Siklósi András néhány politikai és hazafias verse
*
Gyilkosaink ellen

Még dőzsöl a zsarnok zabál és iszik
Vérünkben áztatja szennyes mancsait
s javainkban dúskál Sandán vigyorog
Bilincsbe vert lelkünk némán háborog
Elpusztítanak hogyha nem vigyázunk
széttépik jövőnket s meglopják álmunk
Vissza kell térnünk őseink hitéhez
gyökereinkhez s az éltető Fényhez
Micsoda sors az amit nekünk szántak
pribékjei a rettentő Sátánnak?
Elég a nyomorból nem tűrünk tovább
Mától hóhéraink hordjanak igát
mert mi itthon vagyunk ez a mi hazánk
édes szülőföldünk ölelő anyánk
Eljött a mi időnk Bár nincs fegyverünk
végre eltiprónk szemébe nézhetünk
Rongyosok vitézek ne aludjatok
veszély fenyegeti szabadságotok
Nem bocsáthatunk meg nincs több szeretet
Isten se véd meg egy puhány nemzetet
Előre halálig Nincs mit vesztenünk
csak ha bátran küzdünk akkor győzhetünk
Tüzes magyarok rontsunk a gonoszra
űzzük innen el vagy fojtsuk a porba
*
A Sátán kegyeltje
Féktelen rabló kegyetlen gyilkos
az orra horgas a bőre nyirkos
Embervért iszik agyakban turkál
hősöket mocskol sírokon ugrál
Rombolni bír csak sohasem épít
poklába rántja a tiszta égit
Fölzabál megront összezúz mindent
a pénzt imádja s gyűlöli Istent
Övé a világ még sincs hazája
könyve a Talmud zenéje lárma
Hízeleg kábít fölavat „szentté”
s nem tudod mikor fűrészel ketté
Békéről papol s viszályt szít folyton
ávóshad őrzi vízágyú kordon
Képedbe röhög remeg a gyomrod
meddő haragod lőrébe fojtod
Káromkodsz tompán kiköpsz a földre
nem érted hogyan s miért tett tönkre
Rabszolga lettél üldözött birka
megölnéd nyomban ha módod nyílna
De csak könnyezel köhögsz a gáztól
érzed lelkedbe szívedbe gázol
Beteg vagy halott Élve temetnek
Üvöltve rohansz a végtelennek
*
Riadó
Hány szörnyű évtized törte szívünk össze
s gyilkolt rabolt minket mennyi gonosz törpe
Leterítve fekszik szinte egész népünk
s mikor ütnünk kéne még szólni is félünk
Régi dicsőségünk vitézségünk porban
őseink aggódnak fönt a csillagokban
Elvesztettünk mindent amit ők szereztek
hitvány szolgák lettünk gyalázatos nemzet
Maroknyi hazafi küzd az ellenséggel
védi szülőföldjét s harcol puszta kézzel
A többség csak kushad cselekedni nem mer –
hitehagyott magyar tán már nem is ember
Igazság szabadság boldogság reménység –
föl se tudja fogni egy ilyen korcs népség
Úgy éri a halál hogy nem is élt semmit
súlyos nyomorában nem érzi a vesztit
Vérünk szívja megnyúz elpusztít a zsarnok
Meddig tűritek még ugyan mit akartok?
Ébredj mély álmodból istenverte csorda
rázd le rút tetveid s kergesd a pokolba
*
Ajánlatok egy pribéknek
(A magyarság kínzóinak)

Ne legyen több nyugodt álmod
se örömöd se barátod
Omoljon rád az éjszaka
csillagtalan sötét fala
Hallgass ezer börtönmesét
őrök rugdossák szét veséd
Verjenek naponta százszor
s robbanj föl trópusi láztól
Tapossanak el mint barmot
a hódító gyilkos tankok
Inged legyen pusztai szél
nyakravalód hóhérkötél
fürdővized véres tócsa
pihenőd az akasztófa
mulatód rút sintértelep
szeretőid veszett ebek
szobrod bamba bőgő ökör
koporsód egy meszesgödör
Legyél sánta vak és süket
patkány harapdálja füled
Csontrepesztő fagy vidítson
tüzes kemence pirítson
Szorítsanak kurtavasba
s ássanak bűzös ganajba
Kések csiklandozzák torkod
sósav marja szét a gyomrod
Áram rázza mellkasodat
szaggasson szét a gyorsvonat
Rozsdás kard szúrja át szíved
gránát tépje le a fejed
Csipkedjenek kígyók hangyák
üvöltésed meg se hallják
Hollók osztozzanak rajtad
hullarabló sakálfajzat
Gyűlölünk megvetünk téged
sorsodtól semmi se véd meg
Szégyene vagy a hazánknak
gonoszabb mint a vadállat
Üldözzön a hősök átka
kiket te küldtél halálba
*Menj haza(Édesapámnak 1986-ban,
egy költői versenyünk emlékére)
40 éve vérünk iszod
aljas minden gondolatod
Betörtél az életünkbe
belegázoltál lelkünkbe
Csizmáiddal szánkba rúgtál
tankjaiddal letiportál
Jöttél hogy védj óvj bennünket
s megmérgezted a hitünket
Tönkretetted fiainkat
bemocskoltad lányainkat
Tépett szívünk sárban dobog
öntudatunk ronggyá kopott
40 éve fogyunk veszünk
pusztulásba menekülünk
Mindenünket elraboltad
sírunkat is fölforgattad
Bíránk és hóhérunk voltál
mindnyájunkra dögvészt hoztál
Mit akarsz itt mire vársz még
helyed otthon lenne már rég
Készülj pakolj szedd a sátrad
hagyd el végre a hazánkat
Érted zeng a Kreml harangja
sír a sztyeppe nyög a tajga
neked intenek a hegyek
jeges tundrák sebes vizek
Határtalan birodalmad
ne falja föl országunkat
Menj azonnal fuss el innen
ne képzeld hogy te vagy Isten
Menj rakétán repülővel
– egyenest vagy kerülővel –
ágyútalpon medveháton
csengős trojkán kerékpáron
Menj hajóval gyalogszerrel
tűnj el összes emlékeddel
Menj némán vagy trombitával
nyírfasíppal guzlicával
harmonika ritmusára
balalajka bús szavára
Menj aszfalton menj erdőben
víz alatt vagy levegőben
tűző napon s éjszakákon
Vissza se nézz a határon
Vidd el sarlód kalapácsod
bitófád és börtönrácsod
Vár otthonod vár a néped
gyermekeid feleséged
Nincs itt dolgod nem volt soha
Mit akarsz még Menj menj haza
Embertelen vad hatalmad
porig égett s összeroskad
Ne kezdd újra soha többször
Takarodj a magyar földről
Akkor is mondd…(Nagy Lászlónak)

mondd a költőnek: ne írjon
anya fiáért ne sírjon
szólj a gitárnak: ne pengjen
kovácsüllőnek: ne csengjen
kivágott fának: ne dőljön
büszke szarvasnak: ne bőgjön
mondd a madárnak: ne szálljon
lándzsának kardnak: ne vágjon
virágos rétnek: ne nyíljon
pöffeszkedőnek: ne bízzon
bőszült tengernek: ne rengjen
tüzes vulkánnak: ne zengjen
jeges árvíznek: apadjon
bukott komcsinak: szaladjon
kiáltsd a napnak: ne süssön
verőlegénynek: ne üssön
mennykőcsapásnak: ne ártson
eltipródat kérd: ne bántson
mondd az árvának: nevessen
sarki ringyónak: szeressen
papnak és szentnek: ne higgyen
mondd a zsidónak: adj ingyen
vedd rá a foglyot: ne szökjön
súgd a gyilkosnak: ne öljön
mondd a pestisnek: ne sújtson
atombombának: ne gyújtson
mondd a halottnak: ébredjen
bíztasd a halált: tévedjen
mondd a némáknak: szóljanak
nézz a vakokra: lássanak
üzend a pártnak: itt a vég
nincs több türelem haladék
mondd a zsarnoknak: sápadjon
beteg népednek: lázadjon
csonka hazádnak: reméljen
ellenségek közt se féljen
mondd ha gúnyolnak leráznak
küzdj bár megvernek bezárnak
bármi lesz sorsod ne csüggedj
álmos közönybe ne süppedj
ne kérdezd hol hogyan minek
akkor is mondd ha nincs kinek
ha a világ embertelen
te légy a fény a lelkeken
röptesd a zászlót magasra
költözz az örök tavaszba
költő vagy vágyad a minden
bölcsen szólj akár az Isten
*
Böjti fohász(Mindszenty bíborosnak odaátra)
Alszik szunnyad szinte minden
halálos zord néma csöndben
Bár közeleg jön a húsvét
tombol a tél támad ismét
Erdő mező csonttá dermed
növény állat pusztul szenved
Hófúvásban jégben élünk
egyre fogyunk s hull a vérünk
Temetőben ifjúságunk
a szakadék szélén állunk
nyakunkon a hóhér bárdja
süllyedünk az éjszakába
Csak a zsarnok vasárnapol
s bennünket a sárba tipor
Ébredj ember virulj élet
rügyezz gyönyörű természet
Süss fel nap égj perzselj hétrét
tündököljön föl a húsvét
Engedd Isten hogy a néped
hittel zengje dicsőséged
Add vissza elrabolt álmunk
évezredes szabadságunk
Idegen ne bántson minket
ne fossza ki a földünket
ne alázzon ne védjen meg
