------------------------------
Cziczelszky Judit:
Citrusok héja – mielőtt belereszelnéd a süteménybe
A déligyümölcsök hosszú utat tesznek meg, míg elérnek a fogyasztóhoz, így fokozottan ki vannak téve a penészgombák támadásának. Ezért bevett módszer, hogy szüretelés után különböző gombaölőszereket tartalmazó viasszal kezelik a felületüket. Innen tehát az általunk ismert narancsok és a mandarinok csillogó fénye.
Cikkünkben körbejárjuk, milyen egészségügyi következményekkel kell számolnunk, ha ezeket a gyümölcsöket - különös tekintettel a leginkább érintett héjat - fogyasztjuk. Mit tehetünk az ártalmak kiküszöbölése, illetve csökkentése érdekében.
Milyen veszélyes anyagokról van szó?
A kérdéses gombaölőszerek egy csoportja az aromás szénhidrogénekhez tartozik: ilyen a bifenil (E230), az orto-fenil-fenol(E231), és a nátrium-orto-fenil-fenolát (E232). Gyakran használják még a célra a tiabendazolt (E233).
Közös bennük, hogy emberi egészségre gyakorolt - főleg a kumulatív - hatásukról mindez idáig nincsenek kielégítő vizsgálati eredmények. Viszont állatkísérletekben, továbbá a szerekkel nagy mennyiségben érintkező munkásoknál megfigyeltek különböző negatív reakciókat, elsősorban bőrreakciókat.
Ennél komolyabb probléma is lehet velük. Egy 2001-es japán tanulmány szerzői azt találták, hogy a tiabendazol egereknél vesekárosodást, a húgyhólyagban pedig hiper- és metapláziát okozott (jóindulatú szövetfelszaporodás, amely a rák megelőző állapotának számít). Egy másik, 2002-ben publikált, szintén japán vizsgálat szerint pedig, amely 39 különböző élelmiszeradalékra terjedt ki, a bifenil, a nátrium-orto-fenil-fenolát, és a tiabendazol is károsította a kísérleti egerekben a gyomor-béltraktus szerveinek DNS-ét.
Szintén szüret után kezelik a déligyümölcsöket az imazalil nevű növényvédőszerrel, amelynél állatkísérletekben libabőrösséget, izomkoordinációs zavarokat, remegést, émelygést, hányást figyeltek meg. Egy 2001-es angol toxikológiaiértékelés szerint a szer patkányoknál a máj kóros megnagyobbodását okozta, és megzavarta a pajzsmirigyműködést. Embereknél kontakt dermatitiszről (a bőrrel közvetlenül érintkező idegen irritáló anyagok által kiváltott bőrreakció) találhatók adatok.
Megemlítendő még a prokloráz nevű gombaölőszer, amelyet a brüsszeli Comité Scientifique de Toxicologie, Ecotoxicologie et l'Environnement (Toxicitási, Ökotoxicitási és Környezetvédelmi Tudományos Bizottság) egy 2004-es jelentésében „a belsőelválasztású mirigyeket potenciálisan zavaró" hatású növényvédőszerek közé sorolt.
A képet bonyolítja az a tény, hogy ezeket az anyagokat általában kombinálva alkalmazzák, így hatásuk összeadódhat. Több helyen megemlítik például, hogy a tiabendazol és a bifenil, illetve a tiabendazol és az orto-fenil-fenolát kombinációja esetében fokozott a hólyagrák kialakulásának esélye.
Mely gyümölcsök és gyümölcsrészek érintettek?
Nem csak a narancsot, a mandarint, a citromot és a grépfrútot, de a banánt is kezelik az említett tartósítószerekkel. Az előbbieknél azonban a helyzet azért kritikusabb, mert ezeknek héját is felhasználjuk, mind iparilag, mind házilag: lekvárba, italba, teába, süteménybe kerül belőle. Szerencsére - egy potenciálisan allergizáló természetes anyag, a limonén miatt - a citrusokból iparilag előállított termékeken kötelező feltüntetni, hogy van-e bennük héj.
Szennyezett vagy sem?
