HÍRLEVÉL VIII. évf. 14. szám
2010. január 19.
Közli:*B.Kiss-Tóth László
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Azért küzd, hogy a
Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.
Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabály-alkotási és
végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia,
s a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet. A magyarországi politikai
elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős
állampolgárságot.
A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli
politikai integrációjáért.
A VMDP Hírlevél elérhető az ausztráliai magyarok www.hufo.info honlapján is.
Ágoston András
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Körzeti Szervezet elnöksége
Szabadka
Közlemény !
Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.
Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabály-alkotási és
végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia,
s a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet. A magyarországi politikai
elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős
állampolgárságot.
A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli
politikai integrációjáért.
A VMDP Hírlevél elérhető az ausztráliai magyarok www.hufo.info honlapján is.
Ágoston András
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Körzeti Szervezet elnöksége
Szabadka
Közlemény !
Ellenezzük a szabadkai közhatalmi magyartalanítást!
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) szabadkai körzeti elnöksége és a
városi képviselőtestületben működő képviselőcsoportja mély elégedetlenséggel
állapítja meg, hogy a testület 2010. január 18-án megtartott ülésén a
Demokrata Párt (DS) javaslatára több olyan döntés született, amely a
szabadkai közhatalmi szervek magyartalanítását szolgálja.
A VMDP városi képviselőtestületben működő képviselőcsoportja ezeket a
döntéseket ellenzi és nem szavazta meg.
Tekintettel arra, hogy az új helyzetben szükség van a Magyar Koalíciót
alkotó pártok a Vajdasági Magyar Szövetség és a VMDP vezetősége közötti
nézetegyeztetésre, a VMDP szabadkai körzeti elnöksége és a városi
képviselőtestületben működő képviselőcsoportja javasolja a két párt közötti
nyitott kérdések mielőbbi megvitatását.
Ágoston András:
Magyartalanítás és lélektani hadviselés
A szabadkai városvezetés magyartalanítása utolsó állomása annak a
folyamatnak, amely Szerbiában (illetve az akkori Kis-Jugoszláviában)
2003-ban kezdődött. A Kárpát-medencében zajló korszakváltás lényege
Szerbiában is ugyanaz: a többségi hatalom - mivel demokratikus partnerként
nincs többé szüksége a magyar kisebbségi közösség politikai pártjaira - a
továbbiakban nemzetállami logika szerint építkezik. A post-partneri
időszaknak - nemcsak a Vajdaságban - három ismérve van: az addigi formális
partneri viszony megszüntetése, a nemzetállami logika, a kisantanti
szellemiség meghatározó térhódítása, s a kisebbségi pártnak, már amelyik ezt
vállalja, a csatlós szerepébe való beszorítása.
Mindez arra vall, hogy az utódállamok elég erősnek érzik magukat a trianoni
szerződéssel megkapott területek magyar lakosságának folytatólagos
asszimilálására. Fárasztással, majorizációval, a nemzetrész anyaországtól
történő fokozott elszigetelésével, s a beolvadásra hajló magyarok egy kis
részének anyagi ösztönzésével. De, ha kell, használatban marad a kisebbségi
közösségek egészét érintő lélektani hadviselés, mint amilyen a nyelvtörvény,
vagy Szerbiában a magyarverések állami szankcionálásának tudatos
elmulasztása, s a jogalkalmazás során megnyilvánuló kettős mérce.
Az utódállamok és Magyarország viszonya attól függ, mennyire hajlandó a
magyar diplomácia szemet hunyni a zajló korszakváltás felett. Mennyire képes
istenverésként, vagy objektív nehézségként tárni a nyilvánosság elé a
legkirívóbb hatalmi atrocitásokat, s szomorkodva elfogadni azok lényegét, az
erőszakos beolvasztás napi gyakorlatát.
Az elfogadás ilyen szembeötlő példája Gémesi Ferenc nyilatkozata. A
Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára a Kossuth Rádiónak adott
nyilatkozatában reményének adott hangot, hogy Szabadkán még lehetséges
"kiegyezés". Mentségére legyen mondva, a megnyilatkozása pillanatában
esetleg még nem ismerte a városi képviselőtestület végleges döntését. De,
aki á-t mond, az mondjon b-t is. Ha belefog valamibe, vigye végig.
Elképzelhetetlen ugyanis, miben lehet hasznára a vajdasági magyarságnak a
februárra tervezett közös kormányülés, vagy márciusban a köztársasági elnök
látogatása, ha a felek mellőzik nemcsak a szabadkai városvezetés és
általában a közszféra magyartalanítását, de a magyarverésekben kicsúcsosodó
államilag ellenőrzött, esetenként ösztönzött lélektani hadviselés kérdését
is.
