"Kicsit
csökkentsük az arcunk méretét és a mellkasunk térfogatát" - mondta
Orbán Viktor a nagyköveti értekezleten. Azt is közölte, hogy "amikor
szembesülünk egy problémával, ami vagy kényelmetlen, vagy nem
tudjuk, hogyan kellene megoldani, akkor legjobb azt félretenni és el
kell kezdeni beszélni a Holdról", ez az, amit "mi a politikában úgy
hívunk, Hold-stratégia."
Mikor először olvastam ezt a beszámolót, azt hittem, a
miniszterelnök magában beszél. Ki másnak lenne sürgetőbb szüksége az
arcméret csökkentésére, mint neki, aki olyanokat mond, hogy "áll a
kétharmad, mint a cövek"? Ki másnak kellene mihamarabb befejezni a
nagyotmondást és mellébeszélést, mint neki? Orbán Viktor az, aki
amerre jár, elmondja, mennyire sikeres gazdaságkezelést folytat a
kormánya, s hogy épül az új magyar gazdasági modell. Holott, ezt
rajta és Matolcsy Györgyön kívül senki se látja. Orbán szerint a
magyar válságkezelés már rövid távon sikerrel kecsegtet. Sajnos a
miniszterelnök nem határozta meg, mit ért rövid távon. Emlékeztetnék
arra, hogy ez a kormány tavaly tavasszal 3 százalékos gazdasági
növekedést jósolt 2012-re. Majd aztán recesszióba lökte az országot.
Ennek tudatában kell kezelni Orbán "rövid távú sikerrel" kapcsolatos
vélekedését. A miniszterelnök további nem létező dolgokról is
beszélt, mikor kormányzása alapelemeit összegezte. Először is,
válságkezelő politikája egyik kulcsterületeként beszélt a munkaalapú
társadalom létrehozásáról. Szerinte a 75 százalékos foglalkoztatási
rátát kell elérni. Mélyen egyetértek ezzel, ám hozzátenném: semmi,
azaz semmi sem történt ez ügyben az elmúlt két évben. Nem is fog
2014-ig. A kormány korábban már elismerte, hogy rendes munkahelyet
nem tud létrehozni, csakis álállásokat. Vagyis, közmunkát éhbérért.
A foglalkoztatás-politikában Magyarország elveszti a 2010-2014
közötti éveket. Másodszor, a kormányfő a "tehermegosztó"
politikát - a különadókat - a következő húsz év meghatározó
gazdaságpolitikai eszközének nevezte. A szocialisták a magas
profitok megadóztatásának nem ellenségei. Ám a diszkriminatív
adóztatást elutasítjuk: nem lehet barát-ellenség alapon adót
kivetni, ahogyan a Fidesz teszi. A különadók módja és mértéke távol
tartja Magyarországtól a befektetőket, így pedig nincs, aki állást
adjon az embereknek, megbízásokat adjon a magyar cégeknek.
Amennyiben a különadók rendszere a jelenlegi módon állna fenn két
évtizedig, akkor két évtizedig lenne recesszióban a magyar gazdaság.
Harmadszor, Orbán Viktor a középosztály megerősítését nevezte
politikája fő irányának. A valóság azonban csupán egy szűk réteg
meggazdagítása. A középrétegek nagy részének lába alól kicsúszik a
talaj. Elszegényedik fokozatosan. A miniszterelnöknek fogalma sincs,
mi történik az országban - vagy következetesen hazudik.
Lám, Orbán Viktor olyan problémákkal szembesül, amelyeket nem
tud megoldani és amelyekről kényelmetlen beszélnie, ezért
beindította saját "Hold-stratégiáját". Úgy tesz, mintha nagy víziói
volnának, pedig csak mellébeszél. Vagy pedig elhallgat súlyos
tényeket. Mikor azzal dicsekszik, mi minden került állami
tulajdonba, a Rábától a Fradiig, nem szól arról, milyen iszonyatosan
sokba került ez azt adófizetőknek, és mennyire nem éri meg. "Újabb"
szja-csökkentést is ígér, miközben az adózók kétharmada eddig
tehernövekedést élhetett csak át a Fidesz-kormányidején. Mindezt
tetézte azzal is, hogy szerinte a keleti nyitás nem üti a nyugati
orientációt. A miniszterelnök szerint a provinciális gondolkodók
hihetik csak, hogy Kelet és Nyugat nem fér meg egymás mellett. Igaz,
volt már olyan politikus, aki azt mondta, "semmi keresnivalónk
Keleten" - ez nem volt más, mint Orbán Viktor 2007-ben. Az MSZP már
egy évtizeddel ezelőtt felismerte a keleti nyitás fontosságát, Kína
és India jelentőségét, az energiapolitikai partnerségek fontosságát.
Ám a keleti nyitás nem jelentheti a nyugati demokrácia feladását,
amiről a miniszterelnök mostanában feltűnően sokat elmélkedik. Az
európai Magyarországnak kell a Kelet országai felé fordulnia, hogy
kereskedelmi, üzleti partnerekre leljünk. Ezzel kellene foglalkoznia
Orbánnak, nem a demokrácia megkérdőjelezésével. Két év múlva,
amikor Orbán már nem lesz miniszterelnök, Magyarország a Holdról
visszatérhet a Földre. Gazdaságpolitikai fordulatot hajtunk végre.
Befektetés-ösztönző, munkahelyteremtő, munkavállaló-barát döntéseket
hozunk, kiszámítható és kölcsönös előnyökre alapuló politikát
folytatunk. Magyarországnak beruházásokra van szüksége, ahhoz pedig
helyre kell állítanunk a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot.
Progresszív adórendszert vezetünk be a méltányos közteherviselés
érdekében. Támogatni fogjuk a kutatás-fejlesztést és az innovációt.
Megerősítjük, egyúttal bővítjük és kinyitjuk a középosztályt. Az a
célunk, hogy elérhető tanulási lehetőségek és a gyarapodó
munkahelyek révén minél többen csatlakozhassanak a társadalmi
középhez. Keresnünk és értékelnünk kell a keleti tőkét, de nem
dobhatjuk ki nyugati mivoltunkat. Magyarország nem veszíthet újabb
négy évet.
Kiadó: MSZP-Országos Központ
