérítő, aki egy medvét meg tud téríteni a saját vallására.
Két nap múlva a katolikus pap felhívja a másik kettőt, hogy jöjjenek el hozzá. A templomkertben mutat nekik egy medvét és büszkén meséli:
- Elmentem az erdőbe, és addig mentem, amíg rá nem találtam a medvére. Mikor észrevett, morogva elindult felém, de én elkezdtem felolvasni neki a Bibliából, erre kissé lehiggadt, és körülszimatolt. Behintettem szentelt vízzel, és ettől olyan kezes lett, mint a bárány. Haza is hoztam a hívek épülésére!
- Elmentem az erdőbe, és addig mentem, amíg rá nem találtam a medvére. Mikor észrevett, morogva elindult felém, de én elkezdtem felolvasni neki a Bibliából, erre kissé lehiggadt, és körülszimatolt. Behintettem szentelt vízzel, és ettől olyan kezes lett, mint a bárány. Haza is hoztam a hívek épülésére!
A többiek elgondolkodnak a hallottakon. Három nap múlva a protestáns lelkész hívja fel a többieket, hogy látogassák meg. Amikor belépnek az imaházba, földbe gyökerezik a lábuk: egy hatalmas medve ücsörög a padban, és ájtatos képpel hallgatja a zsoltárokat. A lelkész elmesélte történetét:
- Én is kerestem egy medvét az erdőben. Mikor meglátott, bömbölve rohant rám. Én nem mozdultam, hanem tekintetemet az égre függesztve zsoltárokat kezdtem énekelni. Erre a fenevad leheveredett a lábam elé és úgy hallgatta a szent énekeket, majd hazáig követett és azóta itt él az imaházban!
- Én is kerestem egy medvét az erdőben. Mikor meglátott, bömbölve rohant rám. Én nem mozdultam, hanem tekintetemet az égre függesztve zsoltárokat kezdtem énekelni. Erre a fenevad leheveredett a lábam elé és úgy hallgatta a szent énekeket, majd hazáig követett és azóta itt él az imaházban!
Csodálkozik a másik kettő, aztán csöndesen elmennek. Eltelik egy hét, mikor a katolikus és a protestáns pap telefonhívást kap a helyi kórház orvosától, hogy sürgősen látogassák meg a rabbit. Bemennek, és elhűlve látják, hogy a rabbi eszméletlenül fekszik a kórházi ágyon, tetőtől talpig be van kötözve, keze-lába gipszben, és több infúzió csöpög a karjába. Csöndesen topognak az ágya mellett, amikor is nagysokára a rabbi kinyitja a szemét, és suttogva megszólal:
- Hát igen, a medve... Nos, azt hiszem... talán mégsem volt jó ötlet a térítést körülmetéléssel kezdeni...
- Hát igen, a medve... Nos, azt hiszem... talán mégsem volt jó ötlet a térítést körülmetéléssel kezdeni...
--------------------------------------------------------------
*B.Kiss-Tóth László.
