Dr. Halász Józsefnek -a Világlapon is közzétett- közösség elleni izgatás miatti feljelentése el lett utasítva, ezért a feljelentő a Fővárosi Főügyészségnek a tegnapi napon az alábbi fellebbezést nyújtotta be:
Fővárosi Főügyészség
Budapest
Akadémia u. 13.
1054
Tisztelt Főügyészség!
A Btk. 269. § a./ pontjába ütköző és minősülő közösség elleni izgatás bűntette, valamint a Btk. 269/A §-ába ütköző és minősülő nemzeti jelkép megsértése vétségének elkövetése miatt 2009. november 30-án a Budapesti Rendőr-Főkapitányságnál benyújtott feljelentésem (http://szkszhu.szksz.com/
Fellebbezésem indokai az alábbiak:
I. Az államalapító magyarság (lehet többségi nemzetnek, őslakosságnak is nevezni) megfélemlítése, ellene, önazonosság-tudatát erősítő jelképeinek büntetlen és - a média által kiemelten kezelve - nagy nyilvánosság előtt történő és szándékos félreértelmezésen alapuló gyűlöletkeltés megvalósítása folyamatosan történik.
A magyarság eredet-jelképe, a Turul madár, ősi szabadság-hagyományának közvetítője, a Szent Korona, valamint a földrajzi hely és az ezen a földterületen élők örök egységét kifejező Árpádsáv elleni meg-megújuló gyalázatos gyűlöletkeltést kénytelenek eltűrni annak következtében, hogy a jogalkalmazás nem fékezi meg az elkövetőket – és ezzel legalizálja a gyűlöletkeltést - a jogszabályok olyan értelmezése következtében, amely nem védi, hanem kiszolgáltatja a magyarságot saját hazájában idegen érdekeket érvényesítő provokátoroknak.
Ilyen provokáció volt Závada Pálnak a Holokauszt Emlékközpontban, „Az árpádsáv tegnap és ma” c. kiállítás megnyitásakor elmondott beszéde. És ugyanilyen gyűlöletkeltő provokáció maga kiállítás is, ezért terjesztettem ki – a hivatkozott határozattal elutasított – feljelentésemet a kiállítás rendezőire is.
Abban, aki ellen a gyűlöletkeltés történik, ez a provokáció-hadjárat – mentalitásától függően - vagy félelmet kelt, vagy indulatot gerjeszt, de mindenképpen feszültséget eredményez. A keltett indulat megnyilvánulási formája lehet olyan, amelyet – az okkal azonosan – a társadalmi együttélés írott és íratlan szabályai elítélnek, bizonyítva az „aki szelet vet, vihart arat” igazát.
Különösen súlyos a felelőssége a jelenlegi helyzetben azoknak, akik a jogalkalmazás ok-megszüntető feladatának kötelezettségét nem teljesítik, amikor az erkölcsi világválság által kiváltott globális gazdasági recesszió „küszöbön állóvá tette” a társadalmi válságot, ahogyan azt Wolf Klinz, az Európai Parlament krízis hatásaival foglalkozó bizottságának az elnöke jelezte.
A magyarság önazonosságtudatát erősítő jelképek gyalázásával gyűlöletet keltő provokáció-sorozatot azok közvetítőiként végezik az elkövetők, akik ezt a válságot előidézték, azzal, hogy elveszítették erkölcsi tartásukat és ez által száll az általuk fémjelzett történelmi korszak sírba. Céljuk pedig az, hogy globális háborút robbantsanak ki és válságba sodorják a világot (B. Farell amerikai közgazdász). Ennek az eszköze a gyűlöletkeltés.
