Lesz-e eszmei (ideológiai) paradigmaváltás?
Vajon a Szent Korona Értékrend és nem a Szent Korona Tan lép-e a piaci fundamentalizmus helyére? Mi a különbség a Szent Korona Értékrend és a Szent Korona Tan, a Történelmi Alkotmány és a Történeti Alkotmány között?
Alábbi cikkében dr. Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája, ezekre a kérdésekre próbálja megadni a választ:
Vázlat:
Szent Korona Tan
|
Szent Korona Értékrend
| |
| 1. fejezet | Ezeregyszáz év | Több ezer (legalább 6000) év |
| 2. fejezet | Az egy és ugyanazon szabadság elvét nem teljesíti, ezért szükséges a ius resistendi et contradicendi folyamatos megerősítése | Közszabadság elve érvényesül |
| 3. fejezet | Egyszemélyes vezetés | A vezetés kettős egysége (kündü és gyula) |
| 4. fejezet | Dogmatizmus (agnoszticizmus) | Teljes tudás és a szabadság kettőben egysége (gnoszticizmus) |
| 5. fejezet | 1100 év történeteaz alapelvek (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság 1944. március 19. szakadt meg | A magyarság történelmeaz alapelvek (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság 973-ban, a Quedlinburgi szerződéssel szakadt meg |
Ezeregyszáz év - Több ezer (legalább 6000) év
Szent Korona Tan
|
Szent Korona Értékrend
|
| Ezeregyszáz év | Több ezer (legalább 6000) év |
| A krisztusi tanítás alapjának a Tórát tekinti, amelynek végrehajtási utasítása a Talmud. (Judeokereszténység) | A krisztusi tanítás alapja a Sumír-Magyar Biblia Kr. e. 4000-ből, amely Jézus anyanyelvén, a kaldeusok arámi nyelvén íródott. |
Szent Korona Tan: Ezeregyszáz év
A.
Mi a kereszténység?
(Részlet Hamvas Béla: Patmosz II. c. esszékötetéből - http://szkszhu.szksz.com/
„A kereszténység nem vallás. A vallás történeti és társadalmi és szellemi eredetű, dogmatikával és papi szervezettel és szertartásokkal. A kereszténység a normális létben való magatartásról szóló tanítás.
Van dialektikus megszólítás. Mintha egymással zárt rendszerek beszélnének. Általában vita, mert zártságát egyik se tudja feladni. Problémákról van szó. Tételek hadakoznak, és meg akarják egymást győzni. Igazolás és bizonyítás. Az ember tételekbe és rendszerekbe építette bele magát. A nyelv dialektikus logosz lett, tulajdonképpen az emberen kívül. Nem egymással beszélnek, hanem elvont tételek viaskodnak.
Van egzisztenciális megszólítás, amelyben nincs rendszer és probléma és bizonyítás, és nincsen tárgyi kérdés. Az emberrel állok szemben. A nyelv itt egzisztenciális logosz.Szemtől szemben állunk, és kinyíltunk, és egymást megérintettük. Fedetlenek vagyunk, és egymás szavával egymást átvilágítjuk. Együtt vagyunk.
Jézus soha senkit sem szólított meg dialektikusan, és soha nem beszélt tárgyi kérdésekről, és nem vitatkozott, és nem bizonyított, hanem mindig az ember lényét érintette meg. Nem érvek. Nem védelmi rendszerek. Nem kérdések; nem, hogy bűnös, vagy bűntelen. Most hozzád beszélek, megnyíltam neked, és nyílj meg nekem. Eressz engem magadba, ahogy én téged magamba eresztelek.”
B.
Annak bizonyítására, hogy a judaizmus és a kereszténység egymással szembenálló alapokra épül, ezért kizárt, hogy a jézusi kereszténységnek a judaizmus az alapja, olvassunk el jellemző részeket a Talmudból (ami az ószövetségi Tóra „végrehajtási utasítása”) és az Új Testamentumból:
A Talmud: A zsidó uralkodni akarás
gyűlöletterjesztő irodalmának bemutatása
. - http://www. |
Új Testamentum
(
Károli Gáspár bibliafordításai) | |
| Sanhedrin 76a. Ha egy zsidó megöl egy gójt („Cuthean”), akkor it nem büntetik halállal. Amit egy zsidó egy gójtól ellop, azt megtarthatja. Baba Kamma 37b A gójokat törvény nem védi és Isten a pénzüket „Izraelnek szánta” Sanhedrin 43a. „Azt tanítják, hogy Jézust húsvét előestéjén fölakasztották és 40 nappal azelőtt ezt a kiáltványt adták ki: Jézust halálra kell kövezni, mivel boszorkány volt és az embereket bálványimádásra szólította föl... Egy csábító volt és ezért nem szabad sem sajnálni, sem megbocsájtani neki.” | A miképen az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket: maradjatok meg ebben az én szeretetemben. Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; a miképen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében. (János 15:9-10) De néktek mondom, kik engem hallgattok: Szeressétek ellenségeiteket, jól tegyetek azokkal, a kik titeket győlölnek, Áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, és imádkozzatok azokért, a kik titeket háborgatnak. A ki egyik arczodat megüti, fordítsd néki a másikat is; és attól, a ki felső ruhádat elveszi, ne vond meg alsó ruhádat se. Mindennek pedig, a ki tőled kér, adj; és attól, a ki elveszi a tiédet, ne kérd vissza. És a mint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképen cselekedjetek azokkal. (Lukács 6:27-31) |
C.
