Publicisztika,érdekességek,vers, kultúra,bulvár

KÁRPÓTLÁST MAGYARORSZÁGNAK (A SZOVJETUNIÓ UTÓDÁLLAMAITÓL)

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉRBEFOJTÁSÁÉRT

ÉS AZ OKOZOTT KÁROKÉRT!

Lähettäjä: MVSZ Sajtószolgálat [mailto:sajtoszolgalat@mvsz.hu]
Lähetetty: la 15.10.2011 18:36
Vastaanottaja: 'MVSZ Sajtószolgálat'
Aihe: Kárpótlást 1956-ért

Október 15. van,

a Mohács utáni évszázadok első, és máig egyetlen győztes magyar szabadságharc kirobbanásának 407. évfordulója.

Alig egy héttel az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc 55. évfordulója előtt, a Magyarok Világszövetsége újból közzéteszi azt a tényfeltáró elemzést, amelyet az általa öt évvel ezelőtt életre hívott MVSZ Iustitia Bizottság készített, és amelynek feladata volt az 1956-os szovjet katonai intervenció által okozott károk felbecsülése. Az MVSZ Elnökségének II/2007. (május 22. – június 7.) sz. határozatával elfogadott dokumentum számításainak eredménye: 9.972 milliárd forint, avagy 2007-es árfolyamon, mintegy 50 milliárd dollár.

A 2007-ben kidolgozott dokumentumot a Magyarok Világszövetsége elküldte Magyarország legfőbb közjogi méltóságainak, azzal a kéréssel, hogy annak alapján indítsák el az ország jóvátételi követeléseit az 1956-os szovjet katonai intervenció által okozott károk megtérítésére. A megkeresés válasz és következmény nélkül maradt.

Az angol nyelven is elkészült dokumentumot a Magyarok Világszövetsége 2007. október 22-én nemzetközi sajtótájékoztató keretében Brüsszelben is ismertette.

Alább sajtószolgálatunk közzéteszi a tényfeltáró elemzés rövid kivonatát, amely a Magyarságtudományi Füzetek 15. számában is megjelent, valamint a teljes, magyar és angol nyelvű dokumentumot.

A füzet a Magyarok Világszövetségének székházában megvásárolható.

Sorozat-bemutató video:http://mvsz.hu/mtf/mtf_reklam.html

A kiadó terjesztőket keres, elsősorban a középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken.

Terjesztési információ

A Magyarságtudományi Füzetek ára Magyarországon: 395 Ft.

A füzetek Magyarországon megvásárolhatók az újságárusoknál.

Postai úton házhoz küldve: 600 Ft.

8 füzet megrendelése esetén, házhoz küldve, postaköltség beleértve: 2400 Ft (azaz 300 Ft/pld.)

Külföldön az ár ugyanennyi, kiegészítve a postaköltségekkel, az adott ország devizájának napi árfolyamán.

Belföldi átutalás esetén a bankszámla: 10300002-20102159-70833285

Külföldi átutalás esetén:

Magyarok Világszövetsége

1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.

bankszámlája:

IBAN HU 52 10300002-20102159-70833285

MKB Rt. – Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.

1056 Budapest, Váci u. 38.

SWIFT Kód:MKKBHUHB

Megrendeléseket az mtf.szervez@gmail.com címen fogadnak.

Ha a kívánt mennyiség árát banki átutalással befizették, és pontos postai címüket feltüntették, akkor másnap postázzák a megrendelt füzeteket – tájékoztatta sajtószolgálatunkat Bősz Rudolf ( +36-70-559-5116 ), terjesztési felelős.

A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK TÉNYFELTÁRÓ ELEMZÉSE

AZ 1956-OS SZOVJET KATONAI INTERVENCIÓRÓL[1]

(kivonat)

E L Ő Z M É N Y

1956-ban a szovjet hadsereg agressziót követett el Magyarországgal szemben, háborús akciót vezetett az ország ellen, megdöntve a legális kormányt, figyelmen kívül hagyva a magyar nép akaratát. A Magyarok Világszövetsége a forradalom 50. évfordulója alkalmából 2006. október 15-én rendkívüli emlékező Küldöttgyűlést tartott, és a következő határozatot hozta:

„1956 októberében és novemberében Magyarországot fegyveres támadás érte a világ akkori legerősebb hadserege részéről. Magyarország hadüzenet nélkül háborús színtérré vált. Az ártatlanul kioltott életek tízezreiért, az ekkor okozott szörnyű pusztításért, a Magyarok Világszövetségének rendkívüli, emlékező Küldöttgyűlése kezdeményezi és követeli kártérítés fizetését az agressziót elkövető Szovjetunió utódállamaitól. Teszi ezt annál is inkább, mivel időközben ezek az államok a jogállamiság és a demokrácia útjára léptek.”

