MOST MÁR CSAK
(JOBBIK-nak Föld-közelből)
Most már csak várni kell, és az elfelejtett
tervekre gondolni, amik bekrepáltak,
gomolygó ködben ül a soha-nem-teremtő
ember-állat, felforralták a vizet is, és
benne állnak tenyérjós, megbukott filozófus,
szavazatokért könyörgő politikus, a sarlatán
had. Remeg az elmúlás beszennyezett keresztje,
szűzleányt tepertek kerevetre. A gyolcsból
kihámozták a szent halottat, bejelentik
hangosan, hogy feltámadás lesz, pedig csak
az eljövendő csillaghullásról makognak.
Átkúszik az inda a telepített határzáron,
pufajkákat osztanak a Nagykörúton, hogy
Orbán maffiája meg ne fázzon. Felgyújtanák
a Parlamentet Habsburg Ottó követői,
aki nem akar királyságot, azt főbe kell majd
lőni. Jaj, farizeusaink ma lesből várnak.
Bebörtönözték már az eszmét, és bevenni készek
minden várat. Imádni kell az aranyborjút,
a disznót bekeríti és legyőzi a sok lúd. Kövérkés
eunuchok őrzik Tündér Ilona leányát, a mesebeli
királyfi lovával ugratni készül a Dunán át.
Záporoznak vértekre kazárok nyilai a pultról,
Bajnai Gordon egy libát tollától megfosztva
hurcol. Ribillió lesz itt, Lendvai bugyit húz fel
és fércel. Úristen, fordul-e valaki még a józanok
eszéhez ?
Zas Lóránt
USA, Kalifornia, Almák völgye, 2010. január 21.
Közli: * B.Kiss-Tóth László
