Bakay Kornél Somogyvár, Szent Egyed-monostor című könyvének bemutatója a Várban
(Kép forrása: www.google.hu )
*
*
A kötet révén Somogyvár ismert lesz, dicső múltja beépül köztudatunkba, kultúránkba- fogalmazott Hende Csaba honvédelmi miniszter Bakay Kornél „Somogyvár, Szent Egyed-monostor” című könyvének bemutatóján a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.
A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága október 28-án, pénteken mutatta be Bakay Kornél „SOMOGYVÁR, Szent Egyed-monostor” című könyvét. Hende Csaba honvédelmi miniszter beszédében a kultúra és a munka becsületéről szólt. Visszatekintésében megemlítette Magyarország középkori nagyságát, beszélt arról a korról és arról a szellemről, amelynek jelképévé válhatott Szent Egyed-monostor, és a somogyvári apátságot a nemzeti emlékhelyek sorába emelték. „Nagy nap és nagy ünnep ez a mai, amikor kezünkbe vehetjük ezt a művet. A kötet révén Somogyvár ismert lesz, dicső múltja beépül köztudatunkba, kultúránkba” – méltatta a könyv jelentőségét a miniszter.
Hende Csaba a könyvbemutatón (Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)
Buzás Gergely múzeumigazgató kiemelte: „példátlan régészeti monográfia, amely az Árpád-kortól a török hódoltság koráig felöli történelmünket. A mű jóvoltából részesei lehetünk a középkor mindennapi életének, olvasása élmény lesz tudósnak, kutatónak, laikusnak egyaránt” – ajánlotta jelenlévők figyelmébe a kötetet a múzeumigazgató.
Hallgatóság (Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária)
Bakay Kornél, a szerző, hangsúlyozta. „a három évtized alatt feltárt százötven ezer különböző lelet, több ezer faragott kőmaradvány csak töredéke, alig 6–7 százaléka az egésznek” – utalt Bakay Kornél ara, hogy az utódoknak is lesz még munkájuk múltunk feltárásában, megismertetésében.
Somogyvár apátsága a kor egyik legnagyobb és legszebb létesítménye, több mint 900 évvel ezelőtt épült a Szent László király által behívott francia bencés szerzeteseknek. A Szent Egyed-monostor 1091 és 1400 között élte fénykorát. Az apátságban a középkor egyik jelentős magyar kultikus és kulturális központja alakult ki, s a 13. század elejétől már levéltárként is működött, sőt a királyi birtokon létesített épületegyüttes a vármegyeszékhely szerepét is betöltötte. A somogyvári ásatásokat 1972-től Bakay Kornél régész kezdte meg és vezette. A munkálatok – miként a könyv megírása is – csaknem három évtizedig tartottak. „A magyar múlt hű tükre ez az európai léptékű szakrális hely, amelyet minden áron meg kell mentenünk, méltó képen be kell mutatnunk, mert jőni kell egy jobb kornak, amely legalább szellemiségében visszaadja nekünk mindazt, ami a miénk” – írta akkoriban Bakay Kornél.
(kormany.hu; Zrínyi Média 2011.10.29.)
(Fotó: Benkő Zoltán)
(Kép forrása: www.google.hu )
Dobó Ágota:
Előszó Bakay Kornél : Somogyvár, Szent Egyed-monostor című könyvéhez
Ad lectorem
Harminc év munkájának nagyszerű eredményét tartja kezében a Tisztelt Olvasó. Már pusztán a lapokat végigpörgetve is megérezzük az elvégzett roppant feladat súlyát.
Minden, ami remekbe szabott, elgyönyörködtet. Így van ezzel a könyvvel is. Ha van megfelelő mérce, a kiválóság és a hitványság is jobban látszik. Ez a könyv mértéket ad. Megjelenése után nem lehet már akármilyen módon dokumentálni. A fiatal régészek számára minden bizonnyal alapkönyvként szolgál majd, hogyan, miként kell számot adni az elvégzett munkáról. Ma, amikor arról hallunk, hogyan bánunk a kiásott leletekkel, hogy feldolgozatlanok, rendezetlenek, igazi öröm kézbe venni ezt a könyvet. Ha gondatlan kezek szét is szórnak kiásott dokumentumokat, ez a könyv méltó emléket állít a hajdan volt időknek, Szent Lászlónak, a Lovagkirálynak és világraszóló művének. Annak az embernek, aki egész népét maga mögé tudta állítani, és akinek zászlaja alatt majd egy évezreden át honfitársaink milliói védték ezt a földet.
Adjon erőt ez a kötet a fiatal régészeknek, mert érdemes szakmai hitük mellett kiállni, tisztességesnek lenni, kétkedni, és kérdéseket újra meg újra föltenni, érdemes kíváncsiságukat megőrizni, és saját maguknak meggyőződni a források tartalmáról, nem féligazságokat, szövegkörnyezetükből való kiemeléseket elfogadni; nem az aktuális politika szerint értelmezni országuk múltját és történelmét. Arra bíztat, hogy önálló véleményük legyen a világról, soha ne adják fel saját meggyőződésüket, csak akkor, ha bizonyítottnak látják annak téves voltát. Akkor viszont bátran ismerjék el tévedésüket, tudva, hogy csak a tudásnak egy újabb fokára léptek.
Erre tanít bennünket Dr. Bakay Kornél professzor könyve, egész életműve. Az emberi tartást, becsületet, tisztességet és hazaszeretetet a családjától, édesapjától, az igazgató-tanítótól, és nagybátyjától, a Magyar Királyi Honvédség megbecsült orvos ezredesétől tanulta. A szakmát pedig kiváló mesterétől, László Gyulától sajátította el, akinek méltó tanítványa lett. Egész életében rendületlenül és tántoríthatatlanul a magyar múltat kutatta, ásta, írta, és tanította. Hite szerint a régésznek felelőssége van. Tanítani kell, megosztani, örömet okozni a történelmi kalandozásokkal.
Az élet végül is igazságos, ahogy a könyv mottója is rávilágít - azokra, akik nem az alkotás, a teremtés felé, a jobbá tétel felé fordítják erejüket és tudásukat, néhány év, évtized múltán már senki sem fog emlékezni. Hiába születtek erre a világra.
Jószívvel ajánlom hát a Tisztelt Olvasók figyelmébe ezt a nagyszerű alkotást, és kívánom, hogy éljék át azt az összefogást kísérő, szívet melengető örömöt, amellyel a könyv létrejöhetett.
Dobó Ágota
/Forrás: http://doboagota.hu/