Néhány példa János evangéliumából annak bizonyítására, hogy Jézus nem zsidó származású:
Felelének és mondának néki: Vajjon te is Galileus vagy-é? Tudakozódjál és lásd meg, hogy Galileából nem támadt próféta. (János 7:52)
Körülvevék azért őt a zsidók, és mondának néki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyilván! Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam. De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok. (János 10:24-26)
Monda azért nékik Jézus: Ha az Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem: mert én az Istentől származtam és jöttem; mert nem is magamtól jöttem, hanem ő küldött engem. Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem hallgatjátok az én szómat. Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja. (János 8:42-44)
Ezeket beszéltem néktek, hogy meg ne botránkozzatok. A gyülekezetekből kirekesztenek titeket; sőt jön idő, hogy a ki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik. És ezeket azért cselekszik veletek, mert nem ismerték meg az Atyát, sem engem. (János 16:1-3)
D.
A judaizmus és a kereszténység közötti, a gyűlölet és a szeretet ellentétében megmutatkozó alapvető értékrend-különbséget teszi semmissé a Szent Korona tan szellemiségében alkotott 1926. évi XXII. Törvény, amely a felsőházban a magyarsággal és a kereszténységgel azonos jogokat ad a zsidóságnak és az izraelita vallásnak.
1926. évi XXII. törvénycikk az országgyűlés felsőházáról -
http://www.1000ev.hu/index.
2. A méltóságon vagy hivatalon alapuló felsőházi tagság
4. § Méltóságuk vagy hivataluk alapján és tartama alatt tagjai a felsőháznak:
B)
a vallásfelekezeteknek következő egyháznagyjai, illetőleg képviselői:
6. az izraelita vallásfelekezet képviseletére az izraelita hitközségek által életfogytiglan választott két lelkész (rabbi) (43. §*).
3. A választáson alapuló felsőházi tagság általában
6. § Választás alapján tagjai a felsőháznak azok, akiket a felsőház tagjaivá a jelen törvény értelmében megválasztanak:
1. az örökös főrendiházi tagság jogával felruházott hercegi, grófi és bárói családoknak felsőházi tagok választására jogosult tagjai;
* 43. § Az izraelita vallásfelekezet képviseletére hivatott lelkészek (4. § B) 6. pont) választásának részletes szabályait az igazságügyminiszterrel egyetértve a vallás-és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
D.
Az alábbi első írás azt bizonyítja, hogy a ma élő zsidóság érdekképviselői az önazonosságtudat megőrzése eszközének változatlanul a holokauszt miatti gyűlöletet tartják, vagyis a kereszténységgel fennálló érdekkülönbség változatlanul fennáll. A másik írás pedig annak tanúságtétele, hogy nem fogadják el önmagukat államalkotó nemzetnek, vagyis önmagukat rekesztették ki az egyetemes magyarságból.
Az alábbi első írás azt bizonyítja, hogy a ma élő zsidóság érdekképviselői az önazonosságtudat megőrzése eszközének változatlanul a holokauszt miatti gyűlöletet tartják, vagyis a kereszténységgel fennálló érdekkülönbség változatlanul fennáll. A másik írás pedig annak tanúságtétele, hogy nem fogadják el önmagukat államalkotó nemzetnek, vagyis önmagukat rekesztették ki az egyetemes magyarságból.
Ismeretes, hogy a közelmúltban magánszemélyek a zsidóság nemzeti kisebbséggé nyilvánítását kezdeményezték. A Mazsihisz határozottan ellenzi a tervet, a Közép-kelet-európai Rabbik Tanácsa viszont sokkal inkább megengedő az ügyben.