Az érvényben lévő szabályozás szerint a citrusfélék felületi kezelésére használt gombaölőszerekről a vevőt tájékoztatni kell.Ennek előnyét persze legkönnyebben akkor élvezhetjük, ha olyan terméket vásárolunk, amely eredeti csomagolásban van. Máskülönben el kell kérnünk a szállítmányra vonatkozó hivatalos papírokat a forgalmazótól, ami könnyen belátható, hogy elég lehetetlen helyzetet teremthet vásárlás közben.
Az aromás szénhidrogének régen az engedélyezett élelmiszeradalékok kategóriájába tartoztak, ennek köszönhetően rendelkeznek E számmal. Egy 2003-as EU-ajánlás azonban megváltoztatta a státuszukat, és a növényvédőszerek közé sorolta őket. A gyakorlatban egyelőre mindez mit sem változtat a helyzeten: mivel a citrusgyümölcsök felületi kezelése továbbra is engedélyezett, a fogyasztók tájékoztatására új jelölést azonban még nem vezettek be, a csomagoláson ma is gyakran élelmiszeradalékként és E számmal tüntetik fel őket.
Mivel az imazalil és a prokloráz egyértelműen a növényvédőszerek kategóriájába sorolható, és E számuk soha nem is volt, a nevükkel szerepelnek. Egyedül a banán lehet kivétel: ott például nem kötelező feltüntetni, hogy tiabendazollal kezelték, valószínűleg azért, mert ennek a gyümölcsnek a héját nem szokás elfogyasztani.
Mielőtt azonban illúzióink lennének, hogy egykönnyen találunk kezeletlen déligyümölcsöt, álljon itt néhány adat egy 2005-ös hivatalos kormányzati jelentésből az Egyesült Királyságból.
A Government Pesticides Residue Comittee (növényvédőszer-maradványokat vizsgáló kormánybizottság) minden vizsgált narancsban talált szermaradványokat. Ezek mennyisége az esetek több mint egyharmadában túllépte az EU és az Egyesült Királyság által engedélyezett határértékeket. Az imazalil esetében például a minták 79%-áról állapították meg ez utóbbit.
Nálunk se jobb a helyzet, ugyanis 2007-ben az összes Magyarországon vizsgált citromban és grapefruitban találtak szermaradványt.
Ennek ellenére a bizottság által kibocsátott állásfoglalás szerint nem kell aggódni az esetleges negatív egészségügyi hatások miatt. A PAN (Pesticide Action Network) nevű szervezet erre azzal a figyelmeztetéssel válaszolt, miszerint a kormányzati álláspont mögött az a nyilvánvaló feltevés áll, hogy az emberek nem fogyasztják el a narancsok héját, amelyben a mérgező vegyszerek nagy része felhalmozódik.
Mit tehetünk?
- Vásároljunk bio terméket! A legkézenfekvőbb megoldás. „Mindössze" annyi vele a probléma, hogy bio déligyümölcsöket általában nehéz és költséges beszerezni, hiszen épp a hosszú szállítási idő és a fokozott penészesedési hajlam miatt elég kényes a minőségmegőrzésük.
- Mossuk meg jó alaposan! Ez a tanács nem csak akkor áll, ha a héjat is el akarjuk fogyasztani, hiszen a hámozásnál könnyen a kezünkre, vagy a gyümölcs húsára kerülhetnek a szermaradványok. Akár citrusról, akár banánról legyen tehát szó, bármilyen furán hangzik is, evés előtt mossuk meg jó alaposan a gyümölcsöt, majd a kezünket is! Ha bevállaljuk, hogy felhasználjuk a nem ökológiai termesztésből származó citrus héját, ez a művelet még fontosabb. Egy amerikai kutatás szerint például a tiabendazol50-75%-a volt eltávolítható a citromokról habzó anyaggal történő lemosással. Külföldön kaphatóak kifejezetten zöldség- és gyümölcsmosásra kifejlesztett lemosószerek. Ezek hiányában megteszi a következő házi praktika is: 2 percre áztassuk be a gyümölcsöket almaecetes vízbe, majd sikáljuk le egy kefével. Végül folyóvíz alatt jó alaposan öblítsük át. Tudnunk kell azonban, hogy mivel a kérdéses anyagok fokozatosan beszívódnak a héjba, sőt, még a gyümölcs húsába is, teljes eltávolításukra nincs lehetőség.