ne szeressen s ne öljön meg
„Testvérre” nincs több szükségünk
söpörd ki az ellenségünk
sújts le tigrisre cápára
taposs rá a viperára
Elég volt a vereségből
gyalázatból rettegésből
Meguntuk a börtönt bitót
a sok férget rongy besúgót
Elég már a szolgaságból
rombolásból és romlásból
Esedezve kérve kérünk
engedj újra szépen élnünk
Adj hazánknak tisztességet
bort búzát és békességet
méltó népet és virágzót
förgetegben is megállót
Fordítsd felénk derűs orcád
Tavaszodj ki Magyarország
*
Gyászbeszéd a kommunizmus fölött
Kettétörted életemet
kiskoromtól gyűlöltelek
Megkínoztad a világot
megölted a szabadságot
eltiportad a hazánkat
az Istent is leigáztad
Patkányok ültek lábadnál
hiénák az asztalodnál
varjak voltak a fiaid
farkasok a barátaid
hóhér az édestestvéred
gyilkos tőr a feleséged
Korhadt odú az otthonod
börtönudvar az udvarod
könny és vér a fürdővized
tömegsír az öltözeted
bilincscsörgés a muzsikád
sikoly hörgés volt az imád
Ágyúcső a lábad kezed
tányérakna a két szemed
beleid bélsáros utak
vállaid leszakadt hidak
a bordáid éles kések
az ágyékod genny és méreg
Tüdődben kígyó sziszegett
atombomba volt a szíved
puskaropogás a hangod
karvaly a békegalambod
De most holt vagy de most véged
a hatalmad semmivé lett
Zsarnok voltál erőszakos
törvénytelen gyalázatos
Senki se tart többé veled
nem érdemelsz kíméletet
Nélküled az élet szebb lesz
már az ördögnek se kellesz
Hulla vagy rothadó halott
rút szörny ezerszer átkozott
Körötted gyűlölet-hegyek
férgek rágják szét testedet
Uralmad borzalmas tél volt
vessen ki a föld s az égbolt
Ne kerülj sohase fényre
tűnj el a fekete éjbe
(Szeged, 1989. október 23-án)
*
Győzni fogunk(Harci induló 1956 ötvenedik évfordulójára)

Zord vihar dúl remeg a föld
jég veri a magyar mezőt
Az aranyló búzaszemek
érett gyöngye sárba pereg
Kertünkben a liliomot
megfojtják a hitvány gyomok
Termőfáink elsorvadnak
gyümölcseink megrohadnak
Megmérgezve folyónk tavunk
a kíntól majd’ megfulladunk
Hős nemzetünk megtört beteg
ki szól érte ki menti meg
Virágzik a lopás csalás
a hazugság és besúgás
Gyermekeink nem születnek
falvaink kiüresednek
Tengődünk csak nem is élünk
félő hogy végleg elvérzünk
Mért kellene sírba mennünk
s miért békében elvesznünk
Nem tűrhetjük a rombolást
állítsuk meg a pusztulást
Kiáltsunk egy szörnyű nagyot
söpörjük el a zsarnokot
Tépjük szét a rabláncokat
döntsük le a bálványokat
Kötözzük be népünk sebét
s tegyük jobbá az életét
Ma még kivert senkik vagyunk
de nő erőnk s akaratunk
Égig lobog bennünk a láng
fényes hajnal virrad reánk
Kitárjuk mind karunk szívünk
állj közénk és harcolj velünk
Jöhet bármi veszedelem
csak a hazánk szabad legyen
Vegyük vissza ősi jussunk
ellenségtől meg ne fussunk
Ha vállaljuk a küzdelmet
az Isten is megvéd minket
Mindenképpen győzni fogunk
s holtunkból is föltámadunk
Kárpátország árva népe
jogot nyert az üdvösségre
*
Könyörgés Babba Máriához(Márton Áron emlékének)
Anyánk édes Boldogasszony
áldó kezed oltalmazzon
szemed fölöttünk virrasszon
szíved szívünkhöz hajoljon
Erősíts meg minket kérünk
ne folyjon ki drága vérünk
Bízunk benned csak rád nézünk
vigasztald könnyező népünk
Ne hagyd hogy a gonosz sorba’
elragadjon a pokolba
Testünk-lelkünk így is csonka
szétmarta a héber rozsda
Mindenünket elorozták
nem miénk már Magyarország
Semmik vagyunk gyáva szolgák
otthonunk rablók tiporják
Idegenek nyúznak tépnek
mi haldoklunk csak ők élnek
Micsoda kegyetlen végzet:
elpusztítanak a férgek
Se hitünk se egészségünk
már nincs miért mégis félünk
Csöppnyi jóban sincsen részünk
porba fulladt a reményünk
Mivé leszünk hova menjünk
talán új földet keressünk?
Kihunyt a szeretet bennünk
rideg koporsóban fekszünk
Fájdalmunk az eget veri
a fél világ vesztünk lesi
jövőnk keresztre szegezi
maradékunk szétkergeti
Hű Patrónánk jöjj el hozzánk
irgalmazz és tekints reánk
mentsd meg szegény beteg hazánk
szabadíts föl szép Szűzanyánk
Lángod érettünk lobogjon
imád üdvösséget hozzon
Szent balzsamod gyógyítgasson
csíksomlyói Boldogasszony
(Szeged, 2009 húsvétján)
*
Magyar költősors Világos után
(Mindenkori üldözöttjeinknek)
Hontalanként sodródsz az időben
Ősi országunkban és
nyelvünk dzsungelében bujdosol
Száraz rongycsomó a szád
tüdődből vér szivárog
mégis énekelsz
Vesédet szétrugdosták
bordáid összetörték
te mégis dalolsz
Örökre bilincsbe vertek
és sárba tapostak
de onnan is beszélsz
Naponta megfojtanak
naponta megmérgeznek
ezerszer széjjeltépnek
ezerszer elvermelnek
Újra és újra fölkelsz
Fölényesen mosolyogsz rajtuk
szemük közé nézel
arcukba vágod dobogó szíved
Belső emigrációba vonulsz
a csillagok közt sétálsz
hóhéraidnak nem hajtasz fejet
Őseid csontján állsz
népedből építkezel
hiába tesznek bármit ellened
Nincsen már semmid
nem veszthetsz semmit
nincs miért megalkudnod
Még él a magyarság
együtt lélegzel vele
csak érte szólsz
Saját törvényed követed
magad vagy a törvény
Elnémítottak
Ha írsz is nem közölnek
Szemgödreiddel kiáltasz
fölmutatod megkötözött kezed
s egész testeddel üvöltesz
Túléled eltipróidat
és azok utódait
Fölzabáltatod magad
gyilkosaiddal
Nem remegsz nem félsz
ők rettegnek tőled
Nem árthatnak neked
Névtelen és láthatatlan
betyárként járod a pusztát
s megölhetetlen legendává magasodsz
Kiszámíthatatlanul törsz rájuk
rémálmukban vagy mámoros tivornyáikon
Egyedül is
te leszel mindig túlerőben
Hatalmas szabad úr vagy
zászlóvivő kürtös
csatáink legbátrabb bajnoka
Ők sunyi szolgák
gyáva idegenek csak
júdáspénzen tartott árulók
Bárhova kergetnek
örökké e tájon maradsz
A tiéd itt minden
szétosztod
magadat a versben
Büszke sasé a röptöd
Költő vagy
forradalmár
hazádnak
hűséges fia
*Harc(Válasz Szentmihályi Szabó Péternek,
a „Térdre magyar!” írójának)

Lehetnék vidám büszke is talán
mert ilyen áldott csodás a hazám
Enyém Budapest enyém a Tisza
minden árva rög falu és tanya
a sok tarka rét erdő és berek
templomok gyárak barlangok vizek
kincses Erdély s a zordon Felvidék
ahol még zengnek bús magyar igék
Hazám szívébe tart minden utam
mérem az időt s nézem hogy rohan
Nincsen bár semmim mégis úr vagyok
százszor gazdagabb mint a gazdagok
Lelkemben zsongnak porló őseim
vezetnek óvnak s írják verseim
Játszom a széllel csillagot szedek
körültáncolnak baráti szívek
A lenti sárból fölfelé török
csupán a fény vonz csak ami örök
Így élek néha máskor bús vagyok
mert szenvedő népemre gondolok
Fojtogat mar a tömérdek panasz
s érzem hogy nincs rá semmilyen vigasz
Minden nap új veszedelmet hoz ránk
kínlódik nyög egész Magyarország
Fejünk fölül eladják a házat
kiröhögnek durván megaláznak
A világban hitelünket rontják
bemocskolnak jövőnket rabolják
Nem sajnálnak nem kímélnek senkit
szeretnének legyűrni mindenkit
Ki próbálnak semmizni bennünket
el óhajtják foglalni földünket
Nemzetközivé kívánnak tenni
ki akarnak hazánkból kergetni
Így tervezik ám aligha jó így
Ez a vidék mindig magyar lesz itt
Bármit tesznek bárhogy mesterkednek
sose tudnak eltiporni minket
Fölkészülünk minden vad veszélyre
nem esünk a gazok előtt térdre
Nem hátrálunk Fölvesszük a harcot
Nem viselünk el már több kudarcot
Isten velünk van Együtt küzd velünk
Legyőzöttekből győztesek leszünk
*Fohász a nemzetért(Magyar, szeresd a magyart!)