Az MVSZ ezért életre hívott egy bizottságot – Iustitia Bizottság néven –, azzal a feladattal, hogy tárja fel, elemezze és – jogi, valamint szakmai – politikai, katonai, gazdasági – érvek alapján — dolgozza fel a magyarsággal szemben elkövetett sérelmeket, továbbá indítványozza az illetékes szervek felé (kormány, bíróság, ügyészség) azokat a szükséges lépéseket, amelyeket meg kell tenni a jogorvoslat beindítása (teljesíthetősége) érdekében.

A továbbiakban a magyar állam feladatát képezi, hogy (a kapott adatok birtokában) tárgyalásokat kezdeményezzen kártérítés céljából a volt Szovjetunió utódállamaival, a tárgyalások kudarca esetén pedig forduljon nemzetközi jogi intézményekhez. Amennyiben a kormány nem vállalná ennek a feladatnak a teljesítését, akkor a Magyarok Világszövetsége és Iustitia Bizottsága tesz meg lehetőségei szerint mindent annak érdekében, hogy Magyarország kártérítése igazságos megoldást nyerjen.

______________________________

[1] Készítette a Magyarok Világszövetsége Iustitia Bizottsága: Prof. dr. Bokor Imre, dr. Csendes László, Csukás Irén, Hiripi Lajos, dr. Léh Tibor, Péteri Attila Árpád, Szabó Béla

A részanyagokat összeállította: dr. Bokor Imre és dr. Léh Tibor

A CD képanyagot válogatta: Szabó Béla és László Ferenc

A szakirodalom gyűjtésében segédkezett: Csukás Irén

A jóvátétel összegét 2007-es árfolyamra átszámította: Alakszainé dr. Oláh Annamária

Közreműködött: Kéri Edit és Lévay Attila

Lektorálta: dr. Balsai István, Fekete Pál, Kállai Eszter, Nemes Lajos, dr. Padányi Márius, dr. Pákh Tibor, Vanek Béla

Az MVSZ Iustitia Bizottsága ülésein a MVSZ Elnökségét képviselte: Patrubány Miklós elnök és Rácz Sándor tiszteletbeli elnök, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke.

Az MVSZ Iustitia Bizottsága jelen dokumentumát második olvasatban elfogadta a Magyarok Világszövetségének Elnöksége, a II/2007. (május 22. - június 7.) számú távszavazással, 11 pontban meghozott határozatával.

P R E A M B U L U M

A Kárpát-medencében honalapítóvá vált magyarság történelme dicsőséges és tragikus események sorozatát tartalmazza. Magyarország geostratégiai helyzetének következtében, a szláv és a germán népek „tengerében” (érdekszférájukban, ütközési zónájukban), gyakran vált háborús hadszíntérré. E tekintetben szimbolikus jelentőségű az első, még Árpád Nagyfejedelem vezette seregek által pontosan 1100 évvel ezelőtt, 907-ben visszavert agresszió.

Az eltelt évezred második felében, a kis népekre jellemző „vis maior” helyzetekben, Magyarország is átmeneti vagy tartósabb, önként vagy kényszerűségből vállalt szövetségre lépett egyes nagyhatalmakkal (törökökkel, osztrákokkal, németekkel, szovjetekkel), felelt a következményekért (l.: I. és II. világháborúkat), nem egy esetben irreálisan magas árat fizetve azért, mert elkerülhetetlenül belesodródott a világuralomra törő birodalmak között kirobbant konfliktusokba.

Történelmi tény, hogy a magyarság soha nem kezdeményezett és nem indított hódító háborúkat, nem akart más népeket leigázni, jogos érdekeit békés úton kívánta rendezni, ugyanakkor függetlenségének vagy területi integritásának védelme érdekében, gyakran ragadott fegyvert, idegen hódítók és/vagy hazai kollaboránsaik ellen.

A mongolok (tatárok) és (főként) a törökök elleni szabadságharcaink gyakorlatilag Nyugat-Európa védelmét is szolgálták, és ez a „védőbástya” jellegű missziónk olyan hatalmas vérveszteséggel járt, hogy a törökök kiűzését követően, a magyarság korábbi – Angliához és Franciaországhoz közelítő – lélekszáma, az egyötödére csökkent!

A Habsburgok elleni 1848-49-es forradalmunk és szabadságharcunk újabb megpróbáltatások elé állította népünket, ugyanakkor helytállásunkra jellemző, hogy az osztrákok csak I. Miklós cár 200 ezer fős intervenciós seregének köszönhették, hogy Magyarország nem szakadt ki a birodalomból.

Az I. világháborúban (1914-18), a vesztesek oldalán, bennünket ért a legsúlyosabb retorzió: elvesztettük területünk 71,4%-át, lakosságunk 61,8%-át, és a Népszövetség Jóvátételi Bizottsága – jóvátételként –, 200 millió aranykorona megfizetésére kötelezte a kivérzett, kifosztott és megcsonkított Magyarországot.

