Magyarország mai politikai vezetősége bölcsen cselekedett, amikor társadalom és gazdaságpolitikájában új utakat keresve, a legégetőbb problémák megoldására törekedve a magyar mezőgazdaság felé fordította tekintetét.
Ezzel a lépéssel az egész magyarságért szólt.... mily sok baj emészti a magyar társadalmat; s a felismerés, hogy a vidék problémáinak megoldása nélkül minden nemzetmentés illúzió.
A tanult emberek közül sokan foglalkoznak a nagytőke szorításában élő és a "kapitalista fejlődésben" elnyomorodó vidéki emberek helyzetének felmérésével.
A megoldást itt is sokan, az önállóság útjára lépett gazdálkodók gazdasági támogatásától remélik.
Korábban csak kevesen mutattak komolyabb érdeklődést az úgynevezett nemzeti létkérdések és társadalmi problémák iránt, inkább csak alkotmány-és közjogi kérdések érdekelték vezetőinket, kevésbé a társadalom állapota és jövője.
A továbbiakban az agrárkérdés szociográfiai jellegzetességeinek megfelelően történelmi hűségre és a valóság tiszteletére törekszem.
A kormányzatban mind erősebb lett a felismerés, hogy a gyógykezelést meg kell előzze a diagnózis,vagyis annak felderítése, hogy melyek a betegség tünetei,eredői, történeti előzményei. Mitől van az, hogy a vidéki emberek egyharmada koldusszegénységben él?
Milyen társadalmi okai lehetnek?
A vidék sorsa és jövendője felé fordulva az ember nemcsak szembesülhet annak problémáival, hanem kaphat is valamit; műveltségének magyar töltést, s nem csak távolságokat felmérni, de a mélybe tekinteni is tudó pillantást és kellő mértéket a teendők sorrendjének eldöntéséhez.
Magyarország elsősorban mezőgazdasági ország volt és csak azután ipari.
Ennek fel nem ismerése végzetes szociológiai tájékozatlanság, ami politikai rövidlátásban nyilvánult meg.
Történeti áttekintés
Magyarország az ötvenes évek erőteljes iparosítási programjáig agrárország volt.
A lakosságnak körülbelül a fele a mezőgazdaságból élt. Régebben még ennél is erősebb volt az ország agrárjellege.
Magyarország a mezőgazdaságilag művelhető földek arányát tekintve igen előkelő helyet foglal el Európában.
A szántóterület arányát illetően Magyarország az élen járt, csupán Dániában és Németországban volt magasabb a részesedés.
A többi országban általában 20-és 40 százalék között mozgott a szántóterület aránya.
Magyarország tehát , kiváltságos helyzetben volt, ha hozzávesszük a föld kitűnő minőségét, a legfőbb előfeltétele megvolt annak, hogy a mezőgazdaság virágozzék és a parasztság jómódban éljen.
Az egészségtelen bírtokviszonyok azonban ezt megakadályozták.
Ma, előttünk áll a lehetőség, hogy a vidék fejlesztésével, a gazdálkodók támogatásával, fellendüljön a magyar gazdaság. Ezzel még korántsem oldottuk meg bajainkat, de nagyot léphetünk előre s a gazdaság fellendülése gyógyírt hozhat az ország többi sebeire is.
Szabó Piroska