Kérlek Uram, Magyarok Istene!
Oldd fel az átkot, mi lelkünk rágja,
s végre a gonosz gyűlölet tere
Édenkert legyen – béke oltára;
ahol barátként öltünk karba kart,
s hirdetjük: testvér, szeresd a magyart!
Ne hagyd a gyilkos haramiáknak,
hogy hatalmuk soká tobzódjon még!
Hisz’ kárt tesznek falunak, országnak,
pusztulás jön és egy kegyetlen vég.
Hallgasd a kínt, a bánatot, a jajt;
Istenem, Uram, gyógyítsd a magyart!
Dúsgazdag rablók sertepertélnek,
hogy melyik „törvényt” tárgyalják előbb;
s igás baromként hajtják a népet,
ráuszítva sok mohó vámszedőt.
Barbárság vad tengerén hol a part,
ahol nem bántja senki a magyart?!
Uram, kérlek, ezt ne tűrd el tovább:
bölcsek helyett, hogy tuskók döntsenek,
s tönkretegyék értékeink sorát!
Majd hont árulva alkut kössenek,
és ránk hozzák az elsöprő vihart;
Uram, védelmezd tőlük a magyart!
Hogy kivesszünk – ne engedd Istenem!
Sok hasznost, szépet s jót adunk mi még.
A szeretet átsegít mindenen,
boldogabbá válik a Föld s az Ég.
Most tombol fölöttünk – űzd el a bajt;
könyörgök Uram: áldd meg a Magyart!
*
1956 tüze(Pongrátz Gergelynek)

Emberrel telt meg az utca Vad láng gyulladt a szívekben
Ezrek mentek puszta kézzel a ránk törő tankok ellen
Porrá vált sok hamis törvény szétfoszlott a sok hazugság
Föllélegzett a magyar nép ujjongott az egész ország
Győztünk Félve földbe bújtak a testünket rágó férgek
ijedtükben elrejtőztek a vérszomjas gaz pribékek
Megingott trónján a Sátán és haláltól félt a hóhér
Sok hős esett el az utcán Ömlött ömlött a magyar vér
Friss örömpír öntötte el a kicsinyek nagyok arcát
mert igazi csoda történt: megszületett a szabadság
Ám a dühödt bolsevizmus új hadakat zúdított ránk
Kivirágzott életünket kegyetlenül eltiporták
De a meggyújtott tűz égett s világított minden tájon
Az elnyomás gyűlölete végigsöpört a világon
Sok alvó nép fogott fegyvert sok rabszolga-nemzet kelt fel
Szembefordult a zsarnokkal s harcolt lángoló lélekkel
Minket újra leigáztak árva népünk megint vérzett
Kiküzdött szép szabadságunk ködbe veszett semmivé lett
Előjöttek a rongy senkik a talpnyalók a hóhérok
Hőseinken bosszút álltak Mindenfelé magyar vér folyt
Hosszú évekig kínoztak Végül ismét talpra álltunk
leráztuk bilincseinket összetörtük durva láncunk
Ám csatánknak ma sincs vége mert még most is megrabolnak
Le kell győznünk immár végképp a férgeket árulókat
Mert itt élnek ma is köztünk a vérszopók a júdások
Szálljunk harcba újra bátran Vívjuk ki a szabadságot
*
Márciusi tűz
Gyúlj ki pusztákon
hegyek gerincén
kicsi házakban
börtönök mélyén
romok virága hajnali tűz
Mérgezett szívünk
gyógyító álma
halottak mécse
bujdosók lángja
ragyogó csillag királyi tűz
Legázolt népünk
titkos reménye
kifosztott hazánk
megváltó fénye
tomboló harsány vulkáni tűz
Kapd el ruhánkat
csókolj hajunkba
forrald föl vérünk
égess húsunkba
naplángok sarja mennyei tűz
Tégy igazságot
kíméld a gyengét
pusztítsd a férgek
sátáni rendjét
hatalmas bíró rejtelmes tűz
Lázas kohódban
tisztítsd meg lelkünk
gyilkos csatákban
ne hagyj elvesznünk
örökké ifjú győzelmes tűz
Ébreszd a magyart
röpítsd a csúcsra
szabad országban
élhessünk újra
Lobogj föl bennünk isteni tűz
*
A 298-as és 301-es parcellákban

Szénfekete az éjszaka
öklét rázza száz kopjafa
Háborog a sok hős lélek
ma se talál békességet
Eltűnt a hold nincs egy csillag
áll az idő sose virrad
Véres könnyes néma gyász van
megfúlunk a hazugságban
Zúgó szélben nyirkos őszben
kószálok a temetőben
Fagyos a föld s az éjfélben
vadlúdcsapat húz az égen
Körülvesznek a bús árnyak
sorakozik a csont-század
Szemük lángol szívük dobog
úgy éneklik a Szózatot
Megindulnak rendületlen
lyukas zászló a kezükben
Jó őseink bölcsek bátrak
mentsétek meg dúlt hazánkat
Mert nincs jövőnk se otthonunk
menekülünk s egyre fogyunk
Javainkba ellenség ül
a mi fajtánk sírba szédül
Idegenek ócska férgek
habzsolják a dicsőséget
Tengernyi a tányérnyaló
áruló és magyarfaló
Gyengék vagyunk rongy rabszolgák
mindenünket elorozzák
Orcátlanul belénk kötnek
becsapnak és összetörnek
Bajainkkal nem törődnek
gúnyolják a szenvedőket
Öngyilkosságba hajszolnak
s hamvainkon mulatoznak
Kikaparják gyermekünket
eltapossák reményünket
Még múltunkat is ellopják
országunkat szétrombolják
Hova futunk miért félünk
meddig kell sötétben élnünk
Mért nem rázzuk le a terhet
mikor támad föl a nemzet
Így töprengek elmenőben
az éjféli temetőben
Ám a holtak nem felelnek
s fájó szívem jéggé dermed
De a lelkem most is lázad
Besorozom s harcba viszem
az érckemény kopjafákat
*Imádság ünnepért(A 70 éves Zas Lórántnak a régi barátsággal)
Asztalunkra kenyeret
– kiváltképp ha nincsen –
s kupánkba bort eleget
adjál Uramisten
Ne szipolyozzon senki
s ne dolgozzunk ingyen
A hazánkból ne űzz ki
minket Uramisten
Országodba fogadj be
mert bár bűnben élünk
megbocsátunk s bocsáss meg
Uramisten nékünk
A ránk váró halállal
birkózzunk meg könnyen
kórral bajjal viszállyal
ne sújts Uramisten
Szereteted áraszd ki
sugározd ránk fényed
hogy zenghesse mindenki
örök dicsőséged
Ne fordulj el légy velünk
erősíts a hitben
Aki bántja nemzetünk
üssed Uramisten
Szülessen sok gyermekünk
Kárpáton túl s innen
Öntudatlan elvesznünk
ne hagyj Uramisten
S mit remélünk oly nagyon
– melynél szebb kincs nincsen –
végre éljünk szabadon
add meg Uramisten
Karold föl népünk ügyét
virágozzon minden
A magyarok ünnepét
hozd el s áldd meg Isten
*Kivégzés(Politikai üldözött testvéreimnek)
Fegyverrel kísérik egy borús hajnalon
Bajtársak dobolnak a cellarácsokon
Csupa kék-zöld sebhely kínzó láztól remeg
Csattogó bilincsben végső útjára megy
Kötéllel fojtják meg a szadista latrok
s egy gödörbe dobják mint elhullott barmot
Dolgozik a hóhér Némán sír az ország
Ömlik a magyar vér Dühöng a zsarnokság
De fordult a kocka Itt az új virradat
Véget ért a rabság minden ember szabad
Hanem a farkasok báránybőrbe bújtak
tovább lopnak-csalnak és tovább hazudnak
