Manapság egyre nagyobb jelentősége van az ún.közösségi oldalaknak, amelyeket szinte mindenki igénybe vehet, és ott szabadon kinyilváníthatja a véleményét a mosóporoktól kezdve a napi politikai eseményekkel bezárólag. Az utóbbi időkben mintha a politikusok is nagyobb jelentőséget tulajdonítottak volna annak, hogy a legújabb elképzeléseiket éppen a közösségi oldalakon hozzák nyilvánosságra. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök az egyik közkedvelt közösségi oldalon terjesztette elő azt az új programadó írását, amelyik az MSZP megújításának szükségességét és irányait taglalta.A cikk címe sokatmondó: Erős, demokratikus, erkölcsös pártot akarunk. A cikk tartalmát ismerve és elővételezve mindhárom jelzőnek, tehát az erős, a demokratikus, és az erkölcsös kifejezésnek jelentősége van. Mivel hogy az MSZP ma nem erős, nem teljesen demokratikus, és főként nem erkölcsös. S ha most az egyes jelzőknek súlyt lehetne adni, akkor én elsősorban a nem erkölcsös jelzőt helyezném előtérbe. Hiszen éppen ennek köszönhette azt a párt, hogy 2010-re sokkal gyengébb lett a 2006-os választási eredményekhez képest, továbbá nem lehet egy párt demokratikus sem, amelyik a morális elveket nem tartja be.
Gyurcsány nem először beszélt azokról az elvekről, amit most ebben a vitairatában kumuláltan kifejtett, hiszen az egyik fő mondanivalója, a nyugatias demokrácia kiépítése iránti kívánalom már korábban is sokszor előtérbe került a blogjában, és a közösségi oldalakon. Ezt azért fontos most is kihangsúlyozni, mert ma a hatalom egyértelműen egy keleties, pontosabban egy putyini utat akar követni, amelyik nem hasonlítható össze a demokrácia igényét nézve a nyugati demokráciákban bevett és alkalmazott demokrácia felfogásokkal. Az orbáni demokrácia inkább hasonlítható az autokratizmushoz, ami jól hasonul a putyini demokrácia gyakorlathoz. S ha most arra gondolunk, hogy maga Putyin akár államelnökként, akár pedig miniszterelnökként milyen hosszú ideig képes volt a hatalmát megőrizni, akkor megalapozottan gondolhatunk arra, hogy itt Magyarországon is egy putyini korszak következhet, amit majd az orbánizmus időszakának kell elneveznünk. A fejlett nyugat európai polgári demokráciákban azonban az orosz példához hasonló fejlemények csupán a törvényt erősítő kivételként történhetnek meg, tehát a nyugatias demokrácia víziója Gyurcsány részéről egészen plauzibilis kívánalom. Éppen ezért jogos követelmény az részéről, hogy a három fő feladatának egyik tétele ez legyen: Meg kell alkotni a nyugatos, polgári Magyarország programját. Az egy további kérdés lehet, hogy ez a program mit tartalmazzon. Egy dolog egészen biztosnak látszik: sem a Lisszaboni Szerződést, sem pedig az Európai Unió Alapvető Jogok Chartáját nem sértheti meg. Elvileg az új alaptörvény sem sérti meg, legalábbis a hatalom szerint, éppen ezért külön választ kell adni arra a kérdésre, hogy az orbáni demokrácia értelmezéstől miben különbözik a gyurcsányi demokrácia értelmezés. Nekem van erről kiérlelt véleményem, de jó lenne tudni, hogy hasonlít-e ez a gyurcsányihoz.
Demokratikus Koalíció alakuló ülése.
Gyurcsány egy következő fő feladatának az ellenzék megszervezését tekinti. Ez nyilván nem a mostani parlamenti ellenzékre vonatkozik, amelyik sajnos ma teljesen szétzilált, és megítélésem szerint talán az LMP-t kivéve nem is lehet egységbe szervezni. Ennek fő akadálya a Jobbik politikai tevékenysége, elsősorban pedig a napjainkban a romák ellen folytatott hadjárata. Egy magát baloldali demokratikus pártnak valló csoportosulás nem léphet akár eszmei szövetségbe sem olyan politikai csoportosulással, amelyik nem ismeri el az etnikumok emberi méltóságát, és az ebből eredeztethető további szabadságjogokat.