Azt a szorongatott helyzetet, amelyben a vajdasági magyarság van, nem lehet
azzal a szlogennel orvosolni, hogy "támogatjuk a Szerbiában zajló
demokratikus folyamatokat".
Nem, mert magyar vonatkozásban nem ilyen folyamatok zajlanak. S ez akkor is
így van, ha időközben mégis kialakul valamiféle "modus vivendi" a Vajdasági
Magyar Szövetség (VMSZ) és a Tadic-féle Demokrata Párt (DS) között.
Van kiút. A vajdasági magyar pártok együttműködve, csak konstruktív
ellenzékben szerezhetnek vissza valamit a legutóbbi parlamenti választásokon
a Tadic-párthoz csatlakozó magyarok szavazataiból. A nemzetközi politikai
színtéren pedig nem a meglevő szerbiai megoldások glorifikálása, hanem a
tényleges, nemzeti alapú autonómia modelljének határozott képviselete hozhat
eredményt.
Mindkét feladat megvalósítható demokratikus és demokratikusan nem támadható
formában. Csak politikai akarat kell hozzá.
Dokumentumok:
Felülírták a megállapodási egyezményt
Pásztor István:
- A mai napon koalíciós partnereink gyakorlatilag felülírták az
együttműködési szerződést. Ezt a fellépést nem tudjuk elfogadni, mi továbbra
is tartjuk magunkat a koalíciós megállapodáshoz, hiszen ez mutat
irányvonalat a város működéséhez. Nem mondunk le azokról a funkciókról,
amiben megállapodtunk, öt tanácstagot kívánunk adni a Városi Tanácsnak, nem
kevesebbet, de sajnos el kell fogadnunk azokat a körülményeket, amelyek ma
kialakultak. A büntető hadjárat, amit valaki felülről kitalált, ma
befejeződött. Izomból eldöntötték azokat a kérdéseket, amelyeket úgy
gondoltak, hogy el kell dönteniük. Megpróbáltak megalázni bennünket. Sok
mindent el tudok képzelni és elfogadni, még azt is, hogy minden szinten
ellenzékbe vonuljunk. De egy dolgot nem tudok elfogadni, hogy megalázzanak
bennünket és mi azt tűrjük - hallottuk Pásztor Istvántól, a Vajdasági Magyar
Szövetség elnökétől a szabadkai képviselő-testület tegnapi üléséről való
kivonulásuk után.
Rámutatott, a koalíciós megállapodás megszűnéséről egyelőre még nem
gondolkodnak.
- Jelen pillanatban nem tudom megmondani, hogy hogyan bonyolódik a történet.
Valószínűleg azok tudják, akik a lavinát elindították. Ma ellenzékként
léptünk fel azokban a kérdésekben, amikben nem értettünk egyet. A Park
Palics vállalat esetében fogalombeli különbségek merültek fel, amelyek már
régóta fennállnak. Míg a többi pont esetében is számos szakmai tényezőre
mutattunk rá. A nem formális koalícióval kapcsolatban pedig az illetékeseket
kell kérdezni arról, hogy mi az, ami őket közelebb hozza, mint amilyen közel
állt egymáshoz a Demokrata Párt és a VMSZ - emelte ki Pásztor. (MSZ)
A szabadkai csata
Lemondtak a VMSZ városi tanácsosai, a párt képviselői pedig kivonultak a
városi képviselő-testület üléséről
A várakozásoknak megfelelően viharos volt a szabadkai városi
képviselő-testület tegnapi ülése. Miután a DP vezette Európai Szabadkáért
koalíció képviselői az ellenzéki Szerbiai Demokrata Párttal karöltve
elfogadták a Városi Tanács létszámcsökkentését és ezzel együtt Lovas Ildikó
művelődési és Szénási Oszkár szociális felelősök leváltását, a VMSZ négy
tanácsosa benyújtotta lemondását, egyet visszahívtak, a párt képviselői
pedig elhagyták az üléstermet.
