Alkotmányozástól a végrehajtásig

Aki a Szent Korona Értékrend társadalmi együttélést szabályozó rendszerében (mai szóhasználattal: jogrendszerében) „polgári jogszemléletet”keres,vagy közvetlen folyamatosságot szeretne felfedezni az elmúlt ezeregyszáz év „jogfejlődésével”, csalódni fog.
Az ok egyszerű: a jog és a közszabadság elve szerinti együttélési alapok (mondhatom: az erkölcsi alap) fényévnyire távolodott egymástól.
A Szabadság Alkotmányának öt alapelve szavakban megfogalmazódik a jogrendszerben, és az annak dogmatikus hátterét adó Szent Korona Tanban – igen, így folyamatos jelenidőben – és a „barbár” magyar nyelv helyett latin nyelven írt szövegekben így találjuk meg:
1. Magyarország örökké szabad – Hungaria semper libera
2. A kötelezettségek és jogok összhangjában a Szent Korona minden tagjának egy és ugyanazon szabadsága van – Una et eadem libertas
3. Ami a Szent Korona földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és változtathatatlan tulajdona és birtokjogot is csak a Szent Korona tagja szerezhet felette – Sacra Corona radix omnium possessionum – és ezt kiegészítve: Sacra Corona radix omnium bonitum et iurium (A Szent Korona minden javak és jogok gyökere).
4. Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja, vagyis mindennek a Szent Korona eszme szerint kell történnie – Sub specie Sacrae Coronae
5. Azzal szemben, aki a Szent Korona eszméjét megsérti, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellenállni és ellentmondani – Ius resistendi et contradicendi.
Az állam és az ember szabadságának kettős egysége az elmúlt ezeregyszáz évben nem érvényesül, mert a feltételek feletti tulajdonlás és birtoklás idegenek kezében volt és van.  
Ezért kellett az ellenállási jog gyakorlását alkalmazni mindannyiszor, ahányszor „szenvedhetetlenné vált az iga” – Rákóczi szavaival. Ennek a jognak az érvényesítését soha nem fogadta el a hatalom, és „jogszerűen” büntette, üldözte ősi jogunk képviselőit, legyenek azok táltosok, kurucok, 48-as vagy ötvenhatos szabadságharcosok.
Amikor a törvényalkotók érdekeit is sértette az egyszemélyi hatalom, akkor törvénybe is rögzítették az ellenállási jogot, történelmünk során többször, de ez sohasem a megosztottságot eredményező ok elleni fellépés jogát jelentette.
A szabad magyar jogfosztott szolgává vált, az állam pedig idegen érdekek gyarmatává alázódott.
Ha végigtekintünk ezeregyszáz éves történelmünkön, akkor azt tapasztaljuk, hogy atyai eleink hagyományához való hűségből és szeretetből épült szabadság érzete és tudása a szentkoronaiságban követte nemzetünk sorsát búvópatakként, és amikor a Szent Korona népének fennmaradása érdekében szükséges volt, a felszínre tört, hogy tiszta forrásában megmártózva erőt merítsünk – ahogyan azt Bálint Sándor csodálatos hasonlata mondja.
Most a Tiszta Forrás ismét feltört. Itt van előttünk. Fel kell ismernünk. Meg kell mártóznunk benne.
Ez a Tiszta Forrás ezeregyszáz évig búvópatakként adott reményt, most közénk jött, hogy erőt adjon. Aki lát, az tudja: Géza előtti tiszta idők életvizével ajándékozott meg bennünket. Az általa közvetített szabályokat kell visszaérezni és visszatudni. Irányítását el kell fogadnunk, amikor nemzetté szervezzük a Szent Korona népét.
A visszaérzéshez és visszaértéshez a szabaddá vált magyarok józan paraszti eszére és nem kozmopolita jogértelmezésre van szükség.
Azt irányítást megkaptuk a Szabadság Alkotmányával, az erre a történelmi korszakra vonatkozó, Alaptörvénybe foglalt irányelvekkel, és a végrehajtás módszerét meghatározó hatalmi, választási és önazonosság-tudat fenntartó szabályozással. Az államok szabadságon alapuló összehangolt életének alapját pedig az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet adja.
Az irányítás ereje a végrehajtásban van, a végrehajtás eredményessége pedig az irányításban.
A végrehajtás a mindennapi élet irányított szabályozását és a szabályozás szerinti élet megszervezését jelenti, azért annak a településektől kell indulnia. Tehát a települések és társadalmi csoportok szabályozása építi fel az országos szabályozást.
Ahhoz, hogy a végrehajtás eredményes legyen, mindenekelőtt a vezetőknek kell visszaérezni és visszaérteni. Erre szolgál az első teljes Továbbadó Szer, amely alapfeltétele annak, hogy az irányítás erővé váljon.
Erről beszélgetünk az alkotmányozási alapelvek tisztázása után Piliscsabán, jövő szombaton.
Kelt Szegeden, 2010. Földanya havának 12. napján.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája.
/Forrás: dr. Halász József 2010.09.13-i levele./
*B.Kiss-Tóth László.