Az elutasító határozat nem érzi Závoda Pál tettének súlyát és következményeit, a határozat hozó nem érzékeli a kijelentésben rejlő veszélyt és ennek megfelelően hibásan minősíti a cselekményt:
„Az elhangzottaknak, leírtaknak alkalmasnak kell lennie arra, hogy olyan fokú feszültséget gerjesszen, mely alkalmas arra, hogy a társadalmi rendet és békét megsértse. Az íly módon felhevített gyűlölet végső soron szélsőséges aktivitásba, erőszakos cselekményekbe mehet át, ennek közvetlen veszélyének kell fennállnia.
Závada Pál beszédében nem lelhető fel uszító jellegű nyilatkozat, illetve felhívás, mely akár a magyar nemzet, akár valamely más nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság valamely csoportja ellen erőszakos magatartásra ösztönözne. Önmagában annak ténye, hogy Závada Pál beszédében bizonyos csoportok kedvezőtlen színben tüntet fel, illetve elítél, a bűncselekmény megállapítására nem alkalmas.”
Fellebbezésemmel azt akarom elérni, hogy érezve történelmi felelősségét, a Fővárosi Ügyészség jogalkalmazásával bizonyítsa be, hogy képes a magyarság jelképeinek folyamatos gyalázást megállítani, annak önazonosság-erősítő értékét védeni, és ezzel elhatárolódni azoktól az erőktől, amelyek állandósítani akarják a magyarság lelkiismeret-furdalását, olyan eszközöket használva, amelyek valótlanságon alapulnak, és amelyekhez az eltorzított értelemben a magyarságnak soha – tehát sem ma, sem a történelem során bármikor - semmi köze nem volt.
II. A jelenleg életben lévő jogrendszer szerinti felelősségre vonást a feljelentésemben idézett és kifejtett jogelemek biztosítják. Ezek félreértelmezéseként a BRFK határozata olyan nyilvánvaló elferdítésekkel igyekszik a gyűlöletkeltést – és a gyűlöletkeltés címzettjeiben a félelemkeltés - hiányát igazolni, amelyek nyilvánvalóak és a részletes cáfolatra sem méltóak.
A határozat előzőekben kifejtett hibás következmény-értékelése mellett csupán egy kitétellel indoklom előző állításomat: a határozat elfogadja Závada Pál következő érvelését: „az árpádsávos zászló azóta, hogy a nemzetvezető kilenc sávosra újrarajzolta, nyilaskereszttel látta el, és hatalomra jutva úton-útfélen használta – az utcán többé már nem történelmi ereklye, hanem a nyilas hagyomány továbbörökítője.”
Ennek a závodai okfejtésnek a továbbgondolásaként meg kell állapítani, hogy az Amerikai Egyesült Államok összes tevékenysége – beleértve azt is, hogy 1956-ban nem állt ki a magyar forradalom és szabadságharc mellett, és azt is, hogy jelenleg hogyan teszi önmaga cáfolatává a „demokrácia védelme” kifejezést – beárnyékolja és elveszi az árpádsáv történelmi ereklye mivoltát, hiszen az USA zászlaja még színárnyalataiban is azonos az árpádsávval, és csupán abban különbözik a magyarság területi és személyi egységét kifejező jelképtől, hogy néhány csíkot hozzárajzoltak és csillagmezővel látták el.
Az árpádsáv nem azonos sem a nyilas-zászlóval, sem az USA lobogójával. Azt az egységerősítő erőt jelképezi, ami a magyarságot hazája földjén tartotta évezredeken keresztül. Ez elvehetetlen, ennek gyalázása, azonossá tétele bármely diktatórikus jelképpel, minden magyar ember ellen elkövetett bűncselekmény, bárhogyan is minősíti, bármilyen értelmezéssel eltérve a lényegtől, bármely – ma még – jogalkalmazási hatalommal rendelkező személy vagy szervezet.
Kelt Szegeden, 2010. január 14-én.
Tisztelettel:
Dr. Halász József
6723 Szeged, Szilléri sgt. 49/a.
30/6163894, halasz.jozsef@szksz.com
Közli:B.Kiss-Tóth László