Az állásfoglalás készítői ugyanakkor fenntartásaiknak is hangot adnak, hiszen a kisebbségi bejegyzés kezdeményezői a "nem vallásosságban" határozzák meg identitásukat.
A zsidó identitás meghatározó eleme nem a vallás és nem a kulturális kötődés, hanem az üldöztetés, a holokauszt emléke.
(Nemzetiség legyen-e a zsidóság?
– 2005. november 8. Népszabadság online - http://www.nol.hu/cikk/383353/
A nemzeti kisebbségek sorába való felvételtől, majd a nemzetiségi alapon működő szervezetek kiépítésétől nyilatkozataik szerint azt várták, hogy megelőzhető legyen a zsidóság hagyományának, kultúrájának és nyelvének elvesztése.
A Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért Egyesület június elsejéig mintegy 500 aláírást tudott összegyűjteni. Kezdeményezésüket június 3-án folytatták, mert azt a parlamenti választások miatt meg kellett szakítanunk. A hiányzó 500 aláírást július 1-jéig kellett volna összegyűjteni.
Nem gyűlt össze az ezer támogató aláírás a zsidó nemzeti kissebbség elismertetéséhez
- 2004. július 3. – MTI - http://mti.hu/cikk/146388/)
E.
A fentiek szerint jogos a felháborodás Zoltai Gusztávnak a 14. Zsidó Nyári Fesztvál megnyitóján tett kijelentésére:
Tisztelt Zoltai Gusztáv úr!
Ön a 14. Zsidó Nyári Fesztivál megnyitóján a következőket mondta: „mi mind az orvostudományban, mind az iparban, mind a művészetben igyekszünk, és azt hiszem, hogy nem kis sikerrel, helytállni”, ezért „elvárjuk azt a többségi nemzettől, hogy elismerje, mi is országalapítók vagyunk”.
Ez a kijelentése súlyos, lényeges ismeretek hiányában tett sértés az egyetemes magyarságra nézve, ugyanis a zsidóság és a magyarság értékrendjében ellentétes nemzet, ezért a magyar nemzet, amíg Magyarországot többségében magyarok lakják, nem fogadhatja el, hogy országalapítónak olyan nemzet vallja magát, amely több évezredes hagyományunkkal ellentétes értékrend uralmát akarja ránk kényszeríteni.
(A 14. Zsidó Nyári Fesztivál megnyitóján készült videofelvétel:
)
Szent Korona Értékrend: Több ezer (legalább 6000) év
A Szent Korona Értékend visszatér ahhoz a tisztasághoz, ami – Kézai szóhasználatával – a Géza előtti időben a szkíta-magyarok legnagyobb értéke volt: a Teljes Tudás és a szabadság kettős egysége.
A teljes tudást - a Magyar Biblia megfogalmazása szerint – a Lélek Fénye adta, a szabadság pedig az élő és élettelen anyag uralásának és alakításának hagyományaink tiszteletben tartásával, a szereteten keresztül érvényesült.
Ezt a tisztaságot veti el a Szent Korona Tan azzal, hogy
- a kereszténységet megfosztotta eredendő értékétől, attól, hogy „a normális létben való magatartásról szóló tanítás” legyen, és a hatalom kiszolgálóinak eszközévé alázta, az emberek kiszolgáltatottságának hirdetésével,
- társadalom nemesekre és nem nemesekre osztásával elindította a megosztottságot, amely a természetes különbözőségeket gyűlölet forrásává alázva szembefordította a Szent Korona tagjait egymással.
Ezért a Szent Korona Tan alkotmány-felfogása az emberiség életét meghatározó iránymutatást az embert dogmákkal folyamatosan kordában tartó történelmi fejlődés eredményének tartja, nem pedig a Világmindenség működését meghatározó isteni akarat földre vetített örök és változtathatatlan kinyilvánításának, amelyből eredő irányelveket a világmindenség fejlődése szakaszainak megfelelően kell kialakítani.
A Szent Korona Értékrend a Teremtő az emberiség számára adott Iránymutatását tekinti Alkotmánynak, ami – egy logikai zárt rendszerben - az Alkotó szabadságot, a szabadság feltételeit és annak védelmi kötelességégét jelentő akaratát határozza meg Alkotása működtetésének alapjaként.
A Teremtő iránymutatását közvetítő, örök és változtathatatlan Alkotmány a következő:
Magyarország Szent Korona eszme szerinti
Szabadság Alkotmánya
(rövid szöveg)
1. §
(1) Magyarország örökké szabad.
2. §
(1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.
(2) A Szent Korona tagja:
a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint
b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek
3. §
(1) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotórésze, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóeleme, a Szent Korona tagjai birtokolhatnak.