Az ellenzék megszervezése ezért szerintem azt jelenti, hogy minden olyan politikai erőt tömöríteni kell, amelyiknek elege van a Fidesz hatalmi koncentrációs politikájából, és egy Nyugat-Európában létező modern polgári demokratikus rendszer létrehozásában érdekelt. Ebbe aztán sokan beletartozhatnak, mint például liberálisok, vagy a liberális konzervatívok, vagy maguk a konzervatívok is, de sem a baloldali, sem pedig a jobboldali szélsőségesek nem. Tekinthetnénk ezt úgy is, hogy a baloldaliság feladását jelenti, hiszen a baloldali értékekkel nem azonosíthatóak a liberális, vagy a konzervatív értékek, tehát eszmeileg egy saláta konglomerátum jöhet létre. Ám ennek az okoskodásnak csupán elméletileg lehet jelentősége, politikailag abszolút indokolt lehet az, hogy ilyen összefogás létrejöjjön. Márpedig most a fő cél a Fidesz törvényes leváltása, Gyurcsány pedig elsősorban politikus, tehát elfogadható ez az elképzelés. Meglehet, hogy később a liberálisok, és a konzervatívok egy külön pártban fognak politizálni, ennek ellenére ma valóban az ellenzéki összefogás lehet a járható út.
Gyurcsány a programadó írásában nagy teret szentel az MSZP morális átalakításának. Ezt írja: Úgy véljük, hogy az MSZP morális tekintetben ma nem rosszabb a Fidesznél. Mégis, a szocialista párt magán hordozza a korrupció megalázó bélyegét, a hatalmi mutyik önemésztő terhét. A látszat rosszabb, mint a valóság. S ez még csakugyan egy finom megfogalmazás az elmúlt időszak korrupciós, mutyizós eseteinek leírására. A helyzet az, hogy egy magát baloldaliként identifikáló párt tagjainak még annak a látszatát is el kell kerülni, hogy korrupt, mutyizó, és megkárosítja a közösséget, amit neki csak szolgálnia kellene. S most erre nem lehet az a válasz, hogy a Fidesz is ezt csinálja, csak ők jól leplezik, és kezében van az ügyészség. A problémára csak egy válasz lehet: a pártot morálisan is fel kell készíteni a Fidesz leváltására. S ez pedig csak úgy történhet meg, ha a morálisan lejáratódott személyek távoznak onnan. Mindegy, hogy a hatalmi hierarchiában felül, középen, vagy alul vannak, távozzanak, mert velük semmi esély sincs a megújulásra.
Gyurcsánynak konkrét javaslatai is vannak a párt morális megújítására: ...olyan új szabályokat szeretnénk alkalmazni a pártban, amelyek a becsület és tisztesség mindenekfelettiségére építenek. Ennek elérése érdekében pártszavazást kezdeményez a Demokratikus Koalíció platform, amelyik két kérdéskört érint. Az első azt célozza, hogy a párt saját gazdálkodását illetően a hatályos törvényeknél szélesebb nyilvánosságot, nagyobb átláthatóságot biztosítson. (.....) A második kérdéskör azt célozza, hogy a tagság háta mögött ne lehessen átláthatatlan személyi, hatalmi megállapodásokat kötni.
Szép és nemes gondolatok. Csakhogy én szkeptikus vagyok ezzel az egész kezdeményezéssel kapcsolatban. Miért? Emlékezzünk csak arra az időszakra, amikor Gyurcsány még pártelnök és miniszterelnök volt egy személyben, tehát ha úgy tetszik a párt legerősebb embere volt. Ma nem az! Már az őszödi beszéde is többek között arról szólt, hogy a párt morálisan újuljon meg, egy "pöttyel" kevesebb költségtérítést zsebeljenek be a képviselők. Később pedig olyan javaslata volt, hogy a képviselők kapjanak egységesen 800 ezer forintot, amelyik tartalmazná a költségtérítésüket is. A szocialista képviselők lesöpörték az asztalról, és folytatták tovább a harácsoló életmódjukat. Ilyen előzmények után, és változatlan személyi összetétel mellett én kissé naivnak képzelem Gyurcsány kezdeményezését. Ez a mostani párt erre, tehát a morális megtisztulásra képtelen, a még hátralévő idejüket is a korábbiakhoz hasonló mutyizással, harácsolással fogják eltölteni. Van ebben egy jókora számítás is, hiszen mindig lesz annyi balos szavazó, akik majd a Parlament falai közzé juttatják őket. Csak a tisztességet, a becsületet fogják a Parlament falain kívül hagyni.
Végezetül vegyük észre azt, hogy az elemzett írás Gyurcsány részéről egy jövőképet is előrevetít. Ennek a főbb sajátosságai: nyugatos modern polgári demokrácia, a demokratikus ellenzék egybekovácsolása a közös célok érdekében, és egy tisztakezű baloldali párt létrehozása. Ezzel szemben áll az orbáni jövőkép, egy modern nemzeti keresztény kurzus, amit már az alaptörvény is legalizálni fog. Két gyökeresen ellentétes elképzelés a jövőről, amiben talán az lehet a közös többszörös, hogy az európai polgári értékeket kívánják tükrözni. Nagy kérdés az, hogy melyik jövőkép fog hosszútávon megvalósulni.
nepszavaonline.hu
Debrecen, 2011. április 28.