- Dobjuk ki a csomagolópapírt! Mivel a jobb hatás érdekében a legtöbbször ezt is átitatják a szerekkel, ne használjuk fel, és főleg ne engedjük, hogy a gyerekek játszanak vele. Dobjuk ki, és mossunk kezet utána!
- És végül: ha teljesen biztosra akarunk menni: ne használjuk fel, ne együk meg a héjat!
http://ketesaruk.hu/art/gmaps_
------------------------------
Magyarországi vizsgálati eredmények:
/Forrás: http://www.ketesaruk.hu/
------------------------------
...és íme az imazalil projektben történt amerikai bevizsgálási eredményei (angol nyelven):
/Forrás: http://pmep.cce.cornell.edu/
Extension Toxicology Network
A Pesticide Information Project of Cooperative Extension Offices of Cornell University, Michigan State University, Oregon State University, and University of California at Davis. Major support and funding was provided by the USDA/Extension Service/National Agricultural Pesticide Impact Assessment Program.
|
TRADE OR OTHER NAMES
Trade names for products containing imazalil include Bromazil, Deccozil, Fungaflor, Freshgard, and Fungazil. The fungicide is compatible with many other types of pesticides.INTRODUCTION
Imazalil is a systemic imidazole fungicide used to control a wide range of fungi on fruit, vegetables and ornamentals, including powdery mildew on cucumber and black spot on roses. Imazalil is also used as a seed dressing and for postharvest treatment of citrus, banana and other fruit to control storage decay. Under natural conditions it is less likely that resistant strains of fungi will develop with imazalil than with some of the other fungicides (4).Imazalil is a general use pesticide.
TOXICOLOGICAL EFFECTS
ACUTE TOXICITY
Imazalil is classified as a moderately toxic compound and carries the signal word WARNING on the label. Test animals have experienced symptoms, including goose flesh (or goose bumps), due to the excitation of hair folicles, muscle incoordination, reduced arterial tension, tremors, and vomiting. Contact dermatitis has been noted in some cases in sensitive individuals.Imazalil has an oral LD50 of 227 mg/kg for females rat and 343 for males. The LC50 in dogs is greater than 640 mg/kg (8). The dermal LD50 for rats is 4,200 to 4,880 mg/kg (1) and the inhalation LC50 is greater than 16 g/m3.
CHRONIC TOXICITY
Rats fed imazalil nitrate at dietary levels of 5 to 80 mg/kg for 14 weeks were not affected in appearance, behavior, survival, food consumption, urinalysis or tissue composition. There were slight liver, body weight, and bilirubin changes at higher doses (4). Groups of rats fed 5 to 80 mg/kg for 6, 12, and 24 months did not produce compound or dose-related effects on body weight gains, food consumption, appearance, behavior, or survival.Similar results were found in a dog study where animals received up to 20 mg/kg for two years. The liver showed some slight effects at the higher doses, but all other measured and observed parameters were within normal limits.
Reproductive Effects
In three separate three-generation rat studies at low to moderate doses (5 to 80 mg/kg), there was a trend to a lower number of live births at the highest dose level. No differences were noted in percent of pregnancies or duration of pregnancy (4). It is unlikely that, at low exposure levels, imazalil will cause reproductive problems.Teratogenic Effects
None of the rat studies mentioned above resulted in fetal abnormalities. A mouse study at doses up to 40 mg/kg was also negative.Mutagenic Effects
Dominant lethal mutagenic effects were not evident in male and female mice. It does not appear that imazalil causes serious mutations.Carcinogenic Effects
In a group of rats given imazalil for 30 months at low doses (5.0 mg/kg/day), there were no increases in tumors compared to the controls (4). This suggests that imazalil is non-carcenogenic.Organ Toxicity
Based on extensive studies of structurally similar human antifungal drugs, adverse effects on humans are improbable (4).Fate in Humans and Animals
Imazalil is rapidly absorbed, distributed, metabolized, and excreted by rats. Following a single dose of imazalil sulfate, 90% was excreted in 96 hours. Only 3% was the unmetabolized imazalil compound, indicating almost complete absorption from the gastrointestinal tract. At least four metabolites are formed. 48 hours after administration, concentrations in the liver, lung and kidney were higher than 1 mg/kg, but accumulation in fatty tissue did not occur.ECOLOGICAL EFFECTS
Very little data on ecological effects was found. Both the mallard duck and the Japanese quail are relatively insensitive to the fungicide. The LC50 values in these birds range from about 5,500 to 6,300 mg/kg/day. These values indicate that the compound is practically non- toxic to birds. The compound should not be toxic to bees when used properly (1).ENVIRONMENTAL FATE
In sandy or clay soils, the half-life of imazalil was four to five months. Only 6-7% was metabolized to T824 (D-dealkylated transformation product) while about 13% was an unidentified, polar compound. In a plot where seven applications were made at 14-day intervals, residues were from 0.085 - 0.14 mg/kg in the 0 - 10 cm layer. Leaching was practically non-existent and accumulation did not appear to be a problem. Half-life was calculated at about 6.5 months.In acid to neutral aqueous solutions, imazalil is stable for at least eight weeks at 40 degrees. Decomposition occurs at elevated temperatures and under the influence of light (4).
