Bene Gábor S:
A nyugati mintájú értékrend
A napokban találkoztam ismét Szozsenyicin örök érvényű gondolataival, amelyet nem lehet eléggé az agyunkba vésni ahhoz, hogy értsük a mai világ átalakulásának nagy trükkjét, s a kommunistákat olyan megvilágításban is tudjuk szemlélni, hogy ők valójában: globalisták! „A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.”
1989-ben sokan fellélegeztek, hogy megbukott a bolsevista rendszer, s meg fogunk szabadulni – előbb-utóbb – a rendszert működtető kommunista (közösségi) elveket hamisan hirdető párt minden szemetétől. A szovjet mintájú államkapitalista termelési mód valóban megbukott, de a szocialista párt által átmentett „szocialista-
Vajon ledőltek-e már azok a tabuk, amelyek a nyugati értékrendet védik?
A nyugati világ „modern” liberalizmusának hatásait, csak egy évtizede kezdte érezni a köznép, s erre sokan úgy reagáltak, hogy visszakanyarodtak a bolsevik gondolkodás bugyraihoz, s a szélsőbaloldali eszmerendszert kezdték magasztalni. Az mindenképpen igaz, hogy soha nem alakulhatott volna ki ismételten egy ilyen irány, ha nincs a politikai és gazdasági kapitalizmus ilyen mély erkölcsi válságban. A válság ugyanis valójában nem is „pénzügyi”, hanem az erkölcstelenség okozta manipulációs válság, amelynek a megjelenési formája kötődik a pénz másodlagos – spekulatív szerepéhez. A nyugat értékrend ugyanis csak papíron létező fogalmak összességéből áll, amelyek a gyakorlati életben egyre szűkülően valósulnak meg, sőt egyre inkább az értékrendi elvek ellenkezőjét kezdik jelenteni a szavak.
A legjelentősebb társadalmi érték az alkotmányosan rögzített ún. emberi méltóság, amit a mi közszabadságunk hordozna. Ám a mai egyre zavarosabbá váló értékrendben a közszabadság önkényesített, az igazság relativizálódott, a jog pedig a pártérdekek hordozójaként jelenik meg, hiszen az ellenőrizetlen képviselői hatalom valójában: pártfegyelemre épített diktatúra.
A szépen hangzó képviseleti demokrácia ugyanis, nem egy értékrendet, hanem egy hatalmi centrumot jelent, ahol a kormányzás igazolhatósága, a kétes döntések felelősségének alapos szétterítése az igazi cél. Így valójában nincs is törvényileg rögzített – pontosabban a magyar hagyományoknak, lelkiségnek megfelelő – értékrend a magyar társadalom tudtában, s a közbeszédben végképp nincs! Ezen értékrend nélküli helyzet azonban mégis igen bonyolult.
1948-ban fogadta el az ENSZ, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
Amely 30 cikkelye határozza meg az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat, melyek megilletnek minden embert, fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra és politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. Ennek a legfontosabb elemei a következők:
- jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz;
- jog a művelődéshez;
- jog a kulturális életben való részvételhez;
- jog a magántulajdonhoz;
- védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől;
- a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága;
- a vélemény és kifejezése szabadsága.
Mindez sajátosan mutatja a nyugati világ álságosságát, hiszen ezek a jogoknak nincs igazán szankciójuk, s csak akkor szokták őket elővenni, ha valahol nem a nyugati érdekeknek megfelelően történnek a dolgok.(Pl. Irán.) Viszont olyan szövetségesek esetén, akik bizony százszorosan megsértik, soha nem hivatkoznak rá. (Pl.USA háborúi)
Ez a nyilatkozat az alapját képezi két, kötelező erejű ENSZ-egyezménynek, a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának és a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányának, melyekre folyamatosan szoktunk hivatkozni, hiszen ezt is állandóan figyelmen kívül hagyják akkor, ha nem a globális kapitalizmus érdekeit képviseli. Márpedig minden hiányossága ellenére alapvetően, nem a globális pénz-kapitalista világ érdekeit képviseli ez a két okmány. Talán kavics került a gépezetbe?
Az állítólag – pontosabban papíron – egyenrangú polgárok mellérendeltsége, éppen az erkölcs liberális zuhanásának következtében a jogok és kötelezettségek összhangját bontotta meg, pedig az ősi erkölcsös magyar társadalomban 1944-ig, nagyon is jól működött! A valóban bizalmi alapra épített választásokkal, a médiamanipulációtól mentes intézményi vezetés szerintem nagyon is jól tudná helyettesíteni az erkölcsi válság idején a mellérendelést, ha - a választott vezetők számonkérésének technikái – szigorúan biztosítanák a közjóért történő tevékenység befolyásolhatatlanságát, és a kampányban elhangzó vállalások sikeres beváltását. A társadalomnak szüksége van ún. nemes értelmiségre és tudással rendelkező vezetőrétegre, de nincs szüksége despotákra és akarnokokra, de főleg nincs öntömjénező, nemzetüket eláruló pártpolitikusokra! A vezető legyen inkább elöljáró, s hassa át a tevékenységét a megválasztók érdekképviselete, az igazságos szociális elosztásra irányuló törekvés, tehát a közjó szolgálata. A hagyományos magyar értékrendi sorrendet éppen a bolsevik és globalista liberalizmus miatt szükséges átértékelnünk, s olyan technikát bevezetnünk, amely kizárja a „megosztásunkat” akár materialista-idealista, akár baloldali-jobboldali, akár vallási-faji különbségek mentén. Ami az „Oszd meg és uralkodj” szolgálója. Ha minden megosztási kísérlet ellenére egységes nemzeti akaratot mutatunk fel a Szent Korona alkotmányosság visszaszerzésének frontján, akkor – de csak akkor – győzni fogunk. Ám ha a különbözőségeink kerülnek előtérbe, s az „ősmagyarvallás” fog szembeszegülni a keresztény/keresztyén vallásokkal, vagy a baloldali gondolkodás fogja a jobboldalit tovább gyűlölni, akkor ne számítsunk a magyar megmaradásra, mert akkor magunk is segítettünk a nemzet egységének szalámizásában. A véleménydiktatúra média hatalma által terjesztett álságos közgondolkodás mindig a megosztás erősítését szolgálja, hiszen minden civil erőt megpróbál rábeszélni a pártalakításra, ami a megosztást erősíti. A másik közgondolkodást befolyásoló erő az oktatás, ahol hatalmas lehetősége van a véleménydiktatúrának. Az egyetemek, tanszékek élén megmaradt bolsevik káderek közül sokan még ma is terjesztik azt a marxista-neoliberális szellemiséget, amely a globalista pénzbirodalom hatására a kapitalista magántermelés oldalára állt, hiszen meg volt győződve arról, hogy ez a termelési mód szolgálja a fenntartható fejlődést, s a marxista célok megvalósulását. (lásd: Kína!)
