Jogbiztonsági katasztrófa okából

DR. LÉHMANN GYÖRGY ügyvéd irata:


(Az Alkotmány hivatalos magyarázatából:
„ Az állam az előre meghatározott szabályokat köteles magáranézve is megtartani. Ezáltal valósulhat csak meg az állampolgárt védő jogbiztonság intézménye, a jogállamiság”).
Megrendítő volt az elmúlt nap délutánján telefonon hallgatnom azt, ahogy folyamatosan segítségért fordultak hozzám többen, több ezer károsultakat képviselve, számomra ismeretlen honfitársaim azért, hogy segítsek.
Segítsek abban, hogy a hitelező bankok által egyoldalúan diktált,tisztességtelen, erkölcstelen és törvénytelen devizaalapú kölcsönszerződések alapján magyar emberek tízezreinek létbiztonsága ne kerülhessen veszélybe.
Szerintem nincs olyan érző magyar ember, aki ezeket a szavakat is hallva ne ígértevolna meg azt, hogy minden tőle telhető módon segít, ezért így tettem én is.
Immár sokadik alkalommal és módon keresem újólag az értelmes, és nem csak látszólagos segítségnyújtási lehetőséget abban a szilárd meggyőződésemben, hogy a jelenleg kialakult törvénytelen állapot honfitársaim tízezreinek nyomorúságán túl az Alkotmányba és ezen belül a jogbiztonságba vetett hit teljes kudarcát, csődjét is jelenti.
Az alábbi sorok az ígéretemnek megvalósulása érdekében íródnak.