Habár a szabadkai városi hatalmat az Európai Szabadkáért Koalíció és a
Magyar Koalíció együttesen gyakorolja, a tegnapi képviselő-testületi ülésen
világosan megmutatkozott, hogy a két fél teljesen más érdekeket szeretne
érvényesíteni. A VMSZ és a DP között a vitát csakúgy mint korábban is, a
Park Palics Kft. nevű újonnan alakult vállalat hatásköreinek meghatározása
váltotta ki. A vállalat élére tavaly nyáron igazgatót nevezett ki a
képviselő-testület, a tegnapi ülésen pedig a vállalat hatásköréről kellett
döntést hozniuk a helyi képviselőknek. A VMSZ erre a napirendi pontra több
módosítási indítványt nyújtott be. Az első beadványukat, miszerint vegyék le
a napirendről a Park Palics vállalatról szóló döntést, hogy azt pontosabban
meg lehessen fogalmazni, az Európai Szabadkáért koalíció az ellenzéki
Szerbiai Demokrata Párt képviselői szavazataival elutasította. Ez a szavazás
pedig már előrevetítette és merőben meghatározta az ülés menetét. Amikor a
vállalat hatásköréről vitatkoztak, a VMSZ képviselői többször is
kihangsúlyozták, hogy olyan területeket vonnak az új vállalat hatáskörébe,
amit már a Városépítési Igazgatóság, a Vízművek és a Köztisztasági Vállalat
végez, megduplázva ezzel az illetékességi köröket. Emellett azt is
hangsúlyozták, hogy a rendelet nem emeli ki külön és nem hangsúlyozza, hogy
a Palicsot jelképező épületeket, a mintegy 150 éves örökséget nem lehet
eladni. Aggodalmukat fejezték ki, hogy az épületek így esetleg illetéktelen
kezekbe kerülhetnek. Maglai Jenő, a képviselő-testület elnöke felhívta a
figyelmet - a 600 eurós tőkével rendelkező vállalat többmilliós érték felett
rendelkezhet majd, ám a több mint egyórás vita után, amely során főként a
VMSZ, a Szerbiai Haladó Párt, illetve a Vajdasági Magyar Demokrata Párt
képviselői szólaltak fel, szavazattöbbséggel 38:21 arányban az Európai
Szabadkáért koalíció és az SZDP elfogadta a rendeletet.
A következő napirendi pont a szabadkai Ipari és Technológiai Park
Közvállalat megalapítása volt. Ennél a pontnál is a VMSZ képviselői a
megalapításról szóló határozat hiányosságaira igyekeztek felhívni a
figyelmet. Kern Sólya Mária, a VMSZ képviselője azt emelte ki, hogy
amellett, hogy az új közvállalat hatáskörébe olyan feladatköröket helyeznek,
amelyek egyébként a Városépítési Igazgatóság hatáskörét képezik, új
munkahelyeket hoznak létre, de ugyanakkor régieket szüntetnek meg.
Hozzáfűzte, hogy ezeknek a rendeleteknek a törvényességét is felül kellene
vizsgálni. Maglai Jenő pedig kiemelte, nem megengedhető, hogy pártalapon
alakuljanak vállalatok. Az Ipari és Technológiai Park Közvállalat megbízott
igazgatója Branko Guslov lett.
Döntést hoztak a város Idegenforgalmi Szervezetének megalapításáról is,
amely Palics idegenforgalmának irányításával foglalkozik majd. A VMSZ
képviselői felhívták a figyelmet, hogy ezzel még egy területet vonnak el a
Palics-Ludas Közvállalattól, miután a Palics Park vállalat után ez a második
vállalat, amelyre átruházzák a palicsi közvállalat valamely feladatköreit.
Emellett feltették a kérdést, mi lesz a Palics-Ludas Közvállalat sorsa. De
választ nem kaptak egyik feltett kérdésükre sem a DP képviselőitől. Az
Idegenforgalmi Szervezet megbízott igazgatójává Nebojša Darabošt nevezték
ki.
Az egész ülés alaphangulatát a képviselő-testület Városi Tanácsról szóló
rendelete határozta meg, illetve annak egyik szakasza, miszerint a Városi
Tanácsot a polgármester, az alpolgármester és 6 tanácstag képezi. A vitát az
váltotta ki, hogy jelenleg a Városi Tanácsnak 8 tagja van. A városi
hatalomban működő pártok együttműködési szerződése szerint a VMSZ 5
mandátumra jogosult, míg az Európai Szabadkáért koalíció 3-ra azzal, hogy a
polgármester és az alpolgármester is az ő soraikból kerül ki. Az új rendelet
szerint tárcákat vonnak össze - a VMSZ rovására - amit a DP képviselői a
racionalizációval és a hatékonyabb munkafolyamattal magyaráztak. A VMSZ
képviselői a koalíciós megállapodás megszegésére hivatkozva nyilvánították
ki tiltakozásukat, ám a rendeletet a képviselő-testület elfogadta. Több
felszólaló is kérte, nevezzék meg, mely tanácstagoknak szűnik meg a
mandátuma, erre azonban az ülésen nem került sor. A mandátum megszűnéséről
csak ez után, jóval később, amikor már hat órája tartott az ülés, nyújtott
át a polgármester egy beadványt a képviselő-testülethez, miszerint
összevonják a művelődést az oktatással, aminek következtében megszűnik Lovas
Ildikó mandátuma, illetve összevonják a szociális védelmet az
egészségüggyel, így Szénási Oszkár mandátuma is megszűnik. Az indítvány
átnyújtása után a képviselő-testület elnöke szünetet rendelt el, amely több
mint egy órán át elhúzódott. Amikor délután fél 5-kor folytatták az ülést, a
polgármester ismertette beadványát, amire Pásztor István, a VMSZ képviselői
csoportjának vezetője bejelentette, e párt nem mond le egyetlen mandátumról
sem a Városi Tanácsban.
