No comment...
*
BESZÁMOLÓ A BECSÜLET NAPJA RENDEZVÉNYRŐL
RENDŐRSÉG ÖNKÉNYESKEDÉSE
A NEMZETI MEGEMLÉKEZÉSEN
A 3-as metró újpesti végállomásánál volt a gyülekező. Amikor 3/4 2 körül feljöttünk a felszínre, akkor a következő látvány fogadott bennünket. A buszok végállomásánál kb.30-40 darab rendőrállat nagy erővel és látványosan igazoltatta azokat a hazafiakat, akik valamilyen jelvényt vagy olyan ruházatot viseltek, amellyel egyértelműen a nemzeti oldalhoz való tartozásukat fejezték ki. A sünök nagyon tevékenyek voltak, hiszen valószínűleg a nekik beígért túlórapénz lebeghetett a szemük előtt. A rövid és nevetséges közjátékot követően megindultunk a rendezvény tervezett helyszíne felé, amelyet tömegközlekedési eszközzel közelítettünk meg. Így az induló buszok nagyon hamar megteltek jólöltözött és bizalomgerjesztő fiatalemberekkel. Sokan viseltek egészséges fejbőrt. Egy bő negyedórás buszozás után megérkeztünk a külváros (XV. ker) peremére. Itt egy körülbelül másfél órás várakozás után kezdődött volna meg a megemlékezés. De időközben aránytalanul nagy erőkkel felbukkantak a rendszer csahos kutyái és megakadályozták, hogy a külföldi bajtársak bejuthassanak arra az üres telekre, ahol már vártak bennünket a rendezők. Ők Magyarországra autóbuszokkal, szervezetten érkeztek. A német barátainkat mind igazoltatták. Az irataikat elvették és felírták a személyes adataikat, amelyeket valószínűleg ki fognak adni a külföldi hatóságoknak. Igen. Szerintük ez az út vezet Európába. Úgy tűnt mintha az időt akarnák húzni, hogy ha már a ceremóniát megakadályozni nem is tudják, akkor legalább a kezdetét késleltessék. Végül bejutott a majdnem több mint 300 ember arra az utca felé nyitott üres telekre, ahol később a rendezvény lezajlott. A tiszteletadás a Szózat hangjaival kezdődött, majd egymás után léptek az emelvényre a szónokok. Beszédet mondott Domonkos Endre János a PHM vezetője, Lantos János a PHM kecskeméti csoportjának a vezetője, Szabó Tamás a Nemzeti Forradalmi Párt vezetője, Illés Zsolt a NFP szekszárdi vezetője, Incze Béla a HVIM budapesti vezetője és a Bolgár Nacionalista Párt második embere. Ő nagy meglepetésünkre magyar nyelven szólt az egybegyültekhez. Európa sok országából érkeztek a bajtársaink. Németországot a Délnémet Bajtársi Közösség tagjai képviselték. De voltak résztvevők Csehországból, Szlovéniából és Belgiumból is. Megközelítőleg 3-400 ember vett részt a megemlékezésen. Az ünnepség végén meghallgattuk a magyar, majd a német himnuszt és utoljára az "Ébredj magyar!" hangzott el. Végezetül néhány mondat a tudósítótól. Többen is jelen lettünk volna, ha azokat az autóbuszokat, amelyek az ünnepségre szervezetten érkezőket szállították a hatalom képviselői nem tartóztatják fel a főváros határában. Budapest területén kifejezetten vadásztak az olyan emberekre, akik nemzeti vagy NS jellegű ruházatot és jelképeket viseltek. A rendőrség aránytalanul nagy erőkkel és tucatnyi szolgálati kutyával vonult fel az utolsó pillanatokban, amikor számukra is világossá vált (a besúgóik által), hogy melyik helyszínen lesz megtartva a megemlékezés. A céljuk a törvényes és jogos rendezvény megakadályozása és a résztvevők megfélemlítése lehetett, de végül egyiket sem sikerült elérniük. Ahogy az elmúlt években, úgy most is a rendszert védték és nem pedig a rendet. Holott ebben a nemzet számára oly kritikus időszakban választaniuk kellene a nép szolgálata és a hatalom védelme között. Úgy tűnik, hogy most is az utóbbi mellett döntöttek. A hatalom tiltása és az erőszakszervei által felhasznált különféle egyelőre még törvényes és törvénytelen eszközök és módszerek ellenére itt megvalósult a nemzeti egyetértés és együttműködés, mert egy helyen és egy időben jelen voltak a különféle valóban nemzeti szervezetek képviselői, hogy fejet hajtsanak a Budapest Erőd védelmében az életüket áldozó magyar és német hősök emléke előtt. Ha ugyan jelképesen is, de a résztvevőket beszorították egy üres külvárosi telekre, mint ahogy a bolsevik horda a főváros bátor védőit a budai várba. A rendezvényen rendbontás nem történt, a résztvevők a rendezők utasításait szigorúan betartva, fegyelmezetten vettek részt. Már maga az a tény, hogy a tiltások, a fenyegetések és a zsarolások ellenére meg tudták szervezni és megtartani a Becsület Napját, az már maga is bebizonyította, hogy a nemzeti eszme az elmúlt évtizedek alatt semmit sem vesztett az időszerűségéből és az életképességéből. Ez egy jelképes arculcsapása volt Pintér Sándor, erőszakipari szakmunkásnak, aki jelenleg még belügyminiszter, aki korábban kijelentette, hogy: "két hét alatt rendet teszünk" ….Majd magyarázkodhat a pajeszos gazdáinak. Még most is a fülemben cseng egy, a beszédek egyikében elhangzott jelentős mondat, s ezt szeretném üzenni minden nemzeti magyarnak:
"A szellem erősebb, mint az anyag, a lélek erősebb mint a test és a leghatalmasabb erő a világon a hazaszeretet."
(tudósítónktól)
http://elhallgatotthirek-
------------------------------
Részlet rendezvény beszámolójából: 
BECSÜLET NAPJA 2011
"A Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) elévülhetetlen történelmi érdeme, hogy elsőként emlékeztek meg a budai várban az 1945-ös Budai Kitörésről, 1997-ben és még utána pár évig, amely a Becsület Napjaként vált ismertté. Aztán pár évre rá az I. Fidesz Patkánykormány kirekesztette (üldözte) az emlékezőket a várból. Utána ez a nap bekerült a nemzeti megemlékezések sorába és más szervezetek is folytatták ezeket a hagyományokat, mígnem pár év alatt országos szintűvé vált. Ez a nemzeti ünnep éles választóvonal a magyarok és a vöröscionista patkányok között, akik még mindig visszasírják a szovjet időket és változatlanul ávós módszerekkel dolgoznak. Az idei év sem múlt el botrányok nélkül, mert Orbán cionhatalma nem bírja elviselni a valódi nemzeti megemlékezéseket. Sőt, a "nemzeti közmegegyezés pártja" hallani sem akar erről az évfordulóról, pedig ennek valójában állami rendezvénynek kéne lenni. Már napokkal az évforduló előtt elkezdték a tévékben a fenyegető üzengetéseket azok ellen a csoportok ellen, akik szerettek volna ilyen emlékezéseket csinálni. Bejelentették, hogy 7 rendezvényt a rendőrség betiltott, anélkül, hogy ezek neveit mondták volna, vagy pedig megindokolták volna a betiltását."
A portálon megjelent cikk fotóiból:
*B.Kiss-Tóth László 2011.02.13.
