Gulyás Attila legújabb versei

Jön a tavasz

Köd borítja a tájat,
de szívem színes forgatag,
zendül az élet a tavasz közel,
mosolyog a határ, jön a tavasz.


Március közelít, keze lágyan érint,
a madarak helyett, a szíved
tüze érint.


Költözik a kismadár,
ahogy te kedves az én szívembe,
tavasz tüze gyúllik,
messze a végtelenbe.


Felszáll a köd,
s remény csillan fel mindenütt,
ahogy szívem dobog, s
a te szíved az én szívemmel együtt dobog.

Nem kell a csillogás

Nekem nem kell a drágakő,
nekem nem kell a csillogás,
csupán a szeretet, s a törődés
legyen otthonom.


Nekem nem kell a sok pénz,
nekem nem kell a sok villogás,
te legyél mindig velem kedves,
te légy nyugalmam, s vigaszom.


Nekem nem kell az úrizás,
nekem csak hétköznap legyen,
a sok - sok csillogás között,
te vagy egy drágakő nekem.

Ha nem leszek melletted

Amikor nem leszek melletted én,
a szívedbe zárjad gondolatom.
Szabad madár repül,
szerte - szét a tájon,
szeretetem repíti,
az egész világon.
Lelkemnek súlyát,
egy galamb viszi feléd,
így telik el majd,
az egyedüli lét.

Szemek

Amikor nézem a szemed,
a bűn sírni készen áll,
mert szemedben a hófehér
tisztaság kapott helyet.


Elérkezik a fény a csendben,
a szívem szűzien tiszta még,
lelkem szobájának ajtaja nyílik,
s befogad téged a szerelem.


Ahogy a nap tüze égetni kész,
miként az élet gyötörni tud,
úgy fáj, ha nem mosolyogsz rám,
ha szomorú vagy, szinte ölni tudsz.


Szemedben rejlik a tisztaság fénye,
csodállak, mert te vagy a fény őrzője,
álmok lapulnak szemhéjad mögött,
s felgyúl ismét a vérem...

Szeretni kész szív

Amikor megszülettem,
nem tudtam , hogy így lesz,
a sors úgy hozta, hogy
megismerhettelek téged.


Szívem lapult a mély magányban,
szeretete nem volt aktív,
csupán tettre kész.


Mostoha sorsa az életemnek,
szeretethiány, s megannyi még,
eljöttél, s rám találtál,
s a szívem újra szeretni kész!