- Nem engedhetjük meg, hogy megalázzanak bennünket, és Önök ma egész nap
megalázott helyzetbe hoznak - fordult a DP képviselőihez Pásztor, majd
felolvasta, hogy szeretné átnyújtani Lovas Ildikó, Szénási Oszkár, Kun Szabó
Éva és Ladóczki Gyula lemondását a tanács tagságáról, valamit Karai Lászlót
visszahívták tisztségéből. - A közvállalatokban dolgozó igazgatóink sorsát
pedig Önökre bízzuk - tette hozzá. A tanácsteremben eluralkodott
meglepettség és tehetetlenség miatt újabb szünetre került sor, a képviselők
csak ezután vitatták meg a további napirendi pontokat. Mivel a polgármester
nem akarta visszavonni kérelmét a két tanácstag mandátumának megszűnéséről
és kitartott amellett, hogy a tanácstagok számának csökkentése az egyetlen
lehetséges módja a munka hatékonysága növelésének, a VMSZ képviselői
tüntetőleg kivonultak a tanácsteremből.
Az ülést ez után 46 képviselővel folytatták. A képviselő-testület elfogadta
Dragutin Miljković, a Palics-Ludas Közvállalat igazgatójának lemondását,
helyére Srđan Zekić került. Majd titkos szavazás után a többség elfogadta
Lovas Ildikó és Szénási Oszkár mandátumának megszüntetését is. (MSZ)
Tölgyessy Péter:
Magyarország húsz-harminc év alatt az egyik legelégedettebb országból a Föld
egyik legelégedetlenebb országává vált - mondta Tölgyessy Péter a Magyar
Rádióban hétfő reggel. Húsz éve még mi voltunk a régióban a legjobbak, tíz
éve már csak átlagos volt a teljesítményünk, 2006-tól pedig egyértelműen a
legrosszabbak közé kerültünk.
Az alkotmányjogász úgy látja, a magyar piacosítás előbbre járt, mint a
szomszédoknál, ezért előbb jöttek a válságok is, a gazdaság húzóerői pedig
mostanra elfáradtak, amit tetéztek a politika és a gazdaság hibái is. A
többpártrendszert elfogadtuk ugyan, de nem tudtuk értékén becsülni, a
reformokról pedig ma is úgy gondolkodunk, hogy nem segítenek, csak akkor
jönnek, ha baj van, és csak rosszat hozhatnak.
Mindehhez hozzájárultak a magunkkal hurcolt történelmi sebek is, aminek
eredményeként még mindig nem bízunk saját erőnkben, felülről várjuk a
segítséget, a biztonságot, a boldogulást, ám eközben az államot semmire nem
becsüljük, megvetjük, és ott csaljuk el az adót, ahol tudjuk. Így aztán a
magas adókulcsok ellenére a befizetések nagyon alacsonyak, az adóelkerülés
pedig mára olyan mértéket öltött, hogy a társadalom jövedelmi viszonyait is
alakítani képes.
Tölgyessy Péter szerint az országban a bizalomhiány mára általánossá vált, a
közjóban nem hiszünk, legfeljebb a családunkban, és talán csak a települési
érdekeket fogadjuk el sajátjuknak. Nem hiszünk a tanulásban, a munkában, a
jogban, a hivatalos intézményekben, az összefogásban sem, és abban sem, hogy
magunk uralnánk sorsunkat, a sikert szerintünk egyedül az ügyeskedés, a
kíméletlenség hozhatja meg.
A különbségek eközben óriásira, 8-9-szeresére nőttek az alsó és felső
fizetések között, orientációs mércék híján pedig ezt a differenciát nem
vagyunk képesek elfogadni, a társadalom ezért egyre inkább a szélekre húz.
Tovább nehezítette a dolgunkat az óriási fogyasztásközpontúság, ami már a
Kádár-korszakban megjelent, és az átmenet után is itt maradt, és aminek
nyomán a vállalkozói rétegben ma is sokkal kisebb az aktív tőke aránya a
személyes javakéhoz képest, mint Nyugat-Európában. A rossz megtakarítási
hányad miatt folyamatosan óriási kölcsönökre szorultunk, a külföldi tőkét
tartottuk megváltónak, ám az jórészt csak betanított munkát és alacsony bért
hozott. Emiatt sokan nyugdíjba menekültek, és munkahelyek százezreit
veszítettük el, úgy, hogy mostanra nagyon kicsi az esély visszakerülni a
munka világába.