(2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:
a./ Nem semmisítheti meg a birtokot.
b./ Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.
c./ Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot.
4. §
(1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
5. §
(1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.
(2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti:
a./ az állam szabadságának,
b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának,
c./ a birtoklás szabályának,
d./ a vendégjog szabályainak,
e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok
megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.
A.
A Sumír-Magyar Biblia hitelességének bizonyítékát XXIII. János pápa a II. Vatikáni Zsinatról kiadott "PENITENTIAM AGERE" című Encyclica tartalmazza:
„Tele a fejük spekulatív dogmával és az ószövetség idejét múlt és megcáfolt antropomorfista nacionalizmusával, beleizzadnak szegény elneveltek, hogy kihozhassák az Isten egyetemes szeretetét, a minden népeknek adott természeti jogokat és a krisztusi univerzalitást.
„A szemináriumainkban alig van ékesszólástan és a hívek kénytelenek végig kínlódni az újpapok gyatra beszédeit és naiv, pietózus meséit!
Tele a fejük spekulatív dogmával és az Ó-Szövetség idejét múlt és megcáfolt antropomorfista nacionalizmusával, s beleizzadnak szegény elneveltek, hogy kihozhassák az isten egyetemes szeretetét, minden népeknek adott természeti jogokat és a Krisztusi-univerzalitást!
Vagyis hamis és ókori nívón mozgunk ma is, amikor a pozitív tudományok és az archeológia és geológia, nem különben a megtalált Sumír Első-Biblia (Ur, 1954. Dr. N. Kramer: Parallel Biblia, 1956) is mindent világosan feltártak és megmagyaráztak. Senki nem érti ezt a maradi és már kimúlt ószövetségi fontosságot, ami nagyrészt egy összelopkodott és átírt ókori hagyománynak és letűnt nép(ek)nek (sumír, akkád, kéld, babyloni) megmásított történelme.
Szóval, kötve vagyunk, valami ósdi judaizmussal és nekünk nem elég Krisztus, az Isten Fia!...”
(XXIII. János pápa ezt a szövegrészt 1962. július 1-jén is elmondta a II. Ökumenikus Zsinat megkezdésekor, és a római „Azione Cattolica Italiana” (Via Concilliazione 1. Roma) adta ki egy nyomtatott füzetben a következő címmel: „Novena Allo Spirito Santo” di GIOVANNI XXlll, 1 ° luglio 1962, per il Concilio Ecumenico Vaticano 11.”
Krámer professzor, aki a sumerológia jeles kutatója, 1954-ben a mezopotámiai Úr városában talált egy agyagtáblákba ragozó arámi nyelven rovott dokumentumot, amelyet angolra fordított. Paralel Biblia címet adta neki és 1956-ban nyilvánosságra hozta. XXIII. János pápa Penitenciám ágere kezdetű enciklikájában erre Sumír Első-Bibliaként hivatkozott, de forrásként megjelölte Krámer professzor Paralel Biblia című kiadványát.
Badiny Jós Ferenc az agyagtáblákon lévő rovásokat „huszadikszázadiasította” a mai beszélt magyar nyelv szerint és „Magyar Bibliaként” adta közre.
Idézet a Magyar Bibliából:
1. A Szövetség fejezetből:
„5. Amikor EN-LIL megteremtette így a Fokost és annak sorsát is megszabta, fején ékeskedő Szent Koronáját annak az EM-BAR-nak fejére illesztette, akit már előbb a Földre küldött és most kegyes szemmel nézett rájuk.
17. Az Ég lakói jól teljesítették a Szövetséget. Mert – ahogy a földi EM-BAR testében él a Lélek fénye – és annak ereje által uralja, formálja az anyagot – folytatva ÍZ-TEN akarata szerint a Teremtés munkáját – ugyanúgy az Ég lakói között ÉN-KI volt az, aki a Lélek – ÉN-LIL - ereje által teremtett tovább minden anyagot és testet.”
2. Mit kell tudni a bibliánkról
„Miért Biblia…?
Bevezetőül meg akarjuk indokolni, hogy a káldeusok szerinti írásokat és hagyományokat összesítő könyvünk címében miért használjuk a „BIBLIA” elnevezést.