A II. világháborúban való részvételünket (1941-1945) újabb területelcsatolással és dollár-százmilliók kifizettetésével büntették a győztesek, de a legnagyobb büntetést az jelentette, hogy a Szovjetunió megszállta Magyarországot, bevezették az egypártrendszerre és a proletárdiktatúrára támaszkodó szovjet (bolsevik) rendszert, és évtizedekkel visszavetették mezőgazdasági, ipari, kulturális, kereskedelmi, közúti, vasúti, távközlési, mikroelektronikai és számítástechnikai fejlődésünket.

1956-ban, a szovjet névre átkeresztelt orosz hódítók, cári elődjük hagyományaira támaszkodva, kb. 200 ezer fős, állig felfegyverzett hadsereggel verték le a helytartójukként idetelepített Rákosi-Gerő-Farkas és bandájuk ellen kirobbant forradalmunkat, valamint az agressziójuk ellen kibontakozott szabadságharcunkat.

Elsöprő (létszámban és harci technikai eszközökben megmutatkozó) erőfölényük birtokában szétlőtték Budapest több negyedét, főútvonalon lévő épületeit, tönkretették útvonalaink többségét, számos városunk laktanyáit és középületeit, repülőtereinket, lezárták a nyugati határainkat, kollaboránsaik bevonásával akadályozták, elfogták vagy legyilkolták a nyugatra menekülők egy – máig is tisztázatlan számú – részét.

A szovjet szuronyokkal létrehozott Kádár-féle bábkormány felállításával és kollaborálásával továbbiszemélyi és anyagi veszteségek közvetlen vagy közvetett okozói voltak, mivel a szovjet katonai intervenciót követő országos sztrájkok kirobbanása (valamint az abból eredő anyagi károk), illetve a nyugatra menekült, mintegy 200 ezer főt kitevő emberveszteségünk, az agresszorok számláját terhelik, nem felejtkezve el arról sem, hogy tevékenyen közreműködtek Kádár véres megtorló akcióiban.

Vizsgálat tárgyát képezi az is, hogy az ún. Kádár rezsim konszolidációját követően (vagyis 1957. májusától kezdve), miért volt szükség megnövelt létszámú szovjet („ideiglenesnek” címkézett) csapatok állomásoztatására Magyarországon, és milyen költségkihatással volt ez a magyar népgazdaságra?!!

Tekintettel arra, hogy a Szovjetunió a forradalmárainktól elszenvedett erkölcsi, ideológiai, anyagi ésszemélyi veszteségei ellenére még hosszú ideig konzerválta a hatalmát, ezért a szocialista tábornak nevezett, a Kremlből irányított társadalmi „képződmény” szétesését követően, csak most kerülhetett sor arra, hogy megvizsgáljuk a Magyarország ellen elkövetett szovjet agressziót és kártérítési igényeink tételeit.

Az emberiség történelmében lezajlott mintegy 14.000 háborút (fegyveres összetűzést) lezáró 8.000békeszerződés többségéből megállapítható, hogy a „hadisarc” (kártérítés vagy jóvátétel) nagyságrendjében általában a győztes fél döntött, de nem számított ritkaságnak, hogy a szemben álló felek megállapodása alapján rendezték ezt a kérdést.

Jelen dolgozatnak az a célja, hogy hiteles dokumentumokra (íratok, képanyagok, vázlatok, stb.), valamint számításokra és tanúk tényanyagaira támaszkodva, feltárja az ’56-os forradalom és szabadságharc azon fontosabb történéseit, amelyek a Magyarország ellen végrehajtott szovjet katonai intervencióval – agresszióval – kapcsolatosak. A begyűjtött és feldolgozott anyagok alapján pedig konkrét javaslatokat (ajánlásokat) rögzítsen az anyagi kártérítés indoklására, illetve értékére, megjelölve az intervenciót kitervelő (kiagyaló) és megvalósító (konkrétan támogató), velük kollaboráló államokat (utódállamokat), szervezeteket, illetve azokat a személyeket, akiktől elvárható, hogy szóban vagy írásban megkövessék a magyar népet.

AZ INTERVENCIÓBAN RÉSZVEVŐ SZOVJET ERŐK ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZATA

MEGNEVEZÉS	LÉTSZÁM	HARCKOCSI + ÖNJÁRÓ LÖVEG	LÖVEG + AKNAVETŐ	GÉPKOCSI	LÉGVÉ-DELMI LÖVEG	REPÜLŐ- GÉP
2. gépesített gárdahadosztály	9 500	360	95	1 800	70	-
17. gépesített hadosztály	8 400	300	80	1 400	35	-
11. gépesített hadosztály	8 000	250	120	1 100	30	-
27. gépesített hadosztály	8 000	250	80	900	30	-
32. gépesített hadosztály	8 000	250	80	900	30	-
33. gépesített gárdahadosztály	7 500	232	95	845	44	-
35. gépesített hadosztály	8 000	250	80	900	30	-
31. harckocsi gárdahadosztály	5 500	420	85	650	25	-
39. gépesített hadosztály	8 000	250	80	900	30	-
70. lövész gárdahadosztály	6 400	180	65	760	35	-
60. légvédelmi tüzérhadosztály	3 200