Az állampolgárijogok országgyűlési biztosa jelentős előrelépésnek tartja a Kormány
döntését, amelynek értelmében április 1-től az eljáró hatóságnak
hatvan napja van arra, hogy kézbesítse a közlekedési szabálysértés
nyomán kiszabott bírságról szóló jogerős határozatot. Szabó Máté
ombudsman egy 2009-ben indult átfogó vizsgálat után még januárban
felhívta a figyelmet arra, hogy a többhónapos késedelmek sértik a
tisztességes eljáráshoz való jogot és a jogbiztonságot.
Már tavaly is több tucat panasz érkezett az ombudsmanhoz, bennük
egyebek között azt sérelmezték, hogy a rendőrség nem tartja be a
jogszabályban előírt eljárási határidőket. A panaszok szerint
tömeges mértékben fordult elő, hogy a közigazgatási bírságot kiszabó
elsőfokú határozat meghozatala és annak postára adása között hosszú
hónapok is elteltek. Ezt a tényt maga az országos rendőrfőkapitány
is elismerte.
Szabó Máté jelentésben hangsúlyozta, hogy a kézbesítés indokolatlan,
több hónapos elhúzódása kifejezetten alkalmas arra, hogy kiüresítse
az eljárási határidők garanciális szerepét, ez pedig a tisztességes
eljáráshoz való jog sérelmét okozza. Az ombudsman ezért a
jelentésben felkérte a főkapitányt, intézkedjen annak érdekében,
hogy a szabályszegés elkövetésétől számított 60 napos, illetve a
törvény értelmében 90 napra meghosszabbítható eljárási határidőn túl
ne születhessen közigazgatási bírságot kiszabó határozat.
Az országos rendőrfőkapitány az ombudsmani ajánlásokra adott
válaszlevelében kifejtette, hogy a közúti közlekedési szabályszegés
elkövetője akkor sem mentesülhet a következmények alól, ha a hatóság
valóban túllépte az ügyintézési határidőt, annak elmulasztása nem
lehet jogvesztő jellegű. Levelében hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság
2010 februárjában hozott jogegységi határozatára, amelynek
értelmében a kiemelt ügyintézési határidő nem minősülhet
jogvesztőnek, ugyanakkor az eljárás indokolatlan elhúzódása akár a
határozat megsemmisítését is maga után vonhatja.
A biztos a főkapitány válaszára úgy reagált, hogy az ideális, minden
tekintetben alkotmányos megoldást az jelentené, ha a közlekedési
szabályszegések esetében is törvényi szinten rögzítenék az elévülési
határidőt. A 2010. április 1-étől hatályos módosítás következtében
azonban elévülési határidő rögzítése immár szükségtelen, az alapjogi
szempontok maradéktalanul érvényesülnek, így újabb ombudsmani
intézkedés sem indokolt.
Mindezt erősíti, hogy az országos rendőrfőkapitány már idézett
válaszlevelében arról is tájékoztatta a biztost, hogy az ombudsmani
ajánlások nyomán a rendőrség több szervezési intézkedést és
technikai fejlesztést is végrehajtott a határozatok postázásának
gyorsítására, például egy automatizált döntéshozatali, ügyviteli
rendszer felállításával
Kiadó: Országgyűlési Biztos Hivatala
