A magyar társadalom foglalkoztatottsága és a foglalkoztatottak bérezése az 1960-as években


 
Megjegyzésem:
...amikor még:  3 forint  (nem 3.60!) volt 1 kg kenyér, 40 fillér a kifli, zsemlye, 9.60 a liszt, 11.40 a kristálycukor, 3 forint 1 liter tej, 3 forint a 86-os benzin, 11.40 a 27 km-es retúr vonatjegy, 60 fillér a sima feladású postai levél, stb...
 
Az ábra alatti felsorolásban a Foglalkoztatási csoportok(Szellemi foglalkozásúak: 23 %-ban; Fizikai foglalkozásúak, nem mezőgazdasági munkakörben: 51 %-ban; Mezőgazdasági fizikai dolgozók: 26 %-ban) 100 %-ban Magyarország népességére vannak feltüntetve, nem pedig a munkaképes lakosságra. Mintha a csaknem tízmilliós lakosságból mindenki aktív dolgozó lenne. De hol vannak akkor az iskoláskorúaknál fiatalabb gyerekek, a diákok, a nyugdíjas, már munkaképtelen öregek, a sorkatonák, stb.? 
 
Ami a jövödelmet illeti: Szombathelyen a betanított gyári munkások még  a '70-es évek közepén, három műszakban sem kerestek 1.600 Ft-nál többet. Az ábra időpontja előtt néhány évvel: 1958-ban, a zalalövői téeszcsében a téeszparasztok örültek, ha napi 1(!) munkaegységet kitudtak termelni. 1 munkaegység akkor 4 Ft volt! *B.Kiss-Tóth László
 
/Forrás: http://lazarus.elte.hu/h-sf-atlas/kep-hu/kadar/1137.jpg /*B.Kiss-Tóth László 2014.05.02.