A kis Kolompár és a házi feladat

Németh Ferenc küldeménye:
 
Kissé morbid vicc:


Tanító néni kérdezi a kis Kolompárt:

- Fiacskám, elkészítetted a házi feladatodat?
- Hát persze, csókolom kezsit-lábát...
- Akkor mutasd!
- Otthun felejtettem!
- Nem hiszem el!
- Anyám íletire, ha mondom! Otthun maratt!
- Na jó, elhiszem.
Megy haza a kis Kolompár, látja ám, hogy nagy a gyász,
az anyja holtan fekszik.

Másnap megy az iskolába. A tanítónő kérdezi:
- Ma megcsináltad a házidat?
- Hát persze, csókolom kezsit-lábát...
- Mutasd meg!
- Otthun felejtettem!
- Ezt már nem hiszem el!
- A húgom íletire, ha mondom, otthun maratt!
- Na jól van, akkor elhiszem.
Megint megy haza a kis Kolompár, látja, hogy nagy a gyász,
a húga vérbe fagyva fekszik.

Másnap megint megy az iskolába:
- Kisfiam, ma remélem, megvan a házid!
- Hát persze, csókolom kezsit-lábát...
- Akkor mutasd!
- Megint otthun felejtettem!
- Ezt már tényleg nem hiszem el!
- Az apám íletire, ha mondom! Otthun maratt!
- Na jó, akkor elhiszem.
A kis Kolompár megy haza, hát látja, hogy a faterja
a szobában szélsebesen pakol egy bőröndbe.
Mikor meglátja, megszólal:
- Fiam, el kell mennünk innen, meg van átkozva ez a ház!
Tegnapelőtt anyád, tegnap a húgod, ma meg a bátyád...

/A közérthetőség kedvéért: a bátyja volt a kis Kolompár apja!/
 
Közli: *B.Kiss-Tóth László