Általában úgy tanítják, hogy a „biblia” a görög nyelv „biblos” vagy „biblon” szavának többesszámú kifejezése és jelentése „könyvek” lenne. Azonban sem a „biblos”, sem a „biblon” görög szónak nincs ilyen többesszámú esete. A görög nyelvet tanító ismertetések a „biblia” szót görögből átfejtett (etimologizált) latin szónak mondják, viszont a latin nyelvnek nincs „biblia” szava. Így a „biblos”, „biblon” és a „biblia” szavaknak az eredetét a káldeusoknál kereshetjük, már csak azért is, mert a görögök – a „klasszikusnak” nevezett tudásuk legnagyobb részét a káldeusok hagyatékából sajátították ki. A „BIBLIA” szónak háromféle változatát láthatjuk a káldeus ékiratok szerint:
2. fejezet
Az egy és ugyanazon szabadság elvét nem teljesíti, ezért szükséges a ius resistendi et contradicendi folyamatos megerősítése - Közszabadság elve érvényesül
Szent Korona Tan
|
Szent Korona Értékrend
| |
| Az egy és ugyanazon szabadság elvét nem teljesíti, ezért szükséges a ius resistendi et contradicendi folyamatos megerősítése | Közszabadság elve érvényesül |
| A kötelezettségek és a jogok egysége nem érvényesül (rendek, hűbériség, feudalizmus) | Szabad magyarok egyetemesen gyakorolják Szent Korona tagságukból eredő jogaikat, a személyenként teljesített kötelezettségek arányában. |
Szent Korona Tan: Az egy és ugyanazon szabadság elvét nem teljesíti, ezért szükséges a ius resistendi et contradicendi folyamatos megerősítése
1222. évi törvénycikkek
Az Aranybulla
1222. évi XXXI. törvénycikk
2. § Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hőtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké.
Szent Korona Értékrend: Közszabadság elve érvényesül
A.
„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény
Az államhatalom gyakorlás kettős egysége
8. § (5) bekezdés melléklete
1. Nemzetgyűlési képviselőválasztás:
- Nemzetgyűlési tag,
- Nemzeti Tanács tag,
- Magyarország elnöke,
- Magyarország miniszterelnöke
2. Területi (települési) képviselő-választás:
- települési önkormányzati képviselő
- Polgármester,
- alsóházi képviselő
3. Társadalmi csoport képviselő-választás:
- társadalmi csoport képviselő
- Elnök,
- felsőházi képviselő
- nemzetközi szervezet képviselője
B.
A szabadság gyakorlása a Szent Korona Értékendben a kötelezettségek és jogok összhangjában határozza meg az egy és ugyanazon szabadságot.
Ennek megfelelően a hatalomgyakorlás a természetes tábla (mátrix) elmélet alapján a településektől épül fel, vagyis a terület (települések, járások, megyék és az ország), valamint a társadalmi csoportok elöljáróinak és képviselőinek kiválasztása bizonyítás alapján történik.
Ez a Teremtő iránymutatását közvetítő Alkotmányban a következők szerint fogalmazódik meg:
A Szabadság Alkotmánya
A Szent Korona tagok szabadsága
2. §
(1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntetheti meg és nem korlátozható.
(2) A Szent Korona tagja:
a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint
b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek[1].
(3) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén.
(4) Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával.
(5) A Szent Korona tagságra méltatlan személyt az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvényben meghatározott esetekben meg kell fosztani Szent Korona tagságától.
(6) A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint a Szent Korona tagja, kivéve:
a./ nem végezhet olyan tevékenységet, amely a Szent Korona Országának politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van,
b./ nem vehet részt az ország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában,
c./ sem maga, sem leszármazottja nem lehet a Szent Korona tulajdonának birtokosa.
C.
Az állampolgársági törvény módosításával megszorítás nélkül kiterjesztette a hatalomgyakorlás jogát. Ezzel lehetővé tette, hogy az idegen érdekek érvényesüljenek az állam vezetésében.
A Szent Korona Értékrend megőrzi az egyetemes magyarság hatalomgyakorlási és birtoklási jogát, mert a kötelezettségek és jogok összhangjában érvényesülő egy és ugyanazon szabadság csak a Szent Korona tagjaira vonatkozik.
Ezt fejezi ki az Alkotmány második szakaszát a jelen-korra irányelvként megfogalmazó Alaptörvény, illetve a hatalomgyakorlási főtörvény, a következők szerint:
Alaptörvény
76. §
A közügyekben való részvétel joga
(1) A Szent Korona minden tagja részt vehet az országos és a helyi közügyek vitelében, továbbá az „Államhatalom gyakorlásról” szóló 1. főtörvény által meghatározottak szerint közhivatalt viselhet.*
(2) Magyarországon vendégjoggal élik, valamint Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgárok nem vesznek részt a közügyek vitelében és nem viselhetnek az (1) bekezdésben meghatározott közhivatalt.