A kétes jövőbe simán áteveznek
nem gyilkosok többé csak „megtévesztettek”
Jöjj szabadság segíts Fújj süvíts át rajtunk
nehogy az új korban is rabok maradjunk
*
Turul induló
– A Turul Szövetség himnusza –
(dr. Bánki Károlynak)

Szállj szállj sólyommadár
röpülj föl az égre
vess életet s boldogságot
a romlás helyébe
Jöjj közénk vigyázz ránk
emelj fénybe minket
Jézus király igazsága
gyógyítsa lelkünket
Tündöklő szent Turul
hitünk ős-jelképe
szétroncsolt Kárpát-hazánkat
forraszd új egységbe
Add vissza jussunkat
s elillant reményünk
mosd tisztára vértől szennytől
minden nemzetségünk
Isten-küldte Turul
mutasd meg hatalmad
hozz békét és szabadságot
az összes magyarnak
*
Megkínzott Magyarország
Megnyomorított test
gyógyíthatatlan lélek
Elszürkített ünnepek
megtagadott jelképek
meghamisított múlt
kiirtott emlékezet
Senkiházi urak
talpnyalók és rabszolgák
Süketek vakok
elnémított szószólók
börtönbe csukott
vezérnek valók
Írások elkobozva
kincsek pincékbe dugva
szobrok ledöntve s összezúzva
Költők gúzsba kötve
lázadók Dózsa-trónon
hősök tömegsírban
Aszályok
árvíz
jégtől tönkrevert mezők
gyökerestől kitépett fák
Dögkeselyűk
éhség
kegyetlen pusztítás
Kifosztott milliók
borba fojtott álmok
vergődő szárnyalás
Sajtócsászárok
ránk szabadított bankok
álnok köztársaság
Szétvert középosztály
kibírhatatlan terhek
céltalan dühöngés
Elvtársi jólét
vérengző kormányok
zsidó s cigány Paradicsom
Szétkergetett családok
elhagyott öregek
ízekre vagdalt magzatok
Elzüllesztett nép
megsemmisített erkölcs
megbénított iskolák
Csillagrohadás
Elhamvadt szeretet
szénfekete sötétség
hazug ideálok
pokoli gonoszság
Önsorsrontás
külföldre menekülés
öngyilkossági mámor
Kitüntetett hóhérok
magasztalt árulók
óriássá tett törpék
Fizetett naplopók
tolvaj idegenek
Sárkánylakodalom
Halálhoz való jog
zsivány- és rablótörvény
kirakat-demokrácia
Árokba lőtt ország
Földünkre éhező
ostoba szomszédok
gátlástalan őrült honfoglalók
Romba dőlt városok
sivár üres falvak
„túlnépesedett” temetők
Örökös sarki tél
belső tatárdúlás
újszülött Trianon
Megmérgezett élet
reménytelen jövő
megölt föltámadás
*
Elszántság1.
Soha magam meg nem adom
nincs az a gyilkos túlerő
Holtomban is zeng a dalom
s vagyok a győztes fölkelő
2.
Szakadatlan vívom harcom
nem rémít börtön temető
Ha szétverik könnyes arcom
fölébük hág a nevető
*
Az igazság katonája(50. születésnapomra)

Mindig az igazságért verekedtem
Kiválasztottként hordozom a poklot
Ezer zord démon hadakozik bennem
gyilkosnak se szánnék mostohább sorsot
A szívem dobog még hitem töretlen
bár kudarcok marnak viharok tépnek
Ötven szörnyű év röpült el felettem
s fogynak lelkemben a régi remények
Ám amíg hazám vérzik a kereszten
mit nekem szenvedés mit nekem halál
Nincs békességem se földön se mennyben
mikor a népem naponta sírba száll
Bolond vagy – óvnak akik még szeretnek
s kiröhögnek esküdt ellenségeim
Küzdőtársaim (sok bátor eretnek)
máglyán lobognak a Tejút szélein
Föladják sorra vagy hamuvá válnak
s csatáik emlékét szétfújja a szél
Túszai lesznek egy gonosz világnak
hol becsület hűség fabatkát sem ér
Kínlódsz vergődsz elárvult Magyarország
idegen rablók dőzsölnek testeden
Ősi jussodat hóhérok kobozzák
s te megsemmisülsz elnyel a végtelen
Mit számít itt tehetség hősi virtus
mit a szabadságért hozott áldozat
Koldusbot jut nekünk nem díszes mirtusz
s megváltás helyett tán örök kárhozat
Folytatom utam nincsen választásom
Tragikus harc ez keserű küldetés:
dalokba szőni minden vágyam álmom
s vetni akkor is ha kiég a vetés
Büszkén vállalom hogy száműzött lettem
Az sem érdekel: megérte nem érte?
Hiszen megtettem amit megtehettem
s Isten – ha jó – nem sújthat porba érte
(2003. jún. 10-én)
*
Belső száműzetésben

Magamat száműzve élek
megdermed számon az ének
Porlik és rothad az arcom
veremből tör föl a hangom
Vagyok a született költő
ringatott szuronyos bölcső
Nem vár rám hírnév és otthon
Hallgatok Dalol a csontom
Szívemet kitépve szállok
s tejutak örvényén állok
Lelkemet tanítom szépre
virágot szórok az égre
Előttem táltosok jártak
élők és halottak várnak
Kínoztak megöltek sokszor
rossz korban születtem rosszkor
Eljátszott jövendőnk féltlek
Tengődésünk nem is élet
Nincs hazánk nincs hova mennünk
kitaszít kirabolt földünk
Elromlik pusztul a népünk
fertőzött rákos a vérünk
Szabadság ősi jog alszol
hol van ki érted is harcol
Becsület ki aki megvéd
s ki pallérozza az elmét
Toprongyos milliók hátán
miért jut mennybe a sátán
Betelt a magyarság sorsa
megásta féreg és szolga
Teljesült eltiprónk álma
besúgók gyilkosok násza
Hová jutsz nemzetem népem
végbúcsúd könnyezve nézem
Nem segít elbújt az Isten
hiába hiába minden
Kereszten sírboltban élek
Sárkányok őriznek rémek
Meglesik papírom tollam
versemet elveszik nyomban
Kiáltanék s nem szólhatok
Halott vagyok halott halott
*
A hatalom torzszülöttjei
1.) A zsarnok talpnyalói

Álarcos ellenséggel harcolsz
arctalan banditákkal
Barátként viselkednek
önzetlen jótevőként
Hazudnak hízelegnek
bátorítanak somolyognak
s kiszedik féltett titkaid
Lesből támadnak
vagy álmodban lepnek meg
fegyverrel csapnak le
a fegyvertelenre
Lelkedbe gázolnak
szívedet marcangolják
vesédbe szádba rúgnak
Semmi se szent előttük
nem riadnak vissza semmitől
Bántja őket az ártatlanság
irtóznak erkölcsi fölényedtől
hideglelősen gyűlölnek
mert másként gondolkozol
mert ellent mersz mondani
és szabad vagy
Hamis vádakkal bemocskolnak
elnyomnak száműznek
bolonddá nyilvánítanak
Árgus szemmel
figyelik minden lépésedet
Besúgnak lehallgatnak
agysejtjeidbe is behatolnak
Percig se lehetsz
soha egyedül
Félnek tőled
verítékezve pisztollyal alszanak
Nézz el fölöttük
megvetéssel fordíts hátat
s várd ki míg összeomlanak
Azt hiszik övék a hatalom
pedig csak annak rabjai
nyomorult világuk
sivatag-sivár
Önbizalmuk ledőlt
rettegnek társaiktól
előttük mindenki gyanús
