Szász Lóránt:

ELÉD TESZNEK
(Húsvétkor)

Eléd tesznek egy ostyát,
ebből zabál az ország,
ha elmegy a misére.
Fletót rúgják fenékbe,
akik tortát akarnak !
Szegénynek, a magyarnak
csak üres tányért hagynak,
húsvétkor litániát.
A köldökéig lát,
nem várja Isten fiát,
sörét issza meg félve.
Pászkát esznek ebédre
a félig-magyarok.
Adnak és vesznek. Amott
maradék sólet kupacok,
mutatni azt, hogy élnek.
Kivert kutyának, vénnek,
csontot dobnak, ha félnek.
Várja meg így a véget !

Zas Lóránt

Szász Lóránt:

HÚSVÉT

Húsvét, feltámadás, olajfa-ág a hegyre,
Mária Magdaléna a TESTET felkereste.
Gyolccsal tekerte be, ahol a vérnyomoktól
megszentelt sziklasír majd imádkozó
embersorokba torkol. Este volt. Csak egy
halvány mécses világolt. Könnyezett. Arcára
húzta a fátyolt. Szerette ŐT. Gyermekét
őrzi majd titokban. Évszázadok jönnek,
és a KISDED játszik még a porban.
Megválthat újból, csak hidd, hogy minden áldás
a mennyből jön. Ha hiszel, te is a hegyen
állsz már. VELE szögeznek, a te arcod is
véres. Meghalhatsz : a MEGDICSŐÜLÉS ez.
 Zas Lóránt

Szász Lóránt:
KÖRBEN A FALVAK(Orbán Viktornak, a
  gyalázat évfordulóján)

Körben a falvak lángban égnek,
halványul szine a kökénynek.
Menekül, akinek van még lába,
sakál üvölt az éjszakába.
Várjuk a hajnalt. Lesz-e vége
a sötétségnek ? A tenger szép-e ?
Hajó süllyed, a bálna botlik,
a kardhalak fogára zoknit
húztak a szenvedő sirályok.
Zokog a szél. Nincs, aki hordjon
magot mezőre. Szilárd a kordon.
Vizek a kútból kiapadtak,
barmok rohannak ledőlt falnak.
Fuldoklok, hörgöm és kiáltom :
merre mentek háromkirályok ?
A kisdedet ma gyolcsban hagyni
bűn és bűnhődés : vétek, talmi.
Kell egy kemény kéz kitakarni !
  Zas Lóránt