(3) A választáshoz és választhatósághoz való jogot részletesen a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési-és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény szabályozza.**
* „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény
Az államhatalom gyakorlás kettős egysége
8. §
(3) Az irányítás szervezetei:
a./ a Nemzetgyűlés,
b./ Magyarország elnöke,
c./ a Nemzeti Tanács,
d./ a Honvédelmi Tanács,
e./ a Bíróság,
f./ az Ügyészség,
g./ az Állami Számvevőszék és
h./ a Magyar Nemzeti Bank.
(4) A végrehajtás szervezetei:
a./ Magyarország miniszterelnöke,
b./ Magyarország Kormánya,
c./ az Országgyűlés alsóháza,
d./ az Országgyűlés alsóházának elnöke,
e./ az Országgyűlés felsőháza,
f./ az Országgyűlés felsőházának elnöke,
g./ a települések önkormányzata,
h./ a polgármester,
i./ Társadalmi csoportok önkormányzata,
j./ Társadalmi csoport önkormányzatának elnöke.
** Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési-és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény
2. §
A választás és választhatóság joga
(1) Az Alaptörvény 76. § (1) bekezdése szerint Magyarországon a Szent Korona államalapító és államalkotó nemzeteinek tagjai rendelkeznek a közügyekben való részvétel jogával.
(2) A Szent Koronát alkotó
a./ államalapító nemzet fogalmát az Alaptörvény 96. §-a***,
b./ államalkotó nemzet fogalmát az Alaptörvény 98. §-a****
határozza meg.
*** Alaptörvény
96. §
Az államalapító magyarság
(1) Magyarország felelősséget érez a határain kívül éli magyarok sorsáért, segíti jogaik és törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, vallásuk, valamint Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását, ezek megvalósítása a nemzetközi kapcsolatokban az állam felelős kötelezettsége.
(2) A magyarság anyaországi, valamint politikai okból menekült (emigrált) Felsőházi képviselettel rendelkező részei:
a./ Magyarországi magyar
b./ Felvidéki magyar
c./ Kárpátaljai magyar
d./ Székelyföldi, erdélyi magyar
e./ Délvidéki magyar
f./ Kárpát-medencén kívül éli magyar
(3) A magyar állampolgárok között nem lehet különbséget tenni az állampolgárság keletkezésének jogcíme alapján, és - ha „Az állam vezetéséről”, vagy „A büntetésről” szóló főtörvény másképpen nem rendelkezik - aszerint, hogy a magyar mellett van-e más állampolgárságuk.
(4) Kettős vagy többes állampolgárságú
a./ Szent Korona tag csak akkor rendelkezik köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogával, ha
- politikai okból hagyta el Magyarországot (emigrált) és
- a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond;
b./ a Magyarországon vendégjoggal éli személy, továbbá a Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár akkor sem gyakorolhatja köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi állampolgárság szerinti fennálló köztisztség-viselői jogáról lemond.
**** Alaptörvény
98. §
Államalkotó nemzetiségek
(1) Magyarországon az államalkotó kisebbségi nemzetiséghez tartozó személyek (mint a Szent Korona testének személyi része) önkormányzatuk által létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az államhatalom gyakorlásában.
(2) A szerves egységként működő Magyarország a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test összhangjához nélkülözhetetlen. Az államalkotó nemzetek Szent Korona tagjainak – anyaországukkal kötött viszonossági nemzetközi szerződés alapján - joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig Társadalmi csoportként az önkormányzatiság (autonómia), vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg.
(3) Felsőházi képviselettel rendelkezi államalkotó nemzetiségek:
a./ a Szent Korona területén önhonos nemzetek
- cigányok/romák
- horvátok
- lengyelek
- németek
- románok
- ruszinok
- szerbek
- szlovákok
- szlovének
- ukránok
b./ a magyarsággal rokon népek
- bolgárok
- görögök
- örmények
3. fejezet
Egyszemélyes vezetés - A vezetés kettős egysége (kündü és gyula)
Szent Korona Tan
|
Szent Korona Értékrend
|
| Egyszemélyes vezetés | A vezetés kettős egysége (kündü és gyula) |
| Király a Szent Korona földi helytartója. | A Szent Korona iránymutatását képviseli a kündü, aminek megvalósítását (az anyag uralását és formálását) a gyula vezeti. |
Kündü: (Nap) A honfoglaló magyar törzsszövetségben szakrális fejedelem a hadi erőket uraló gyula mellett.