A megoldás Tölgyessy Péter szerint csak az lehet, ha erőszakos hittérítés
nélkül újra megtaláljuk a saját értékvilágunkra alapozódó magyar modellt.
Emellett a közhatalom bizalmát vissza kell szerezni, úgy, hogy a köz
szereplőinek is példát kell mutatniuk. Így biztosan nem mehet tovább, de
minden választás a reményt is adja - zárta Tölgyessy Péter. (InfoRádió /
Magyar Rádió) városi képviselőtestületben működő képviselőcsoportja mély elégedetlenséggel
állapítja meg, hogy a testület 2010. január 18-án megtartott ülésén a
Demokrata Párt (DS) javaslatára több olyan döntés született, amely a
szabadkai közhatalmi szervek magyartalanítását szolgálja.
A VMDP városi képviselőtestületben működő képviselőcsoportja ezeket a
döntéseket ellenzi és nem szavazta meg.
Tekintettel arra, hogy az új helyzetben szükség van a Magyar Koalíciót
alkotó pártok a Vajdasági Magyar Szövetség és a VMDP vezetősége közötti
nézetegyeztetésre, a VMDP szabadkai körzeti elnöksége és a városi
képviselőtestületben működő képviselőcsoportja javasolja a két párt közötti
nyitott kérdések mielőbbi megvitatását.
Ágoston András:
Magyartalanítás és lélektani hadviselés
A szabadkai városvezetés magyartalanítása utolsó állomása annak a
folyamatnak, amely Szerbiában (illetve az akkori Kis-Jugoszláviában)
2003-ban kezdődött. A Kárpát-medencében zajló korszakváltás lényege
Szerbiában is ugyanaz: a többségi hatalom - mivel demokratikus partnerként
nincs többé szüksége a magyar kisebbségi közösség politikai pártjaira - a
továbbiakban nemzetállami logika szerint építkezik. A post-partneri
időszaknak - nemcsak a Vajdaságban - három ismérve van: az addigi formális
partneri viszony megszüntetése, a nemzetállami logika, a kisantanti
szellemiség meghatározó térhódítása, s a kisebbségi pártnak, már amelyik ezt
vállalja, a csatlós szerepébe való beszorítása.
Mindez arra vall, hogy az utódállamok elég erősnek érzik magukat a trianoni
szerződéssel megkapott területek magyar lakosságának folytatólagos
asszimilálására. Fárasztással, majorizációval, a nemzetrész anyaországtól
történő fokozott elszigetelésével, s a beolvadásra hajló magyarok egy kis
részének anyagi ösztönzésével. De, ha kell, használatban marad a kisebbségi
közösségek egészét érintő lélektani hadviselés, mint amilyen a nyelvtörvény,
vagy Szerbiában a magyarverések állami szankcionálásának tudatos
elmulasztása, s a jogalkalmazás során megnyilvánuló kettős mérce.
Az utódállamok és Magyarország viszonya attól függ, mennyire hajlandó a
magyar diplomácia szemet hunyni a zajló korszakváltás felett. Mennyire képes
istenverésként, vagy objektív nehézségként tárni a nyilvánosság elé a
legkirívóbb hatalmi atrocitásokat, s szomorkodva elfogadni azok lényegét, az
erőszakos beolvasztás napi gyakorlatát.
Az elfogadás ilyen szembeötlő példája Gémesi Ferenc nyilatkozata. A
Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára a Kossuth Rádiónak adott
nyilatkozatában reményének adott hangot, hogy Szabadkán még lehetséges
"kiegyezés". Mentségére legyen mondva, a megnyilatkozása pillanatában
esetleg még nem ismerte a városi képviselőtestület végleges döntését. De,
aki á-t mond, az mondjon b-t is. Ha belefog valamibe, vigye végig.
Elképzelhetetlen ugyanis, miben lehet hasznára a vajdasági magyarságnak a
februárra tervezett közös kormányülés, vagy márciusban a köztársasági elnök
látogatása, ha a felek mellőzik nemcsak a szabadkai városvezetés és
általában a közszféra magyartalanítását, de a magyarverésekben kicsúcsosodó
államilag ellenőrzött, esetenként ösztönzött lélektani hadviselés kérdését
is.
Azt a szorongatott helyzetet, amelyben a vajdasági magyarság van, nem lehet
azzal a szlogennel orvosolni, hogy "támogatjuk a Szerbiában zajló
demokratikus folyamatokat".
Nem, mert magyar vonatkozásban nem ilyen folyamatok zajlanak. S ez akkor is
így van, ha időközben mégis kialakul valamiféle "modus vivendi" a Vajdasági
Magyar Szövetség (VMSZ) és a Tadic-féle Demokrata Párt (DS) között.