Under normal storage conditions, oranges dipped in 2,000 mg active ingredient/l and stored have residues (89%) present as the parent compound. Only a small amount of imazalil was present in the pulp and part of this may have resulted from handling during peeling (4). The half-life was 12 to 20 weeks. Studies with apples gave similar results.
One week after treated barley seed was sown in soil, about 76% of the imazalil was in the adjacent soil and about 29% was in the seedcoat. After three weeks only 6% was in the green plant parts.
Exposure Guidelines:
| NOEL: | 2.5 mg/kg/day (dog and rabbit) |
|---|---|
| ADI: | 0.03 mg/kg/day (WHO) |
| RfD: | 0.013 mg/kg/day (EPA) |
| LEL: | 5 mg/kg/day (dog) |
Physical Properties:
| CAS #: | 35554-44-0 |
|---|---|
| Chemical name: | 1-[2-(2,4-dichlorophenyl)-2-( |
| Chemical class/use: | imidazole fungicide |
| Solubility in water: | 180 mg/l |
| Solubility in other solvents: | hexane 5.21 g/100g; methanol, toluene, benzene >50 g/100g |
| Melting Point: | thermally stable up to 285 degrees C |
| Vapor Pressure: | 1.6 x 10-6 mPa at 25 degrees C |
BASIC MANUFACTURER
Janssen PharmaceuticaPlant Protection Division
40 Kingsbridge Rd
Piscataway, NJ 08855-3998
Telephone: 908-524-9116
Review by Basic Manufacturer:
Comments solicited: October, 1992Comments received: November, 1992
REFERENCES
- Hartley, D., and H. Kidd, Editors (1991). The Agrochemicals Handbook. The Royal Society of Chemistry, The University, Nottingham, England.
- Spencer, E.Y. (1981). Guide to the Chemicals Used in Crop Protection. Research Branch, Agriculture Canada, Canadian Government Publishing Centre, Ottawa, Canada.
- Worthing, Charles R., Editor (1983). The Pesticide Manual, A World Compendium. The British Crop Protection Council, The Ravenham Press Limited, Ravenham, Suffolk, England.
- Food and Agriculture Organization of the United Nations, (1977). Pesticide Residues in Food - 1977. FAO Plant Production and Protection Paper, 10 sup.
- National Institute for Occupational Safety and Health (1983 Supplement) Registry of Toxic Effects of Chemical Substances, U. S. Dept of Health and Human Services, Public Health Service, Centers for Disease Control, Cincinnati, OH.
- Food and Agriculture Organization of the United Nations, (1985). Pesticide Residues in Food - 1985. FAO Plant Production and Protection Paper 72/2.
- Food and Agriculture Organization of the United Nations (1986) Pesticide Residues in Food - 1986. FAO Plant Production and Protection Paper 77.
- Edwards, I Ralph, Donald G. Ferry, and Wayne A. Temple. 1991. Fungicides and related Compounds. in Handbook of Pesticide Toxocology, Volume 3, Classes of Pesticides. Wayland J. Hayes Jr. and Edward R. Laws, Jr. editors. Academic Press, Inc., NY.
Disclaimer: Please read the pesticide label prior to use. The information contained at this web site is not a substitute for a pesticide label. Trade names used herein are for convenience only; no endorsement of products is intended, nor is criticism of unnamed products implied. Most of this information is historical in nature and may no longer be applicable.
For more information relative to pesticides and their use in New York State, please contact the PMEP staff at:
| This site is supported, in part, by funding from the |
