Több állami támogatást kaptak a multik, mint amennyi adót és járulékot befizettek az államkasszába

Forrás: Polgari Hirszemle polgarihirszemle@yahoo.co.uk Közli:
B.Kiss-Tóth László
A nyugati pénzügyi tőke megtiltotta Antall Józsefnek, hogy az államadósságot a saját elképzelése szerint kezelje - állítja Bogár László.
A közgazdász szerint hazánk - már a rendszerváltást megelőzően - egy globális és végtelenített adósságszivattyúnak,
egy kifosztó szivattyúnak lett az áldozata.

"Antall Józsefet 1990 elején, amikor még nem volt miniszterelnök, de már látható volt, hogy ő lesz a soron következő kormány feje,
számos alkalommal vitték el azokba a nyugat-európai pénzpiaci központokba (Frankfurt, Párizs, London),
amelyek a világ pénzhatalmának európai centrumai voltak" - mondta Bogár László közgazdász az Echo Televízió Kiút többszemközt című műsorában. Bogár László szerint Antall Józsefnek alkalma nyílt mindenkivel találkozni, aki ebben a pénzhatalmi rendszerben számít.
A kilencvenes év végén drámai hangú beszélgetésen mondta el Bogár Lászlónak azt, hogy mi történt ezeken a beszélgetéseken.
A rendszerváltás első miniszterelnöke szerint egy globális vélemény hatalmi terrorja nyilatkozott meg a találkozókon.

"A bankárok udvariasan, de igen határozottan jelezték Antallnak, hogy mi az, amiről soha semmilyen körülmények között nem szabad beszélni.
Nemcsak neki, de a kormányzati rendszer egyetlen tagjának sem" - mondta Bogár László, aki az Antall-kormányban politikai államtitkár volt.

A közgazdász szerint ilyen volt az adósság problémaköre, amely valójában egy negatív nemzeti vagyon.
Tilos volt továbbá az adósság könnyítéséről vagy a fizetés átütemezésének akárcsak a lehetőségéről is beszélni.
"Az ország népe logikusan számíthatott volna rá, hogy az adósságot eltörlik, vagy legalábbis felvetik ennek lehetőségét,
mint ahogy ez Lengyelországban történt, ahol az adósság egyharmadát elengedték" - hangsúlyozta a közgazdász.
Elmondta, hogy tilos volt arról is beszélni, hogy az ország egy végtelenített adósságszivattyúnak,
egy kifosztó szivattyúnak az áldozata lett.
Bogár László szerint arról végképp nem szabadott értekezni, hogy a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején hogyan és kik konstruálták meg azt a rendszert, amelynek nyomán az országot belehajszolták egy olyan adósságcsapdába, amelyből nem lehet kikecmeregni.

Antall Józsefnek azt is megtiltották, hogy a nemzeti vagyon kifejezést használja.
A statisztikai évkönyvben 1989-ben szerepelt utoljára a nemzeti vagyon kifejezés.
1990-től - Antall József is ezt örökölte - már nem szerepelt ez a fogalom a statisztikai évkönyvben,
amelyet a globális világképre hivatkozva szüntettek meg.

"Antallnak arról sem szabadott beszélnie a nyilvánosság előtt, hogy a hazánk területén ideiglenesen állomásozó multinacionális vállalatok
- amelyek azóta letarolták a magyar gazdaságot - milyen alkuval jönnek be Magyarországra.

A legutóbbi időkig szigorúan tilos volt tudni, hogy mintegy hatezermilliárd forint nemzeti ajándékot (állami támogatást, adókedvezményt)
kaptak ezek a vállalatok, többet, mint amennyi adót és járulékot befizettek az államkasszába" - mondta Bogár László.

A közgazdász szerint a multik nemcsak ingyen használják a játéktereinket, de még nemzeti ajándékokban is részesülnek.

A sors fintora, hogy Soros György és Andrew Sarlos azt javasolta Antall Józsefnek, megvásárolják Magyarország adósságállományát,
amely akkor huszonkétmilliárd dollárra rúgott.
Ennek fejében a nemzeti vagyon legértékesebb darabjait kellett volna átadni az üzletembereknek.
"Antall akkor azt válaszolta - nem szokott ilyen kifejezéseket mondani -, hogy ez kommunikálhatatlan,
ezzel ő nem tud kiállni a magyar társadalom színe elé.
Nem tudja elmondani, hogy a Nyugat, amelytől a felszabadításunkat vártuk, azzal kezdi a felszabadításunkat,
hogy az adósságunk fejében elveszi a nemzeti vagyonunkat.
A dolog tragédiája az, hogy eltelt húsz év, az adósságunk százmilliárd dollárral több, mint akkor volt, közben pedig eltűnt a nemzeti vagyon"
- mondta a közgazdász, akinek az a véleménye, hogy rosszabb helyzetben vagyunk, mintha Antall József elfogadta volna Sarlos és Soros ajánlatát.

Bencze Izabella, a volt Kincstári Vagyoni Igazgatóság egykori vezérigazgató-helyettese szerint a fejlett demokráciákban
az állami vagyon tíz és harminc százalék közötti arányt képvisel a magántulajdonnal szemben.

"Magyarországon a szocializmusban kilencvennyolc százalék körül volt az állami tulajdon aránya.
Felgyülemlett egy hatalmas vagyon, amelyet ha egy olyan típusú privatizációval értékesítettek volna,
amely a bevételeket az államháztartásba vezeti be,
az adósságokat ebből próbálja meg lefaragni, és senki nem lop el semmit, akkor ma Európa egyik leggazdagabb állama lehetnénk"
- mondta Bencze Izabella.
A jogász azt mondja, hazánkban a hivatalos kommunikáció szerint a reprivatizációt azért nem lehetett választani,
mert annak költségeit a költségvetés és az állam teherbíró képessége nem viselte volna el.

Bogár László kijelentette, hogy a reprivatizáció, amelyet Csehországban megvalósítottak, számunkra tiltva volt.

"Trianon miatt volt globális parancs a reprivatizáció megtiltása.
A környező országok könnyen reprivatizáltak abból a rabolt vagyonból, amelyet véres koncként Trianon után kaptak, s a magukénak tekintettek.
Ezt a Nyugat, a globális hatalmi rendszer is elismeri.
Mi lett volna, ha Magyarországon visszavezetjük a történelmi reprivatizációt?
A Nyugatnak kényes kérdésben kellett volna állást foglalni: legitim döntésnek ismeri-e el a trianoni békeszerződést.
Ezt a Nyugat el akarta kerülni" - mondta Bogár László.

Wiedemann Tamás