Rosszabbak mint a dögvész
mindent elpusztítanak
Aljasságuk határtalan
barbárságuk pokoli
Inged alá bújnak
bőrödbe petéznek
véredben költik ki lárváikat
Lerágják rólad a húst
kizsigerelnek s csupasz
csontokkal sorsodra hagynak
Villámsújtottan állsz
élve is halott vagy
törött bordáidon
süvítve orgonál a szél
Lehajolsz
fölveszed elgurult koponyádat
összerakod szétszórt csontjaid
Vonulsz a temetőkön át
holt őseid seregével
Megszállod a hegycsúcsokat
visszafoglalod a síkságokat
Fegyelmezetten némán
biztos öntudattal
és elsöpörhetetlenül
megindulsz
az ágyútorkok felé
2.) A „reform” szóvivői
Ők azok akik
agyonverték apádat
elhurcolták családodat
kifosztottak és megaláztak
Ők tiporták el
hegy-mozdító hited
ők gázoltak becsületedbe
ők alacsonyítottak szolgává
ők tanítottak gyűlöletre
ők vették el reményed
ők neveltek árulóvá
hitvány kis csalóvá
ők szívják ma is a véred
Nem bízhatsz bennük
Ne hagyd hogy megtévesszenek
mézes szavaikkal
Békegalambjuk szárnya
géppuskafészek
baráti jobbjuk
neked szánt tőrt szorít
Bármilyen gaztettre készek
habozás nélkül
ismét ölnek ha kell
Horrorfilmbe való
minden moccanásuk
lélegzetvételük is hamis
Régi zenészek ők
modern hangszerekkel
új időkkel jelvényt váltó
elvtelen udvaroncok
és szélirányba fordult
tolla hullt kakasok
Menekülnek a süllyedő nemzetről
csörtetve más hajókra másznak
s ringatóznak a hatalom tenyerén
Ne akarj velük megegyezni
ne fogadd el a felkínált koncot
nem lehet velük semmi dolgod
nem állhatsz velük egy zászló alá
porotok sem pihenhet
közös temetőben
Viselkedj méltósággal
nézd őket levegőnek
fölényesen mosolyogj
jogos rettegésükön
Szállj le a keresztről
s készülj a feltámadásra
Rád vár a népünk megmentése
Be kell kötöznöd
az üszkösödő sebeket
meg kell állítanod
az országos pusztulást
Légy különb náluk
Takarítsd el és büntesd meg őket
de ne állj bosszút
ne avatkozz Isten ítéletébe
Szétesett minden körülöttük
Idegesen kapkodnak fűhöz-fához
fékevesztetten harácsolnak
mert érzik hogy idejük lejárt
s véget ért szörnyű rémuralmuk
Önmaguk elől nem futhatnak el
nem lehet soha nyugodalmuk
Nem mások ők
mint nyálas férgek
levitézlett sötét haramiák
jövőtlen bukott kommunisták
lelketlen gyáva gyilkosok
*
Haláltánc
Száraz bokor int zörgő csontváz
bagoly rikoltoz varjú kontráz
Villámlik dörög Remeg a hold
Reszket az élő mozdul a holt
Ajtó nyikorog ablak csörren
férgek hemzsegnek oszló dögben
Levélpénz pereg gyümölcs pottyan
kazlak indulnak csapatokban
Hullámzik a rét Tolvaj róka
menekül farka égő csóva
Lángnyelvek kapnak fűbe fába
lobog a bűvös báli máglya
Farkasok jönnek hüllők kúsznak
bőregér röpköd lárvák csúsznak
bika bakkecske vadkan csörtet
Csillagstrázsák őrzik a földet
Őrült zenészek rút pogányok
bolondítják a sokaságot
Bőgő buffog gitárhúr pattan
dob dübög kürt sír duda harsan
Fals a ritmus hangzavar támad
Forgószél ront árva hazánknak
Borzas banyák vasorrú bábák
söprűn röpködik át a máglyát
Rémes robajjal kilenc sárkány
tűzszekerén vágtat a Sátán
Döbbent hatás Mindenki tátog
de ő máris kezdi a táncot
Szőlőcsősz járja kereplővel
mosónők csorba fateknővel
péklegények sütőlapáttal
kovácsok mázsás kalapáccsal
szoptatódajkák rengő mellel
békepapok kígyómart nyelvvel
Járják sintérek stricik rablók
szajhák besúgók s gyáva alvók
farizeusok népvezérek
sátánimádók s keresztények
ártatlanok és bűnös bírák
Nyomukat egyként porba írják
Királyok ropják követekkel
bankárok rongyos tömegekkel
jámbor lovagok pártütőkkel
vitéz poéták hitszegőkkel
tsz-pribékek kulákokkal
urbánusok a subásokkal
Zord rabok járják ordas lánccal
„tréfás” hóhérok véres bárddal
Barbár tempóban kéjelegnek
Igába döntve nyög a nemzet
„Testvéri nép” „baráti ország”
ruszki rác tót oláh meg osztrák
karöltve táncol s önfeledten
minket fosztogat telhetetlen
Bűzt böfög a temető árka
fejfák és sírok kapnak lábra
Csontvázak serege bokázik
országvesztőkkel parolázik
Nincs itt se élet se szabadság
fejvesztve szétfut a magyarság
Zeng a legelő döng az aszfalt
az is táncol ma aki meghalt
Együtt kavarog élő s hulla
ropja „fasiszta” kommunista
Ringyó kurafi vámpír ördög
csámcsog közösül szellent s dörmög
térdig velőben vérben gázol
Tombol a gyilkos haláltábor
Átvágják torkát belét ontják
némán szétrohad Magyarország
Sorvad lerobban romlik minden
hol a megváltás hol az Isten
Mit hoz a hajnal mit a holnap
meddig szolgálunk zsarnokoknak
Bírunk-e újabb ezer évet
lelünk-e immár menedéket
Meddig folyik még pusztulásunk
végetér-e a haláltáncunk
*
Harc az alvilág ellen
Mi a mi bűnünk
Miért gyaláznak bennünket szüntelen
mért ássák ezerszáz éve sírunkat
mért törik csontunkat
mért ontják vérünket
a nagyétvágyú őrült zsarnokok
Mért szívják el előlünk a levegőt
mért rágják le egünkről az éltető napot
az alvilág iszonyú férgei
Ki ítélhet el minket
kinek van joga megrontani széttépni országunkat
Miféle gyilkos törvény
taszíthat nyomorba milliókat
s teheti hazátlanná ártatlan fiainkat
Ébredjetek föl leigázott meggyötört magyarok
sumérok szittyák hunok avarok elárult ivadékai
Fény és igazság hordozói
ne törjetek le
A föld kardjának születtünk
Azért jöttünk
hogy utat vágjunk az elaljasodott világ lelketlen dzsungelében
s Nimród nyilaival
reményt röpítsünk a csüggedt szívekbe
s a kontinensek kínjait cipelve
védjük az elesetteket
s vigyük el a hit örömét
a hitetlenség szörnyű sivatagába
s a Tejútra fölfeszítve is
az életről daloljunk
Börtönbe zárva hátunkba döfött késsel
se hagyjuk meghamisítani elrabolni múltunkat
ne engedjük fölrobbantani jövőnk alapjait
Harcoljunk egymásért mielőtt kiirtanak
vagy elkergetnek szülőföldünkről mindnyájunkat
Balsorsunk serkentsen helytállásra
küzdelmeink kovácsoljanak egységbe
Az arcunkon futkosó döghalált okádó patkányok
az idegeinket felőrlő láthatatlan démonok
s a sátáni agyafúrtsággal kieszelt csapdák közt
kapaszkodjunk össze
hogy meg tudjunk maradni