Van kiút. A vajdasági magyar pártok együttműködve, csak konstruktív
ellenzékben szerezhetnek vissza valamit a legutóbbi parlamenti választásokon
a Tadic-párthoz csatlakozó magyarok szavazataiból. A nemzetközi politikai
színtéren pedig nem a meglevő szerbiai megoldások glorifikálása, hanem a
tényleges, nemzeti alapú autonómia modelljének határozott képviselete hozhat
eredményt.
Mindkét feladat megvalósítható demokratikus és demokratikusan nem támadható
formában. Csak politikai akarat kell hozzá.
Dokumentumok:
Felülírták a megállapodási egyezményt
Pásztor István:
- A mai napon koalíciós partnereink gyakorlatilag felülírták az
együttműködési szerződést. Ezt a fellépést nem tudjuk elfogadni, mi továbbra
is tartjuk magunkat a koalíciós megállapodáshoz, hiszen ez mutat
irányvonalat a város működéséhez. Nem mondunk le azokról a funkciókról,
amiben megállapodtunk, öt tanácstagot kívánunk adni a Városi Tanácsnak, nem
kevesebbet, de sajnos el kell fogadnunk azokat a körülményeket, amelyek ma
kialakultak. A büntető hadjárat, amit valaki felülről kitalált, ma
befejeződött. Izomból eldöntötték azokat a kérdéseket, amelyeket úgy
gondoltak, hogy el kell dönteniük. Megpróbáltak megalázni bennünket. Sok
mindent el tudok képzelni és elfogadni, még azt is, hogy minden szinten
ellenzékbe vonuljunk. De egy dolgot nem tudok elfogadni, hogy megalázzanak
bennünket és mi azt tűrjük - hallottuk Pásztor Istvántól, a Vajdasági Magyar
Szövetség elnökétől a szabadkai képviselő-testület tegnapi üléséről való
kivonulásuk után.
Rámutatott, a koalíciós megállapodás megszűnéséről egyelőre még nem
gondolkodnak.
- Jelen pillanatban nem tudom megmondani, hogy hogyan bonyolódik a történet.
Valószínűleg azok tudják, akik a lavinát elindították. Ma ellenzékként
léptünk fel azokban a kérdésekben, amikben nem értettünk egyet. A Park
Palics vállalat esetében fogalombeli különbségek merültek fel, amelyek már
régóta fennállnak. Míg a többi pont esetében is számos szakmai tényezőre
mutattunk rá. A nem formális koalícióval kapcsolatban pedig az illetékeseket
kell kérdezni arról, hogy mi az, ami őket közelebb hozza, mint amilyen közel
állt egymáshoz a Demokrata Párt és a VMSZ - emelte ki Pásztor. (MSZ)
A szabadkai csata
Lemondtak a VMSZ városi tanácsosai, a párt képviselői pedig kivonultak a
városi képviselő-testület üléséről
A várakozásoknak megfelelően viharos volt a szabadkai városi
képviselő-testület tegnapi ülése. Miután a DP vezette Európai Szabadkáért
koalíció képviselői az ellenzéki Szerbiai Demokrata Párttal karöltve
elfogadták a Városi Tanács létszámcsökkentését és ezzel együtt Lovas Ildikó
művelődési és Szénási Oszkár szociális felelősök leváltását, a VMSZ négy
tanácsosa benyújtotta lemondását, egyet visszahívtak, a párt képviselői
pedig elhagyták az üléstermet.
Habár a szabadkai városi hatalmat az Európai Szabadkáért Koalíció és a
Magyar Koalíció együttesen gyakorolja, a tegnapi képviselő-testületi ülésen
világosan megmutatkozott, hogy a két fél teljesen más érdekeket szeretne
érvényesíteni. A VMSZ és a DP között a vitát csakúgy mint korábban is, a
Park Palics Kft. nevű újonnan alakult vállalat hatásköreinek meghatározása
váltotta ki. A vállalat élére tavaly nyáron igazgatót nevezett ki a
képviselő-testület, a tegnapi ülésen pedig a vállalat hatásköréről kellett
döntést hozniuk a helyi képviselőknek. A VMSZ erre a napirendi pontra több
módosítási indítványt nyújtott be. Az első beadványukat, miszerint vegyék le
a napirendről a Park Palics vállalatról szóló döntést, hogy azt pontosabban
meg lehessen fogalmazni, az Európai Szabadkáért koalíció az ellenzéki
Szerbiai Demokrata Párt képviselői szavazataival elutasította. Ez a szavazás
pedig már előrevetítette és merőben meghatározta az ülés menetét. Amikor a
vállalat hatásköréről vitatkoztak, a VMSZ képviselői többször is
kihangsúlyozták, hogy olyan területeket vonnak az új vállalat hatáskörébe,
amit már a Városépítési Igazgatóság, a Vízművek és a Köztisztasági Vállalat
végez, megduplázva ezzel az illetékességi köröket. Emellett azt is
hangsúlyozták, hogy a rendelet nem emeli ki külön és nem hangsúlyozza, hogy
a Palicsot jelképező épületeket, a mintegy 150 éves örökséget nem lehet
eladni. Aggodalmukat fejezték ki, hogy az épületek így esetleg illetéktelen
kezekbe kerülhetnek. Maglai Jenő, a képviselő-testület elnöke felhívta a
figyelmet - a 600 eurós tőkével rendelkező vállalat többmilliós érték felett
rendelkezhet majd, ám a több mint egyórás vita után, amely során főként a
VMSZ, a Szerbiai Haladó Párt, illetve a Vajdasági Magyar Demokrata Párt
képviselői szólaltak fel, szavazattöbbséggel 38:21 arányban az Európai
Szabadkáért koalíció és az SZDP elfogadta a rendeletet.
