Legcélszerűbb felhasználást tekintő oknyomozó módszer az adott
körülmények között az ismeretanyagot mint az érzet összességét, objektiv
valóságot, a nemzet eszmei lényegét és az igazság ismérvét magunkévá
tenni. A „Fiat iustitia et pereat mundus”, vagy a bécsi változata a „Fiat
mundus et pereat iustitia” a vagy-vagy választás szemiotikai lehetőségét
is kizárja.
Újabban - az eddigihez többletként járuló, további ismeretanyag
és feltehetően egyéb faktorok indítására - Patrubány Miklós István Ádám
a Magyarok Világszővetségének elnöke 2010. július 31-i írásával merült
fel ismét és még határozottabban /hál’Istennek!/ „Petőfi Szibériában?!”
kédkéskör, illetve kérdéskomplexum. Az egymással összefüggő kétségek,
bizonytalan, vitatható kérdések és érvek összességének érdemi vitája
feltétlenűl szakmaiságot igényel. Több mint két évtizede annak, hgy 1989
július 17-én a távoli Szibériában, a Burját Köztársaságban, a Bajkál-
tó keleti partján fekvő Barguzinban egy magyarok vezette nemzetközi
kutatócsoport feltárta Alexander Stefanovics Petrovics sírját. A sírból
avatott régészek, antropológusok gondos kezei kiemelték a csontvázat,
amely egy 163 cm magas férfi földi maradványa volt. Borzongva
fedezték fel annak erős bal felső szemfogát, törött bordáját és betegség
sújtotta térdét, amely a néhai járását minden bizonnyal enyhén bizegővé
tehette...
Csataterekre korlátozott Petőfi-idea, mint forradalmi eszme őselve
fenyegetett, de ez a költészetének terméke, és nem a történetiség hitele.
A mérsékelt liberális pedig ezt írja: „Petőfi előtt emeljük kalapunkat, az
egyik legnagyszerűbb embere az országnak. Amily varázserőt fejtett ki
az izgalom előteremtésében, s áthatott verseivel, szónoklataival mindent,
úgy uralkodik most a rend felett...” A márciusi ifjúság a megfelelő
pillanatban nem mulasztotta el a népharag rémét fölidézni, de a szükséges
ponton nem ment túl, nehogy elriassza a liberális nemeseket, akik nélkül
a forradalom nem győzhetett volna.
Igazság óráját várjuk! A valóságot hűen tükröző, neki teljesen
megfelelő igazi tényállást. „Ezért vallom és hirdetem: Petőfi Sándor
halálának tisztázása, és Petőfi Sándor méltó eltemetése a 21.századi
magyar élet mgkerülhetetlen ügye: egy új magyar kultúrpolitika origója,
/ koordináta-rendszer kezdőpontja /, egy felemelkedést szolgáló megyar
nemzetpolitika sarokköve, a magyar nemzeti lét erkölcsi alapvetése.”- írja
Patrubány. A törvényeknek, jogszabályoknak való megfelelés, illetve a
nekik megfelelő döntés, ítélet igazságot szolgáltat, és nem merülhet fel
ezzel összefüggésben semmi kétség. Talán Isten akarata volt ez, hogy a
nemzeti méltányosság csorbát ne szenvedjen. A szóban forgó fontos ügy
érvényesítésének erkölcsi követelménye, eszménye, az igazságossághoz
való állhatatos ragaszkodás, kimeríti az igazságszeretet fogalmát.Igazság
óráját teszi hitesessé a sírfelirat / vengerszkij major i poet /, az orosz
néprajzi tanulmány, az osztrák Ministerrat Protokoll, és a Petőfi Sándor
földi maradványát kis zsidó nőnek, / piccolo di stature / vélt jegyzék, s
végül a Burjátországban feltárt csontváz egy bőröndben.
A gerincvelőből kilépő úgynevezett ülőidegfonat rostjaira a
gerincoszlop illetve a porckorongok bizonyos elváltozása kapcsán
nyomás nehezedik, amely tünetei: az idegágak lefutása mentén fájdalom
jelentkezik, súlyosabb esetben mozgáskorlátozottságot, sorvadást, az
érintett izomcsoportokban, esetenként bénulást okozva. A betegség
gyógyszerekkel, különböző fizioterápiás módszerekkel, fürdő, torna
segítségével jól kezelhető. Súlyos esetekben műtéti megoldás is szóba
jöhet. A zsába /ülőideg/ legfontosabb tünete a deréktájfájdalom, mely
általában valamely alsó végtag irányába sugárzik ki, és ütögetéssel
kiváltható. A fájdalom érzéskiesés és mozgászavarok az ideg lefutása
mentén bárhol előfordulhatnak. Különösen gyakoriak: a derék és a
térd között, a far közepétől a vádli külső felszínén. A fájdalom sokféle
lehet. Egészen enyhe rossz érzéstől az égő fájdalmon át egészen a
kinzó gyötrelemig is fokozódhat. Néhány esetben tartós idegkárosodás,
érzéskiesés, részleges bénulás maradhat vissza, de ez nem jellemző. Az
isiász-szindróma nem mindig előzhető meg, de bizonyos életmódbeli
szabályok betartásával jelentősen csökkenthetjük a veszélyt.
Amit Goethe mondott Eckermann-nak, amikor az azt kérdezte,
hogy mivolt a leitmotív a Faustban (...) „kedves fiam, ha én azt tudnám” –
válaszolta Goethe. Leitmotív az a vezérmotivum, amely a dolog
említésekor vissza-visszatér. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a
fordításban előforduló súlyos értelemzavaró hiba a szöveg elferdítése (a
német Jakob’s Leiter létrája’ kifejezést egy korabeli újságíró Leiter Jakab
kifejezéssel fordította.)
A zsába nemzeti változata is hirtelen jön és igen fájdalmas. Nem
tudjuk, hogy honnan jött és hová megy. A szívünket, lelkünket égeti. Mi
tiszteltük az elődeinket, nagyjainkat. Büszkék is vagyunk rájuk. Haló
poraikban áldjuk Őket. Teológiai tanulmányaim rendjén az úm. műhely-
munkában kellett megtanulnom a mitológiátlanítás folyamatát. Nem
volt könnyű, azt éreztem, hogy édesanyámat bántják. Mi pedig azt nem
hagyjuk!
Mikor aztán minden lecsendesedett, megtisztult, még ragyogóbb
lett az én is Krisztusom - talán én is.
Ilyen lesz a mi Petőfi Sándorunk is!
Pásztori Tibor Endre