Imádkozz értünk őseinktől származó Boldogasszony
mi vagyunk a te néped
a mi hazánk a te országod
Fiad Krisztus a világ Megváltója is a mi fajtánkból indult el
hogy megtanítsa a megvadult gyűlölködő embert a szeretetre
Az ő segítségével vészeltünk át minden pusztító háborút
s a sok ránk erőszakolt irgalmatlan békét
Ő biztat ma is
szálljunk szembe barbár hóhérainkkal
söpörjük el az alvilág erőit
Legyünk lobogó láng
világítsunk a föld eltiportjainak és kisemmizettjeinek
a ránk boruló kegyetlen éjszakában
*
Kegyetlen Párizs
Hiába riszálod magad
hiába csillogsz-villogsz
hiába ölelsz polip-karjaiddal
nem érdekelsz nem esem hasra tőled
Számomra nem vagy a fény városa
sem Ady vagy Illyés bódító menedéke
Nekem a Szajna az alvilág folyója
karcsú hídjaid hanyatt dőlt kurtizánok
csipkés tornyaid faragott tilalomfák
édes illatod rothadó csatornabűz
virágos parkjaid gyászos temetőkertek
Nem vonzanak zsúfolt utcáid híres mulatóid
pazar festményeid szobraid s palotáid
Hidegen hagynak csábító kincseid
idegenek bohém gondtalan lakóid
megvetem hamis forradalmad
Nem hat meg talmi ragyogásod
összes praktikád lepereg rólam
Nekem egy fortyogó trópusi mocsár vagy
honrablók vára szatírok bűntanyája
pestises bordély rettegett viperafészek
Gyűlöllek Párizs
hazám megrontója fajtám gyilkosa
Tántorgok benned mint a részeg
utálom minden porcikádat
kitépem gőgös Tigris*-bajszod
s leköpöm álnok arcodat
A hazugság rideg fővárosa vagy
Európa körbenyalt alfele
a pokol megkövült hányadéka
a barbárság és gyalázat metropolisza
Maga a halál vagy népem koporsója
villámló hentesbárd reccsenő bitó sikoltó guillotine
Megátkozlak Párizs
fulladj meg égj porig
dőlj össze süllyedj el örökre
magyarok vérivó hóhéra
te szívtelen Versailles te szörnyű Trianon
(* Clemenceau gúnyneve)

Két vers a Kárpát-medencéből
külföldre menekülő magyaroknak
1.) Ne menj el
Ne hagyd itt az országot
ne menj el
Itt születtél
ez a földed
itt tetted az első lépéseket
itt tanultál beszélni
itt voltál először szerelmes
itt tudsz csak élni
Ne menj el
Szükség van rád
veszélyben vagyunk
Elpusztulunk
elfogyunk ha elmész
Megromlik szép nyelvünk
eltörlik múltunkat
megrohad a jövőnk
Maradj itt
vállald a sorsod
Dolgozz és harcolj
gyilkosaink ellen
Állj őrhelyeden
szülj nemes utódokat
védd a rád bízottakat
Ne vidd tudásodat
messze idegenbe
Ott csak megvesznek
kihasználnak
s megvetnek mint egy szolgát
Sose lesz ott
hazád becsületed
Ide-oda hányódsz csak
mint hajó a parttalan vízen
Ne menj el
Sokezer éve lakunk
a Kárpátok alatt
Barátod itt erdő-mező
madárdal frissíti napjaid
veled búsulnak a falusi harangok
ide kötnek a folyók
szelíd ezüstszalagjukkal
téged mulattat a borpincék
tüzes bora
érted aggódnak porladó őseink
a roskatag temetőkben
Felelős vagy
Nincs jogod eldobni
amiért milliók vére hullott
Ha meghalsz se adhatod
ordas népek kezére
Ott légy magyar ahol vagy
bárhogy ütnek ne fuss el
Ne menekülj
ne hagyd el a hazát
Itt kell maradnod
Ne menj el
2.) Ne csüggedj
Föl a fejjel
ne félj a jövőtől
Ne szomorkodj ne sírj
ne bánkódj
ne hagyd el magad
Mióta küzdünk már
a megmaradásért
micsoda vérzivatarokon
ment át nemzetünk
Hány csatát háborút vesztettünk
hány árulás viszály
bomlasztott morzsolt
hány ellenség akart
elpusztítani végleg
Hányan szeretnék ma is
elvenni kis földünket
s megölni népünk
szétszabdalt maradékát
Csüggedt vagy
oda a reményed
erős hited meggyöngült
elbátortalanodtál
Mindenről lemondasz
nem érdekel semmi
Pont ezt szeretnék
akik életünkre törnek
Vértelenül akarnak győzni
elvárják hogy magunk
csomózzuk nyakunkra a kötelet
sírunkat is megásatják velünk
Összemosolyognak fölöttünk
vállukat veregetik
s leköpik haló porunk
Előbb rabszolgává tesznek
majd letörölnek a föld színéről
ha hagyjuk
Ne add meg magad
légy szívós és ravasz
Verj vissza minden támadást
védd ki a rágalmakat
Fogj össze véreiddel
bárhol is élsz
Szülőfölded véded
múltad anyanyelved
Igazságos a harcod
győznöd kell
nem bukhatsz el
Ne félj
ne keseredj el
Ne csüggedj soha
*
Kiáltás szilveszter éjszakáján
Csodát remélve ebsorsunk ketrecében
igyunk egy kortyot a bátorság borából
Őrködj ne aludj elárult beteg népem
és ne rettegj soha a halál csókjától
Otthonunk hazánk maholnap összeroskad
s bitangmód éhbérért robotolunk magunk
Vérünk és jövőnk áldozzuk gyilkosoknak
s míg ők tobzódnak mi bénultan hallgatunk
Millió szív dobol riadót testvérek
Lobogjon a zászlónk Áldás a magyarra
Daliás lelkünkben szülessen új ének:
váltson meg a világ legszebb forradalma
Elég a rabságból Vár egy méltóbb élet
Nagy Isten segíts hogy rátaláljunk végre
Győzzünk le űzzünk el minden ellenséget
s keressünk gyógyulást a sok szenvedésre
Jöjj el szabadság lázadók üdvössége
*
Országos temetőben
Sokezer éves lázban
állok az elmúlásban
Számig érnek a sírok
Virrasztok Némán sírok
Fojt a temető csöndje
csontvázként csuklom össze
Megrohannak a rémek
és félek félek félek
Mit tehet itt a költő
hol koporsó a bölcső
ahol az ablak lőrés
s a lakodalom dögvész
ahol tilos az álom
s fosztogatnak a vámon
Reménytelen az ének
ahol fázik a lélek
Mint az elhagyott gyermek
olyan béna a nemzet
Ködbe veszett az arca
és hitét rég föladta
Tetőtől-talpig vérzik
s tiporják nyúzzák tépik
Egyre rosszabb a sorsunk
Nem létezünk Csak voltunk
Kiégtünk barbár tűzben
s elsüllyedtünk a bűnben
„Kegyes” hozzánk az Isten
dúskálhatunk a nincsben
Sárkányfogak közt járunk
s áruló minden társunk
Mikor támadsz föl népem
meddig alszol még tétlen
Le kell győznünk e hordát
vagy széthullik az ország
s leszünk förtelmes szajha
zsiványok birodalma
Szökjetek talpra holtak
betegek megraboltak
Bújjatok elő árvák
vitézek hősök s gyávák
Fogjatok kopját kardot
meg kell vívnunk a harcot
Ütött a végső óra
Lóra magyarok lóra
*
Rendőrterror(2006. okt. 23. fájó emlékére)
(Ezt a versemet testvéri szeretettel ajánlom 
a szétvert és meghurcolt tüntetőknek.)