A kündü méltósága nemzetségen belül öröklődött, de elfogadása nem volt kötelezi. Ha vállalta a méltóságot, figyelmeztették jogaira és kötelességeire, az uralkodása alatt elkövetheti hibákra és mulasztásokra. Ha mindezek után is vállalta, fojtogatni kezdték, s közben megkérdezték tőle, hogy meddig, hány évig kíván uralkodni. Ha elérte az általa megjelölt évet, v. uralkodása éveinek száma 40 lett, megölték. Halál lett osztályrésze a népet ért csapásokért is.
A kündü intézménye Álmos kündüségétől Kurszán gyula haláláig (904) fennállt, ezután fokozatosan elhalt, s a 940-es években már formálisan sem élt, mert az Árpád-dinasztia tudatosan törekedett a gyula méltóság, s vele a kettős fejedelemség rendszerének elfeledtetésére. A Bizáncba látogató Zolta (gör. forrásban Zaltas) úgy tájékoztatta a császárt, hogy „ez előtt az Árpád előtt [a magyaroknak] más fejedelmük nem volt, s ettől fogva mindmáig ennek nemzetségéből lesz Turkia fejedelme”
Gyula: (Hold) A magyar törzsszövetségben a főfejedelem (kende, kündü) után következi második fejedelem, ki a tényleges fegyveres hatalmat birtokolta.
Árpád Álmos életében gyula volt, Álmos halála után (895 körül) lett kündü, s ekkor nyerte el a gyula méltóságot öccse, Kurszán.
4. fejezet
Dogmatizmus (agnoszticizmus) - Teljes tudás és a szabadság kettőben egysége (gnoszticizmus)
Szent Korona Tan
|
Szent Korona Értékrend
|
| Dogmatizmus (agnoszticizmus) | Teljes tudás és a szabadság kettőben egysége (gnoszticizmus) |
| Ami megmagyarázhatatlan, az „isteni titok”, az ember számára megismerhetetlen. | A Teljes Tudása hit és a tudomány kettőben egysége. (Aquinoi Szent Tamás) A Szabadság atyai eleink hagyományához való hűség és a minden Teremtmény számára biztosított szabadságban megmutatkozó szeretetkettős egysége. (Hérodotosz) |
5. fejezet
1100 év története az alapelvek (alkotmány) alapja, ezért a Jogfolytonosság megszakadt: 1944. március 19. - A magyarság történelme az alapelvek (alkotmány) alapja, Jogfolytonosság megszakadt: 973, Quedlinburgi szerződés
Szent Korona Tan
|
Szent Korona Értékrend
|
| 1100 év történeteaz alapelvek (alkotmány) alapja, ezért a Jogfolytonosság megszakadt: 1944. március 19. | A magyarság történelmeaz alapelvek (alkotmány) alapja, Jogfolytonosság megszakadt: 973, Quedlinburgi szerződés |
| „Az elmúlt 1100 év alatt a Szent Korona búvópatakként követte a magyarság történelmét és amikor szükség volt rá, a felszínre tört, hogy tiszta forrásában megmártózhassunk.” (Bálint Sándor) Aszükség okának legjobb bizonyítéka az 1926. évi XXII. tc. | A Lech mezei csatát nem veszítettük el, így sem katonai sem politikai sem gazdasági kényszerrel nem indokolható, hogy Géza feladta a Magyar birodalom függetlenségét és szabadságát azzal, hogy aláírta a Quedlinburgi szerződést. |
A Szent Korona Értékrend a „polgári-demokratikus” jogértelmezés szerint ténylegesen történeti (azaz íratlan) Alkotmány, míg a Szent Korona Tan kartális, hiszen van írott alapja, a Corpus Iuris Hungarici.
(„Alkotmány:
Általában egy ország alaptörvénye. Formai megközelítésben a jogforrási rendszer csúcsa, melyet különleges eljárási rendben alkotnak meg.
Történetileg az alkotmányoknak két fő típusa alakult ki: a történeti (más néven íratlan) és a kartális (más néven írott) alkotmány.
A történeti alkotmány
a különbözi történeti időszakokban elfogadott törvények és kialakult szokások, szabályok, jognyilatkozatok összessége, amelyek az államhatalom gyakorlásának és az alapvető állampolgári jogok tartalmának kérdéseit szabályozzák. Ilyen alkotmánya volt Magyarországnak 1949-ig. Ezt hívták ezeréves alkotmánynak.
A kartális alkotmányt alaptörvénynek tekintik,
amellyel nem lehet ellentétes egyetlen más – az adott országban megalkotott – jogszabály sem. Az írott alkotmányt vagy alkotmányozó Nemzetgyűlés vagy a legfelsőbb képviseleti szerv (parlament, Országgyűlés) fogadja el (esetleg népszavazás erősíti meg).”
Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ
- Közigazgatási alapvizsga - http://www.kszk.gov.hu/data/
Szent Korona Tan: 1100 év története az alapelvek (alkotmány) alapja, ezért a Jogfolytonosság megszakadt: 1944. március 19.
A Szent Korona Tan
szerint 1100 év története az alapelvek (alkotmány) alapja, ezért tartja úgy, hogy az alkotmányossági jogfolytonosság 1944. március 19-én, a német megszállással szakadt meg, a judeokereszténységen alapuló polgári demokratikus jogértelmezés szerint.
A Szent Korona Értékrend
szerint a társadalmi együttélés alapját a magyarság történelme által bizonyított alapelvek adják, amelyeket Alkotmánynak tart, ezért az alkotmányosság jogfolytonossága a 973-as Quedlinburgi szerződéssel szakadt meg, mert a Lech mezei csatát nem veszítettük el, így sem katonai, sem politikai, sem gazdasági kényszerrel nem indokolható, hogy Géza feladta a Magyar birodalom függetlenségét és szabadságát ezzel megsértve a „Magyarország örökké szabad” (Hungaria semper libera) elvét,
Szent Korona Értékrend: A magyarság történelme az alapelvek (alkotmány) alapja, Jogfolytonosság megszakadt: 973, Quedlinburgi szerződés
A.
Részlet Anonymus: Gesta Hungarorum c. munkájából
(Fordította: Pais Dezső) - http://www.mek.oszk.hu/02200/
LÉL ÉS BULCSÚ HALÁLA
Botond meg a többi megmaradt magyar vitéz, mikor látták, hogy az ellenség gonosz csele miatt szorultságba jutottak, bátran és emberül helytállottak. Egymást nem hagyták el, hanem mindenképpen rajta voltak, hogy a veszedelemben maradó résznek segítségére legyenek. Mint sebzett oroszlánok, úgy rohantak ordítva a fegyverek közé, és az ellenséget szörnyű nagy öldökléssel terítették le. És noha le voltak győzve, mégis legyőzőiket erősebben, diadalmasabban győzték le, sőt szörnyű nagy öldökléssel terítették le.
B.
Részlet Kézai Simon Mester Magyar Krónikájából
(Fordította: Szabó Károly) - http://szkszhu.szksz.com/
16. §. A magyarok másik csapatának diadaláról.
A másik sereg pedig, melly Ágostától távolabb vala, a mint megértette, hogy a császár bajtársaikra ütött, egy erdőbe gyülekezék, és a mint megtudta, hogy a császár serege elszéledt, népe nagyobbik csapatát, melly a Rajna felé tart vala, űzőbe vevé, s a mint e sereget a mezőn nyargalva beérték, az mint a méh egyszerre egybe tódula, mellyet is nyilaikkal lövöldözve se megszállani se visszavonúlni nem hagyának, kik is végre magokat mintegy elhalva a magyarok kezébe adták. Kiket is a mint elfogtak, mindnyájoknak fejöket vették, bajtársaik toráúl.
Valának pedig katonák és pajzshordók, kiknek fejét vették, mintegy nyolczezeren.
C.
Részlet Botos László: Magyarságtudományi Ismeretek
c. írásából (A Szomorú magyar történelem teljes megismeréséhez) -http://szkszhu.szksz.com/
Quedlinburgban nem volt kölcsönös szerződés, csak mi tettünk engedményeket, a németek semmit. Mibe került ez a behódolás?
- Feladtuk minden hagyományunkat (mágusüldözés).
- A határvidék védelmét is.
- Szabad bejövetel a hittérítőknek és másoknak, akik Magyarországon akartak letelepedni.
- Engedélyezni templomok építését, anyaközségek felállítását.
- Minden korlátozás nélkül szabad kezet adni a keresztény tanok terjesztéséhez és gyakorlásához (élve eltemetés stb.).
- Géza herceg házasságot fog kötni Adelhaiddal.
- Rangos állások, földbirtokok adományozását ígéri az Adelhaid-dal jött tízezer német testőrnek.
Thierry Amadée mondja, hogy a quedlinburgi szerződés ahhoz hasonlítható, mintha áruinkat nagy haszonnal szállítanánk egy másik országba, és ráadásul rájuk kényszerítenénk a mi erkölcsi értékrendszerünket*.
* Thierry, Amadée: Attila Mondák. 98 old.
/Forrás: dr. Halász J. 2012.03.06-i levelének melléklete/*B.Kiss-Tóth László