A keresztény értékrendet elvető nyugati értékrend tehát nem idegen a cinizmus, szemtelenség, hataloméhség, gátlástalanság, rombolási hajlam, kultúra- és szellemellenesség mai megtestesítőitől, azaz a globalista bankárkaszttól és azok kiszolgálóitól. Az a gondolat, amely a privatizáció és az adósságcsapdába csalás eredőjét meghatározza, kétségkívül globális, de már több ezer év óta! Mivel egész életemben mély sajnálatot éreztem a zsidóság szegényebb rétege iránt, s számomra nem jelent problémát az igazság kimondása, így bátran idézem Aquinói Szent Tamás gondolatát, amelyet természetesen nem csak a zsidókra, hanem - származásától függetlenül - minden globalista bűnözőre kellene a mai államhatalomnak érvényesíteni: "Nem lenne szabad megengedni, hogy a zsidók megtartsák, amit mások kiuzsorázásával szereztek. Legjobb lenne munkára kényszeríteni őket, hogy maguk keressék kenyerüket meg, ahelyett hogy semmit sem tesznek és kapzsi módon élnek." „A zsidók uralma” c. művéből való idéztem okán, ne érjen olyan vád, hogy csak keresztény szerzőt szólaltatok meg, nézzünk egy rövid gondolatot – a kereszténynek semmiképpen nem nevezhető - Marx Károly 1843-as anyagából: "Ha a társadalomnak sikerült a zsidó sajátságos lényét, a nyerészkedést megszüntetni, akkor a zsidó megszűnt létezni" Egyszerűbben, ha a nyerészkedést megszünteti a világ, akkor megszűnik a zsidókérdés is! S mivel nem kívánom a zsidóság egészét minősíteni kommunistának, vagy globalistának, így jelen esetben csak arról a vékony, de gátlástalan rétegéről beszélek, akik svájcisapkának minősítették Szent Koronánkat, vagy a keresztények legyilkolásának spontán vágyát, egyszerűen benyögték a Tilos Rádió műsorába. Mindez a nyugati értékrend békésen tűrte.
Ami persze a nyugati értékrend címkéje alatt megjelenik manapság a napilapokban, vagy a televíziók műsorában, az olyan hihetetlenül ártalmas évek óta, hogy szerintem éppen időszerű lenne a magyarság morális színvonalának megmentése. Sajnos, soha nem lehetett volna megtenni nemzetünkkel azokat a szörnyűségeket, ha nem akadt volna mindig pár kollaboráns magyar, vagy magyarul beszélő befogadott, aki hajlandó volt baksisért elárulni a közjót! Az erkölcsi mélypont talán még nincs itt, de a szellemi és gazdasági válság valószínűleg rövidesen oda juttat bennünket. Az 2006-os Erkölcsi Forradalom éppen erre a furcsa helyzetre kívánt választ adni, de hamis közbeszéd a társadalomban olyan mélyen beépült, hogy bár sokan megértették a Kossuth tér üzenetét, de a többséghez vagy nem jutott el az üzenet, vagy már nem volt képes feldolgozni, megérteni! A kettősmérce, illetve a hazugságállam elleni harchoz nagyon nagy szükség lenne a szellemi forradalmunk – vagy ha úgy jobban tetszik - megújhodásunk lényegi összefoglalására, mert a harchoz szükséges szellemi muníció sajnos nem könnyen elérhető és nem könnyen érthető. A legegyszerűbb emberek is legyenek képesek a szavainkat helyesen értelmezni, tegyük végre egyértelművé, hogy a liberális közbeszéd milyen csúsztatásokat alkalmazott, s akkor minden épeszű magyar meg fogja érteni, hogy: 1956 példájaként csak alulról szerveződő mozgalom képes megmenteni az országot, csak alulról megbízott vezetők lesznek alkalmasak a közjó érdekében kiállni és az alkotmányosságunkért tenni is! A nyugati mintájú értékrend viszont minden pillanatban szedi az áldozatait, s gyermekek és felnőttek egyaránt áldozatul esnek a trendi marhaságoknak és a televíziós agymosásnak. Ahogy csak lehet: Tegyünk ellene!
Dr. Bene Gábor Szeged, 2011.02.03.
*B.Kiss-Tóth László 2011.02.20.