 
A vadállat csak szükségből öl
ti viszont kéjjel gyűlölködve
Vipera könnygáz páncélököl –
így jó a nép: félholtra verve
Talpig fegyverben állig pajzsban
rontottatok ránk ti rongy ebek
Hiába rítt a sok ártatlan
mert reccsent a csont s vérzett a seb
(A bűnözők szabadon járnak
ellenük egy lépést se tesztek
Könnyedén szétlopják hazánkat
míg velünk telnek meg a sittek)
Ávós csőcselék gaz pribékek
zsarnok szolgái korrupt zsaruk
Fajtánk helyett idegent védtek
ezért lelketek pokolra jut
Pöffeszkedtek sátáni gőggel –
inkább fussatok s reszkessetek
Ha a nemzet dühében fölkel
senki se óvhat benneteket
*
Szent Lászlóhoz
Tán sehol se volt ekkora vitéz
ilyen fenséges győzelmes király
Hited sugárzik erőd megigéz
lelked a mennyből gyakran visszaszáll
Reményt hozol védsz ma is bennünket
éles bárdod hóhérainkba vág
Szívünkbe bújsz fölszítod tüzünket
s vérünkben vágtatsz hét határon át
Nem pihenhetsz amíg magyar néped
rablók tiporják pribékek verik
Vezess minket Ősi tekintélyed
s érckarod nélkül hazánk elveszik
Kiálts harcolj és imádkozz értünk
hogy ne sújtson vész ne rontson métely
Ha velünk vagy semmitől se félünk
megbirkózunk minden ellenséggel
Dicső lovag hős bajnokunk László
űzd a gonoszt s mi bátran követünk
Te égi láng te szentséges zászló
Szabadíts föl Mentsd meg az életünk
*
Tanácsok honfitársaimnak
Catullus a római költő így írt:
gyűlölök és szeretek
Konfucius a kínai bölcs szerint:
csak az szerethet igazán aki gyűlölni is tud
Ellentétek mozgatják a világot:
derűre ború jön
egészségre betegség
aszályra árvíz
déli verőfényre sötét éjhomály
Az angyalokkal ördögök birkóznak
élet és halál együtt vet s arat
Ugyanaz a kéz simogat vagy fenyít
egy testben lüktet áldás és átok
Csak a mi népünk nem gyűlöl senkit
Emiatt gúnyolják híres jámborságát
s ezért támadják fönnállása óta
ezért fogyatkozik gyöngül 500 éve
emiatt tépték szét örökös hazáját
s zuhant immár tátongó sírgödörbe
Vessünk véget ennek
másképp kell gondolkodnunk eztán
Nem ölelhetjük keblünkre zsarnokainkat
hóhérainkkal szembe kell szállnunk
csak azt pártolhatjuk aki nekünk is jót akar
Ismerjük meg az indulat a harag s a düh ízét
köpjük le a besúgót ítéljük el a rablót
kövezzük meg az árulót kössük föl a gyilkost
intézzük el a nemzet ellenségeit
Derék magyarom ne légy bamba birka
tanulj meg gyűlölni is
Szükséged lehet rá megmaradásodhoz
hiszen családot becsületet menthet
s visszavívhatja elorzott kincseid
Bocsáss meg az ellened vétőknek
ha gazságukat őszintén megbánják
és sérelmeidet készek orvosolni
Ám a nemzetrontóknak országhódítóknak
sohase kegyelmezz
s ne kíméld a Sátán hazug prófétáit
Ne füstölögj ok nélkül
őrizd meg józanságodat és szíved tisztaságát
Vigyázz mert a szüntelen háborgás
eltorzítja felőrli a lelket
Amíg hagynak élj csöndes békességben
ha nem üldöznek te se bánts másokat
Tűrd a szenvedést ha Istentől való
viseld el sorsodat ha hazád parancsolja
De ugorj talpra ha kell
s álmodban is éberen figyelj
Tartsd számon bitang vérszopóidat
ne hátrálj előlük ne adj át nekik semmit önként
ne engedd hogy mézes szavukkal megtévesszenek
s ne áldozd föl magad mohó idegen érdekekért
Szeresd földünket becsüld fajtánkat
igazunkat védd minden erőddel
Szabadságunkért boldogabb jövőnkért
verekedj vitézül s ne habozz meghalni sem
Járj rendelt utadon biztos lépésekkel
végezd a dolgod töltsd be küldetésedet
Légy hős mint legkiválóbb őseink voltak
ne rettenj meg semmilyen veszélytől
A jog a méltóság s az égi fény nevében
állj ki a gátra a pokol seregei ellen
Üsd-vágd és győzd le azokat
kik árva nemzetünk életére törnek
*
Vihar előtt
A testünk börtön s a rabságot
lelkünk nehezen viseli
Ereinkben a nyugtalan vér
a szabadságot keresi
Az ember küzd úszik az árral
s hol elsüllyed hol fönnmarad
Sátáni sötétben sínylődik
ritkán mosolyog rá a nap
A szerelem csalóka tükör
arcunk a mélyén széttörik
A barátság se tart sokáig
fölvillan s máris eltűnik
Másokért szólsz népedet véded
közben elveszted önmagad
Ellenségeid kigúnyolnak
nem lehetsz hős csak áldozat
A lét beteg gyógyíthatatlan
A föld fájdalma egyre nő
Az élet sír Megdermed lassan
mint a jégre tett csecsemő
Elzüllöttek a forradalmak
szétfoszlanak a nemzetek
Minden értéket fölhabzsolnak
a kíméletlen vérebek
Árnyék zúdul ránk szörnyű bánat
az öröm félve menekül
Otromba férgek uralkodnak
Szívünkön gyilkos átok ül
Kongassuk meg a vészharangot
támadjon elsöprő vihar
Harcoljuk ki a szabadságot
Csöpp hazánk maradjon magyar
 
/Forrás: Siklósi András 2012.03.07-i levele/*B.Kiss-Tóth László
B.Kiss-Tóth László  b.kisstoth@vftnet.hu a(z) postafiok.hu domainen keresztül 
23:41 (18 órája)
címzett: Gulyás
Érdekességek rovatba... Üdv: B.Kiss-Tóth László
----------------------------------------------------------
SZITTYA VILÁGTALÁLKOZÓ 2O12-ben
(Meghívó)
Turul Szövetség szervező bizottsága nevében szeretettel és tisztelettel várom Önt ………………………… és a társaságában levő …. főt (igény, ill. előzetes jelentkezés alapján kitöltendő és magukkal hozandó!) a hagyományosSzittya Világtalálkozóra (SZVT), mely most is az év egyik kiemelkedő nemzeti eseményének ígérkezik.
A szabadon látogatható 2 napos rendezvény 2012. június 2-án(szombaton) 10 órakor kezdődik Budapesten, a Magyarok HázaSzéchenyi termében. (1052 Semmelweis u. 1-3. Megközelíthető: a piros metróval, a 47-es és 49-es villamossal, vagy a 7-es autóbusszal az Astoria megállóig.) A regisztrációmindkét napon 9-től 12-ig folyamatos lesz. A belépti díj 5000 Ft/fő (ez alól csak a felkért előadók mentesülhetnek, ill. az elcsatolt országrészekből érkező testvéreink 20 % kedvezményt kaphatnak), amit belföldi postai utalványonszíveskedjenek feladni (legcélszerűbb csoportosan – pl. 5 fő = 25000 Ft)Siklósi András lakcímére (6723 Szeged, Becsei u. 3.; tel.: 62/890-564 és 20/443-1830; e-mail:siklosi.andras@digikabel.hu), legkésőbb május 20-ig. A pénz megérkezése a részvételi szándékot egyértelműen jelzi, ezért szükségtelen párhuzamosan levélben vagy telefonon is jelentkezni. Az 5000 Ft a helyszínen is kiegyenlíthető, ám garantált ülőhelyet csupán az előzetesen fizetőknek tudunk biztosítani; először ugyanis őket engedjük be, a többieket legföljebb utána. (Külön 1-1 napra a belépés 3000–3000 Ft.) A névvel ellátott kitűző-kártya viselése végig kötelező, másra át nem ruházható, s elvesztése esetén nem pótolható! Az utazás egyénileg történik, szállásról (elegendő 2-án éjszakára, mert 3-án este bárki hazajuthat) és étkezésről magunknak kell gondoskodnunk. Büfé lesz (ásványvíz, kávé, sör, szendvics stb.). Ebédre (kb. 1000 Ft) mindkét napon ajánljuk Nyers Csaba mesterszakács ősmagyar fogásait. Az ebédigényeket lehetőleg előre jelezzék (pl. a befizetési csekken) a felkészülés végett. Egyéb felvilágosítást csak válaszboríték ellenében, ill. telefonon és drótpostán adunk.
Mindkét napon megvásárolhatók DVD és CD felvételeink, ill. különbözőkönyveink. Kérjük itthoni és külföldi nemzeti érzésű honfitársainkat, hogyminél többen vegyenek részt a kitűnő szakemberek nevével fémjelzett, színvonalas SZVT-n, és élőszóban, ill. e program fénymásolásával, internetes terjesztésével is tudassák ismerőseikkel, barátaikkal. Szeretnénk, ha adományaikkal is segítenének anyagi gondjainkon, mivel a belépőkből származó pénzmag nem fedezi összes költségeinket, s hivatalos támogatást sehonnan sem kapunk. Felhívjuk szíves figyelmüket a türelmes, kulturált viselkedésre, s az előadók jogainak tiszteletben tartására. A várható melegre való tekintettel mindenkinek könnyű, nyári öltözéket javaslunk.
(Ős)történeti és nemzetvédelmi találkozónk célja:
népünk eredetének, őshonosságának, kultúrájának és hagyományainak büszke fölmutatása, történelmi- és nemzettudatunk elmélyítése, sorskérdéseink, valós lehetőségeink és kötelességeink számbavétele. Jelmondatunk: „Ismerd a múltat, és harcolj a jövőért!” Az előadások közt időnkéntversmondással és dalokkal (2-ánVesztergám Miklóstárogatóművész, 3-án Szabó Andrea Asharti énekes) élénkítjük a figyelmet; továbbá az ebédszünetekben megtekinthetjük a házban levő képzőművészeti kiállításokat is. Kérjük előadóinkat, hogy a félórás időkeretet ne lépjék túl, s felszólalásuk után az előadásuk anyagát, CD-n vagy e-mailben (tördeletlenül), adják át, küldjék el Siklósi Andrásnak, hogy később valamennyit közölhessük a Tárogatóban. Az előadásokhoz dia- és írásvetítőt, valamint laptopot és projektort biztosítunk. Vitát, ill. kérdéseket, hozzászólásokat nem tervezünk, mert nincs rá idő. A program folyamatos lesz, az ebédek kivételével szüneteket nem tartunk. (Saját használatra hangfelvételt bárki készíthet, videót azonban nem.)
Az SZVT részletes programja
(A tervezett sorrend és időbeosztás rugalmasan változhat.)
