Onody Gyula:
Vérszínű virággal...
(2006. okt. 23. emlékére is)
Börtönök mélyén
rothad az Élet,
learat mindent
a fertő, halál.
Bányákban szunnyad
csillogó szenünk,
s mi megfagyunk
kihűlt otthonunk padán.
Rabszolgatartók
röhögnek rajtunk.
"Élj meg segélyből!"
ordítják ránk.
Ők dőzsölnek,táncolnak,
kiszipolyoznak,
szemétdombbá teszik
gyönyörű Hazánk.
De jön majd új Tavasz,
vérszínű virággal,
kézbevesszük megint
a magyar kaszát.
(Onody Gyula
Siófok, 2011.ápr.05.)
/Forrás: a szerző 2011.04.05-i levele/
*B.Kiss-Tóth László