A következő napirendi pont a szabadkai Ipari és Technológiai Park
Közvállalat megalapítása volt. Ennél a pontnál is a VMSZ képviselői a
megalapításról szóló határozat hiányosságaira igyekeztek felhívni a
figyelmet. Kern Sólya Mária, a VMSZ képviselője azt emelte ki, hogy
amellett, hogy az új közvállalat hatáskörébe olyan feladatköröket helyeznek,
amelyek egyébként a Városépítési Igazgatóság hatáskörét képezik, új
munkahelyeket hoznak létre, de ugyanakkor régieket szüntetnek meg.
Hozzáfűzte, hogy ezeknek a rendeleteknek a törvényességét is felül kellene
vizsgálni. Maglai Jenő pedig kiemelte, nem megengedhető, hogy pártalapon
alakuljanak vállalatok. Az Ipari és Technológiai Park Közvállalat megbízott
igazgatója Branko Guslov lett.
Döntést hoztak a város Idegenforgalmi Szervezetének megalapításáról is,
amely Palics idegenforgalmának irányításával foglalkozik majd. A VMSZ
képviselői felhívták a figyelmet, hogy ezzel még egy területet vonnak el a
Palics-Ludas Közvállalattól, miután a Palics Park vállalat után ez a második
vállalat, amelyre átruházzák a palicsi közvállalat valamely feladatköreit.
Emellett feltették a kérdést, mi lesz a Palics-Ludas Közvállalat sorsa. De
választ nem kaptak egyik feltett kérdésükre sem a DP képviselőitől. Az
Idegenforgalmi Szervezet megbízott igazgatójává Nebojša Darabošt nevezték
ki.
Az egész ülés alaphangulatát a képviselő-testület Városi Tanácsról szóló
rendelete határozta meg, illetve annak egyik szakasza, miszerint a Városi
Tanácsot a polgármester, az alpolgármester és 6 tanácstag képezi. A vitát az
váltotta ki, hogy jelenleg a Városi Tanácsnak 8 tagja van. A városi
hatalomban működő pártok együttműködési szerződése szerint a VMSZ 5
mandátumra jogosult, míg az Európai Szabadkáért koalíció 3-ra azzal, hogy a
polgármester és az alpolgármester is az ő soraikból kerül ki. Az új rendelet
szerint tárcákat vonnak össze - a VMSZ rovására - amit a DP képviselői a
racionalizációval és a hatékonyabb munkafolyamattal magyaráztak. A VMSZ
képviselői a koalíciós megállapodás megszegésére hivatkozva nyilvánították
ki tiltakozásukat, ám a rendeletet a képviselő-testület elfogadta. Több
felszólaló is kérte, nevezzék meg, mely tanácstagoknak szűnik meg a
mandátuma, erre azonban az ülésen nem került sor. A mandátum megszűnéséről
csak ez után, jóval később, amikor már hat órája tartott az ülés, nyújtott
át a polgármester egy beadványt a képviselő-testülethez, miszerint
összevonják a művelődést az oktatással, aminek következtében megszűnik Lovas
Ildikó mandátuma, illetve összevonják a szociális védelmet az
egészségüggyel, így Szénási Oszkár mandátuma is megszűnik. Az indítvány
átnyújtása után a képviselő-testület elnöke szünetet rendelt el, amely több
mint egy órán át elhúzódott. Amikor délután fél 5-kor folytatták az ülést, a
polgármester ismertette beadványát, amire Pásztor István, a VMSZ képviselői
csoportjának vezetője bejelentette, e párt nem mond le egyetlen mandátumról
sem a Városi Tanácsban.
