cid:image001.jpg@01CBE73E.B10710D0

ONLINE HÍRSZOLGÁLAT


         Arccal Kelet Felé !!! 
                      Vesszen a Nyugat !!!!                   
      Merkel puccsot fontolgathatott Orbán ellen

Azt gondolják, az EU perifériáján mindent lehet?

Róna Péter szerint kikényszerítették a politikai fordulatot


Nyíltan beszélt lapunknak és elõtte a 168 Órának a magyar kormányfõ Angela Merkel által forszírozott puccsszerû eltávolításáról Róna Péter közgazdász.Szerinte a német kancellár és a mögötte felsorakozó nyugati politikusok komolyan mérlegelték Orbán Viktor megbuktatásának lehetõségeit, ám a január 21-i békemenet több százezres tömegét látva inkább úgy döntöttek: paktumot kötnek, s a miniszterelnököt

„helyben hagyják, ha ésszerûbb pályára lehet õt állítani”.
Bayer Zsolt felteszi a kérdést: Mit képzelnek ezek az emberek? 

Ritkán foglalkozunk e hasábokon a 168 Óra címû hetilapban megjelent írásokkal, de most kivételt kell tennünk.

Ugyanis a legutóbbi 168 Órában valami olyasmi jelent meg, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül.

A lap hosszú interjút közöl Róna Péter közgazdásszal.

Ebben az interjúban a nemzetközi hírû professzor – egyebek mellett – a következõket állítja (idézzük a riporter, Buják Attila kérdésnek álcázott állítását is).

Buják Attila: „(…)Mivel az uniót már nem Brüsszel vezeti, hanem Berlin, Merkel »nevezi ki s váltja le« a perifériák országainak miniszterelnökeit.

Róna Péter: Így van, és ez Magyarországra is áll. A Nyugat a közelmúltig azon hezitált, hogy Orbánt ejtsék-e vagy a helyén hagyják. Ezt komolyan mérlegelték. Végül megúszta. A perdöntõ a relatíve magas belföldi támogatottság volt. A békemenet valóban kormányt mentett.

Buják Attila: Ebbõl következik, hogy Orbánt nem fogják kívülrõl meneszteni.

Róna Péter: Ha lehet, ettõl tartózkodnak. Túl kínos. És még mindig komplikációmentesebb hatalomban hagyni õt, mint kiszámíthatatlan megoldásokat keresni. Ez a Merkel–Orbán-paktum politikai logikája. »Maradhatsz, ha beállsz a sorba.«”

Nos, ilyesmit azért egészen kivételes és ritka alkalmakkor lehet olvasni a hazai sajtóban. Illetve fogalmazzunk pontosan: ilyesmirõl a jobboldali sajtó szokott olykor cikkezni, szinte félve és elõre elnézést kérve öngyilkos bátorságáért, és soha nem marad el a balos sajtó és a megmondóemberek reakciója: „Ti ott mind paranoiásak vagytok, összeesküvés-elméleteket gyártotok, betegek vagytok. Kár is veletek vitatkozni.”

Most azonban a hazai bal- és liberális oldal vezetõ hetilapjában írják le mindezt, a legkisebb szégyenkezés nélkül. Meg sem kísérlik becsomagolni a mondanivaló brutalitását. Erre mondjuk, hogy ilyen még nem volt. Vagy azt is mondhatjuk kajánul, mi itt tudtuk, hogy belepisiltek a medencébe, de azt nem gondoltuk volna, hogy egyszer megteszik majd a trambulinról is. Hát, most megtettétek.

Nézzük elõször, ki is Róna Péter! A Wikipédián ezt találjuk róla:
„Róna Péter (Miskolc, 1942. május 4.) közgazdász, jogász, üzletember. 1956-ban emigrált az Amerikai Egyesült Államokba. Egyetemei elvégzése után elõbb egy ügyvédi iroda, majd egy minisztérium munkatársa volt, késõbb a brit bankszektorban dolgozott. 1986 és 1990 között a J. Henry Schroders bank elnök-vezérigazgatója. 1990 és 2004 között a NABI buszgyártó cég magyarországi leányvállalatának alapító elnöke, valamint az Elsõ Magyar Alap elnök-vezérigazgatója. Több egyetem oktatója. (…) Üzleti munkái mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar nemzetközi jogi tanszék óraadója volt 2004 és 2010 között. 2006-ban címzetes egyetemi tanárrá avatták. Emellett az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem gazdasági tanácsának tagja volt. 2008-ban az Nemzetközi Valutaalappal (IMF), valamint az EU-val való hitelmegállapodásról folytatott tárgyalásokon a második Gyurcsány-kormány tárgyalóbizottságának tanácsadója volt. 2010-tõl az Oxfordi Egyetem Blackfriars College gazdaságtörténeti vendégkutatója.”

Tehát Róna Péter nem akárki. Róna Péternek „vannak kapcsolatai” s „vannak információi” – bármit is jelentsen ez valójában. És Róna Péter nyíltan bevallja a 168 Órában, hogy az EU vezetõ nagyhatalmának elsõ embere dönt a „periféria” országainak miniszterelnökeirõl.

Innen, ettõl a kijelentéstõl kell elindulnunk. Ez a kályha, amelytõl indulva eltöprenghetünk az EU demokráciafelfogásáról és demokrácia-gyakorlásáról. Innen érdemes és kell végiggondolnunk, vajon gyarmatként viselkednek-e mivelünk és gyarmatként gondolkodnak-e mirólunk. És színes üveggyöngyökért meg csontfésûért „vásárolják-e” meg mindenünket, egyebek mellett a lelkünket is…

Róna Péter szavainak tükrében kéretik ezentúl töprengeni arról, vajon a hazai baloldal – miután végképp elvesztette belföldi támogatottságát – hathatós nyugati segítséggel próbálja-e meg elmozdítani a szabadon választott és rendkívüli felhatalmazással bíró magyar kormányt? S vajon mit ígér e segítségért cserébe a Nyugatnak? Azt, hogy csontfésûért kapható lesz ezután is minden?

És úgy egyáltalán: valójában mit képzelnek ezek az emberek? Honnan van a bátorságuk minderre? Ki szólt Róna Péternek és a 168 Órának, hogy most már lehet a trambulinról is? És vajon mi lesz majd a kézenfekvõ magyarázat minderre, amibõl megint ki fog derülni, hogy mi vagyunk a paranoiások?

Meddig kell eltûrni ezt az egész aljas, nyomorult, hazug, szemforgató és farizeus színjátékot? Meddig?

Bayer Zsolt
/Forrás: Molnár Lajos  molnarlouis  2012.03.26-i levele/*B.Kiss-Tóth László