Ismerve az OTP Jelzálogbank Zrt. mint hitelező és zálogjogosult, valamint adósok észálogkötelezettek között 2008. január 17-én létrejött
„DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT JELZÁLOG-TIPUS KÖLCSÖNSZERZŐDÉS
” elnevezésű szerződésnek iratom mellékletében olvasható,főkötelezettségekkel kapcsolatos tartalmát,
feltételezve azt, hogy valamennyi Magyarországon aláírt, bármely hitelező által egyoldalúan meghatározottdevizalapu kölcsönszerződés főkötelezettségeivel kapcsolatos rendelkezések az általam ismertszerződéstől lényegesen nem térnek el,
tudva azt, hogy az ezeket a fajta szerződéseket elemző mindazon ügyvédek, akik a hitelezőkkel megbízási,vagy egyéb jogviszonynál fogva nincsenek kapcsolatban – egybehangzóan, ellenvetés nélkül állítják azt, hogy a vizsgált szerződések tisztességtelenek, erkölcstelenek és törvénytelenek,
tudva azt, hogy a szerződéseket közgazdász szemlélettel és tudással elemző közgazdászok egybehangzóan,ellenvetés nélkül állítják azt, hogy ezeknek a kölcsönszerződéseknek megkötésük után történthitelezők általi egyoldalú megváltoztatása miatti adósi többletkiadásoknak 2/3-ad része a PSZÁFhivatalos közleményében írtakat is megsértve törvénysértően, logikátlanul és indokolatlanul lettmegállapítva,
tudva azt, hogy a fentiek alapján kétségtelenül tisztességtelennek, erkölcstelennek és törvénysértőnek minősíthető kölcsönszerződések bíróságok általi alapos érdemi vizsgálata, a vizsgálat eredményeként pedig ítélet hozatala egyetlen alkalommal sem történt meg,
tudva azt, hogy a PSZÁF hivatalos közleményei ellenére azt követően sem tett semmiféle intézkedést, kötelezettségét megszegve a törvénytelenségek kiküszöbölésére, hogy a törvénytelenségekről tudomást szerzett,
tudva azt, hogy Lengyelországban ugyanilyen jellegű és jogi megítélésű kölcsönszerződések esetén a szerződések megkötése utáni módosítások által a Magyarországi állapothoz képest 1/3-ad többletköltsége merül fel az adósoknak, tudva azt, hogy bírósági ítélettel érdemben még nem vizsgált kölcsönszerződések hitelezői felmondását követő végrehajtási eljárásban a Magyar Állam eltűri azt, hogy akár bírósági végrehajtás szabályai szerint, akár bírósági végrehajtási szabályokat semmibe véve két hónap elteltével tömeges kilakoltatások történjenek,
tudva azt, hogy a Kolontár-i vörösiszapkárosodás miatti kártérítési perekben akadálya nem volt annak, hogy valamennyi peres eljárásban a Fővárosi Bíróság soronkívüli eljárásban és példamutatóan, érdemi tárgyalásra, bizonyítás felvételre már az első tárgyaláson sort kerítően tárgyaljon úgy, hogyugyanebben az időszakban a Fővárosi Bíróság devizalapu kölcsönszerződések érvénytelenségével kapcsolatos minden peres eljárásban a Polgári Perrendtartás 124. § 1. bek-ben irt 30 napos határidőt semmibe véve akár három hónappal később dönt a tárgyalhatóság kérdésében,a szerződések érvénytelenségével kapcsolatos jogszabályok elegendő ismeretében arra a meggyőződésre jutottam, hogy a
Magyar Állam a társadalom által vitatott erkölcsiségű szerződések vizsgálatára irányuló szándék elhallgatásával,Legfőbb Ügyészség a károsultak nagy számára tekintettel biztosított jogi lehetőségek igénybe nemvételével,
a PSZÁF a tisztességtelen, erkölcstelen és törvénytelen kölcsönszerződések miatti állapot tudomásulvételével olyan állapot alakult ki, hogy magyar honfitársaimnak a törvényeket minden körülmények között betartva személyesen kell küzdeni a jogbiztonság, a jogállamiság helyreállítása érdekében.
A küzdelem célját abban jelölöm meg, hogy mindaddig ne történhessen egyetlen kilakoltatás sem,ameddig legalább egyetlen bíróság előtti peres eljárásban nem dönti el a bíróság azt, hogy érvényes,vagy érvénytelen szerződés alapján történik a végrehajtás.
Erre a bírói döntésre a Fővárosi Bíróság előtt egy-két hónapon belül álláspontom szerint lehetőség van a következők miatt:
2011. február 28-án személyesen adtam le keresetlevelemet elegendő számban és mellékletekkel együtt aFővárosi Bíróságon a kölcsönszerződés érvénytelenségével kapcsolatosan, teljeskörü vizsgálatot remélve.
Mai napon telefonon érdeklődtem a Fővárosi Bíróságon az ügy száma iránt, telefonon közölték a számot: P.21.033/2011.
Valamint azt is közölték, hogy kereseti kérelmemet idézés kibocsátása nélkül elutasították, előttem egyenlőre ismeretlen okok miatt.
Tehát abban a szerencsében van részünk, hogy még egyszer idézés kibocsátása nélkül nem tudja elutasítani a Fővárosi Bíróság keresetlevelemet újabb három hónap múlva, hiszen a mostani hiánypótlás után a 132. § alapján tárgyalnia kell ebben az ügyben.
A célhoz vezető utat ezek után abban látom, hogy mivel remélhetőleg egy héten belül végzést is kapok,további 45 napunk van a hiány pótlására.
Ebből mindösszesen 14 napra gondolva tisztelettel felkérek
minden Kollégámat, hogy most olyan kereseti kérelmet rakjunk össze közös erővel, melynek elbírálása után nem kell szégyenkeznünk a nemzet előtt.
Természetesen személyem a legkevésbé fontos az ügy további menetében, készséggel vállalom a jövőben is,de inkább hajlok arra, hogy az együttműködő ügyvédek döntsenek a perbeli fellépésre leginkább alkalmasügyvéd személye felöl.
Természetesen ez tőlem származó meghatalmazással bárki számára lehetséges a fenti perben.
Azt pedig elvárom a Fővárosi Bíróságtól, hogy az az egyetlen bíró, aki az ügyben dönt, tárgyalási napokra és ehhez szükséges felkészülési időszakra szakítsa meg törvénykezési szünetét
Azzal, hogy eza bíró ha lehet ne az legyen, akinek három hónapig tartott az, hogy megállapítson keresetlevelemben olyanhiányt, amiről még most sem tudok.
Amennyiben fentiekben megfogalmazott, kétségbeesett kiáltásommal
egyet értenek e levelem olvasói, a r r a k é r e m
Őnöket, hogy az ügy támogatása céljából keressenek meg mindenkit, akinek fontos lehet a nemzetsúlyos problémájának tisztességes, alkotmányos és törvényes megoldása.
Siófokon 2011. május 24. napján.
Léhmann György
*B.Kiss-Tóth László