- Nem engedhetjük meg, hogy megalázzanak bennünket, és Önök ma egész nap
megalázott helyzetbe hoznak - fordult a DP képviselőihez Pásztor, majd
felolvasta, hogy szeretné átnyújtani Lovas Ildikó, Szénási Oszkár, Kun Szabó
Éva és Ladóczki Gyula lemondását a tanács tagságáról, valamit Karai Lászlót
visszahívták tisztségéből. - A közvállalatokban dolgozó igazgatóink sorsát
pedig Önökre bízzuk - tette hozzá. A tanácsteremben eluralkodott
meglepettség és tehetetlenség miatt újabb szünetre került sor, a képviselők
csak ezután vitatták meg a további napirendi pontokat. Mivel a polgármester
nem akarta visszavonni kérelmét a két tanácstag mandátumának megszűnéséről
és kitartott amellett, hogy a tanácstagok számának csökkentése az egyetlen
lehetséges módja a munka hatékonysága növelésének, a VMSZ képviselői
tüntetőleg kivonultak a tanácsteremből.
Az ülést ez után 46 képviselővel folytatták. A képviselő-testület elfogadta
Dragutin Miljković, a Palics-Ludas Közvállalat igazgatójának lemondását,
helyére Srđan Zekić került. Majd titkos szavazás után a többség elfogadta
Lovas Ildikó és Szénási Oszkár mandátumának megszüntetését is. (MSZ)
Tölgyessy Péter:
Magyarország húsz-harminc év alatt az egyik legelégedettebb országból a Föld
egyik legelégedetlenebb országává vált - mondta Tölgyessy Péter a Magyar
Rádióban hétfő reggel. Húsz éve még mi voltunk a régióban a legjobbak, tíz
éve már csak átlagos volt a teljesítményünk, 2006-tól pedig egyértelműen a
legrosszabbak közé kerültünk.
Az alkotmányjogász úgy látja, a magyar piacosítás előbbre járt, mint a
szomszédoknál, ezért előbb jöttek a válságok is, a gazdaság húzóerői pedig
mostanra elfáradtak, amit tetéztek a politika és a gazdaság hibái is. A
többpártrendszert elfogadtuk ugyan, de nem tudtuk értékén becsülni, a
reformokról pedig ma is úgy gondolkodunk, hogy nem segítenek, csak akkor
jönnek, ha baj van, és csak rosszat hozhatnak.
Mindehhez hozzájárultak a magunkkal hurcolt történelmi sebek is, aminek
eredményeként még mindig nem bízunk saját erőnkben, felülről várjuk a
segítséget, a biztonságot, a boldogulást, ám eközben az államot semmire nem
becsüljük, megvetjük, és ott csaljuk el az adót, ahol tudjuk. Így aztán a
magas adókulcsok ellenére a befizetések nagyon alacsonyak, az adóelkerülés
pedig mára olyan mértéket öltött, hogy a társadalom jövedelmi viszonyait is
alakítani képes.
Tölgyessy Péter szerint az országban a bizalomhiány mára általánossá vált, a
közjóban nem hiszünk, legfeljebb a családunkban, és talán csak a települési
érdekeket fogadjuk el sajátjuknak. Nem hiszünk a tanulásban, a munkában, a
jogban, a hivatalos intézményekben, az összefogásban sem, és abban sem, hogy
magunk uralnánk sorsunkat, a sikert szerintünk egyedül az ügyeskedés, a
kíméletlenség hozhatja meg.
A különbségek eközben óriásira, 8-9-szeresére nőttek az alsó és felső
fizetések között, orientációs mércék híján pedig ezt a differenciát nem
vagyunk képesek elfogadni, a társadalom ezért egyre inkább a szélekre húz.
Tovább nehezítette a dolgunkat az óriási fogyasztásközpontúság, ami már a
Kádár-korszakban megjelent, és az átmenet után is itt maradt, és aminek
nyomán a vállalkozói rétegben ma is sokkal kisebb az aktív tőke aránya a
személyes javakéhoz képest, mint Nyugat-Európában. A rossz megtakarítási
hányad miatt folyamatosan óriási kölcsönökre szorultunk, a külföldi tőkét
tartottuk megváltónak, ám az jórészt csak betanított munkát és alacsony bért
hozott. Emiatt sokan nyugdíjba menekültek, és munkahelyek százezreit
veszítettük el, úgy, hogy mostanra nagyon kicsi az esély visszakerülni a
munka világába.
A megoldás Tölgyessy Péter szerint csak az lehet, ha erőszakos hittérítés
nélkül újra megtaláljuk a saját értékvilágunkra alapozódó magyar modellt.
Emellett a közhatalom bizalmát vissza kell szerezni, úgy, hogy a köz
szereplőinek is példát kell mutatniuk. Így biztosan nem mehet tovább, de
minden választás a reményt is adja - zárta Tölgyessy Péter. (InfoRádió /