Június 2-án(szombat)10-10,30Általános tudnivalók + zene, Himnusz, Magyar hitvallás10,30-11 Siklósi András:A halál torkából a radikális megújulásig (megnyitó előadás)11-11,30 Rostás László:„Világ világa, virágnak virága”11,30-12 Ft.Hegedűs Loránt: Isten mindent megtesz értünk, de semmit helyettünk12-12,30 Végvári József:Állapot és folyamat nyelvünkben és műveltségünkben: két szócsaládról12,30-13 Nagy Attila:Janus-arcú szabadkőművesség13-13,30 Varga Csaba:A legtisztábban fennmaradt ősnyelv13,30-14 Rácz Sándor:1956-os és jelenlegi helyzetünk párhuzamai s a lehetséges kiutak14-15 EBÉDSZÜNET
15-15,30 Orosz Mihály Zoltán:Az élhető és biztonságos település kialakításának elvrendszere és módszertana15,30-16 Gyárfás Ágnes:A magyar ősmonda Mezopotámiában és a Kárpát-medencében16-16,30 Szeszák Gyula:Alkotmány, alaptörvény, sarkalatos törvények16,30-17 Deák Dezső:A kiskunhalasi rováspálcák vizsgálatának eredményei17-17,30 Hasznos Miklós:A mai magyar társadalom és problémái17,30-18 Bakk Erzsébet és István:Szakrális hagyományaink – a pálosok18-18,30 Ifj.Tompó László: Vérbírósági perek Nürnbergtől Budapestig18,30-19 Varga Zoltán:Móricz János kutatásai Dél-Amerikában19-19,30 Nagy Jenő:Szamizdattal a valódi rendszerváltásért19,30-20 Horkovics-Kováts János:A magyar ősnyelv bizonyítékai20-20,30 Eva Maria Barki(Ausztria): Magyarország szuverenitása és a magyarság önrendelkezése20,30-21 Berényi László:Mágikus jelképeink az „egységtudat” hirdetőiJúnius 3-án(vasárnap)9-9,30Énekek + emlékezés Árpád apánkra9,30-10 Molnár V. József:A magyarság küldetése10-10,30 Halász József:A Szentkorona-tan és a Szentkorona-értékrend közti különbségek10,30-11 Kovács József:A természetgyógyászat lehetőségei korunk betegségeinek orvoslásában11-11,30 Varga István:Hogyan kerüljük el a csődöt egy kaotikus világban?11,30-12 Cser Ferenc(Ausztrália) és Darai Lajos: A magyar népművészet történelmi vonatkozásai12-12,30 Bene Gábor:Alkotmánysértésekből fakadó közjogi küzdelmeink a középkortól máig12,30-13 Farkasinszky Tibor:Urmia-tó környéki őshazánk 21 bizonyító körülménye13-14 EBÉDSZÜNET
14-14,30 Lipusz Zsolt:Modernizáció és politika a kiegyezés utáni Magyarországon14,30-15 Szendrey Marót Ervin:Az Élet vallása és az őskörösztény Szentháromság15-15,30 Király B. Izabella:A magyarság arculata és önképe15,30-16 Gondos Béla:Kárpát-medencei erődtemplomok16-16,30 Budaházy György:Igazságszolgáltatásunk visszásságai egy hazafi meghurcoltatásainak tükrében (interneten)16,30-17 Nagypál Botond:A Tarihi Üngürüsz és a magyar őstörténet17-17,30 Tejfalussy András:Hogyan védekezzünk a hazai bűnszövetkezet szándékos népirtása ellen?17,30-18 Rumi Tamás:Csíksomlyói napkövek18-18,30 Zetényi-Csukás Ferenc:Magyar hősök a sztálinista hódítók elleni finn önvédelmi háborúban18,30-19 Záhonyi András:Kettős vagy hármas honfoglalás? (Emlékezés László Gyulára)19-19,30 Zárónyilatkozat,befejezés + Szózat, Székely himnusz, esetleg kötetlen dalolás (gitárkísérettel)Honfitársi üdvözlettel:vitéz Siklósi András, az SZVT főrendezője, a Turul Szövetség elnökeSzeged, 2012. március 8-án
(Rövidebb változat)
Szittya Világtalálkozó 2012-ben
Időpont: június 2-án10-21 és 3-án 9-19,30Helyszín: BudapestV. ker. Semmelweis u. 1-3., Magyarok Háza, Széchenyi teremRegisztráció:mindkét napon 9-től 12-ig folyamatosRészvétel:a rendezvény nyitott, belépti díj 5000 Ft/fő,ill. csak 2-re 3000 Ft, csak 3-ra 3000 FtJelentkezésaz SZVT főrendezőjénél: Siklósi András,6723 Szeged, Becsei u. 3., tel: 62/890-564és 20/443-1830,e-mail: siklosi.andras@digikabel.hu;befizetés: belföldi postai utalványon május 20-ig, vagy a helyszínen
Az (ős)történeti és nemzetvédelmiVilágtalálkozó célja: népünk eredetének, őshonosságának, kultúrájának és hagyományainak büszke fölmutatása, történelmi- és nemzettudatunk elmélyítése, sorskérdéseink, valós lehetőségeink és kötelességeink számbavétele; 36 kiváló szakember előadásában (pl. Ft. Hegedűs LorántEva Maria Barki, Rácz Sándor, Molnár V. József, Halász József, Gyárfás Ágnes, Rostás László, Hasznos Miklós, Szeszák Gyula, Végvári József, Varga Csaba, Budaházy György, ifj. Tompó László, Varga István, Orosz Mihály Zoltán, Király B. Izabella, Bene Gábor, Gondos Béla stb.).
DVD-, CD- és könyv-ajánlataink
1.)Beszélgetés vit. Siklósi Andrássalidőszerű nemzetpolitikai kérdésekről, 3 részbenA mosonmagyaróvári televízióban készült kiváló 3 órás felvétel szinte minden fontos problémánkat felöleli, s a maga nemében valódi szenzáció.dupla DVD ára belföldre 4000 Ft, külföldre (légipostával) 35 euro. Ismerje meg Ön is ezt a gondolatgazdag, szókimondó, az élet dzsungelében világosan eligazító interjút, s lepje meg vele barátait, ismerőseit is!2.) Siklósi András:A pusztulástól a magyar újjászületésig2 órás előadás a magyar történelmi tragédiákról, küzdelmekről, jelenkori helyzetünkről és nemzeti föltámadásunk esélyeiről.A DVD ára belföldre 3000 Ft, külföldre (légipostával) 30 euro.3.) Siklósi András:A magyar örökség visszaszerzése2 órás előadás elveszett és elbitorolt nemzeti értékeinkről, kultúrkincseinkről, szakrális hagyományainkról, valamint megtépázott önképünkről és küldetéstudatunkról.A DVD ára belföldre 3000 Ft, külföldre (légipostával) 30 euro.4.) Siklósi András:A magyarság sajátos küldetése és legfőbb kerékkötői+ Toroczkai László:A nemzeti ellenállás múltja, jelene és jövőjeKét 1,5 órás előadás hangfelvétele a Szegedi Közéleti Kávéház Nemzetpolitikai Klubjában, melyek népünk égető sorskérdéseit tárgyalják.A 3 órás CD ára belföldre 2000 Ft, külföldre (légipostával) 25 euro.5.) Forrás a rejtekből –a Keresztény Kulturális Akadémia szépirodalmi antológiája,benne Siklósi András nyertes pályázatából közölt versekkel és prózával.A könyv ára (csak belföldre!) 2000 Ft (ebből 400 Ft a postaköltség).Valamennyi(saját célra és ajándékozásra egyaránt alkalmas anyag) megvehető a Szittya Világtalálkozón, ill. ettől függetlenül is megrendelhető az alábbi címen:Siklósi András, 6723 Szeged, Becsei u. 3.
Tel.: 62/890-564, mobil: 20/443-1830, e-mail:siklosi.andras@digikabel.hu
(A megjelölt árak a postaköltséget is tartalmazzák.) Kérem a szükséges összegeket belföldi (rózsaszínű) postai utalványon előre feladni, ill. a valutát közvetlenül a bankszámlámra utalni:OTP Bank NyRt. Dél-Alföldi Régió, H-6720 Szeged, Takaréktár u. 7.
IBAN number: HU89 1177 3353 0112 5766 0000 0000
BIC (SWIFT) code: OTPVHUHB
Vásárlásukkal a Szittya Világtalálkozót s a Turul Szövetséget is támogatják, amit előre is köszönünk.
/Forrás: Siklósi András 2012.03.07-i levelének melléklete/*B.Kiss-Tóth László